Részvényvásárlás menete lépésről lépésre

Részvényvásárlás

Korábban már írtam érintőlegesen a részvényvásárlás kapcsán a Miért pont részvényekkel kereskedjek és az Itt egy csomó részvény, mit csináljak vele cikkekben, de nem készült egy komolyabb összefoglaló a témában. Így az iOCharts oldalain hiánypótlónak mondható irományban összefoglalom a részvényvásárlás menetének legfontosabb mozzanatait. Tisztázzuk az alapfogalmakat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a megfelelő döntéseket meg tudjátok hozni.

Mi az a részvény? A részvények és a részvényvásárlás alapfogalmai

Mielőtt belevágtok a részvények vásárlásába, tisztáznunk kell, hogy egyáltalán mi az a részvény. A részvény egy tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, amelynek nincsen lejárata, ellentétben például a kötvénnyel, ami egy lejárattal rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum. Ha egy vállalat részvényeit megvásároljátok, akkor abban részesedést szereztek. Ha elenyésző mértékben is, de a vállalat tulajdonosai lesztek, és ilyen minőségetekben, a vállalat vezetése a ti érdekeiteket kell, hogy szolgálja.

Részvényt nem meglepő módon csak részvénytársaság bocsájthat ki, erről a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezik Magyarországon. Külföldön hasonlóan jogszabályok taglalják a működésüket, de más névvel illetik őket, pl. az USA-ban “C” és “S” corporation-ként hivatkoznak rájuk. Nektek elég annyit tudnotok, hogy itthon formailag lehet zárt, illetve nyílt egy részvénytársaság. Előbbi részvényeivel a tőzsdén nem lehet kereskedni, a tulajdonosok egymáshoz képesti tulajdoni hányadát testesíti meg a tőke arányában. Tehát, ha 1 milliárd forint a kezdőtőke és a tulajdonosok egyenlő arányban helyeznek be 250 millió forintot, akkor a tulajdoni hányaduk fejenként 25%-lesz. Ti is létrehozhattok zártkörűen működő részvénytársaságot, ha a törvényi feltételeknek megfeleltek.

részvényvásárlás
forrás: Pixabay

Amennyiben egy részvénytársaság nyílt, akkor az részvényeket bocsájthat ki. Az első ilyen az IPO, az Initial Public Offer. A részvényeket be kell vezetni a tőzsdére, így szabadon kereskedhetővé válnak. Innentől kezdve a részvények árát a piaci viszonyok határozzák meg, a kereslet-kínálat függvényében fog mozogni az árfolyam.

Amikor megvásároltok egy részvényt, akkor bizonyos jogokra is szert tesztek, amelyeket – bizonyos kivételektől eltekintve – gyakorolhattok is:

Vagyoni Jogok

  • Átruházásra való jog: a részvényt tulajdonló személy eladhatja vagy átruházhatja az értékpapírt.
  • Likvidációs hányadhoz való jog: ha a cég megszűnik/felszámolják, akkor értékesítik az ingóságaikat/eszközeiket. Ami a hitelek – pl. a kötvény is ilyen – visszafizetése után megmarad, azt szétosztják a részvényesek között. Itt érdemes tudni a kielégítési sorrendet, vagyis, hogy milyen sorrendben fizetik ki a céggel szemben felmerülő követeléseket. Ez – erőteljesen leegyszerűsítve – az alábbi: munkavállalók, adóhatóság, hitelezők, tulajdonosok, vagyis a részvényes a sor végén áll.
  • Osztalékra való jog: egy vállalat fizethet osztalékot – ez nem kötelező, a vállalat vezetése dönt róla -, amelyre a részvényt birtoklók jogosultak. A folyamat teljesen automatikus, általában a bróker jóváírja az osztalék összegét a brókerszámlán.

A cég vezetéséhez kapcsolódó jogok

  • Ellenőrzési jog: a cég működésével kapcsolatban felvilágosítást kérhet.
  • Észrevételezési és megtámadási jog: a közgyűlés témáihoz észrevételeket fűzhet a részvényes. Felléphet továbbá a közgyűlés határozataival szemben, ha az jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik.
  • Közgyűlésen való részvétel: minden részvényes részt vehet a részvényesek közgyűlésén, és szavazhat.
  • A részvénykönyvbe bejegyzés joga: a vállalat az általa vezetett adatbázisába regisztrálja az új tulajdonosokat, a régieket pedig törli.

A fenti jogokat – egy-két kivételtől eltekintve – nem szoktuk gyakorolni, de a lehetőség adott, kisrészvényeseket jellemzően nem érinti. Sok esetben a részvényeseknek meg van a joga, de az ereje nincsen ahhoz, hogy egy döntést keresztülvigyen. Ellenpélda: Az OMV mint a MOL RT. korábbi résztulajdonosa és egyben konkurense, a közgyűlésen érdeklődött, hogy mik a cég tervei, amelyre a fentiek alapján minden joga meg is volt.

A részvények típusai

A fentiekben láthattátok, hogy meglehetősen sok általános jog kapcsolódik a részvényekhez. Azonban nem minden részvény egyforma, sőt, az sem mindegy, hogy a részvényeket hogyan vásároljátok meg. Elméletileg lehetőség van arra, hogy egy vállalattól közvetlenül is vásároljatok értékpapírt. A részvényvásárlás folyamata meglehetősen bonyolult, és tőkeigényes, kb. 50 000 USD körül szokott lenni az alsó határ. Ezért a magánemberek szinte 99,99%-ban egy közvetítőn – brókercégen vagy bankon – keresztül vásárolnak részvényeket. Esetleg más pénzügyi termékbe csomagolva teszi ezt, ilyenek lehetnek például a részvényalapok.

Nagyon fontos azt megérteni, hogy amit a piacon megvásároltok, az nem mindig maga a részvény, hanem egy “piaci instrumentum”. Ezért fordulhat elő az, hogy egy részvényt több azonosítóval, különböző tőzsdéken is meg fogtok találni, ennek később még lesz jelentősége. Minden ilyen terméknek van egy nemzetközi azonosítója, az ún. ISIN kód, amelyről a Részvények osztalék adózása cikkben is írtam. Ez legegyszerűbben a Random Capital Instrumentum keresőjében ellenőrizhető. Például ha megnézitek a „Unilever” nevű céghez tartozó részvényeket, akkor egyből két instrumentumot is fogtok találni, az egyiket „US9047677045”, a másikat „GB00B10RZP78” szám alatt. Ez ugyanannak a cégnek a részvénye, de két különböző tőzsdére bevezetve. Az első két betű jelöli, hogy pontosan hol érhető el a papír. Ebben az esetben az amerikai és a brit értékpapír piacokról van szó.

instrumentum kereső
Random Capital Instrumentum keresője:
forrás: Random Capital

Milyen részvényeket különböztetünk meg?

Részvényvásárlás más formában is teljesülhet, például befektetési alap vagy ETF – tőzsdén kereskedett alap – is tartalmazhat részvényt. Vagyis amikor azt a fogalmat használom, hogy részvényvásárlás, akkor egy ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében megvásárolt konkrét papírra gondolok. Most hogy ezt tisztáztuk, nézzük, hogy a részvényeknek milyen fajtái vannak:

  • Törzsrészvények (common stock): ez az “általános” részvénytípus, egy átlagos vásárlásnál erre tesztek szert, többletjogokat – a fent felsoroltakon kívül – nem biztosít.
  • Elsőbbségi részvény (preferred stock): általában valamilyen elsőbbséget, például szavazati, vétó, osztalék, likvidációs, stb. jogot biztosítanak. Ezeket a tickerben – a részvény azonosítójában – is szokták jelölni, pl. Bank of Amerika törzsrészvénye (BAC) ticker alatt fut, míg az elsőbbségi a (BAC.PRA) jelölő alatt.
  • Dolgozói részvények: csak a vállalat munkavállalói kapják jövedelemkiegészítés és ösztönzés céljából, egyfajta juttatásként. Jellemzően felső vezetőket szoktak így premizálni – másik jog az opciós vétel és eladás -, átruházhatósága korlátozott.
  • Kamatozó részvények: rendkívül ritka forma, az osztalékon felül egy előre meghatározott kamatot is fizetnek az értékpapírok.
  • Visszaváltható részvények: a visszaváltható részvény a társaságot vételi, míg a részvényest eladási joggal ruházza fel.

Részvényvásárlás esetében a fentiekkel nagyon ritkán lehet találkozni, leszámítva a törzs és elsőbbségi részvényeket. Nagyon sok vállalat működik úgy – pl. MSC Industrial Direct Co. (MSM) -, hogy az alapító család birtokolja az elsőbbségi részvények jelentős hányadát. Ez vétó, illetve szavazati jogot biztosít számukra, és ezeket a részvényeket nem is adják el. Így képesek meggátolni az ellenséges felvásárlásokat, a cég teljes irányítása az ő kezükben van, stb.

Tulajdonosok listája az MSM-nél
MSC Industrial Direct Co. tulajdoni viszonyai
forrás: SimplyWallSt.

Vezetők jutalmazása opciókkal

A másik forma, amivel rendszeresen találkozom, az a felsővezetők premizálása. Ez abban merül ki, hogy jóval olcsóbban lehívhatnak részvényeket – opciós jog gyakorlásán keresztül -, majd ezeket piaci áron értékesítik, pl. a T. Rowe Price-nál (TROW) ez a megszokott, ezt alul láthatjátok, az adás-vételek között, fehér sorokkal jelölve.

Bennfentes részvényvásárlás a TROW-nál
T. Rowe Price Group bennfentes vásárlásai
forrás: Finviz

Érdemes még arra is odafigyelni, hogy külföldön, a magyarországi cégformáktól eltérő társasági formák is létezhetnek – pl. MLP, BDC, REIT stb. -, amelyek akár az adózás metódusát is módosíthatják, de ezekre terjedelmi okokból most nem térek ki.

A részvényvásárlás menete, buktatói

Ahogyan korábban is írtam, egy részvényt több értékpapírtőzsdére is bejegyezhetnek. Ennek elsődlegesen adózási okai vannak, illetve az, hogy nem minden tőzsdén érthető el az összes részvény. Sőt az általános az, hogy egyes brókercégek csak bizonyos tőzsdékhez, és azokon keresztül az oda bejegyzett instrumentumokhoz férnek hozzá.

Mivel globálisan az amerikai értékpapírpiac esik a legnagyobb súllyal a latba, ezért az amerikai piacra bejegyeznek ún. ADR – American Depository Receipts – papírokat is. Ezek alapvetően külföldi tőzsdén kereskedett részvények amerikai “variánsai”. Jó példa erre a már említett Unilever, de említhetném a Novo Nordisk dán gyógyszeripari vállalatot is, ami a dániai (NOVC) és az amerikai (NVO) ticker alatt is megtalálható. Ez azért fontos, mert a legtöbb adat – pl. negyedéves jelentések – angol nyelven az amerikai tőzsdére jegyzett papírokról érhetők el. Valószínűleg viszonylag kevesen beszéltek hollandul vagy dánul, ami a fenti két cég esetében a hozzájuk tartozó források olvasgatásához elengedhetetlen lenne. Ráadásul így elemzések is születnek a céggel kapcsolatban, szintén angol nyelven.

Ezzel pedig át is kanyarodom néhány kulcskérdéshez, amibe minden részvényt vásárló olvasó előbb vagy utóbb bele fog futni:

  1. milyen irányzat alapján akartok részvényeket vásárolni, vagyis, hogy mi a cél
  2. rendelkeztek-e a megfelelő tudással, ami a befektetésekhez szükséges
  3. melyik brókert válasszátok az ügyletek lebonyolításához

Befektetés vagy kereskedés a részvényvásárlás célja?

A részvényvásárlás kapcsán az általános vélekedés szerint két fő irányzat alakult ki: a befektetés és spekuláció. Az első esetben a részvénypiacra kihelyezett pénzre hosszútávú – sok évre szóló – befektetésként kell tekintenetek. Jellemzően – de nem kizárólagosan – a papírokat a tulajdonosaik hosszabb távon tartják. Sokszor “szüretelik az osztalékot” vagy a sokéves árfolyamnyereségre játszanak. Ahhoz, hogy a befektetéseteket megalapozó döntéseket meghozzátok, alapvetően – de nem kizárólagosan – fundamentális elemzésre lesz szükségetek. Ezzel a módszerrel megpróbálhatjátok meghatározni a vállalatok – és egyben a részvények – valós értékét. Azok akik befektetésként tekintenek a részvényvásárlás lehetőségére, viszonylag kevés műveletet végeznek, alacsony frekvencián “kereskednek”, sok esetben évtizedekig tartanak egy papírt.

Unilever értékteremtési metrika
Unilever értékteremtési metrika, fundamentális elemzéshez
forrás: Finbox

A részvényvásárlás másik irányzata a spekulatív jellegű adás-vétel, ezt szokták kereskedésnek vagy tőzsdézésnek is nevezni. Az ilyen irányultságú részvénytulajdonosok sokkal sűrűbben adják és veszik a papírjaikat. Gondolkodásuk rövidtávú, és alapvetően – de nem kizárólagosan – az árfolyammozgásokat elemzik, ezt hívják technikai elemzésnek. Szokták őket “chartistáknak” is csúfolni. Őket nem a vállalat mögöttes értéke érdekli. Helyette az árfolyammozgás mintáiból próbálnak következtetni arra, hogy a részvény árfolyama esni vagy emelkedni fog. Tőzsdei kereskedés esetében egy papír általában rövidebb ideig van a tulajdonukban. Ha fordul az árfolyam sokszor kerül át másik instrumentumba a pénz.

Unilever technikai chart
Unilever chart, technikai elemzéshez
Forrás: Tradingview

Természetesen mindkét fő irányzaton belül van még számtalan “alirányzat”, illetve stratégia. A teljesség igénye nélkül néhány: osztalék fizető részvények, értékalapú befektetés – value investing -, növekedési részvényportfólió építése – growth stocks -, passzív befektetések – alacsony költség, magas diverzifikálás, ETF-ek vásárlása stb. -, momentum stratégiák, opciós kereskedés vagy ezek keverékei. A tőzsdén több stratégia és technika is működik, sőt akár hasonló eredményre is vezethet, nincsenek kőbe vésett, tuti megoldások.

A megfelelő tudás megszerzése

Minél több ismeretet szerezzetek meg a részvényekkel kapcsolatban, az sem árt, ha a fent említett fundamentális vagy technikai elemzés alapjait elsajátítjátok. Részvényvásárlás témakörben elérhetők kiváló online tanfolyamok, magyar nyelven is. Aki opciózni akar, annak pedig még inkább javasolt, hogy képben legyen. Mondanom sem kell, hogy az angol nyelvű források száma sokszorosa a magyarokénak. Érdemes továbbá képben lennetek a részvényekhez használatos screener oldalak – olyan oldal, ami adott szempontok alapján szűri az értékpapírokat – működésével is.

A hír és szakmai oldalak olvasását viszont nem kell túlzásba vinni. A befektetés nagyrészt pszichológia, és az online újságok cikkeiben leírtak folyamatosan módosítani fogják a véleményeteket. Legyen egy normális stratégia alapján lefektetett szabályrendszeretek, amihez ragaszkodtok. Ez legyen függetlenül attól, mit mond a Seeking Alpha, a Yahoo Finance, vagy hogy a szomszéd milyen “tuti tippet” hallott. “Stick to the plan”, ahogy az amerikaiak mondják.

Részvényvásárlás történhet demo számlára is. Ilyenkor egy “fiktív” adás-vétel történik, amivel modellezni lehet bizonyos folyamatokat. Sok bróker kínál demo számlát, ami szerintem arra jó, hogy a felületet megismerjétek, másra nem. Játék pénzzel nem lehet szimulálni az éles döntéseket. Egyszerűen azért nem, mert teljesen más a pszichológiája annak, ha a saját vagyonotokat kockáztatjátok, mintha virtuális számokat tologattok ide-oda. Ezzel nagyon vigyázzatok, mert fals visszacsatolásokat fog adni.

Érdemes továbbá előre átnézni az adózási szabályokat nagy vonalakban, erről ebben a cikkben írtam.

A bróker kiválasztása, nem is olyan egyszerű feladat

A részvényvásárlás egyik kulcsmomentuma a megfelelő bróker kiválasztása. A brókerek abból élnek, hogy a kereskedési tevékenységekért és az adatszolgáltatásokért díjakat kérnek. Nagyon nem mindegy, hogy ezek milyen mértékűek. Ahogy szokták mondani: “A magasabb hozam elérésnek legjobb módja, a költségek alacsonyan tartása”. Vagyis, ha a te brókered fele akkora költséggel dolgozik, mint a konkurens, máris nagyobb hozamot vagy képes ugyanakkora tőkén elérni.

A brókercég kiválasztásának fő szempontjai az alábbiak:

  • milyen piacokat ér el a bróker (amerikai részvények, EGT országok papírjai, egyéb külföldi részvények, Budapesti Értéktőzsde)
  • milyen költségekkel dolgozik, melyik költség mekkora
  • milyen számlák érhetők el (pl. adózási szempontból a TBSZ, opciók szempontjából a margin számla lehet érdekes)
  • milyen befektetővédelemmel rendelkezik a bróker
Részvényvásárlás, részvények listája az RC Randi felületén
Random Capital, Randi kliens felülete
forrás: saját

Példák brókerekre

Ez egy kicsit homályos lehet elsőre, de két példával rávilágítanék a különbségekre. A Random Capital egy magyarországi diszkont bróker, amely:

  • eléri a magyar tőzsdét (BÉT), az amerikait és az Xetrat (az európai részvényeket tömörítő rendszer), de a mexikóit már nem
  • nagyon alacsony költségekkel dolgozik (2 USD egy adás-vétel), nincs például számlavezetési díj
  • van normál és TBSZ számla is, de nincs opciózás és margin számla
  • a BEVA befektetővédelmi alap alá tartozik, amelyik 100 000 EUR-ig kártalanít. Ezt csak készpénzben, így nincs értékpapír transzferálás sem (gyakorlati tapasztalat, sajnos)

Ezzel szemben az Interactive Brokers, amely a legnagyobb amerikai bróker:

  • 33 ország 135 piacát éri el, ahol 23 devizanemben lehet kereskedni
  • alacsony költségekkel dolgozik, de pl. van számlavezetési díj (ami nagyobb portfólió mérettel vagy adás-vételekkel kiváltható)
  • nincs TBSZ számla, de van opciózás
  • attól függően, melyik entitásnál nyittok számlát, változik a befektetővédelem kártalanítási összege
Részvényvásárlás az Interactive Brokers felületén
Az Interactive Brokers felülete
forrás: saját

Még számtalan egyéb szempont lehet számotokra fontos – pl. jól kezelhető felület -, de ezt majd nyilván mindenki belövi az egyéni preferenciái alapján. A tapasztalataim szerint a legnépszerűbb brókerek itthon a Random Capital és a KBC Equitas – a K&H Bank áll mögöttük -, míg külföldiek közül sok magyar ügyfél használja az Interactive Brokers és a Tastyworks felületeit. Van egyébként egy elég jó oldal, ami az iOcharts mellett szintén magyar fejlesztés, a Brokerchooser. Itt kereshettek további alternatívák után. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) is közöl egy listát azokról a kereskedő cégekről, illetve bankokról, amelyek elérik a magyar értékpapír piacot.

Így történik a részvényvásárlás

Most, hogy már van némi fogalmatok, mikre kell odafigyelni a brókerválasztásnál, nézzük át lépésről lépésre, hogy hogyan tudtok megvenni egy értékpapírt:

  1. Szükségetek van egy közvetítőre, ami lehet egy bank vagy egy brókercég.
  2. Nyitnotok kell a fent említett kereskedőknél egy – vagy több – számlát (itt érdemes előre átnézni a költségeket).
  3. Be kell utalnotok a számla megnyílásához a minimum összeget (pl. TBSZ számla esetében ez 25 000 Ft).
  4. Amennyiben devizában jegyzett részvényeket akartok vásárolni, akkor be kell utalni devizát vagy forintot, és azt átváltani devizára.
  5. Ki kell alakítanotok valamilyen kockázatkezelési metódust.
  6. Át kell néznetek az adózási szabályokat (pl. melyik országban mennyi osztalékadót vonnak le, mennyi az árfolyamnyereség adója, hogyan működik a TBSZ számla, a veszteségek nyereségekkel szembeállítása stb. Erről bővebben ebben a cikkben olvashattok).
  7. Végezzétek el a saját kutatásotokat az adott céggel kapcsolatban. Használhattok fundamentális vagy technikai elemzést, esetleg mindkettőt egyszerre.
  8. Ha a fentiekkel legalább érintőlegesen tisztában vagytok, akkor – a költségek figyelembevétele mellett – fel lehet venni egy vagy több részvényben kezdő pozíciókat.
Részvényvásárlás a RC Randi felületén
Random Capital, Randi kliens felületén részvényvásárlás
forrás: saját

Tippek a részvényvásárlás elkezdéséhez

Azt gondolom, ennél mélyebben nem érdemes belemenni a dolgokba a részvényvásárlás kapcsán. A tényleges lépések attól is függenek, milyen az adott brókercég felülete, illetve azon milyen megbízásokat lehet megadni. Mivel ezek brókerspecifikusak – pl. hogy mit hol találtok, melyik gombra nyomjatok stb. – ezért ezt külön kirészletezni nem fogom. Azért adok néhány tippet, hogy hogyan induljatok el. A normálisabb brókereknek van:

  • Részletes leírásuk arról, hogy a rendszereik hogyan működnek, ott milyen megbízásokat lehet kiadni. A Random Capitalnál ez így néz ki.
  • Érdemes felkeresni a YouTube-ot is, általában oktatóvideókkal segítenek a felületeken való eligazodásban.
  • Sok brókernek van letölthető kliense, webes felületes és valamilyen applikációja is. Jellemzően ezek funkcionalitása nem egyezik, és a kezelhetőségük is eltér egymástól. Érdemes ezeket is átnéznetek, hogy nektek melyik fekszik a legjobban.
  • A kiadható megbízások leírását – és azok teljesülését – olvassátok el többször is. Nagyon nem mindegy, hogy piaci áras, limitáras vagy milyen formát választotok.
  • Gyakorlat teszi a mestert, nem kell egyből fejest ugrani a mély vízbe. Helyette a lassabb építkezést javaslom, például egy portfólió kiépítése nem megy egyik napról a másikra.
  • Ha technikai gondotok, kérdésetek van, hívjátok az ügyfélszolgálatot, általában nagyon készségesek, végülis pénzről van szó. Ha nem azok, én egyszerűen otthagyom őket. Ha egyszer egy több milliós problémám lesz, akkor ennek megoldása ne a brókercég nem megfelelő hozzáállásán múljon.

A részvényvásárlás és a részvénypiac kockázatai

Mondhatnám, hogy minden cikk kötelező eleme kellene, hogy legyen egy kockázatokról szóló szekció. Nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy NINCS KOCKÁZATMENTES HOZAM, és ezt a kockázatot mindig NEKTEK kell vállalnotok. Ezért sem tartom jó ötletnek tippek, hallomások, érzések alapján befektetni, vagy azért, mert egy cégnek jó “sztorija” van. A tudás, az utánajárás és az elemzés az, ami megadja a befektetési döntéshez a megfelelő alapot. A legnagyobb kockázat TE MAGAD vagy. Nem mindenkinek fekszik az ilyen típusú befektetés/kereskedés. Bírni kell a nyomást, mert alapvetően a pszichológiai faktorok fogják hosszabb távon eldönteni azt, hogy sikeres leszel-e vagy sem. Érdemes a fentieket még a részvényvásárlás előtt végiggondolnotok. Ha beüt a para, akkor általában annak az eredménye már csak a kapkodás, ami tovább rontja a helyzetet. Természetesen vannak más kockázatok is, amivel számolnotok kell ezeket találjátok lent felsorolva.

Devizakockázat

Ha azt mondom, hogy hosszabb távon a Ft jellemzően nem erősödik a külföldi devizákhoz képest, akkor nem tévedek nagyot. 1989-ben 65 Ft volt 1 amerikai dollár, most nagyon nem ennyi. A deviza árfolyamokat több mint 30 évre visszamenőleg bárki lekérdezheti az MNB oldalán, ezek az adatok nyilvánosak. Ebből az összefüggésből könnyen kikövetkeztethető, hogy hosszútávon nem túl előnyös forintban tartani a megtakarításaitokat.

Van azonban egy másik típusú devizakockázat is, amikor egy cég – pl. Philip Morris – a bevételeinek jelentős részét nem dollárban szerzi, de az anyavállalat amerikai, ezért dollárral váltja azt a beszámolóiban. Ilyenkor például az USD/EUR árfolyam vagy egyéb devizák egymáshoz képesti ingadozásával is számolnotok kell. Ennek követése például kifejezetten zavaró tud lenni osztalékfizető részvények esetében.

A bróker/bank kockázata (partnerkockázat)

Mivel a pénzügyi instrumentumokat közvetítőn keresztül veszitek meg, ezért a bróker bedőlése, bűncselekmény, csődeljárás és még néhány egyéb tényező – pl. a Brexit az Interactive Brokers esetében – is kockázatokat rejt magában. Itt emelném ki a befeketetővédelmi alapok szerepét. Érdemes utánaolvasni a témának, például, hogy a magyar BEVA csak készpénzben kártalanít, illetve hogy ugyan 100 000 EUR-ig garanciát vállalnak, azt milyen feltételekkel teszik – 1 millió forintig 100%, fölötte csak 90% stb. -, és hogy mennyi pénze van az alapnak.

Szerencsére az értékpapírok tárolásának nagyon szigorú jogi és anyagi előfeltételei vannak. Azért láttunk már karón varjút – Buda-cash, QUAESTOR, London-bróker -, még akkor is, ha ilyen esetek viszonylag ritkán történnek meg.

A részvényt kibocsájtó vállalat kockázata

Attól, hogy egy cég 50 vagy 100 éve van piacon – az USA-ban nem egy ilyen vállalat van, pl. General Mills vagy AT&T – még semmi nem garantálja, hogy holnap nem mennek csődbe. Ezért minden cégnek van a működéséből fakadóan egyedi kockázata. Mivel a részvénytulajdonosok a kielégítési sor végén állnak – a hitelezők előbb kapják vissza a pénzüket -–, ezért ez plusz kockázatot jelent.

Likividitási kockázat

A likviditásról külön nem beszéltem a cikkben, de a lényege az, hogy egy papír akkor likvid, ha nagy a forgalma. Minél kisebb a likviditása, annál nagyobb eséllyel “ragadtok bele” a papírba. Ilyenkor sokkal rosszabb áron adhatjátok el, mint egy likvid papírt. Ez a kisebb forgalmú instrumentumokra – pl. magyar cégek részvényei – sokkal jellemzőbb, mint a nagyobbakra. Ebből a szempontból a külföldi részvényvásárlás előnyösebb, az európai és az amerikai tőzsdéknek nagyobb a likviditása, mint a magyarnak.

Politikai, gazdasági kockázat

Aki követi a venezuelai eseményeket, az nagyjából képet kaphat arról, mint nevezünk politikai, gazdasági kockázatnak. A politikai döntések jelentős befolyást gyakorolhatnak egyes szektorok vagy részvények árfolyamára – pl. Biden adminisztráció támogatja az USA-ban az elektromos autókat és a zöld energiát -, illetve az állami szabályzók – közmű szektor, gyógyszeripar – is beavatkozhatnak a piacba. Mondanom sem kell, hogy például egy államosítás is drasztikus hatással jár(hat) a tulajdonjogokra. A politikai és a gazdasági kockázat csökkenthető, ha fejlett piacok részvényeibe fektettek. Itt ezek az események sokkal ritkábbak, mint mondjuk egy afrikai vagy dél-amerikai országban.

Árfolyamkockázat, tőkevesztés kockázata

Az árfolyamok – vagyis a részvények árai – ingadoznak, bizonyos események bekövetkezése esetén meglehetősen drasztikusan. Ez egyben azt is jelenti, hogy a portfóliód értéke csökkenhet, de ez még NEM JÁR ÉRTÉKVESZTÉSSEL. Pont ugyanannyi részvényed lesz, mint előtte. Az értékvesztés akkor következik be, amikor kikényszerített eladást kell végrehajtanotok és realizálnotok kell a veszteséget. Ez a helyzet sok esetben azért áll elő, mert rosszul választottátok meg az időtávotokat, vagy egy olyan nem várt esemény következik be, ami miatt eladási kényszerbe kerültök. Ez persze fordítva is igaz, ha az árfolyamok emelkednek, akkor is realizálni kell a nyereséget, különben csak egy lebegő pluszt fogtok nézegetni. Ez egyébként a részvényvásárlás egyik leginkább alulértékelt kockázata. Az emberek egyszerűen nem képesek megfelelően meghatározni a befektetési időtávjukat. Sokszor hallottam már, hogy mi baj lehet, majd kiülöm az árfolyamesést. Az ő figyelmükbe ajánlanám az AIG (AIG) és a CityGroup Inc. (C)árfolyamát, húszéves nézetben.

City Group
A City Group harmincéves részvényárfolyamát mutató grafikon
forrás: iOcharts

Shortolás – amikor az árfolyam esésére fogadtok – esetében a helyzet még rosszabb, hiszen nemcsak a teljes tőkéteket, hanem annál nagyobb összeget is elveszíthettek.

Kockázatok mérése és kezelése

A téma egy külön cikket megérdemelne, és a részvényvásárlás kapcsán meglehetősen ritkán kerül elő. Több, a témához kapcsolódó mutatót is érdemes megemlíteni, az egyik a szórás. Ez megmutatja, hogy mennyire tér el az átlagtól valaminek a várható hozama. A másik a maximális visszaesés, ami egy adott eszközosztály maximális, múltban bekövetkezett veszteségét mutatja. Ezt a downside potential charton jelölik, és az iOcharts is tudja, a lenti képen az AIG grafikonját láthatjátok.

részvényvásárlás, downside potential
Az AIG részvény maximális downside potential chartja
forrás: iOcharts.io

Cégek esetében érdemes még megnézni a Beta mutatót, ami arról ad információt, hogy a részvény mennyire volatilis a teljes piachoz képest. Az amerikai részvények esetében általában az S&P 500 indexhez hasonlítják, ez is egy fokmérője a kockázatnak. Vannak más mutatók is, mint a Sharpe vagy Sortino ráta, mindkettő az adott portfólió hozamát vizsgálja a kockázat figyelembevételével.

Ha hosszabbtávú befektetői fejjel gondolkodtok, akkor az alábbi kockázatkezelési metódusokat alkalmazhatjátok:

  • Részvények diverzifikációja: vagyis a befektetett tőke többfelé osztása. Ez azt is jelenti, hogy több részvénybe fektettek, és szektorok, illetve iparág szerint is megosztjátok a pénzeteket.
  • Eszközök diverzifikációja: bár ez a cikk a részvényekről szól, a diverzifikáció kiterjedhet más pénzügyi instrumentumokra – vállalati kötvény, állampapír, készpénz, kriptodeviza stb. – is. Akár fizikai formában megvásárolható javakra – nemesfémek, ingatlan, termőföld, fizikai berendezések és termelőeszközök – is. Ilyen például a klasszikus 60/40 portfólió, ami 60%-ban részvényeket, míg 40%-ban kötvényeket tartalmaz.
  • Többféle deviza: a devizakockázat ellen lehet többféle deviza használatával – vagy olyan cégek vásárlásával, amik a bevételüket többféle devizában szerzik – védekezni.
  • Képzés: bár ez nem közvetlenül csökkenti a kockázatot, de ha magatokba fektettek. Ha befektetési téren képezitek magatokat, véleményem szerint az is képes csökkenteni a kockázatokat hosszabb távon.

Mint látható, nincs mindenre ellenszer, a kockázatokat nem lehet a végtelenségig redukálni, de a fenti metódusokkal azért valamennyire csökkenthetők.

A részvényvásárlás összefoglalása

Nehéz összefoglalni a rengeteg tudnivalót, amit a részvények vásárlása kapcsán említeni lehet. A kulcsszavak a megfelelő irányzat, bróker és tudás hármasból tevődnek össze. Érdemes továbbá az adózásnak és a kockázatkezelés témakörének is utánanézni. A többi fogalom talán kevésbé fontos, de az alapos befektető mindenről tájékozódik, amiről lehet. A jó brókerválasztással sokat tudtok spórolni költségoldalon, így erre érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Tapasztalataim alapján itthon a legnépszerűbb a Random Capital – mert ez a legolcsóbb -, de nem mindenkinek ez a legfontosabb paraméter. Ha a komolyabb banki háttér számít, akkor a KBC Equitas lehet a nyerő. Külföldi brókerek közül pedig az Interactive Brokers és a Tastyworks szokott befutni a célba. Persze az egyéni preferenciák ezt is módosíthatják. Legvégül pedig érdemes betartani a minimális kockázatkezelési szabályokat, mert bizony a tőzsde nagyon nem kockázatmentes, és ennek a következményeit nektek kell viselnetek.

Ebben a cikkben nem volt szó a részvények osztalékáról, pedig számtalan befektetőnek ez a legmeghatározóbb szempont a döntéshozatalnál. Erről a témáról részletesen az Osztalékfizető részvények kisokos című cikkünkben írtunk.

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket, így az iochartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni, az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetőek, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására, a meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük