Mivel a cikk egy kétrészes sorozat második fele, ezért érdemes elolvasnotok az Infláció kontra állampapír című első részt is, hogy teljes legyen a kép. Mielőtt valaki félreértelmezné a mondanivalómat, nem azt akarom mondani, hogy az állampapír szükségszerűen rossz befektetés, én is tulajdonoltam állampapírt, de bizonyos okokból idén kiszálltam belőle. Ez nem azt jelenti, hogy neked is ki kell, pusztán csak legyél tisztában az előnyök mellett a hátrányokkal is.

Mi az állampapír?

Gyakorlatilag egy kötvény, amely hitelviszonyt testesít meg közted és az állam között. Lehet hozama és kamata is, az előbbi az, amit árfolyammozgásként a papír művel, az utóbbi pedig az, amit állambácsi a tájékoztatóban plusz kifizetésként megígér. A kötvények árfolyama a kamattal fordítottan arányosan mozog, vagyis ha a kamat csökken, akkor egy fix kamatozású kötvény árfolyama felértékelődik, ha a kamat nő, akkor a fix kamatozású kötvény árfolyama esni fog. Erre egy egyszerű példa: ha neked 5%-os éves fix kamatozású kötvényed van és a piaci kamat 3%-ra esik, akkor nyílik az olló a javadra, +2%-os “prémiumot” realizálhatsz azokhoz képest, akik most veszik meg a kötvényt és ez felhajtja az árfolyamát. Ugyanez igaz fordítva is, ha a kamat 7%, akkor te -2%-ot tudsz realizálni azokhoz képest, akik jelenleg veszik meg a papírt, és ez csökkenti az eszköz árfolyamát.

A kötvénynek van lejárata, ami az egyik legfontosabb tulajdonsága, hiszen ilyenkor fizeti vissza az adós a hitelezőnek a kötvény névértékét. A kamatozás ettől még lehet éves, illetve kétféle típusú: visszaforgató, vagyis akkumulatív, illetve kifizető, vagyis disztributív. Előbbi folyamatosan “beépíti a tőkébe” a kamatot, ami így a lejáratkor többletnyereséget fog eredményezni. Jó példa erre a MÁP Plusz, ami egy akkumulatív instrumentum. Az állampapírokat kibocsájtás előtt jegyezni szokták, kibocsájtás után pedig a többi értékpapírhoz hasonlóan adni és venni. A jegyzés semmi mást nem jelent, csak azt, hogy te az adott kibocsájtási adagból szeretnél X mennyiséggel rendelkezni, ilyenkor nem piaci árfolyamon, hanem névértéken fogod a papírt megvásárolni, a kibocsájtás előtt.

Miért volt nagyon vonzó az állampapír 2019-ben a befektetőknek?

Több oka is van, amiért előnyös volt állampapírt jegyezni 2019-ben. A befektetői oldalról a magas fix kamat – MÁP+ évi átlagos 4,95%-os kamata – és az adómentesség volt vonzó, amit úgy is felfoghattok, mint egy magasabb kamat szintet. A bankban meg maximum egy “köszit” kaptatok a pénzetekért, kamatot azt nem sokat. Az állampapír mögött ráadásul állami fizetési garancia áll, erre majd később kitérek, hogy ez pontosan mit jelent és mennyit ér.

Az állampapírokat a magyar állampolgárok ingyen jegyezhetik az Államkincstár irodáiban, ingyenes számlavezetés mellett, vagyis a tartása gyakorlatilag költségmentes. Tehát semmi értelme bemennetek a kereskedelmi bankotokba és ott ugyanezt megejtenek, mert annak költsége van. Ráadásul szokatlan módon az átlagos államigazgatási színvonalból felfele lóg ki a Webkincstár felülete és a Mobilkincstár app is. Életemben egyszer voltam bent a Kincstárban a számlanyitáskor, és soha többet. Szóval nem kell félni a dologtól, pofonegyszerű a folyamat, utána csak a telefonotokat kell nyomkodni.

Alacsony pénzügyi képzettség

A másik, hogy rendkívül könnyű a jegyzési folyamatot végigvinni, ami a hiányos magyar oktatási rendszer miatt egy igen nagy előny. Sosem értettem, miért nem tanítanak adózási és befektetési alapelveket a tanterv részeként, miközben az életben való érvényesüléshez ez egy alapelvárás lenne. Visszakanyarodva a papírokhoz, akinek nincsenek pénzügyi ismeretei – vagyis a lakosság 99%-ának -annak legegyszerűbb állampapírt jegyeznie.

Az sem mellékes, hogy a MÁP+ névértékét – az összeg, amiért 1 db MÁP+ papír jegyezhető – 1 Ft-ban állapították meg, de a PMÁP-nak se volt sokkal magasabb, kemény 1000 Ft, így be tudták vonni a kisbefektetőket is. Vagyis boldog boldogtalan jegyezhetett, amit azzal is meg lehetett kombózni, hogy ennél olcsóbb lombard hitelt vettek fel, és beleborították állampapírba, amit újabb hitellel terheltek meg. Ez már majdnem az arbitrázs kategóriája, és ezzel tavaly elég sokan jó pénzt kerestek. Aztán 2019 októberében a kezükre koppintottak, és véget ért a pénzparti.

Aki szeretne az állampapírokról bővebben tájékozódni, az vagy az Államkincstár oldalán teheti meg.

Miért volt nagyon vonzó az állampapír 2019-ben az államnak?

A fentiek nagyon jól hangzanak, de hol a csapda, hol éri meg ez az egész az államnak? Magyarország államadóssága 2019 végén 31 000 milliárd forint volt, ami a GDP 66,3%-a. A fő kérdés az, hogy ez az adósság miből áll össze. Jelenleg durván 9000 milliárd, forintban jegyzett állampapír van a befektetők kezében, ami egy év alatt +1000 milliárdos bővülést jelent, ahogyan azt a Portfolió is megírta. Ez pedig azt jelenti, hogy ebből az összegből ki lehet fizetni a külföldi hitelezők nem forint alapú papírjait – kvázi “átkonvertálni” devizáról forintra -, vagyis csökkenteni a devizapárokból adódó árfolyamváltozások hatását. Mit lehet még csinálni a forinttal, amit az EUR-ral vagy az USD-vel nem? Elinflálni.

Ez egyébként egy nagyon rafkós húzás volt az állam részéről, így a jegyzés tulajdonképpen mindkét félnek – vevőnek és eladónak – egyaránt előnyös volt a korábbi helyzethez képest. Az viszont már kevésbé szeretné állambácsi, hogy magas infláció mellett – ami még nem következett be, de véleményem szerint már nem kell sokat várni rá – az emberek hirtelen kivegyék a pénzüket, hiszen akkor nem lehet majd elinflálni. Ezért különböző biztosítékokat építettek be a papírokba, hogy ti olyan nagyon ne akarjátok ezeket visszaváltani. Ezekről egyébként viszonylag keveset lehet olvasni a sajtóban, nyilván nem véletlenül.

Hol keress információkat?

A papírokhoz kétféle dokumentum tartozik: a rövidebb nyilvános ajánlattétel és a hosszabb ismertető. Előbbi felületesebben, utóbbi mélyebben taglalja a jegyzés feltételeit, akit érdekel, olvassa el – ez az, amit soha senki nem tesz meg -, de a lényeget lent kiemeltem:

• van visszaváltási “büntetés”, ami egyoldalúan módosítható. A MÁP+ esetében 0,25%, a PMÁP esetében 2% (tavaly még csak 1% volt)
• egyszerre az ÁKK csak 30 millió forintot vált vissza számlánként, erre vállalt kötelezettséget
• a PMÁP esetében az infláció fölötti kamatprémium ugyan fix, de az alapkamat megállapítása évente egyszer történik meg, így mindig csúszásban lesz a valós inflációhoz képest

Lefordítva magyarra a fentieket: az ÁKK – vagyis a magyar állam – egyoldalúan módosíthatja a visszaváltási százalékot, ahogyan azt a G7 cikke is fejtegeti. Ez nyilván nem most fog bekövetkezni, hanem akkor, amikor hirtelen mindenkinek pénzre lenne szüksége. Az pedig nagyon nem mindegy, hogy 0,25% vagy 5% a visszaváltás költsége. Bár valószínűleg sokakat nem érint, de 30 millió forint fölötti kifizetésekre nem vállal kötelezettséget az Államkincstár, sőt szélsőséges esetben akár fel is függesztheti a kifizetést. Szerintem jelenleg ez sem valós veszély, de ha valamiért komolyan válságba kerül az állam, akkor lehet, hogy megváltozik a hozzáállása a dolgokhoz.

Mennyi az állampapír valós hozama?

A PMÁP esetében a kamat megállapításának kibogozása elég sok energiámat elvitte. A MÁP Plusznál ez fix, itt nem kell vacakolni, a PMÁP-nál viszont futamidőtől függ. Három év esetében a KSH éves éves infláció+1,4%, míg 5 évnél éves infláció +1,7%. De mennyi az éves infláció? Most mindenki azt gondolja, hogy annyi, amennyit a KSH havonta leközöl a gyorstájékoztatóban, pedig nagyon nem. A papírokhoz tartozó kamat megállapítására évente egyszer kerül sor, a papír kamatfizetése előtti 4 napban, tehát ha neked szeptember 25-én fizet a papír, akkor következő év szeptember 21-én fogják az újat megállapítani. Ezzel csak az a gond, hogy te az X év szeptember 25-e és az X+1 év szeptember 21-e közötti nagyjából 1 évben ugyanúgy elszenveded az inflációt. Ha éppen csökken, akkor ez előnyös is lehet, de mivel gyakorlatilag egy 0%-os inflációs időszak után vagyunk, és azóta szépen lassan emelkedik, ez jelenleg szintén egy hátrány.

Az állampapír biztonságos, mert az állam mindig fizet?

Az állampapírt a biztonságos pénzügyi eszközök közé szokták sorolni, lévén az állam teljes apparátusa a garancia a fizetésre. Egy komplett országot sokkal nehezebb csődbe vinni, mint egy vállalatot vagy egy magászemélyt, sokkal több eszköze van arra, hogy erőforrásokat teremtsen elő – adót emel, járulékokat vet ki, pénzt nyomtat, stb. -, de azért így sem lehetetlen a csőd. A fenti sorokból az is látszik, hogy az állami garanciavállalás szándék kérdése is, vagyis hogy meddig akarja azt ténylegesen biztosítani a főhatalom.

Ráadásul vitás esetekben nem nagyon van kihez fordulni, hiszen az ÁKK-nak nincs közvetlen fellebbviteli szerve, cserébe az intézményi kockázata majdnem nulla, ellentétben például a kereskedelmi bankokkal.

A történelem nem hazudik

Ha visszatekintetek Magyarország történelmének bő száz évére, azért találhattok néhány olyan eseményt, ami megrendíti az államapparátusba vetett hitet. A teljesség igénye nélkül:

• 1914-1918: I. Vh. Osztrák-Magyar Monarchia szétesése, rövid ideig Tanácsköztársaság
• 1927: megszűnik az Osztrák-Magyar korona
• 1927-1946: pengő, végül hiperinfláció
• 1939-1945: II. Vh., majd azt követően szocializmus
• 1989: rendszerváltás
• 1999: euró bevezetése, a használók közé Magyarország nem lépett be
• 2010: kötelező magánnyugdíj pénztári rendszer megszűnése

Vagyis a kockázat valóban kicsi, de azért nem nevezhető nullának. Az is könnyen belátható, mennyire nem szeretnétek, ha mondjuk egy hosszú lejáratú állampapírotokat egy hiperinflációs időszakban fizetnék ki.

Ki vegyen magyar állampapírt, mikor és melyiket?

Bár az előző sorokból az tűnhet ki, hogy azt javaslom, kerüljétek el az állampapírt, ez nem igaz. Vannak esetek, amikor érdemes ilyen instrumentumot venni, néhányat fel is sorolok közülük. Ha magadra ismersz vagy neked ezek a szempontok fontosak, akkor a te pénzügyi instrumentumod az állampapír:

• nem érted a pénzügyeket vagy nem akarsz foglalkozni velük, tanulni róla meg pláne nem
• ideiglenesen helyet keresel a tőkédnek, amíg kitalálod, mibe fektesd azt
• csak a stabilitás számít, a hozam nem, az időtávod valamiért nem elég hosszú (például idős nyugdíjas vagy)
• nem zavar a devizakockázat
• a költségek minimalizálása a fontos, nem a hozam
• nagyobb vagyont akarsz diverzifikálni
• szeretnél egy féllikvid eszközt, ami viszonylag gyorsan visszaváltható
•  akarsz részlegesen védekezni az infláció ellen
• nem akarsz vacakolni a brókercégek felületeivel, helyette egy egyszerűen átlátható appot nyomkodnál
• ha azt gondolod, hogy az állam éppen kilábal egy válságból, az alapkamat nagyon magas, esésre játszol, és hosszabb távra (5 év vagy több) le akarod kötni a pénzedet

Összegzés

Ha a fenti esetekben magatokra ismertek, akkor nyugodtan vehettek állampapírt. Főleg, most, hogy mindkét cikket elolvastátok, és már tisztában vagytok a kockázatokkal. Én az állampapír termékek közül a MÁP Pluszt részesítem előnyben a PMÁP-pal szemben, mert 5 napig visszaváltható díjmentesen, ezen kívül kicsi a büntetőkamat és a fix kamat számomra megfoghatóbb.

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket, így az iochartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni, az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetőek, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető felhívásnak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.