Ebben a cikkben az amerikai tőzsde működéséről lesz szó. Miért az amerikai tőzsde ennek a cikknek a tárgya, és nem mondjuk a francia vagy a horvát? Azért, mert a pénzügyi világban ez az alfa és az omega, az USA tőzsdéinek a kapitalizációja a világ teljes tőzsdei kapitalizációjának nagyjából 60%-át adják (Tőzsdei kapitalizáció országonként).

Ráadásul a tőzsdei kultúra abban a formában, ahogyan ma ismerjük, leginkább Amerikából származik, azonban a gyökerei olyan időkbe nyúlnak vissza, amikor az ország még nem is létezett.

📊A tőzsde rövid története

A tőzsde a középkori vásárok piactereiből alakult ki, ahol az áruk cseréltek gazdát. Mivel akkor nemhogy számítógépes hálózatok, de még áram sem volt, ezért a vevőket és az eladókat egy helyre kellett összeverbuválni, így jellemzően a vásároknak a nagyobb városok adtak helyet. Ez azonban az áru- és pénzforgalom növekedésével olyan mértéket öltött, hogy már nem lehetett volna gördülékenyen megoldani az árucserét, ezért elkezdtek helyettesítő eszközöket használni. 1531-ben Antwerpenben épült az első tőzsdepalota, azonban a tőzsdei élet Amszterdamban teljesedett ki igazán az 1600-as években, a Holland Kelet-indiai és Nyugat-indiai Társaság részvényeinek kereskedelmével. A 17. század vége felé pedig kettévált az áru- és az értéktőzsde.

☝🏻A legelső osztalékfizető részvényt a Holland Kelet-indiai Társaság bocsájtotta ki 1605-ben, de ezt nem pénzben, hanem borsban teljesítették. 

Az első buboréknak nevezhető mánia az 1630-as években tört ki, ez volt a Holland Tulipánmánia, ahol a tulipánhagyma volt az árucikk, melynek az értéke 3 hónap alatt a tizenkétszeresére növekedett. Az őrület csúcsán 5000 guldent ért 1 db Switzernek nevezett hagyma, amiért akkoriban egy elegáns lakást lehetett vásárolni Amszterdam belvárosában.

Az első bemutatóra szóló, szabadon forgatható részvényeket az 1720-as években, Franciaországban bocsájtották ki, míg a kötvényekre nagyjából újabb száz évet kellett várni. A záloglevél porosz találmány, a történészek szerint 1769-ben Nagy Frigyes engedélyezte a kibocsájtását először. A részvények forgalmának megemelkedését a vasút előretörése segítette elő az 1800-as évek elején, hiszen a legtöbb vállalatot részvénytársaságként jegyezték be, és amely Angliában újabb mániát indított el. Ez akkora válságot okozott, hogy „buboréktörvény” néven létrehoztak egy jogszabályt, ami egyes kivételektől eltekintve 100 évre megtiltotta a részvénytársaságok alapítását az Egyesült Királyságban.

A technika hajnala a tőzsdén

Ugorjunk egy szűk évszázadot előre, és jegyezzük meg Guglielmo Marconi nevét, aki egyébként Tesla asszisztense volt, és feltalálta a rádiózást, amiért 1909-ben Nobel-díjat kapott. A tőzsde fejlődése szempontjából a másik fontos találmány a távíró, amelyet Samuel Morse mutatott be még 1838-ban, de a 19. század végére már általánosan használták a tőzsdéken adattovábbításra, így híráramlás és a kereskedés is felgyorsult. A helyzetet nagyon jól bemutatja Edwin Lefévre műve (Edwin Lefévre: Egy spekuláns feljegyzései), nagyon szórakoztató és könnyű olvasmány.

Az 1960-as években az amerikai védelmi minisztérium egyik részegysége, a DARPA elkezdett kísérletezni az osztott, kevésbé sebezhető számítógép hálózatokkal, amely az internet elődjének tekinthető. 1972-ben küldték el az első e-mailt rajta, 1983-ban leválasztották róla a katonai szegmenst, így megnyílt a tömeges felhasználás előtt az út, a többi pedig, ahogy mondani szokták, mára már történelem. Az internet elterjedésével pedig egyre többen csatlakoztak az online bróker felületekhez. Az értékpapírok adás-vétele szépen lassan a mindennapok részévé vált, és ma már többszáz millió átlagember vesz részt a kereskedésben világszerte.

🗽Az amerikai tőzsde napjainkban

Mivel mára mindent eluralt a technológia, gyakorlatilag az interneten keresztül gépek, automatizált rendszerek, végzik a kereskedés döntő többségét. A parkett, ahol a filmekben rohangálnak a brókerek, és kis papírokkal hadonásznak, gyakorlatilag megszűnt, mindent a komputerünk előtt ülve, a monitorokra tapadva végzünk. Ez nem is lehetne máshogy, hiszen csak a New York-i tőzsde forgalma meghaladja a 20 trilló dollárt egy évben (NYSE), az NYSE-n listázott társaságok összértéke pedig a 26 trillió dollárt (NYSE-n listázott társaságok). Ezekkel az adatokkal ez a világ legnagyobb tőzsdéje, és amikor az amerikai tőzsde szót általánosságban használjuk, mindig a New York-ira gondolunk. Ezt a mennyiséget gépek nélkül lehetetlen lenne lekereskedni, a forgalom jelentős részét az ún. nagyfrekvenciás kereskedés adja.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy azok a mamutcégek, amelyek most piaci kapitalizáció szempontjából nézve a legnagyobbak közé sorolhatók, még 40-50 éve nem léteztek, gondoljunk csak a Google-re, az Amazonra vagy a Teslára. Ezek a papírok jellemzően extra népszerűségnek örvendenek, így közeljövőben az összforgalom további növekedése várható.

Alapvetően a tőzsde szót általánosságban, a világ összes tőzsdéjére használjuk, pedig csak Amerikában számtalan tőzsdén jegyzik a papírokat. Amikor egy részvény tickerjét látjátok, akkor általában ilyen formában írják azt le: NYSE:GIS. Ez azt jelenti, hogy a General Mills papírját az NYSE, vagyis a New York Stock Exchange jegyzi, ami a New York-i tőzsde. Természetesen számtalan más nagyvárosban, például Chicago-ban vannak tőzsdék, illetve a másik nagyon ismert tőzsde a NASDAQ, ami a technológiai papírokat jegyzi.

🇺🇸📄ADR papírok az amerikai tőzsdén

Mivel globálisan az amerikai értékpapírpiac súlya a legnagyobb, ezért az amerikai piacra bejegyeznek ún. ADR papírokat is (American Depository Receipts). Ezek alapvetően külföldi tőzsdén kereskedett részvények amerikai variánsai. Jó példa erre a Unilever (UL), de említhetném a Novo Nordisk dán gyógyszeripari vállalatot is, ami a dániai (NOVC) és az amerikai (NVO) ticker alatt is megtalálható. Bővebben a témáról és a részvényvásárlás menetéről egy korábbi cikkben írtam: Részvényvásárlás menete lépésről lépésre

A New York-i Wall Street

Ikonikus hely, New York egyik utcája dél-Manhattanben, a hossza nagyjából 600 méter, és az USA gazdasági és pénzügyi erejének a szimbóluma, a pénzügyi szektor központja. Itt helyezkedik el a Wall Street 11 szám alatt a tőzsde épülete, amit 1922-ben építettek hozzá az eredetileg Broad Street-i épülethez. A bejárat is a Broad Streeten van, ennek ellenére a Wall Street maradt meg a köztudatban az amerikai tőzsde szimbólumaként. Nevét a holland De Waal Straat szavakról kapta, mivel a hollandok 1653-ban egy védőfalat építettek az utca mellé.

A Wall Streeten írták alá az 1792-es ButtonWood Egyezményt, amely később a városban megalakuló tőzsde alapját képezte, innen datálja a New York-i értéktőzsde is az eredetét. Vicces adat, hogy az utcát ma már felhőkarcolók alkotják, itt helyezkedik el a 283 méter magas Trump Building is, ami rövid ideig a világ legmagasabb épülete is volt.

Az amerikai tőzsde tőzsdeindexei

Számtalan tőzsdeindex létezik a világon, általában az adott ország adott piacára már önmagában képeznek több indexet is. Írtunk például a legnagyobb német indexről is cikket (DAX index). Természetesen ezek közül a legismertebbek az amerikai indexek, ezeket követi leginkább a sajtó, illetve az itt történtek rendszerint kihatnak a világ más tőzsdéire és így az indexekre is.

• 🇺🇸Amerikai tőzsdeindex
• 📈DJIA (Dow Jones Industrial Average, USA): magyarul Dow Jones ipari átlag, ami az egyik legrégebbi, évszázados múlttal rendelkező amerikai tőzsde index, amely eredetileg 12 vállalatot tartalmazott, ma ez a szám már 30.
• 📈S&P 500 (Standard&Poor’s 500, USA): a legsűrűbben hivatkozott amerikai tőzsde index, több mint 500 amerikai részvényt tömörítő index. A Dow Jones mellett ez a leginkább követett amerikai részvényindex. Az itt található adatok sokszor általános referenciapontként is szolgálnak a befektetők számára.
• 📈NASDAQ (USA): a NASDAQ egy rövidítés, amelyik az amerikai technológiai vállalatok tőzsdéje, illetve annak indexe, ami a NASDAQ Composite. 1971-ben hozták létre a formális tőzsdére „be nem férő” cégek számára, amelyek ekkor még jellemzően technológiai cégek voltak. Mára nemcsak részvényekkel, hanem ETF-ekkel, derivatívákkal, árupiaci termékekkel is lehet rajta kereskedni. Az Investopedian van egy remek videó a működéséről.

A tőzsdeindexek követéséhez tartozik egy hőtérkép is, amit a legtöbb részvényleválogató oldal leközöl. Ezen a piaci kapitalizáció alapján legnagyobb részvényeket sorolják fel, zölddel jelölik, ha azok emelkednek és pirossal ha esnek, illetve kiszürkítik, ha az előző napi záróárhoz képest nincs elmozdulás. Így egy szempillantás alatt lehet látni melyik egyedi részvény merre mozog, és nem kell nézni az aggregált árgrafikont, hiszen a tőzsdei árfolyamok csak összevontan adnak tájékoztatást a részvényekről. A tőzsdeindexekről írtam egy külön cikket (Tőzsdeindexek jelentése és használata), ahol sokkal behatóbban foglalkoztam a működésükkel, illetve a becsapós voltukkal.

⭐📊A legnépszerűbb amerikai részvények

Önmagában az, hogy valami népszerű, nem sokat jelent. Mitől lesz népszerű egy részvény, az amerikai részvénypiacon, és egyáltalán hogyan állapítják ezt meg? Még annak idején a főiskolán fogalmazta meg az egyik tanárom frappánsan, hogy azt lehet márkának tekinteni, amit reklámoznak. Más szóval, ami benne van a köztudatban, az óhatatlanul is híres, vagy negatív esetben hírhedt lesz. A „háziasszony” kereskedés pedig pont úgy működik, hogy mikor meghallják az emberek a hírekben, hogy olaj részvényeket kell venni, akkor szaladnak és megveszik.

A népszerű részvények ismérvei

Vagyis attól, hogy valami népszerű és sokat olvastok róla, még nem következik belőle az, hogy az egy jó részvény is. Miért beszélnek sokat egy részvényről a sajtóban? Mert:

• jól ismert brand, közérdeklődésre tart számot: Microsoft (MSFT), Apple (AAPL)
• valami nagy újdonságról, innovatív dologról van szó és vállalat is kellően ismert: Google (GOOGL), Amazon (AMZN)
• a vezetője egy olyan karakteres személyiség, aki képes megmozgatni a híreket, van valamilyen víziója, vagy valamiért folyamatosan ott van a köztudatban. Ilyen volt Steve Jobs, most pedig Elon Musk, Bill Gates vagy éppen Jeff Bezos nevét lehet említeni. A cégek sorban: Apple (AAPL), Tesla (TSLA), Microsoft (MSFT) és Amazon (AMZN)
• Brutálisan nagy hozamot ért el a múltban, amire milyen jó lett volna lecsapni
• Diszruptív, a piacot megváltoztató technológiát birtokol: űrutazás, elektromos autó, hidrogénhajtás, mesterséges intelligencia, robotika stb.

Természetesen ezek a jellemzők általában együtt fordulnak elő, így tipikusan a túlhájpolt növekedési vagy technológiai részvények szoktak ebbe a kategóriába esni. Egyszerűen azért, mert egy unalmas, stabil papírról nem lehet mit írni. Tudtad, hogy a Procter&Gamble (PG) már 1989 óta fizet folyamatosan osztalékot? Ugye milyen izgalmas? Nos, nem az, sőt, baromi unalmas, de nagyon sokan pont ezeket a cégeket keresik. Mások pedig a tőzsdézés izgalmát és a víziókat.

Más megoldásra van szükség

Mivel nincsen egységes megfogalmazás arra, hogy egy részvény mitől jó vagy népszerű, ezért máshol kell keresni a megoldást. Az a legegyszerűbb, hogyha megnézzük, melyik papírokkal bonyolították le a legtöbb forgalmat a tőzsdén. Rendben van, de mikor? Mert ez mindig változik, egy időben az NVIDIA volt a legnépszerűbb, előtte a Microsoft vagy az Apple. Melyik tőzsdét vesszük alapul? A világ legnagyobb tőzsdéje piaci kapitalizáció alapján az NYSE, de a NASDAQ nagyobb forgalmat bonyolít le. Vagyis az, hogy egy részvény népszerű, kizárólag a szempontrendszertől függ, amit köré definiálunk.

Azért a példa kedvéért vegyük alapul a 2025 júniusát és a New York-i tőzsdét, ekkor az alábbi Top 8-as lista születne:

📊 Részvény	📈 Napi átlagos forgalom (3 havi átlag)
Tesla Inc. (TSLA)	121.7 millió USD
Palantir Technologies Inc. (PLTR)	61 millió USD
Apple Inc. (AAPL)	55.8 millió USD
Amazon.com Inc. (AMZN)	53.5 millió USD
Ford Motor Co. (F)	52.9 millió USD
Bank of America Corp. (BAC)	46 millió USD
Nio Inc. (NIO)	43.9 millió USD

📝 Megjegyzés: az adatok az elmúlt három hónap napi részvényforgalmának átlagát mutatják, amerikai dollárban (USD) kifejezve.

Akkor ezek most jó részvények, kérdezhetnétek? Mivel ebből a listából egyetlen papírt birtoklok, ezért nem vagyok tisztában a cégek fundamentális hátterével, nem végeztem rajtuk befektetési elemzést. Vagyis csak azt tudom mondani, amit a sajtóban is olvashattok: menők, trendik, nagy volt az árfolyamemelkedésük. Sok esetben a tőzsdei befektetők tényleg ez alapján döntenek, ti viszont ne tegyétek, kivéve, ha a Nagyobb Bolond elvére akartok alapozni. Aki nem érzi magát annak, az házi feladatként olvasson utána, hogy mit jelent a kifejezés.

Az amerikai tőzsde nyitvatartása

Az amerikai tőzsdén nem lehet mindig kereskedni. Ahogyan egy boltnak is, az NYSE-nek, a NASDAQ-nak és minden másik tőzsdének is van nyitva tartása, amit amerikai idő szerint határoznak meg. Oké, de melyik alapján, ugyanis az USA területe olyan nagy, hogy nem fér bele egy időzónába. Hivatalosan az NYSE és a NASDAQ keleti idő szerint, amit szoktak New York-i időzónának is hívni, 9:30 és 16:00 óra között van nyitva, hétköznaponként, ezt kell átszámolni a középeurópai, vagyis CEST időzónára. Ez UTC+2 idő szerint – ez nagyjából Nyugat-Európa – az alábbi:

• tőzsdenyitás: 15:30
• tőzsdezárás: 22:00

Ezen az oldalon van egy jópofa számláló, ami a zárásig fennmaradó időt mutatja. Ezenkívül lehet a piacnyitás előtt és után is kereskedni 4 órán át, ez a pre és post market időszak, de itt árat jegyezni nem minden bróker enged. Magyar idő szerint ezek a négyórás időszakok az alábbiak:

• piacnyitás előtti időszak: 11:30-15:30
• piacinyitás utáni időszak: 22:00-02:00

📅Mely napokon tart zárva az amerikai tőzsde?

Vannak olyan napok, amikor az amerikai tőzsde zárva tart. Nem nehéz kitalálni, hogy ezek egybeesnek a nevezetes Amerikai Egyesült Államokban megtartott ünnepnapokkal. A dolog szépsége ráadásul az, hogy több ünnep ideje is változik évről évre, vagyis meg kell nézni minden év elején, hogy a következő 12 hónapban mi melyik napra esik. Bár az ünnephez kötődően zár be a tőzsde, nem feltétlenül csak az ünnep napján, hanem pl. megelőző pénteken vagy a rá következő hétfőn sem nyit ki. Szerencsére ennek ellenőrzésére számtalan oldal létezik, de a legegyszerűbb a NYSE saját oldalán megnézni (NYSE.com). Nyilván a többi tőzsde a helyi ünnepekhez kapcsolódóan tart zárva, tehát ha ti a malajziai piacon akartok kereskedni, akkor ott külön meg kell nézni, melyik napokon van nyitva és melyeken nem. Az amerikai tőzsde szünnapjai az alábbiak:

• Újév napja
• Martin Luther King. napja
• Washington születésnapja
• Nagypéntek (Good Friday)
• Emlékezet napja (Memorial Day)
• Függetlenség napja (Independence Day)
• Munka ünnepnapja (Labor Day)
• Hálaadás napja (Thanksgiving Day)
• Karácsony (Christmas Day)

Bár minden évben ugyanezeken az ünnepnapokon szünetel a kereskedés, az ünnepek pontos dátuma évenként változik, ezért látjátok a lenti táblázatban 3 évre előre az összeset.

Vannak még a speciális esetek, pl. ha egy ünnep szombatra esik, akkor a megelőző pénteket vagy a következő hétfőt tekintik szünnapnak, erről a Marketbeatnek van egy jó cikke (Stock Market Holidays).

🔍Amerikai tőzsde hírek, árfolyamok

Az amerikai tőzsdéken, meg úgy általában az összesen, folyamatosan történik valami. Bejelent valamit a kormány, egy vállalat szétválik, egy másik megvesz egy harmadikat, kijött egy új negyedéves jelentés, valaki osztalékot emelt, a jegybank kamatvágást jelentett be, és így tovább. Szerencsére a tőzsdén jegyzett vállalatoknak a SEC, az amerikai tőzsdefelügyelet felé le kell jelentenie a fontosabb változásokat azért, hogy a befektetők értesülni tudjanak róla.

A SEC központi adatbázisa az Edgar (Edgar), ahonnan a részvénytulajdonosok informálódhatnak. Elég kaotikus oldal, és kifejezetten nehéz olvasmányok a különböző „K” jelentések. Azért, hogy ez könnyebben feldolgozható legyen, több dolgot is kitaláltam, ami megkönnyíti a tájékozódást. De először nézzük azt, hogy egyáltalán milyen visszatérő eseményekre érdemes figyelni a tőzsdén:

• Heti munkaügyi adatok: elég sokszor mozdulnak rá az árfolyamok.
• Negyedéves jelentések (Q jelentés): szinte mindig megmozgatják az árfolyamot, főleg ha nagy az eltérés a várakozásokhoz képest.
• Akvizíció (M&A), szétválás (spin-off): a piac általában jól árazza az akvizíciókat, emiatt az árfolyammozgásból sokszor lehet látni, hogy milyen a fogadtatása a felvásárlásoknak.
• Osztalékkal kapcsolatos bejelentések: mindenki szeret plusz pénzt kapni, és senki sem szereti, ha megvágják az osztalékot.
• Egyéb makro adatok, mint infláció, alapkamat emelés, GDP előrejelzések, stb.: sokan figyelik, sokszor lehet következtetni belőle jövőbeni eseményekre.

Alapvetően a hosszabb távú befektetőket a fenti bejelentések kevésbé érintik, mert a rövidtávú események ritkán hatnak ki egy 10-20 évig tartott részvény hozamára. Az osztalékbefektetők viszont sokszor felkapják a fejüket egy nagyobb esésre, mivel ez jelentősen tudja emelni az osztalékhozamot, így találhatnak jó beszállási pontokat. Valójában persze a félelem és a kapzsiság mozgatja leginkább a tőzsdét, szóval túl sokat nem szabad adni a kósza hírekre, főleg amikor az elemzők egyik fele A-t, a másik fele pedig B-t mond. A tényadatokra kell hagyatkozni, a többi csak körítés és spekuláció.

Hogyan szűrjünk az amerikai tőzsde adatai között

Az amerikai tőzsde kapcsán brutálisan sok adat érkezik minden nap, ezért muszáj őket szűrni. Mi az amit nem olvasok el vagy egyáltalán nem veszek komolyan? Hírek, elemzések, különösen akkor, amikor folyamatosan ellentétes tartalmú cikkek jelennek meg. Szóbeszéd, tipp, ötlet, spekuláció, ezeket felesleges, ez mind spekulatív. Mi az amit figyelek? A tényszerű jelentések, és a hivatalosan leadott adatok.

Ezekre különböző szolgáltatásokat használok, mert nincs végtelen időm a cikkek és egyéb tartalmak olvasgatására. Összeraktam egy listát, ami nektek is segíthet az eligazodásban:

• Edgar adatbázis, a SEC honlapja: minden hivatalos adat ide fut be, negyedéves jelentések, kötvény kibocsájtás stb. Nehéz olvasmány, nem szeretem én sem ezeket átnyálazni, de kénytelen vagyok
• Finchat.io: ez egy részvényszűrő oldal, amivel adatokat válogatok le, és viszonylag alacsony a havi díja. Mivel listázza a negyedéves jelentéseket, azok leiratát is, ezért így nem kell máshol keresgélnem.
• Yahoo Finance, Earnings Calendar: mutatja egy naptárban a soron következő negyedéves jelentéseket
• iO Charts: részvény kereső oldal, van részvényszűrője (Stock screener), kezel kriptókat és a részvényekhez vannak egyedi grafikonok.

📌Gyakorlatban: ez a hatodik évem gyakorló részvénybefektetőként, de már előtte is fektettem más instrumentumokba, és az a tapasztalatom, hogy az évek során az ember igyekszik mindent egyszerűsíteni. Nagyon kevés makro adatot nézek, mert a befektetésekhez felesleges, 10-20 éves távon teljesen mindegy, hogy mi történik egy negyedév alatt. Viszont a mai napig használok részvény leválogató oldalakat és olvasom a negyedéves jelentéseket. Egyszerűen azért, mert ez nem a zaj kategóriája. Szintén ajánlom még a különböző Substack csatornákat a részvényspecifikus dolgokhoz (Substack). Ez bőven elég, teljesen felesleges túlgondolni a dolgot, a kitartás sokkal fontosabb hosszabb távon, mint az állandó kényszercselekvés.

Az iO Charts mindent megmutat

Az iO Charts-ot pont azért hoztuk létre, hogy adatokat és támpontokat nyújtsunk számotokra az elemzéshez és a jövő kifürkészéséhez. Használjátok bátran a screenert, kövessétek kedvenc cégeitek árfolyamát. Használhatjátok portfóliókezelőként is, nemcsak a részvényeket, hanem a kriptódevizákat is kezeli. Sőt, tettünk be nektek egyedi chartokat is, amik segíthetnek abban, hogy egyes cégekhez kapcsolódóan még több információra tegyetek szert:

• vannak egyedi Tesla (TSLA) grafikonjaink, amik mutatják a kiszállított autók számát negyedéves bontásban, a telepített energiatárolók összteljesítményét, de még a környezetvédelmi kvótákat is kilistáztuk nektek
• a Pfizer (PFE) kapott néhány szép chartot, hogy lássátok, mennyire bejött a vakcina business
• azt is lelistáztuk, hogy az AT&T (T) hogyan dobálta be vasvillával a kandallóba a dollárkötegeket, mikor a DirecTV-t megvette, és azóta hogyan szivárogtak el az előfizetőik

Szóval mindenkit arra bíztatok, hogy használjátok a részvényleválogató szolgáltatásunkat (Egyedi részvények) vagy a részvényszűrőnket (Stock screener), illetve olvassátok a folyamatosan frissülő blogot (iO Charts blog).

Összegzés

Az amerikai tőzsde a világ legnagyobbja, itt forog a legtöbb értékpapír is, az egész világ rajta tartja a szemét. Ez nem véletlen, a legnagyobb kapitalizációjú, leghíresebb vállalatok lakóhelye. Éppen ezért érdemes tudni, hogy milyen indexek segítenek a teljesítményük nyomonkövetésében, mikor nyit és zár, illetve mik az aktuálisan trendi hírek. Az iOCharts részvényszűrőjét pedig mindenképpen érdemes forgatni, hiszen egyre több és több vállalat adatai kerülnek be, sőt jönnek az egyedi grafikonok is.

---

Gyakran ismételt kérdések (GYÍK)

Mi a tőzsde?

A tőzsde egy szervezett piac, ahol részvényekkel, kötvényekkel, árucikkekkel és más pénzügyi eszközökkel kereskednek szabályozott keretek között. Célja, hogy találkoztassa a befektetőket és a kibocsátókat, átlátható árazással és likviditást biztosítva a piaci szereplők számára.

New York tőzsdenyitás

A New York-i tőzsde (NYSE és Nasdaq) hivatalosan hétfőtől péntekig, amerikai keleti parti idő szerint 09:30-kor nyit és 16:00-kor zár, ami magyar idő szerint 15:30–22:00 közé esik. Ezt az időszakot hívják normál kereskedési időnek, de emellett léteznek elő- (pre-market) és utópiaci (after-hours) szakaszok is, amelyekben bizonyos brókercégeken keresztül továbbra is lehet kereskedni, de alacsonyabb likviditással és nagyobb kockázattal. A tőzsdék hétvégén és amerikai állami ünnepnapokon zárva tartanak.

Az amerikai tőzsdenyitás ideje valójában nemcsak a New York-i tőzsdére vonatkozik, hanem a Chicago-ira, is mert az összes USA tőzsde egyszerre nyit. A Forex piac 24 órában nyitva van hétfőtől péntekig, a világ főbb pénzügyi központjai alapján szakaszosan. A piac vasárnap este 23:00-kor nyit (Sydney) és péntek este 22:00-kor zár (New York).

A Forex piac (devizapiac) technikailag nem klasszikus tőzsde, mivel nincs központi kereskedési helyszíne, mint például a New York Stock Exchange (NYSE). Ehelyett egy decentralizált, globális hálózat, ahol a kereskedés főként bankokon, brókereken és elektronikus platformokon keresztül zajlik. Épp ezért nem „tőzsde” a szó szoros értelmében, de hasonlóan működik, és a pénzügyi piacok egyik legfontosabb szegmense.

Nasdaq nyitvatartás

A Nasdaq tőzsde, amely főként technológiai cégek részvényeinek ad otthont, hétfőtől péntekig, amerikai keleti parti idő szerint 09:30 és 16:00 között tart nyitva, ami magyar idő szerint 15:30-tól 22:00-ig tart. Ez az úgynevezett normál kereskedési időszak. Emellett létezik előpiac (pre-market) és utópiac (after-hours) is, ahol bizonyos brókereken keresztül a hivatalos nyitvatartási időn kívül is lehet kereskedni, bár ilyenkor alacsonyabb a forgalom és nagyobbak lehetnek az árfolyam-ingadozások. A Nasdaq hétvégén és amerikai ünnepnapokon zárva van.

Európai tőzsde nyitvatartása

Az európai tőzsdék, például a Frankfurti Értéktőzsde (Xetra), a párizsi Euronext, a milánói Borsa Italiana vagy a londoni London Stock Exchange, általában hasonló nyitvatartási rend szerint működnek. A legtöbb európai piac hétfőtől péntekig, közép-európai idő (CET/CEST) szerint 9:00 és 17:30 között tart nyitva. Ez alól kivétel lehet a londoni tőzsde, amely brit idő szerint 8:00 és 16:30 között működik, ez nyáron és télen egy órával eltérhet a kontinentális időzónától.

Ezek a tőzsdék hétvégén zárva vannak, és az egyes országok nemzeti ünnepnapjain szintén szünetel a kereskedés. Bár az európai piacokon nincs hivatalos elő- és utókereskedési időszak úgy, mint az amerikai tőzsdéken, bizonyos brókercégeken keresztül néhány részvénnyel kiterjesztett időben is lehet kereskedni, de kisebb forgalommal és likviditással.

Mi az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet, a SEC?

Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, angolul Securities and Exchange Commission (SEC), az Egyesült Államok szövetségi kormányának pénzügyi szabályozó hatósága, amelynek feladata a befektetők védelme, a tőkepiacok tisztaságának fenntartása, valamint a piaci visszaélések, csalások és bennfentes kereskedelem megakadályozása.

A SEC-et 1934-ben hozták létre a gazdasági világválságot követően, és azóta felügyeli az amerikai tőzsdéken jegyzett vállalatok működését, közzétételi kötelezettségeit (pl. éves jelentések, negyedéves beszámolók), valamint a tőzsdei és tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelmet is. A SEC kulcsszerepet játszik abban, hogy a piacok átláthatók, szabályozottak és megbízhatóak legyenek.

Milyen brókert válasszak részvényvásárláshoz?

Több szempont is van, ami alapján brókert lehet választani – fogunk erről írni egy komplett cikket -, de néhányat kiemelnék, amit érdemes figyelembe venni:

• méret, megbízhatóság: minél nagyobb egy bróker annál biztonságosabb. Amelyiknek van banki háttere – Erste, K&H, Charles Schwab, stb. – az még jobb, illetve az ismert brókerek jellemzően megbízhatóbbak.
• költségek: többféle költséggel operálnak a brókerek, ilyen a számlavezetési díj, az állománydíj – ami a legrosszabb költség -, a vásárlási/eladási díj és a devizaváltási költség (amennyiben nem USD-t helyeztek el a brókerszámlán)
• instrumentumok elérhetősége: nem mindegy, hogy melyik brókernél melyik piac érhető el, illetve kérésre felveszik-e az adott instrumentumot és azt milyen gyorsan.
• számla típusa: cash vagy margin számla, utóbbin lehet csak opciózni. Magyarországi adórezidenseknek fontos a TBSZ számla megléte, de más országok állampolgárainak is vannak speciális – például az amerikai 401K nyugdíjmegtakarítási számla – lehetőségeik, amelyeket vagy támogat a bróker vagy sem.
• felület: az egyik leginkább alulértékelt szempont, pedig giga szívás tud lenni. Akinek volt Random Capital számlája, ami egy már megszűnt magyarországi bróker volt, az tudja, milyen, mikor egy 90-es évekből ránk maradt felületen kell dolgozni. Az Erste rendszere tetű lassú, az Interactive Brokers-hez repülőgépvizsga kell, a LightYear meg az egyszerű, de modern köntösbe öltöztetett megoldásokban hisz.

A fentiek alapján az Interactive Brokers számláját ajánlom, mert:

• a világ legnagyobb brókere, erős háttérrel
• kismillió instrumentum érhető el rajta, egy részvényből sokszor többféle piacra bejegyzett – pl. az eredeti és az ADR is – részvény is elérhető
• Interactive Brokers egy diszkont bróker, a piacon nekik a legalacsonyabbak az áraik
• be lehet kötni hozzájuk a Wise számlát, amiről gyorsan lehet átutalni pénzt
• a Morningstar elemzései ingyenesen elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
• az EVA keretrendszer adatai elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
• van cash és margin számlájuk is, magyar állampolgárok nyithatnak TBSZ-t
• háromféle felületet is használhattok: van webes és PC-s kliens és telefonos applikáció is

---

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az iO Charts-on megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.