Sokan hallhattátok már az ETF kifejezést, de nem biztos, hogy mindenki tudja, mit is jelent. A téma meglehetősen terjedelmes, de megpróbálom lényegre törően körbejárni a benne rejlő lehetőségeket, és beszélek a kockázatokról is. Kitérek továbbá arra is, hogy milyen stratégiákat lehet velük megvalósítani, illetve mire figyeljetek mindenképpen oda.

📊Az ETF jelentése

Az ETF az Exchange Traded Fund rövidítése, de láttam már Exchange Traded Funds-ot is, vagyis többesszámként, amit tőzsdén kereskedett befektetési alapnak szoktak fordítani. A hagyományos befektetési alapokhoz képest a legnagyobb különbség az alacsony költségekben, illetve abban rejlik, hogy a többi tőzsdén bejegyzett instrumentumhoz hasonlóan kereskedhető, illetve a legtöbb passzív módon követi az egyik tőzsdeindexet (Tőzsdeindex jelentése és használata). Ehhez persze tudnotok kellene, hogy mi a befektetési alap, hiszen e nélkül a két instrumentumot nem tudjátok majd összehasonlítani.

📌Gyakorlatban: lényeges, hogy a bankok és egyéb szervezetek által kínált befektetési alapok mögött pont ugyanolyan pénzügyi instrumentumok vannak, amiket ti is meg tudtok vásárolni egy brókeren keresztül, csak becsomagolják nektek egy termékbe és jól levesznek titeket a hatalmas költségekkel. Tehát, ha csak az a kérdés, hogy a banktól vegyetek-e terméket vagy nyissatok-e egy brókerszámlát és ugyanazt vegyétek meg ETF-ben, akkor az utóbbi a válasz.

🌍A történelem egy szelete

A befektetési alapok elődjét 1774-ben hozta létre egy holland kereskedő, aki a tengerentúli gyarmatok kiadásait akarta belőle finanszírozni. A következő mérföldkő az 1868-ban, Londonban létrehozott The Foreign and Colonial Goverment Trust névre keresztelt befektetési forma volt, ez már befektetési lehetőséget kínált a kisebb befektetőknek is. Vegyétek észre, hogy szerepel a névben a Trust, amiből a mai tröszt szó is származik. Angolul bizalmat jelent, ami egy picit vicces abban a tekintetben, hogy szerintem mennyire rossz befektetési forma az összes tőzsdén kívüli alap, de erről majd később.

A világ első befektetési alapját 100 évvel ezelőtt, 1924-ben hozták létre az USA-ban, Bostonban, Massachusetts Investors Trust néven. Ez tulajdonképpen már úgy funkcionált, mint egy modern, nyílt végű befektetési alap.

🏦Mi a befektetési alap?

Mit jelent egyáltalán ez a kifejezés? A befektetési alap kisbefektetők által tulajdonolt, a befektetők pénzét kezelő jogi személy. Ez a jogi személy befektetési jegyet bocsájt ki, ezt tudják a kisbefektetők megvenni. Ez azért nagyon jó, mert egy kisbefektető nem ért a befektetéshez és diverzifikálni sem képes a tőkéjét, mert az nem elég nagy ehhez. Például 1500 USD-ből nem tudna építeni részvény- vagy kötvényportfóliót, mert a nyereségét egyből elvinnék a költségek.

💡Ezért ezt a pénzmagot beteszik a kisbefektetők egy pénzügyi alapba, és a sok kis pénzösszeg olyan jelentős tétellé duzzad, ami már kellőképpen diverzifikálható és költséghatékonyan befektethető.

Az alap a létrehozásakor kiállítja a befektetési jegyeket, aminek a névértéke általában nagyon alacsony, így bárki be tud szállni. Ez egy adott időszakot ölel fel, célja, hogy a létrehozott alap minimum tőkéjét elérjék. Ha ez sikertelen, az alap létre sem jön, ha sikeres, létrejön az alap és megindul a tevékenysége.

Anélkül, hogy mélyen belemennénk a befektetési alapok rejtelmeibe, vannak nyílt és zárt végű alapok. A kettő között az a fő különbség, hogy a zárt végű alapok esetében a jegyzés lezárulta után sem vásárolni, sem eladni nemlehet a befektetési jegyeket, a nyíltaknál pedig igen. Ezért a zártakat kötelező bevezetni a tőzsdére, de ettől még nem lesz ETF, de ha kicsi a forgalom, akkor torz lesz az árfolyam. Emiatt az ilyen alapok likviditása is kérdésessé válik. Vannak még más buktatók is, pl. az ingatlanalapok kifizetési ideje minimum 90 nap, ezt azért nem nevezném likvidnek.

🪙Miért drága a befektetési alap?

Ha az eddigi hátrányok nem vették volna el a kedveteket, akkor mondom a legnagyobb problémát: magasak a költségek. Mivel a befektetési alap egy jogi személy, ő is hajtja végre a piaci kereskedést a befektetési stratégiában leírt aktív módon. Az ebből származó költségek, adózási kötelezettségek viszont az összes befektetési jegy tulajdonosát érintik. Ez azt is jelenti, hogy ha jól is megy az alapnak, akkor is jelentős tételeket – 1-3%-ot – fogtok elveszteni az alapkezelői költségek miatt. Van még egy probléma, hogy az alap létrehozásakor meg kell határoznia azt, hogy milyen instrumentumokba fektet.

Ez alól az abszolút hozamú alapok a kivételek, de ha nem ilyenbe fektettek, akkor a pénzügyi eszközök előre lefektetett arányától az alap nem térhet el. Tehát ha 50% kötvény, 40% részvény és 10% állampapírt kell tartania, akkor ezekben is fogják tartani a pénzeteket. A gond akkor van, ha tegnap még a kötvény ment jól, de holnap már az ingatlan kaszál, az alap akkor sem vehet például épületeket. Emiatt meglehetősen rugalmatlan befektetési forma, és ti sem tudjátok egy kattintással eladni.

A fenti helyzet még rosszabb, ha alapok alapjába fektettek. Ez egy olyan alap, ami másik alapokat vásárol meg. Ez bújtatott költségeket is tartalmazhat, és összességében még drágább lesz, mint a sima bef. alapok. Viszonylag könnyen belátható, hogy mindenki el akarja tenni a nagy nyereséget, de az alap és a befektető ebben az esetben ellenérdekelt felek. Ezért az alap magas alapkezelői költséget számol fel, aminek a kockázata majdnem nulla, ti meg vállaljátok a befektetés kockázatát a várható nyereségért cserébe, már amennyiben lesz ilyen. Ez azért annyira nem jó nektek, vagyis ezt a problémát valahogy meg kellett oldani. Többek között erre találták ki az ETF-eket.

📌Gyakorlatban: kedvenc anomáliám a tőkevédett befektetési alap. Tőkevédett egy befektetési alap akkor, ha azt ígéri vagy jogilag vállalja, hogy a befektetett alaptőkét a futamidő végén garantáltan visszakapod, akármi is történik a piacokon. Ez azonban csak első ránézésre megnyugtató. A pénzetek nagy részét nagyon konzervatív módon fektetik be, például egy lejáratig tartott állampapírba vagy kötvénybe, amely a futamidő végére pont annyit fizet ki, amennyi az induló befektetés volt.

Például 95 %-ot lekötnek fix kamatozásra, a maradék 5 %-kal pedig „játszanak”, mondjuk vesznek Tesla részvényt, opcióznak, stb. Tehát az egész egy nagy átverés, ezek megint olyan dolgok, amiket meg tudtok venni a piacról, sokkal olcsóbban.

📊Mi az ETF?

Az első ETF-et 1993-ban vezették be a piacra, S&P 500 Trust néven, ami John C. Bogle nevéhez kötődik (John C. Bogle). Az alapot rövidítve SPDR-nek, gúnynéven pedig „Spider”-nek csúfolták. A témában a kulcsgondolat az, hogy a befektetési alapok esetében van szakértői hozzáadott érték, a pénzügyi szakemberek válogatnak a piaci instrumentumok között. A befektetési alap célja, hogy túlteljesítse a saját benchmarkját, vagyis megverjen valamilyen piaci indexet. A szakértői hozzájárulás miatt is kell többek között magasabb díjat fizetnetek.

Ezzel szemben az ETF-ek esetében az alap csak passzívan leköveti a piacot, tulajdonképpen lemásolja az index mozgását, tehát nincs aktív alapkezelés. Vagyis semmi mást nem csinál, mint megvásárolja az adott indexben szereplő termékeket, például részvényeket, vagy határidős kontraktusokat ír ki. Ez leginkább az árupiacra jellemző, nyilván itt nem fog fizikai árukat vásárolni a tőzsdén kereskedett alap.

Az ETF-ek rohamos elterjedésének az volt az előzménye, hogy az aktívan kezelt termékek, amelyek megpróbálják a piacot felülteljesíteni, háttérbe szorultak. Az ok prózai: a magasabb költségek miatt az aktív alapok nem tudták hozamban megverni a passzív, a piaci indexet követő, instrumentumokat. Mielőtt valaki félreértené, nem azt állítom, hogy egy aktívan kezelt instrumentum nem tud többlethozamot generálni egy passzívhoz képest, de a többletköltségek elviszik a plusz nyereséget. Akit érdekel a téma, az a Blind Monkey stratégiáról olvasgasson (Blind Monkey stratégia), illetve keressen rá Burton Malkiel nevére. Nemrég elemeztük részletesen a T.Rowe Price alapkezelőt, ahol konkrét számokat is találtok a passzív alapok erősödésével kapcsolatban, mivel a fenti trend az aktív alapkezelőket komoly kihívás elé állítja: T.Rowe Price Group részvényelemzés

📌Gyakorlatban: vannak olyan aktívan kezelt alapok, amelyek meg tudják verni a saját benchmarkjukat, a probléma az, hogy a tipikus 2%-os alapköltség, illetve a 20%-os prémium költség elviszi a hozamot. Ez utóbbi például eső piacon is érvényesül, hiszen ha a benchmark -20%-ot teljesít, az alap meg csak -10%-ot, akkor is jár az alapkezelőnek a +2%, így már a költségetek 4% lesz. Tehát a gyakorlatban, hosszabb távon szinte senki nem képes a piacon felülteljesíteni. Azért van pár kivétel, ilyen például a zárt Medallion Fund.

🤔Az ETF-ek fő jellemzői

Mit csinál az S&P 500 Trust ETF? Passzívan követi az amerikai S&P 500 indexet, ilyen pofonegyszerű az egész. Ha pedig a kereskedett alapok a piaci indexet követik, akkor azokat meglehetősen sokan adják és veszik, tehát brutálisan nagy lesz a likviditásuk. Vagyis, az ETF-ek gyakorlatilag olyan passzív, többnyire indexkövető alapok, amit bevezettek a tőzsdére, nagy a likviditása, és alacsonyak a költségei. Mivel a tőzsdén sokan kereskednek vele, ezért a beérkező tőke nagysága is jóval meghaladja a hagyományos befektetési alapokban lévő pénz mennyiségét. Mennyi pénz van a legnagyobb tőzsdén kereskedett alapban? A SPY tickerrel jelölt SPDR S&P 500 ETF nagyjából 635-640 milliárd USD-t kezel 2025-ben, és ez csak egy a sok közül. A lenti táblázatban láthatjátok a legnagyobb méretű ETF alapokat:

ETF	AUM (2025. júl.)
SPY	~636–639 milliárd USD
VOO	~694 milliárd USD (vezet ebben a pillanatban)
IVV	~633 milliárd USD

💸Az árjegyző szerepe

Van még egy ok, ami miatt a tőzsdén kereskedett alapok olcsók tudnak lenni. Ez pedig az, hogy az informatikai rendszerek fejlődésével megjelent a likviditást biztosító úgynevezett árjegyző, aki a vételi/eladási műveletben hajt végre ügyleteket. Az árjegyző a pillanatnyi kereslettől/kínálattól függetlenül is jegyez árat. A haszna a vételi és az eladási ár közötti különbség, amit spread néven kell keresnetek. Ez azért fontos, mert csak a tranzakcióban szereplő ügyfelet, vagyis azt, aki éppen eladja vagy megveszi a papírt, és nem pedig az ETF-et birtokló összes befektetőt, érintik a költségek, ellentétben a hagyományos befektetési alapokkal. Az amerikai tőzsdén egy átlagos ETF költsége 0.1-0.5% körül van évente, vagyis lényegesen olcsóbb, mint egy hagyományos befektetési alap.

Visszatérve még az árjegyzőhöz, a jelenléte még egy speciális dolgot okoz. Amikor eladtok egy hagyományos részvényt, akkor kínálati nyomást helyeztek az adott papírra. Nyilván ez egy kis részvényesnél elenyésző mértékű lesz, de ha valaki hirtelen ráborítja egy cég részvényeinek 10%-át a piacra, az óhatatlanul lehajtja az árat a túlkínálat miatt. Mi történik ugyanakkor az ETF esetében, ha elkezdjük eladni azt? Nagyjából semmi. Ennek az oka az, hogy az árjegyző mindig aktív a piacon. Ő egyszerűen visszavásárolja az ETF jegyeket, így az alap árfolyamára, egy bizonyos szintig, az eladások nem fognak jelentős hatást gyakorolni. Mivel a tőzsdén kereskedett alapok más instrumentumokat képeznek le, ezért inkább azok ármozgása befolyásolja az ETF árfolyamát, nem pedig a tényleges adásvételek.

📌Gyakorlatban: próbáltam az emlékeimben kutatni, mikor volt likviditási problémám az amerikai piacon, de egyetlen esetet tudok említeni, egyszerűen azért, mert a piac méretéhez képest a ti tőkétek túl kicsi lesz, egyszerűen nem tudjátok azt befolyásolni, még akkor sem ha millió USD-s. Viszont, ha egyedi részvényeket vásároltok, amik ráadásul ADR papírok, és viszonylag ismeretlenek is, akkor lehet, hogy lassan teljesülnek a megbízásaitok. A Dino Polska (WSE:DNP) esetében jártam így, erről a cégről készült részvényelemzésemet itt olvashatjátok: (Dino Polska részvényelemzés).

🔀ETF vs. befektetési alapok: mi a különbség?

Tulajdonképpen már a lényegesebb különbségeket a fenti sorokban részleteztem, de azért szedjük össze egy kupacba, hogy miben tér el a két befektetési forma egymástól:

🔥Befektetési alap

• ☝🏻magas, 1-3%-os évi költség (vagy több az alapok alapja esetében)
• ☝🏻valamilyen pénzintézet, általában egy bank jegyzi
• ☝🏻nem kell semmilyen ismeret a megvásárlásához, csak be kell sétálni egy bankfiókba
• ☝🏻nem feltétlenül kereskedhető a tőzsdén
• ☝🏻alacsony lehet a likviditás, emiatt torz árak alakulhatnak ki
• ☝🏻általában aktívan kezelt befektetési instrumentum
• ☝🏻naponta csak egyszer közöl árat
• ☝🏻jegyzéssel vásárolható meg a befektetési jegy, illetve a zárt végű alapok a tőzsdén is kereskedhetők

📦ETF

• 💪🏻alacsony költségek, évi 0.1-0.5%
• 💪🏻általában egy alapkezelő jegyzi, megvásárlásához brókerszámla szükséges
• 💪🏻tőzsdén jegyzett, passzívan kezelt alap (bár vannak aktívan menedzseltek is)
• 💪🏻nagy likviditás és a benne lévő tőke is jelentős
• 💪🏻napon belüli folyamatos árjegyzés, a piaci mozgásnak megfelelően
• 💪🏻a legtöbb alap valamilyen indexet követ
• 💪🏻úgy vásárolható meg, mint egy részvény vagy részvények összessége, és nagyjából úgy is viselkedik
• 💪🏻szinte mindenre létrehoztak passzív alapokat, legyen az kötvény, árupiaci termék, részvény ETF az adott szektorra stb.

Mint látható, elég sok különbség van a két pénzügyi termék között, én személy szerint nem is igazán értem, miért vesz valaki hagyományos befektetési alapokat. Illetve valójában tudom, sokkal egyszerűbb és kényelmesebb bemenni a bankba, ahol egy ügyintéző kiválasztja és megveszi a terméket, mint nyitni egy brókerszámlát. De a brókerszámla nyitás is manapság nagyon egyszerű, ennek a részleteit egy korábbi cikkben már leírtam: Részvényvásárlás menete lépésről lépésre. Illetve ebben a cikkben is találtok egy kicsit lejjebb információt specifikusan ETF vásárlással kapcsolatban.

✅ETF befektetés előnyei

Most, hogy az alapfogalmak már előttetek is tiszták, és a lényeget pontokba szedve korábban elmondtam, érdemes a gondolatmenetet egy kicsit kibontani. Ha kezdő befektető vagy, és nem akarsz az egyedi részvények vagy más pénzügyi instrumentumok válogatásával, elemzésével foglalkozni, akkor célszerű ETF-et vásárolnod. Ráadásul, ha egyedi részvényekbe fektetsz, akkor minden vásárlás/eladás után jutalékot kell fizetned, ami így összességében jó eséllyel nagyobb költséggel jár, mint pl. egy indexkövető alapot megvásárolni.

Van még egy eset, amikor érdemes ETF-ekbe fektetni, ha egy portfólió kialakítását tervezi meg a befektető. Tegyük fel, hogy egy 20 elemű részvényportfóliót akartok építeni, 1500 USD-s pozíciókból. Az nagyon valószínűtlen, hogy egyszerre ennyi jó célpontot találtok a piacon, hiszen az árak folyamatosan változnak. Egy megfelelő portfólió kialakítása akár 1-2 évet is igénybe vehet, miért ne tárolnátok addig egy ETF-ben a tőkéteket? Amikor megvannak a célpontontok, akkor pedig el lehet adni a pozi egy részét, és áttenni egyedi részvényekbe.

📌Gyakorlatban: természetesen készpénzhelyettesítő eszközöket, például diszkont kincstárjegyet, vagyis USA T-bill-t is használhattok, míg kihelyezitek a tőkéteket.

🤦Az előny egyben hátrány is

És itt térnék ki arra, hogy az ETF egyik hátránya az, hogy a benne szereplő instrumentumokat nem válogathatjátok ki. Ez például akkor lehet probléma, ha ti osztalékfizető vagy szektorális vállalatokba fektetnétek. Tegyük fel, hogy jó választásnak tartjátok a gyógyszeripari szektorból a következő részvényeket: Merck (MRK), Johnson&Johnson (JNJ), Amgen (AMGN) és Bristol Myers Squibb (BMY). De nem szeretnétek megvenni a következőket: Pfizer (PFE) és Moderna (MRNA). Erre azonban az XLV tickerrel ellátott Health Care szektorális ETF-ben nincs lehetőség, mindegyiket megvásárolja az alap.

Vagyis, ha téged zavar, hogy az árpa közé ocsú is keveredik, akkor nem biztos, hogy ez a pénzügyi instrumentum neked való. Ha viszont a nyugis, passzív befektetéseket szereted, és nem akarsz egyedi részvényekkel babrálni, akkor az ETF a te instrumentumod.

📌Gyakorlatban: a fentiek miatt nem vásárlok ETF-eket, hanem helyette egyedi részvényekből építek portfóliót, ugyanis sokkal jobb minőségű portfólió alakítható, ki, HA értetek hozzá. Ha nem, akkor semmiképpen ne csináljatok ilyet, az átlagos befektetők 99%-ának az ETF előnyösebb, a költségek egyébként nagyjából ugyanazok lesznek. Viszont azt is el kell cserébe fogadnotok, hogyha a teljes piacot vagy szektort megveszitek, akkor a hozamotok is átlagos lesz.

📚Források a befektetéshez

Információ nélkül nem lehet jó döntéseket hozni, így csináltam egy listát azokról a forrásokról, ahonnan érdemes tájékozódni. Néhány screener oldalt mentsetek el, ahol az alapok között keresni lehet:

• 💡ETFcom: az alfa és az omega a témában, mindenféle ETF-es adatforrásokban biztosít keresési lehetőséget. Egyik kedvenc funkcióm, hogy az ETF-et jegyző cégről is ad vissza adatokat. Van egy ETF University része, ahol oktatási anyagokat osztanak meg.
• 💡justETF: az egyik legnagyobb ETF screener a neten. Elég jól szétválogatják csoportokra a papírokat, pl. ha nemes földfém vagy kötvény ETF-eket akartok vásárolni, gyorsan rájuk fogtok találni. Csak EU-s papírokkal foglalkozik.
• 💡ETF Database: benne van a nevében a lényeg, egy hatalmas adatbázis ETF-ek kereséséhez.

🧾ETF vásárlás menete

Ahogyan már említettem, az ETF-ek megvásárlásához brókerszámlát kell nyitnotok. Ez egyébként nem egy nagy feladat, például az Interactive Brokers-nél pár nap alatt elintézhető az egész (Interactive Brokers). Ráadásul náluk az értékpapírszámla vezetésének költsége sincs, ellentétben azzal, ha bankban nyittok ilyesmit. Egy dolgot viszont érdemes ellenőriznetek, hogy a leendő szolgáltatótok pontosan milyen ETF-eket ér el, de az Interactive Brokers esetében általában az a válasz, hogy mindent.

A szemfülesebbek egyből kiszúrhatják, hogy az európai állampolgárok számára csak EGT tagállamok, illetve az Egyesült Királyság, tőzsdéin listázott ETF-ek érhetők el. Mi ennek az oka? Az úgynevezett PRIIPs szabályozás. Ezt a szabálycsomagot az EU jogalkotói 2014-ben állították össze és 2018-ban lépett életbe. A probléma a PRIIPs szabályozással az, hogy van egy KID-nek hívott dokumentuma, ami egy néhány oldalas tájékoztató, ami felsorolja a befektetési instrumentum főbb paramétereit.

☝🏻A legtöbb amerikai szolgáltató azonban nem készítette el a KID dokumentumot az amerikai tőzsdén bejegyzett ETF-ekhez, így ezek elvileg nem érhetők el az európai befektetők számára.

Ez azért probléma, mert a legnagyobb likviditása az amerikai piacra bejegyzett ETF-eknek van, másrészt pedig általában az európai ETF-ek költsége magasabb. Vannak még más különbségek is, amelyek az alapkezelés jellemzőiben nyilvánulnak meg, de erről majd később. Mit tehet ilyenkor az élelmes befektető? Keres egy jogi kiskaput, hiszen az mindig akad.

🔓Az ETF-ek esetében is van kiskapu

Mivel az alapkezelőknél jellemzően hozzáértők dolgoznak, az amerikai alapokat egyszerűen bevezették az EGT tagállamok tőzsdéire is, ezeket UCITS jelöléssel látták el. Általában, de nem mindig, magasabb a költségük. A másik, hogy a PRIIPs szabályozás alapvetően az EGT tagállamok tőzsdéire vonatkozik, így az itt bejegyzett brókerek nem fogják számotokra biztosítani az USA piacokon elérheztő ETF-eket. De ki mondta, hogy nem lehet amerikai brókernél számlát nyitni?

Például a Tastyworks, a Tradestation esetében ez a korlátozás már nem áll fenn, ők szabadon elérik az amerikai papírokat is. Ki lehet a korlátozást kerülni más módokon is, például CFD, határidős, opciós termékekkel, ha cég vásárol ETF-et, de ez aligha érint titeket, kisbefektetőket.

🌀Egy ETF akkumulatív vagy disztributív?

Van még egy megfontolandó dolog, ez pedig az osztalékfizető ETF-ek adózásával kapcsolatos. Ha egy alapban van olyan részvény, amelyik osztalékot fizet, akkor ezzel az osztalékkal két dolog történhet:

• 🫗az ETF kifizeti az osztalékot, ezt hívjuk disztributív alapnak (az USA-ban ez a jellemzőbb)
• 🥂az ETF visszaforgatja az osztalékot, ezt hívjuk akkumulatív alapnak (az EGT tagállamoknál ez a jellemzőbb)

🗝️Mindig beszédes az ETF neve

Olvassatok a sorok között, és vegyétek észre, hogy egy csomó hasznos információt elrejtettek az ETF nevében:

• iShares – ez a széria neve, és ebből lehet tudni, hogy a Blackrock (BLK) vállalat bocsájtotta ki a papírt
• Core S&P 500 – vagyis az S&P 500 indexet követi
• UCITS – az EGT tagállamok tőzsdéjén bejegyzett papírról van szó
• USD – dollárban jegyzik
• Dist/Acc – ez a disztributív és az akkumulatív jelölése

🇺🇸Amerikai ETF vagy EGT a nyerő?🇪🇺

Az osztalékfizető részvények adózásáról korábban már írtam (Osztalékfizető részvények), de az ETF-ekre hasonló szabályok vonatkoznak, így csak a lényeget írom most le. A legegyszerűbb egy példán keresztül rávilágítani arra, hogy az USA piacon bejegyzett ETF-ek költségelőnye hogyan olvad el a brókerköltség miatt:

• Vanguard S&P 500 (VOO), kifizető (Dist) ETF, költség: 0.03%
• iShares Core S&P 500 UCITS USD (Acc), költség: 0.07%

Az amerikai alapok nagyon nagy százaléka kifizeti az osztalékot, vagyis a számlátokra kerül a pénz, ezt újra be kell fektetnetek. Ezzel szemben az EGT államok tőzsdéin inkább a felhalmozó típusú konstrukció a jellemző, de vannak itt is kifizető ETF-ek. Maradok az előbbinél, itt az osztalék mértékével növekedik az ETF-ben lévő alaptőke, kifizetés nem történik. Vagyis a kettő közötti nagy különbség az, hogy a disztributív típusú instrumentumnál az osztalékot újra nektek kell befektetnetek, az akkumulatívnál ez automatikusan megtörténik.

Tegyük fel, hogy ti a kifizető típusú alapot választjátok, az amerikai alapok többsége ilyen. Befektettek 1000 USD-t, amire visszakaptok 5% osztalékot, ez 50 USD, ezt jóváírják a számlátokon, de levonják a forrásadót – 30% -, marad 35 USD. Hova teszitek át ezt az összeget? A gond az, hogy a bróker a tranzakcióért, ha elkér mondjuk 2 USD-t, akkor több mint 5% lesz a költségetek a vásárláskor, majd ugyanennyi az eladáskor. Vagyis nem tudjátok hatékonyan visszaforgatni a pénzt, csak akkor, ha kellően nagy tőkét helyeztek el az alapban. Ha viszont a visszaforgató formát választjátok – amilyen az EGT alapok többsége -, akkor egyszerűen megnövelik 35 USD-vel az ETF pozíciótokat, és minden megy tovább. Emiatt sokszor a kifizető amerikai alapok alacsonyabb költsége nem tud érvényesülni a bróker okozta többletköltségek miatt.

Milyen adatokat nézzetek meg egy ETF esetében?

Az ETF-ekbe való befektetés egyik sarokpontja, hogy milyen jellemzői vannak egy instrumentumnak. Ezt akár a hátrányok közé is felírhattam volna, hiszen egy csomó mutatót érdemes ellenőriznetek, mielőtt beleugrotok a vásárlásba. A lenti képen a justETF oldalról kivágott képet láthatjátok, amelyik tartalmazza az iShares Core S&P 500 UCITS USD ETF alapadatait. Nagyon fontos, hogy a justETF oldala listázza az adott ETF tájékoztatóját (iShares Core S&P 500 UCITS USD ETF document), ami egy, az állampapíroknál is meglévő, ismertetőhöz hasonlító dokumentum. Mindegy, honnan nézitek meg az adatokat, a lényeg, hogy vásárlás előtt ezt mindig tegyétek meg.

🔎Fő jellemzők

• 🧩ETF név: ahogyan fent is írtam, rengeteg információt tartalmaz. Pl. a bear, short, inverse nevek általában arra utalnak, hogy a követett indexet ellentétesen követik le. A bull általában a long irány, vagyis ha emelkedik a mögöttes termék, akkor az ETF árfolyama is. Leveraged, ultra, 2X, 3X általában a tőkeáttételre utalnak.
• 🧩eszközosztály: mit tart az alap, például részvényt
• 🧩milyen devizában jegyzik az alapot: attól még hogy ti mondjuk EUR-ban vásároljátok meg az alapot, ha a benne szereplő részvények amerikaiak, akkor dollár kitettségetek lesz
• 🧩index: az index, amit az alap követ, és referenciapontként használ, például S&P 500 vagy az MSCI World
• 🧩költség: az alap éves költsége, a tartása ennyibe kerül, a TER mutatót kell keresnetek
• 🧩metódus: hogyan képezi le az alap az indexet. A physical replication azt jelenti, hogy fizikailag megveszi a részvényeket olyan arányban, ahogyan az egy indexben szerepel.
• 🧩európai normáknak megfelelő (UCITS): EGT piacra bejegyzett papír, itt egy igent vagy egy nemet fogtok látni
• 🧩a nyereség felhasználása: ez az a bizonyos disztributív, akkumulatív metódus, vagyis visszaforgat-e az alap vagy kifizeti-e az osztalékot. A justETF keresőjében a „use of profit” fül alatt külön lehet rá szűrni is.
• 🧩nettó eszközmennyiség: millió dollárban megadott érték, általában minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb a likviditás. Értelemszerűen ha van több ugyanolyan jellemzőkkel rendelkező ETF alap, mert például több alapkezelő, a Vanguard és a Blackrock is tart ilyet, akkor azt kell megvenni, amelyikben nagyobb az eszközmennyiség.
• 🧩legnagyobb pozíciók: általában a Top 10 legnagyobb pozíciót listázzák. Ez az olyan esetekben érdekes, ha például az S&P 500-at követitek, akkor a listázott pozíciók mellett lesz még 490 db másik részvény is.

📌Gyakorlatban: a tőkeáttételes ETF-ekkel azért kell vigyáznotok, mert a nap végén összegzik a pozíciókat és emiatt ezek el tudnak csúszni. Például a 2x tőkeáttétel nagyobb negatív hozamot fog eredményezni, ha minden nap zárják a pozíciókat, mert a lefele mutató esés potenciálja nagyobb, mint a felfele mutató emelkedésé. Egy egyszerű példával élve:

• ha egy piac 25%-ot esik, akkor 33%-ot kell emelkednie, hogy nullán legyetek
• ha ez egy 2x tőkeáttételes ETF-fel csináljátok, akkor lefele 50% lesz az esés, felfele viszont 100% emelkedés kell, ennek kompenzálásához. Vagyis a kockázatotok asszimetrikus lesz ahhoz képest, amit egy „sima” nem tőkeáttételes ETF esetében tapasztalnátok

🔥Egyéb jellemzők, amik fontosak lehetnek

• 🧩teljesítmény: az indexkövető ETF-eknél nincs jelentősége, a benchmarkot másolják, de pl. az inverz ETF-eknél ez ellentétes mozgású lesz az index-szel. A tőkeáttételes ETF-eknél is jelentős eltérések lesznek a benchmarkhoz képest, a fent említett okok miatt.
• 🧩azonosító: amivel az ETF-re utalnak, pl. SXR8. Az ISIN kóddal, ami nem más mint a nemzetközi értékpapír kód, is lehet ETF-eket keresni.
• 🧩földrajzi bontás: milyen eszközöket tartalmaz az alap, földrajzi bontásban. Ez egy S&P 500 indexkövető alapnál majdnem 100%-ban USA (meg minimális készpénz), MSCI indexben viszont a világ minden tájáról lesznek részvények.
• 🧩tőkeáttétel: extrém veszélyes ETF-ek, lényegük, hogy nagyjából a tőkeáttétel mértékével kell szorozni a hozamot és a veszteséget is. Vannak vele más problémák is (pl. Contango hatás), a kezdők mindenképpen kerüljék.
• 🧩fedezetlen vagy fedezett: devizakockázat ellen fedezik-e a veszteségeket vagy sem. Pl. EUR-ban vásároltok ETF-eket, de az ETF már USD-ben veszi meg az amerikai részvényeket. Ezeket úgy fedezik, hogy különböző deviza ügyleteket kötnek.

📌Gyakorlatban: a fenti földrajzi bontáshoz fűznék egy gondolatot. Az USA tőzsdéinek súlya a világ 110 trillió USD-s teljes kapitalizációjában nagyjából 40-60% között mozog. A legutolsó adat, amit találtam 2024 decemberi és az MSCI World indexre vonatkozik, és 67!%-os súlya volt az USA tőzsdéinek, ami brutális, ezt láthatjátok a lenti képen:

Tehát, mielőtt össze-vissza vásároltok mindenféle ETF-et, gondoljátok végig, mi értelme van egymást lefedő ETF-eket vásárolni, ahelyett, hogy vennétek egy részvény és egy kötvény ETF-et és kész?

⚙️Mennyire biztonságos az ETF kereskedés? 🔥Kockázatok, esetleges veszélyek

A fentiekből látszik, hogy bár a részvényvásárláshoz képest az ETF megvétele jóval egyszerűbb, de azért vannak buktatói. A kockázatai eléggé hasonlóak a részvényekhez, amennyiben részvényt tartanak, viszont van néhány különbség, amit mindenképpen ki kell részleteznem:

• 🔥devizakockázat: feljebb már említettem, de a részvényeknél és az ETF-eknél egy kicsit eltér a probléma. Amikor USA részvényeket vásároltok, akkor a bankotokkal vagy a brókeretekkel leváltatjátok a nemzeti devizátokat dollárra, majd ebből vesztek részvényeket. Az ETF kapcsán az a probléma, hogy ha EGT tagállam tőzsdéjén bejegyzett ETF-et vásároltok, ezt EUR-ban vagy valamilyen nemzeti devizában teszitek meg. Az ETF alap viszont USD-ben vásárolja az amerikai részvényeket, emiatt nemcsak pl. a SEK/USD, hanem a SEK/EUR és az EUR/USD paritást is figyelni kell. Vagy legalábbis kellene, de embert nem ismerek, aki ezzel vacakol.
• 🔥adózás: ide tartozik a disztributív és az akkumulatív ETF-ek problémaköre, amit már fentebb kifejtettem.
• 🔥a „selejt” probléma: ha egyedi részvényeket vesztek, akkor ti döntitek el, melyik papír kerüljön a portfóliótokba. Az ETF-ek kapcsán viszont az alapkezelő dönti el, hogy mi kerül az alapba. Pl. a szektorális ETF-ek az adott szektorba tartozó összes cég részvényét megveszik.
• 🔥éves tartási díj: bár az ETF-ek vásárlása nagyon olcsó, de azért mégsem nulla a költsége. Amikor egy egyedi részvényt vásároltok meg, akkor a vételnél és az eladásnál egy egyszeri díjat fizettek. Az ETF tartásának díja viszont éves. Még így is az esetek 99%-ában kisebb költséget jelent egy diverzifikált portfólió kialakítása, mint ugyanez egyedi részvények vásárlásával.
• 🔥ETF, ETN, ETC: ezek a rövidítések nem ugyanazt a terméket takarják. Az ETN az Exchange Traded Notes, vagyis tőzsdén kereskedett kötvény, ami egy hitelviszony, teljesen más szabályok vonatkoznak rá, mint az ETF-ekre. Nagyjából ugyanez igaz az ETC-re is, ami az Exchange Traded Commodities, vagyis árupiaci termékek jegyzése. Mivel ezeket fizikailag nem veszik meg az alapok – egy kivétel van, az arany – ezért ezekre is más szabályok vonatkoznak, mint az ETF-re.

📌Gyakorlatban: valójában az tőzsdeindexet nemcsak ETF-fel lehet lekövetni, hanem egyedi részvényekkel is, hiszen minél több vállalat részvényét vásároljátok meg, annál nagyobb lesz a korreláció a részvényindexszel. Akkor mi értelme egyedi részvényeket venni az ETF-ek helyett? Az, hogy ti választhatjátok ki, mely részvényeket vásároljátok meg, és elméletileg jobb minőségű cégekből összerakott, hasonló korrelációjú portfóliótok lesz az összeállítás végére, persze sokkal több munka árán.

✅ Indexhez képesti, becsült szórás és korreláció

Részvények száma	Volatilitás / szórás	Kockázatcsökkentés
1	100 %	–
4	60 %	már jelentős
10	50 %	további csökkenés
20	44 %	~90–95 % diverzifikáció
30	42 %	indexhez közeli szórás

📁Egyéb kockázatok

Mivel az ETF egy olyan pénzügyi termék, amely más instrumentumokat vásárol meg, így azok kockázatát is viselnetek kell. Tehát ha egy tech szektorba fektető ETF-et vásároltok, akkor arra kell számítanotok, hogy az átlagosnál nagyobb volatilitásotok lesz. Ha a közmű szektort választjátok, jó eséllyel kisebb átlagos árfolyamemelkedés lesz a jutalmatok stb. Ha árupiaci ETF-et vásároltok, akkor pedig a határidős piac sajátosságai fognak érvényesülni az ETF-ek esetében is.

Vagyis mindig legyetek tisztában azzal, hogy a mögöttes terméknek mik a jellemzői, hiszen az ETF alap is ennek megfelelően fog viselkedni.

🌐ETF kereskedés, stratégiák

Az ETF-eket alapvetően hosszabb tartásra, napon túli kereskedésre, befektetésre találták ki. A spekulatív ügyleteket sokkal inkább forex vagy CFD termékekkel valósítják meg. Vannak azonban extrém olcsó és volatilis ETF-ek, pl. a nagy indexkövető alapok, amelyek akár spekulatív ügyletekre is jók lehetnek. Ezekről ebben a cikkben nem lesz szó. Cserébe viszont megemlítenék néhány befektetési stratégiát, amit kifejezetten könnyű ETF-ekkel kivitelezni. Gyakorlatilag minden olyan stratégia, ahol a részvényeket valamilyen szempontból csoportosítani kell, azokra az ETF-ek tökéletesen alkalmasak. Felülteljesítő részvények csoportja, szektorális ETF-ek, nemesfémek, mindenféle filozófiához köthető, osztalékfizető, értékalapú, növekedési stb., részvények csoportja, és így tovább.

Az egyik a szektorrotáció, amiről egy korábbi cikkben írtam (Tőzsdeindex jelentése és használata (2025)). Ezt azért könnyű megvalósítani mert számtalan ilyen alapot hoztak létre az adott szektor követésére, ezeket kell „cserélgetnetek” az aktuális szektor teljesítményének függvényében. A fenti cikkben megemlítek még néhány stratégiát, amelyek kivitelezésére az ETF-ek tökéletesen alkalmasak.

A teljes indexkövetésről túl sokat nem akarok írni, mert minden indexkövető ETF gyakorlatilag ezt csinálja. Csakhogy, vannak olyan egyedi részvények, amelyeket nem fog elérni a brókeretek. Nekem ilyen volt annak idején az Apple-t is „csapdába ejtő” Largan Precision nevű cég (3008.TW), amit a tajvani tőzsdén jegyeznek. Ez egy kiváló vállalat, csak éppen nem tudtam egyedi részvényként sehogyan sem megvásárolni.

Viszont lehet, hogy a ti brókeretek listázza mondjuk az iShares MSCI Taiwan UCITS papírt (iShares MSCI Taiwan UCITS), ami tartalmazza a céget, szóval kerülőúton mégiscsak van arra esély, hogy meg tudjatok egy ilyen részvényt is vásárolni. A dolog „szépsége” az, hogy sajnos az alap teljes pozíciójából csak 1.13%-ot tesz ki a vállalat, de hát ez is több, mint a semmi.

ETF tudnivalók összegzése

Valójában ennek a cikknek itt még nem kellene véget érnie, de hát sajnos végtelen hosszú egyetlen iromány sem lehet. A cikkben körbejártam az ETF működését, előnyeit, hátrányait, a kockázatokat, és még sok minden mást. A téma viszont annyira sokrétű, hogy képtelenség mindenre kitérni. Ezért mindenkinek azt tanácsolom, hogy olvasson, vásároljon tanfolyamokat, használja a screener oldalakat, és akkor bele fog jönni a dolgokba. Az iO Charts blogon is számtalan cikket olvashattok a témában (iO Charts blog). Viszont fejetlenül, kapkodva pont úgy nem szabad ETF alapokat sem vásárolni, ahogyan részvényt. Ezeket az instrumentumokat is inkább hosszú távú befektetésre találták ki, de a mai piacon a spekulatív formákat kedvelők is megtalálhatják számításukat.

---

Gyakran ismételt kérdések (GYÍK)

Mi az ETF?

Az ETF (Exchange Traded Fund) egy tőzsdén kereskedett befektetési alap – vagyis olyan, mint egy befektetési alap, csak részvényként viselkedik. Veszed, eladod, mint egy Apple részvényt, de közben lehet benne 500 részvény, 50 államkötvény, vagy épp aranyrudak árfolyama.

Mi a diszruptív ETF?

A diszruptív ETF olyan tőzsdén kereskedett alap, amely forradalmi, piacot átalakító technológiákba vagy iparágakba fektet – például mesterséges intelligencia, robotika, génszerkesztés, űripar vagy blokklánc. Ezek az ETF-ek nem a stabil, bejáratott cégekre koncentrálnak, hanem azokra, amelyek potenciálisan megrengethetik a status quo-t, de ezzel együtt nagyobb kockázatot is hordoznak. Lényegében: nem a világot követik, hanem azt, ami megrázhatja.

Mi az akkumulatív ETF?

Az akkumulatív ETF (vagy más néven újrabefektető ETF) olyan tőzsdén kereskedett alap, amely nem fizeti ki a hozamot (pl. osztalékot vagy kamatot) készpénzben a befektetőnek, hanem automatikusan visszaforgatja azt az alapba. Ezáltal a hozam újabb hozamot termel – vagyis kamatos kamat elvén működik, mindenféle tranzakció vagy adózási esemény nélkül (egyes országokban). Az ilyen ETF ideális hosszú távra, ha nem a folyamatos kifizetés a cél, hanem a vagyongyarapítás.

Mi az UCITS ETF?

Az UCITS ETF egy olyan tőzsdén kereskedett alap, amely megfelel az EU-s UCITS szabályozásnak (Undertakings for Collective Investment in Transferable Securities). Ez a keretrendszer szigorúan szabályozza az alapok kockázatkezelését, átláthatóságát és befektetővédelmét – vagyis ha egy ETF UCITS-minősítésű, az azt jelenti, hogy biztonságosabbnak, szabályozottabbnak és EU-s befektetők számára elfogadhatónak számít. Röviden: UCITS = EU-barát, jól szabályozott, többnyire adózási szempontból is kedvezőbb ETF.

Hol keressek ETF-eket?

Ha ETF-et keresel, ne a bankodnál kezdd, ott túlárazott alapokat kapsz. Ehelyett irány a valódi piac, ahol a választék nem prospektusban, hanem adatban fürdik:

• JustETF.com
  • A legjobb európai ETF-kereső, magyar befektetőknek is.
  • Szűrhetsz országra, tematikára, hozamra, költségre.
  • Látod, hogy az ETF akkumulatív vagy disztribúciós, UCITS-e, melyik tőzsdén elérhető, milyen devizában jegyzett.
• ETF.com
  • USA-piac fókusz, ha amerikai ETF-ek (pl. ARK, SPY, QQQ) érdekelnek.
  • Részletes hozam- és kockázatelemzés, kategóriák, összehasonlító eszközök.
• Morningstar
  • Részletes alapértékelések, kockázati besorolás, portfólióbontás.
  • Szofisztikált, de kissé bonyolultabb kezdőknek.

Mennyit lehet keresni ETF-ekkel?

Attól függ, mit veszel, mennyi időre, és mennyire vagy türelmes. De most jöjjön a valódi válasz (nominális hozamokkal):

• Globális részvény ETF-ek (pl. MSCI World, S&P 500):
  • 📈 ~7–10% éves átlaghozam hosszú távon (10–20 év alatt)
  • USA dominancia miatt a hozam gyakran felülmúlta a világ többi részét
  • pl. S&P 500 ETF (pl. VOO, CSPX): az elmúlt 10 évben évi ~12–14%
• Kötvény ETF-ek:
  • 💤 1–4% éves hozam, alacsonyabb kockázat, de gyakran még az inflációt sem veri
• Tematikus / diszruptív ETF-ek (pl. AI, biotech, ARK):
  • 🎢 -50% és +100% között bármi, nem ritka az extrém volatilitás, lásd ARKK 2021 után
• Osztalékalapú ETF-ek:
  • 💸 4–7% éves hozam osztalékkal együtt, de kisebb árfolyamnyereséggel és egyes részvények osztalékvágást is elszenvedhetnek

Milyen brókert válasszak részvényvásárláshoz?

Több szempont is van, ami alapján brókert lehet választani – fogunk erről írni egy komplett cikket -, de néhányat kiemelnék, amit érdemes figyelembe venni:

• méret, megbízhatóság: minél nagyobb egy bróker annál biztonságosabb. Amelyiknek van banki háttere – Erste, K&H, Charles Schwab, stb. – az még jobb, illetve az ismert brókerek jellemzően megbízhatóbbak.
• költségek: többféle költséggel operálnak a brókerek, ilyen a számlavezetési díj, az állománydíj – ami a legrosszabb költség -, a vásárlási/eladási díj és a devizaváltási költség (amennyiben nem USD-t helyeztek el a brókerszámlán)
• instrumentumok elérhetősége: nem mindegy, hogy melyik brókernél melyik piac érhető el, illetve kérésre felveszik-e az adott instrumentumot és azt milyen gyorsan.
• számla típusa: cash vagy margin számla, utóbbin lehet csak opciózni. Magyarországi adórezidenseknek fontos a TBSZ számla megléte, de más országok állampolgárainak is vannak speciális – például az amerikai 401K nyugdíjmegtakarítási számla – lehetőségeik, amelyeket vagy támogat a bróker vagy sem.
• felület: az egyik leginkább alulértékelt szempont, pedig giga szívás tud lenni. Akinek volt Random Capital számlája, ami egy már megszűnt magyarországi bróker volt, az tudja, milyen, mikor egy 90-es évekből ránk maradt felületen kell dolgozni. Az Erste rendszere tetű lassú, az Interactive Brokers-hez repülőgépvizsga kell, a LightYear meg az egyszerű, de modern köntösbe öltöztetett megoldásokban hisz.

A fentiek alapján az Interactive Brokers számláját ajánlom, mert:

• a világ legnagyobb brókere, erős háttérrel
• kismillió instrumentum érhető el rajta, egy részvényből sokszor többféle piacra bejegyzett – pl. az eredeti és az ADR is – részvény is elérhető
• Interactive Brokers egy diszkont bróker, a piacon nekik a legalacsonyabbak az áraik
• be lehet kötni hozzájuk a Wise számlát, amiről gyorsan lehet átutalni pénzt
• a Morningstar elemzései ingyenesen elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
• az EVA keretrendszer adatai elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
• van cash és margin számlájuk is, magyar állampolgárok nyithatnak TBSZ-t
• háromféle felületet is használhattok: van webes és PC-s kliens és telefonos applikáció is

---

Melyik a jobb: az egyedi részvények vagy az ETF-ek?

Ebben a kérdésben nincs igazság. Egy S&P 500 ETF-fel nagyon egyszerű lekövetni a piacot, kezdőknek ezt érdemes csinálnia, mert kis tudással és gyakorlattal is kivitelezhető. Az egyedi részvények elemzése cégenként 30-50 órát igényel, így aki ezt nem szereti, annak nem javasoljuk.

---

TBSZ számlán tartjátok a részvényeket és az ETF-eket?

Igen. Magyar állampolgárként olyan nagy az adóelőnye a hagyományos cash alapú számlával szemben, hogy érdemes évenként egy új TBSZ számlát nyitni, és akkor a pénzkivét is megoldott (de amennyiben nem akartok kivenni belőle semmit, akkor meg lehet hosszabbítani ezeket)

---

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az iO Charts-on megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.