Amerikai tőzsde információk, nyitvatartás

amerikai tőzsde

Ebben a cikkben minden olyan dologról szó lesz, amelyek az amerikai tőzsde működéséhez kapcsolódnak. De egyáltalán miért az amerikai tőzsde ennek a cikknek a tárgya, és nem mondjuk a francia vagy a horvát? Azért, mert a pénzügyi világban ez az alfa és az omega, az USA tőzsdéinek a kapitalizációja a világ teljes tőzsdei kapitalizációjának nagyjából 50-55%-át adják. Ráadásul a tőzsdei kultúra abban a formában, ahogyan ma ismerjük, leginkább Amerikából származik, azonban a gyökerei olyan időkbe nyúlnak vissza, amikor az ország még nem is létezett.

A tőzsde rövid története

A tőzsde a középkori vásárok piactereiből alakult ki, ahol az áruk cseréltek gazdát. Mivel akkor nemhogy számítógépes hálózatok, de még áram sem volt, ezért a vevőket és az eladókat egy helyre kellett összeverbuválni, így jellemzően a vásároknak a nagyobb városok adtak helyet. Ez azonban az áru- és pénzforgalom növekedésével olyan mértéket öltött, hogy már nem lehetett volna gördülékenyen megoldani az árucserét, ezért elkezdtek helyettesítő eszközöket használni. 1531-ben Antwerpenben épült az első tőzsdepalota, azonban a tőzsdei élet Amszterdamban teljesedett ki igazán az 1600-as években, a Holland Kelet-indiai és Nyugat-indiai Társaság részvényeinek kereskedelmével. A 17. század vége felé pedig kettévált az áru- és az értéktőzsde.

Az első osztalékfizető részvényt a Holland Kelet-indiai Társaság bocsájtotta ki 1605-ben, de ezt nem pénzben, hanem borsban teljesítették. Az első buboréknak nevezhető mánia az 1630-as években tört ki, ez volt a Holland Tulipánmánia, ahol a tulipánhagyma volt az árucikk, melynek az értéke 3 hónap alatt a tizenkétszeresére növekedett. Az őrület csúcsán 5000 guldent ért 1 db Switzernek nevezett hagyma, amiért akkoriban egy elegáns lakást lehetett vásárolni Amszterdam belvárosában.

Archív tőzsdekép
Holland tőzsdei kép
forrás: Copenghagenet

Az első bemutatóra szóló, szabadon forgatható részvényeket az 1720-as években, Franciaországban bocsájtották ki, míg a kötvényekre nagyjából újabb száz évet kellett várni. A záloglevél porosz találmány, a történészek szerint 1769-ben Nagy Frigyes engedélyezte a kibocsájtását először. A részvények forgalmának megemelkedését a vasút előretörése segítette elő az 1800-as évek elején, hiszen a legtöbb vállalatot részvénytársaságként jegyezték be, és amely Angliában újabb mániát indított el. Ez akkora válságot okozott, hogy  „buboréktörvény” néven létrehoztak egy jogszabályt, ami egyes kivételektől eltekintve 100 évre megtiltotta a részvénytársaságok alapítását az Egyesült Királyságban. Persze volt még néhány mánia és buborék a történelemben, erről bővebben itt olvashattok. Itt jegyezném meg, hogy Csernok “Kiszámoló” Miklósnak van egy nagyon jó pénzügyi alapozó sorozata, a 4. előadás 1. részében pont az előbb említetteket taglalja.

A technika hajnala a tőzsdén

Ugorjunk egy szűk évszázadot előre, és jegyezzük meg Guglielmo Marconi nevét, aki egyébként Tesla asszisztense volt, és feltalálta a rádiózást, amiért 1909-ben Nobel-díjat kapott. A tőzsde fejlődése szempontjából a másik fontos találmány a távíró, amelyet Samuel Morse mutatott be még 1838-ban, de a 19. század végére már általánosan használták a tőzsdéken adattovábbításra, így híráramlás és a kereskedés is felgyorsult. A helyzetet nagyon jól bemutatja Edwin Lefévre: Egy spekuláns feljegyzései című műve, nagyon szórakoztató és könnyű olvasmány, és nem mellékesen a Befektetések Klasszikusai sorozat része, olvassátok el.

Az 1960-as években az amerikai védelmi minisztérium egyik részegysége, a DARPA elkezdett kísérletezni az osztott, kevésbé sebezhető számítógép hálózatokkal, amely az internet elődjének tekinthető. 1972-ben küldték el az első e-mailt rajta, 1983-ban leválasztották róla a katonai szegmenst, így megnyílt a tömeges felhasználás előtt az út, a többi pedig, ahogy mondani szokták, mára már történelem. Az internet elterjedésével pedig egyre többen csatlakoztak az online bróker felületekhez. Az értékpapírok adás-vétele szépen lassan a mindennapok részévé vált, és ma már többszáz millió átlagember vesz részt a kereskedésben világszerte.

Az amerikai tőzsde napjainkban

Mivel mára mindent eluralt a technológia, gyakorlatilag az interneten keresztül gépek – automatizált rendszerek – végzik a kereskedés döntő többségét. A parkett – ahol a filmekben rohangálnak a brókerek, és kis papírokkal hadonásznak – gyakorlatilag megszűnt, mindent a komputerünk előtt ülve, a monitorokra tapadva végzünk. Ez nem is lehetne máshogy, hiszen csak a New York-i tőzsde forgalma meghaladja a 20 trilló dollárt egy évben, az NYSE-n listázott társaságok összértéke pedig a 26 trillió dollárt. Ezekkel az adatokkal ez a világ legnagyobb tőzsdéje, és amikor az amerikai tőzsde szót általánosságban használjuk, mindig a New York-ira gondolunk. Ezt a mennyiséget még elektronikusan sem lehetne gépek nélkül lekereskedni, a forgalom jelentős részét az ún. nagyfrekvenciás kereskedés adja.

nagy frekvenciás kereskedés
forrás: Seven Pillars

Azt sem szabad elfelejteni, hogy azok a mamut cégek, amelyek most piaci kapitalizáció szempontjából nézve a legnagyobbak közé sorolhatók, még 40-50 éve nem léteztek, gondoljunk csak a Google-re, az Amazonra vagy a Teslára. Ezek a papírok jellemzően extra népszerűségnek örvendenek, így közeljövőben az összforgalom további növekedése várható.

Alapvetően a tőzsde szót általánosságban, a világ összes tőzsdéjére használjuk, pedig csak Amerikában számtalan tőzsdén jegyzik a papírokat. Amikor egy részvény tickerjét látjátok, akkor általában ilyen formában írják azt le: NYSE:GIS. Ez azt jelenti, hogy a General Mills papírját az NYSE, vagyis a New York Stock Exchange jegyzi, ami a New York-i tőzsde. Természetesen számtalan más nagyvárosban – pl. Chicago – vannak tőzsdék, illetve a másik nagyon ismert tőzsde a NASDAQ, ami a tech papírokat jegyzi.

ADR papírok az amerikai tőzsdén

Mivel globálisan az amerikai értékpapírpiac esik a legnagyobb súllyal a latba, ezért az amerikai piacra bejegyeznek ún. ADR – American Depository Receipts – papírokat is. Ezek alapvetően külföldi tőzsdén kereskedett részvények amerikai “variánsai”. Jó példa erre a Unilever (UL), de említhetném a Novo Nordisk dán gyógyszeripari vállalatot is, ami a dániai (NOVC) és az amerikai (NVO) ticker alatt is megtalálható. Bővebben a témáról és a részvényvásárlás menetéről ebben a cikkben írtam.

A New York-i Wall Street

Ikonikus hely, New York egyik utcája dél-Manhattanben, a hossza nagyjából 600 méter, és az USA gazdasági és pénzügyi erejének a szimbóluma, a pénzügyi szektor központja. Itt helyezkedik el a Wall Street 11 szám alatt a tőzsde épülete, amit 1922-ben építettek hozzá az eredetileg Broad Street-i épülethez. A bejárat is a Broad Streeten van, ennek ellenére a Wall Street maradt meg a köztudatban az amerikai tőzsde szimbólumaként. Nevét a holland De Waal Straat-ról kapta, mivel a hollandok 1653-ban egy védőfalat építettek az utca mellé.

A Wall Streeten írták alá az 1792-es ButtonWood Egyezményt, amely később a városban megalakuló tőzsde alapját képezte, innen datálja a New York-i értéktőzsde is az eredetét. Vicces adat, hogy az utcát ma már felhőkarcolók alkotják, itt helyezkedik el a 283 méter magas Trump Building is, ami rövid ideig a világ legmagasabb épülete is volt.

Az amerikai tőzsde tőzsdeindexei

Számtalan tőzsdeindex létezik a világon, általában az adott ország adott piacára már önmagában képeznek több indexet is. Természetesen ezek közül a legismertebbek az amerikai indexek, ezeket követi leginkább a sajtó, illetve az itt történtek rendszerint kihatnak a világ más tőzsdéire és így az indexekre is.

  • DJIA (Dow Jones Industrial Average): az egyik legrégebbi, évszázados múlttal rendelkező amerikai tőzsdeindex, amely eredetileg 12 vállalatot tartalmazott, ma ez a szám már 30
  • S&P 500 (Standard&Poor’s 500): a legsűrűbben hivatkozott, több mint 500 amerikai vállalatot tömörítő index. A Dow Jones mellett ez a leginkább követett amerikai tőzsdeindex.
  • NASDAQ: a NASDAQ egy rövidítés, amelyik az amerikai technológiai vállalatok tőzsdéje, illetve annak indexe, ami a Nasdaq Composite. 1971-ben hozták létre a formális tőzsdére „be nem férő” cégek számára, amelyek ekkor még jellemzően tech vállalatok voltak. Mára nemcsak részvények, hanem egyéb pénzügyi eszközök – ETF, derivatíva, árupiaci termékekek – is elérhetők rajta. Az Investopedian van egy remek videó a működéséről.
amerikai tőzsde részvény hőtérképe
Hőtérép a részvényekről
forrás: Wallmine

A tőzsdeindexek követéséhez tartozik egy hőtérkép is, amit a legtöbb screener oldal leközöl. Ezen a piaci kapitalizáció alapján legnagyobb részvényeket sorolják fel, zölddel jelölik, ha azok emelkednek és pirossal ha esnek, illetve kiszürkítik, ha az előző napi záróárhoz képest nincs elmozdulás. Így egy szempillantás alatt lehet látni melyik egyedi részvény merre mozog, és nem kell nézni az aggregált árgrafikont, hiszen a tőzsdei árfolyamok csak összevontan adnak tájékoztatást a részvényekről. A tőzsdeindexekről írtam egy külön cikket, ahol sokkal behatóbban foglalkoztam a működésükkel, illetve a becsapós voltukkal.

A legnépszerűbb amerikai részvények

Önmagában az, hogy valami népszerű, nem sokat jelent.  Mitől lesz népszerű egy részvény, az amerikai részvénypiacon, és egyáltalán hogyan állapítják ezt meg? Még annak idején a főiskolán fogalmazta meg az egyik tanárom frappánsan, hogy azt lehet márkának tekinteni, amit reklámoznak. Más szóval, ami benne van a köztudatban, az óhatatlanul is híres – vagy negatív esetben hírhedt – lesz. A “háziasszony” kereskedés pedig pont úgy működik, hogy mikor meghallják az emberek a hírekben, hogy olaj részvényeket kell venni, akkor szaladnak és megveszik.  Nagyjából január-február táján kezdte el ezt nyomni a “szaksajtó”, hogy most aztán az égbe fognak emelkedni ezek a részvények. Érdemes megnézni a saját cikkeink dátumát – itt, illetve itt -, mikor kerültek ki ezek az iOchartra, nagyjából ekkora késés van a nagy hírportálok által leközölt hírek és a jó lehetőségek között.

A népszerű részvények ismérvei

Vagyis attól, hogy valami népszerű és sokat olvastok róla, még nem következik belőle az, hogy az egy jó részvény is. Miért beszélnek sokat egy részvényről a sajtóban? Mert:

  • jól ismert brand, közérdeklődésre tart számot: Microsoft (MSFT), Apple (AAPL)
  • valami nagy újdonságról, innovatív dologról van szó és vállalat is kellően ismert: Google (GOOGL), Amazon (AMZN)
  • a vezetője egy olyan karakteres személyiség, aki képes megmozgatni a híreket, van valamilyen víziója, vagy valamiért folyamatosan ott van a köztudatban. Ilyen volt Steve Jobs, most pedig Elon Musk, Bill Gates vagy éppen Jeff Bezos nevét lehet említeni. A cégek sorban: Tesla (TSLA), Microsoft (MSFT) és Amazon (AMZN)
  • Brutálisan nagy hozamot ért el a múltban, amire milyen jó lett volna lecsapni
  • Disztruptív, a piacot megváltoztató technológiát birtokol: űrutazás, elektromos autó, hidrogénhajtás, mesterséges intelligencia, robotika stb.

Természetesen ezek a jellemzők  általában együtt fordulnak elő, így tipikusan a túlhájpolt növekedési vagy technológiai részvények szoktak ebbe a kategóriába esni. Egyszerűen azért, mert egy unalmas, stabil papírról nem lehet mit írni. Tudtad, hogy a Procter&Gamble (PG) már 1989 óta fizet folyamatosan osztalékot? Ugye milyen izgalmas? Nos, nem az, sőt, baromi unalmas, de nagyon sokan pont ezeket a cégeket keresik. Mások pedig a tőzsdézés izgalmát és a víziókat.

Más megoldásra van szükség

Mivel nincsen egységes megfogalmazás arra, hogy egy részvény mitől jó vagy népszerű, ezért máshol kell keresni a megoldást. Az a legegyszerűbb, hogyha megnézzük, melyik papírokkal bonyolították le a legtöbb forgalmat a tőzsdén. Rendben van, de mikor? Mert most éppen az AT&T az első, mivel bejelentették a Discovery féle szétválást, ezért esik mint a kő. Két hete meg teljesen másik részvény lett volna a Number One. Melyik tőzsdét vesszük alapul? A világ legnagyobb tőzsdéje piaci kapitalizáció alapján az NYSE, de a NASDAQ nagyobb forgalmat bonyolít le. Vagyis az, hogy egy részvény népszerű, kizárólag a szempontrendszertől függ, amit köré definiálunk.

Azért a példa kedvéért vegyük alapul a 2020-as évet és a New York-i tőzsdét, ekkor az alábbi Top 8-as lista születne:

  1. Nio (NIO)
  2. Tesla (TSLA)
  3. Apple (AAPL)
  4. DraftKings (DKNG)
  5. Aurora Cannabis (ACB)
  6. Pfizer (PFE)
  7. Walt Disney Co. (DIS)
  8. Snap (SNAP)
Tesla kiszállítások
Tesla gépjárművek kiszállítási üteme
forrás: iOcharts

Akkor ezek most jó részvények, kérdezhetnétek? Mivel ebből a listából egyetlen papírt birtoklok, azt is egy mikro pozíció erejéig, ezért nem vagyok tisztában a cégek fundamentális hátterével, nem végeztem rajtuk befektetési elemzést. Vagyis csak azt tudom mondani, amit a sajtóban is olvashattok: menők, trendik, nagy volt az árfolyamemelkedésük „ésatöbbi”. Sok esetben a tőzsdei befektetők tényleg ez alapján döntenek, ti viszont ne tegyétek, kivéve, ha a Nagyobb Bolond – The Greater Fool – elvére akartok alapozni. Aki nem érzi magát annak, az házi feladatként olvasson utána, hogy mit jelent a kifejezés.

Az amerikai tőzsde nyitvatartása

Az amerikai tőzsdén nem lehet mindig kereskedni. Ahogyan egy boltnak is, az NYSE-nek, a NASDAQ-nak és minden másik tőzsdének is van nyitvatartása, amit amerikai idő szerint határoznak meg. Oké, de melyik alapján, ugyanis az USA területe olyan nagy, hogy nem fér bele egy időzónába, mint Magyarország. Hivatalosan az NYSE és a NASDAQ keleti idő szerint – szokták New York-i időzónának is hívni – 9:30 és 16:00 óra között van nyitva, hétköznaponként, ezt kell átszámolni a középeurópai, vagyis CEST időzónára. Ez magyar idő szerint az alábbi:

  • tőzsdenyitás: 15:30
  • tőzsdezárás: 22:00

Ezen az oldalon van egy jópofa számláló, ami a zárásig fennmaradó időt mutatja. Ezenkívül lehet a piacnyitás előtt és után is kereskedni 4 órán át, ez a pre és post market – vagy Pre-Trading Session és Extended Hours – időszak, de itt árat jegyezni nem minden bróker enged. Magyar idő szerint ezek a négyórás időszakok az alábbiak:

  • piacnyitás előtti időszak: 11:30-15:30
  • piacinyitás utáni időszak: 22:00-02:00

Mely napokon tart zárva az amerikai tőzsde?

Vannak olyan napok, amikor az amerikai tőzsde zárva tart. Nem nehéz kitalálni, hogy ezek egybeesnek a nevezetes Amerikai Egyesült Államokban megtartott ünnepnapokkal, amelyek természetesen csak kis százalékban azonosak a magyar ünnepekkel. A dolog szépsége ráadásul az, hogy több ünnep ideje is változik évről évre, vagyis meg kell nézni minden év elején, hogy a következő 12 hónapban mi melyik napra esik. Bár az ünnephez kötődően zár be a tőzsde, nem feltétlenül csak az ünnep napján, hanem pl. megelőző pénteken vagy a rá következő hétfőn sem nyit ki. Szerencsére ennek ellenőrzésére számtalan oldal létezik, de stílszerűen az NYSE.com-ot linkeltem. Nyilván a többi tőzsde a helyi ünnepekhez kapcsolódóan tart zárva, tehát ha ti a malajziai piacon akartok kereskedni, akkor ott külön meg kell nézni, melyik napokon van nyitva és melyeken nem. Az amerikai tőzsde szünnapjai az alábbiak:

  • Újév napja
  • Martin Luther King. napja
  • Washington születésnapja
  • Nagypéntek (Good Friday)
  • Emlékezet napja (Memorial Day)
  • Függetlenség napja (Independence Day)
  • Munka ünnepnapja (Labor Day)
  • Hálaadás napja (Thanksgiving Day)
  • Karácsony (Christmas Day)

Vannak még a speciális esetek, pl. ha egy ünnep szombatra esik, akkor a megelőző pénteket vagy a következő hétfőt tekintik szünnapnak, erről a Marketbeatnek van egy jó cikke.

Amerikai tőzsde hírek, árfolyamok

Az amerikai tőzsdéken – meg úgy általában az összesen – folyamatosan történik valami. Bejelent valamit a kormány, egy vállalat szétválik, egy másik megvesz egy harmadikat, kijött egy új negyedéves jelentés, valaki osztalékot emelt, a jegybank kamatvágást jelentett be, és így tovább. Szerencsére a tőzsdén jegyzett vállalatoknak a SEC, az amerikai tőzsdefelügyelet felé le kell jelentenie a fontosabb változásokat azért, hogy a befektetők értesülni tudjanak róla.

A SEC központi adatbázisa az Edgar, ahonnan a részvénytulajdonosok informálódhatnak. Elég kaotikus oldal, és kifejezetten nehéz olvasmányok a különböző “K” jelentések. Azért, hogy ez könnyebben feldolgozható legyen, több dolgot is kitaláltam, ami megkönnyíti a tájékozódást. De először nézzük azt, hogy egyáltalán milyen visszatérő eseményekre érdemes figyelni a tőzsdén:

  • Heti munkaügyi adatok: elég sokszor mozdulnak rá az árfolyamok
  • Negyedéves jelentések (Q jelentés): szinte mindig megmozgatják az árfolyamot, főleg ha nagy az eltérés a várakozásokhoz képest
  • Akvizíció (M&A), szétválás (spin-off): a piac általában jól árazza az akvizíciókat, emiatt az árfolyammozgásból sokszor lehet látni, hogy milyen a fogadtatása a felvásárlásoknak
  • Osztalékkal kapcsolatos bejelentések: mindenki szeret plusz pénzt kapni, és senki sem szereti, ha megvágják az osztalékot
  • Egyéb makro adatok, mint infláció, alapkamat emelés, GDP előrejelzések, stb.: sokan figyelik, sokszor lehet következtetni belőle jövőbeni eseményekre.
az amerikai tőzsde egyik árfolyamindexe
S&P 500 index
forrás: Yahoo Finance

Alapvetően a hosszabb távú befektetőket a fenti bejelentések kevésbé érintik, mert a rövidtávú események ritkán hatnak ki egy 10-20 évig tartott részvény hozamára. Az osztalékbefektetők viszont sokszor felkapják a fejüket egy nagyobb esésre, mivel ez jelentősen tudja emelni az osztalékhozamot – amiről itt írtam -, így találhatnak jó beszállási pontokat. Valójában persze a félelem és a kapzsiság – fear and greed – mozgatja leginkább a tőzsdét, szóval túl sokat nem szabad adni a kósza hírekre, főleg amikor az elemzők egyik fele A-t, a másik fele pedig B-t mond. A tényadatokra kell hagyatkozni, a többi csak körítés és spekuláció.

Hogyan szűrjünk az amerikai tőzsde adatai között

Az amerikai tőzsde kapcsán brutálisan sok adat érkezik minden nap, ezért muszáj őket szűrni. Mi az amit nem olvasok el vagy egyáltalán nem veszek komolyan? Hírek, elemzések, különösen akkor, amikor folyamatosan ellentétes tartalmú cikkek jelennek meg. Szóbeszéd, tipp, ötlet, spekuláció, és minden olyan, amiben szerepelnek az alábbi szavak: maybe, should be, estimated, forcasted, my opinion is that stb. Vagyis ami spekulatív. Mi az amit figyelek? A tényszerű jelentések, és a hivatalosan leadott adatok.

Ezekre különböző szolgáltatásokat használok, mert nincs végtelen időm a cikkek és egyéb tartalmak olvasgatására. Összeraktam egy listát, ami nektek is segíthet az eligazodásban:

  • Edgar adatbázis, a SEC honlapja: minden hivatalos adat ide fut be, negyedéves jelentések, kötvény kibocsájtás stb. Nehéz olvasmány, nem szeretem én sem ezeket átnyálazni, de kénytelen vagyok
  • Wallmine: ez egy portfóliókezelő, ezt használom a részvényeim statisztikázásához, teljesen ingyenes. Van két nagyon hasznos szolgáltatása: előre jelzi az osztalékhoz tartozó dátumokat, és mutatja, mikor jönnek a negyedéves jelentések. Nem mellesleg, ha egy cég bead valamilyen papírt az Edgar adatbázisba, akkor arról is küld figyelmeztetést
  • Motley Fool, earnings call transcripts: nem vagyok oda a vállalati jelentések olvasgatásáért, ezért a kivonatot, az Earnings Call Transcriptet szoktam átfutni. Hogyan keresek rá? Nagyjából ezt beírom a Gugliba: Motley Fool [cégnév] Earnings Call Trasncript. A leiratban lehet specifikus szavakra keresni pl.: „dividend”, „share buyback”, „share repurchase”, „revenue”, „EPS”, stb.
  • Yahoo Finance, Earnings Calendar: mutatja egy naptárban a soron következő negyedéves jelentéseket
  • Seeking Alpha, Wallstreet breakfast: napi aktualitást mondja el podcast formában. Csak azért hallgatom, mert lehet más tevékenységek közben is.
  • iOcharts: az egyetlen magyar részvény screener, amelyiknek van negyedéves naptára, normális részvényszűrője, a részvényekhez egyedi grafikonjai, és ezek folyamatosan bővülnek is.

Tőzsdei előrejelzések 2021-re

Bár nem szeretek spekulálni, a tőzsdéhez hozzátartozik, hogy mindig megy valami okosság arról, hogy vajon mi fog történni a jövőben. Ez pontosan azért van így, mert senki nem tudja, ugyanis aki tudja, az biztosan mélyen hallgat róla, de szerencsére nem nagyon van ilyen. Amikor azt a kérdést kapom valakitől, hogy „Nincs egy jó tipped?”, akkor azt szoktam mondani: „Hát hogyne lenne. Ingyen adom, pont annyit is ér”. Ettől még az emberek imádnak pletyizni a pénzügyekről, mert az olyan nagyon bennfentesnek hat. Szóval jöjjön néhány „tuti tipp” a közeljövőre nézve.

Jön az infláció?

Vannak a múltból eredeztethető valószínűségek, amikről érdemes néhány szót ejteni. Az egyik, hogy a válságok és a részlegesen leálló gazdaságnak a velejárója a termelés – és ezzel a GDP – visszaesése. Mi következik a leállás után? Nyilván az, hogy a termelés felfut, a többletfogyasztás pedig árfelhajtó hatású lesz, ami inflációt generál, olyannyira, hogy a KSH legújabb adatai szerint 2021 áprilisában már itthon is 5,1%-ra kúszott fel ez a mutató. Az MNB is közzéteszi az inflációs jelentését, érdemes átfutni. A saját komplett cikkemet az inflációról itt találjátok.

Az inflációt nem mutatja meg sem az amerikai tőzsde, sem a magyar
Infláció kaleidoszkóp
forrás: KSH

Mit szoktak – már aki – csinálni az infláció ellen? Az emberek aranyat vásárolnak, pedig például ez a Seeking Alpha cikk nem ezt tanácsolja. Miért vásárolnak az emberek aranyat? Mert az megőrzi az értékét, gyakorlatilag ezzel “hedgelik”, vagyis fedezik az inflációt. Nekem ennél van egy jobb ötletem, lehet egyszer meg is írom majd itt az iOcharts blogon, hogy mi az.

Mi lesz veled olajipar?

Tavaly már mindenki temette az olajcégeket, volt minden, szaudi-orosz tusakodás, negatív olajár, majdnem nulla közlekedés, bele is álltak a földbe az olajtársaságok, a részvények nagyot estek. Azóta mondjuk +150%-ot az összes árfolyama, de aztán jött Biden Józsi bácsi, és bejelentette, hogy az összes kormányzati autót le fogják cserélni elektromosra, visszalépnek a klíma egyezménybe és támogatják a zöld energiát. Fel is pattant minden nap/szél/megújuló energiás cég, a NextEra(NEE) megelőzte piaci kapitalizációban az Exxon Mobile-t (XOM), ami valaha a világ legnagyobb cége volt.

Na de meddig tart a felfutás? Nyilván senki nem tudja, mint ahogy azt sem, hogy pontosan mennyire támogatja majd az állam az ilyen típusú fejlesztéseket, de egy érdekes energiaszektorbeli bírkozás van kialakulóban.

Az Olajrészvények sajátosságaival itt, az OPEC-cel és az olajárral itt foglalkoztam részletesen.

A megújuló energia és az elektromos autó részvényekről az angol nyelvű zöld befektetések oldalunkon kaphattok részletesebb információt.

A Pfizer lesz-e a vakcinagyártók királya?

Most, hogy kijött az első negyedéves jelentés, és lehet látni a számokat, azt kijelenthetjük, hogy az előzetesen belengetett „nullszaldósnak beharangozott” vakcinabusiness esetében egy picit vastagabban fogott a ceruza. Valakit meglep ez a kapitalista világban? Remélem nem. A kérdés inkább az, hogy vajon ez egy átmeneti állapot-e, vagy időszakosan újra és újra be kell-e oltani a lakosságot, tovább generálva a rengeteg pénzt? Ha igen, akkor dőlni fog a lóvé a Pfizerhez (PFE) és a többi vakcinagyártóhoz, ha nem, akkor ez egy „one trick pony” eset volt. Ti melyikre tippeltek?

Kripto ralli vagy kripto kripta?

Az idei Bitcoin ralli után Elon Musk mégsem engedélyezte, hogy mindenki Teslakat vásároljon belőle, be is verte a bejelentés az árfolyamot, na de merre tovább? Esetleg a Dogecoin lesz az új Bitcoin?  Vagy az Ethereum mindent elsöpör? És vajon ez egy buborék, vagy teljesen jogos a hype a kriptovaluták körül? A helyzet az, hogy senki sem tudja, de mindenki úgy csinál, mintha egy varázsgömbbe nézve kirajzolódna az igazság. A tőzsdézésben többek között az a jó, hogy neked is lehet saját varázsgömböd, amiben a neked tetsző igazság fog felbukkanni, csak bírjad tőkével a víziód támogatását.

Doge coin
Dogecoin
forrás: Coinmixed

Az iOcharts mindent megmutat

Az iOcharts oldalát pont azért hoztuk létre, hogy adatokat és támpontokat nyújtsunk számotokra az elemzéshez és a jövő kifürkészéséhez. Használjátok bátran a screener programot, kövessétek kedvenc cégeitek árfolyamát. Sőt, tettünk be nektek egyedi chartokat is, amik segíthetnek abban, hogy egyes cégekhez kapcsolódóan még több információra tegyetek szert:

  • vannak egyedi Tesla (TSLA) grafikonjaink, amik mutatják a kiszállított autók számát negyedéves bontásban, a telepített energiatárolók összteljesítményét, de még a  környezetvédelmi kvótákat is kilistáztuk nektek
  • a Pfizer (PFE) kapott néhány szép chartot, hogy lássátok, mennyire bejött a vakcina business
  • azt is lelistáztuk, hogy az AT&T (T) hogyan dobálta be vasvillával a kandallóba a dollárkötegeket, mikor a DirecTV-t megvette, és azóta hogyan szivárogtak el az előfizetőik
Pfizer vakcinabiznisz
Pfizer vakcinabiznisze
forrás: iOcharts

Szóval mindenkit arra bíztatok, hogy használjátok a részvényleválogató szolgáltatásunkat vagy éppen a szűrőnket, olvassátok a blogot, és nézzetek rá az angol nyelvű tartalmunkra is, amely közelebb vihet benneteket a nagy kérdés megfejtéséhez: győz-e idén a megújuló energia?

Összegzés

Az amerikai tőzsde a világ legnagyobbja, itt forog a legtöbb értékpapír is, az egész világ rajta tartja a szemét. Ez nem véletlen, a legnagyobb kapitalizációjú, leghíresebb vállalatok „lakóhelye”. Éppen ezért érdemes tudni, hogy milyen indexek segítenek a teljesítményük nyomonkövetésében, mikor nyit és zár, illetve mik az aktuálisan trendi hírek. Az iOCharts részvényszűrőjét pedig mindenképpen érdemes forgatni, hiszen egyre több és több vállalat adatai kerülnek be, sőt jönnek az egyedi grafikonok is.

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket, így az iOchartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni, az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására, a meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük