Az osztalékot sokszor összekapcsolják a passzív jövedelem gondolatával, emiatt mára kifejezetten divatossá vált beszélni róla. Ráadásul mindenkinek szimpatikus a korai nyugdíj, és a később is érkező állandó jövedelem, amire az egyik legjobb megoldás az osztalék “szüretelése”. Ebben a cikkben a konkrét osztalékrészvényekről nem lesz szó, az ilyen típusú információkat az Osztalékfizető részvények kisokos című cikkünkben találjátok. Sokkal inkább arra fókuszálok, miért jó a cégnek, és miért jó nektek, ha a kifizetés osztalék formájában történik. Vágjunk is bele.

Osztalékfizető részvények jelentése definíció szerint

Az osztalék az a pénzösszeg, amelyet egy részvénytársaság kifizet a részvény tulajdonosainak, jellemzően – de nem kizárólagosan – az általa megtermelt nyereségből. Lehet eredménytartalékból vagy hitelből is osztalékot fizetni, de ezek inkább tartoznak a negatív példák közé. Fontos eleme az osztalékfizetésnek, hogy csak “készpénzből” lehet ezt a kötelezettséget teljesíteni, vagyis számviteli módszerekkel nem lehet előállítani osztalékot.

Az osztalék jelentése

Fontos, hogy csak az adózott eredménnyel rendelkező vállalatok képesek osztalékot fizetni, vagyis az osztalék kifizetésére csak az adózás után kerülhet sor. Az osztalék a társaságok által elért nyereség egy része, amivel a vállalat sikereiből részesültök. A kifizetés után a befektetők számláján jóváíródik az osztalék, így a vállalat készpénzforgalmából az kikerül. Ehhez egyébként a vállalkozásnak nem kell a tőzsdén jegyzettnek lennie, ezt akár egy magyar Kft. vagy egy Zrt. is megteheti, de ebben a cikkben értelemszerűen a megállapítások a tőzsdén jegyzett, nyilvánosan kereskedhető, amerikai osztalékfizető vállalatokra vonatkoznak.

Mindenki osztalékra jogosult, aki egy osztalékfizető vállalat részvényeit birtokolja. Ahogyan John D. Rockefeller, a híres olajmilliárdos mondta: „Do you know the only thing that gives me pleasure? It’s to see my dividends coming in.”. Ez magyar fordításban nagyjából annyit tesz: „Tudják, mi okoz nekem örömet? Az osztalékaim beérkezése”. De miért ilyen nagy szám, hogy egy cég osztalékot fizet? Azért, mert a befektetőknek a részvények birtoklásából közvetlenül kétféle haszna származhat:

• A részvénynek lehet árfolyamnyeresége, ez a hozam
• A részvénynek lehet osztaléka, ez tulajdonképpen a “kamat“

A kettő között több nagy különbség is van. Az előbbi mértékét nem tudjuk előre, lehet pozitív vagy negatív is. Ezzel szemben az osztalék a vállalat által előre bejelentett mértékű, adott időben fizetett pénzösszeg, amelyet az adók levonása után a brókerszámlátokon jóváírnak.

Szintén fontos eleme az osztalékfizetésnek, hogy a mértéke nem függ a piaci hangulattól, ezt a vállalat menedzsmentje határozza meg a fundamentális adatok alapján. Vagyis, ha a vállalat megfelelő pénztermelő képességgel rendelkezik, akkor fizethet osztalékot. Ez persze nem szükségszerű, rengeteg vállalat nem fizet – pl. Amazon (AMZN), Alphabet (GOOGL) -, annak ellenére, hogy pénzügyileg megtehetné. Ha holnap befagyasztják a tőzsdei árfolyamot, a fizetendő osztalék akkor sem kerül veszélybe, ezt a vállalatok a továbbiakban is fizetni fogják.

Osztalékszámítás

Aki azt gondolta, hogy valami őrületes matek van az osztalékhozam számítás mögött, az most csalatkozni fog, aki pedig félt tőle, az örülni, mert meglehetősen egyszerű kiszámolni. Ugyanis összesen kettő darab számot kell elosztani egymással, de valójában ezt sem kell megtennetek, hiszen összes adatközlő oldalról leolvasható. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy egyes források adatai eltérhetnek a fizetett osztalék kapcsán, lehetnek kerekítési hibák, elszámolások, és hasonlók. Ezért mindenkinek azt javaslom, hogy több forrás alapján ellenőrizze, hogy a leközölt osztalékhozam helyes-e.

Az osztalékfizető részvények után járó osztalék százalékos értéke úgy jön ki, hogy az osztalék mértékét elosztják az aktuális árfolyammal. Példának használjuk a Realty Income (O) adatait: 2,82 USD/69,12 USD-vel=4,08%. Ebből könnyen kitalálható, hogy ha változik az árfolyam, a százalékos érték is változni fog. Ezért is tünteti fel az iOcharts a maximum, az átlagos és a minimum osztalékhozamot is az adott periódusra vetítve, illetve az ezekhez képesti eltéréseket. Vonjuk le együtt a viszonylag egyszerű következtetéseket:

• Ha esik az árfolyam, akkor a tőkére vetítve növekedni fog az osztalékhozam, ha emelkedik, akkor csökken.
• A leátlagolások – amikor eső árfolyamban, több lépcsőben vesztek fel pozíciót – növelik a tőkére vetített osztalékhozamot.

Általában egyébként a dolgot fordítva közelítik meg a befektetők. Egyszerűen megnézik, hogy a vállalatnak mennyi a szabad készpénzáramlása – FCF, free cash flow -, és mennyi az ehhez tartozó kifizetési ráta. Ha pl. az FCF 50%-át fizetik ki, akkor a szabad készpénz mennyiségének felét elosztják a vállalat részvényszámával, ez lesz az egy részvényre jutó osztalék mértéke, dollárban kifejezve. Innentől kezdve pedig már csak egy lépés a fenti számítás elvégzése.

Osztalék könyvelése

Alapvetően a cikkeimben nem foglalkozom a különböző számviteli elemek könyvelésével, egyszerűen azért, mert egy befektetőnek nem kell teljes mértékben tisztában lennie azzal, hogy ez hogyan történik. Ráadásul nem is vagyok könyvelő, nem vagyok az amerikai számvitel rejtelmeivel kellő mértékben tisztában ahhoz, hogy szakmailag megfelelő megállapításokat tegyek. Akit a magyar rész érdekel – mert pl. egy Kft.-ben vagy Zrt.-ben van érdekeltsége – az ezen a linken nézelődhet. Viszont egy kikacsintás erejéig mégis érdemes kitérni arra, hogy pontosan hova is “könyvelik el” az osztalékfizető vállalatok az osztalék mértékét.

Ahogyan már említettem, osztalékot kifizetni csak a nyereség leadózása után lehet, az állam tartja a markát, és viszi az adót. Legalábbis elméletben, mert gyakorlatban eredménytartalékból, hitelből, részegységek eladásából is teljesíthető az osztalékfizetési kötelezettség. Én viszont most maradok a nyereséges vállalkozásnál, vagyis a bevétel bejön, annak valamekkora része az adózás előtti nyereség – EBITDA néven találkozhattok vele -, azt leadózzák, majd jöhet az osztalékfizetés. A fenti képen kiemeltem, hogy ez hogyan jelenik meg a cash flowban, a vállalat szempontjából ez egy kiadás, ezért mínuszos a tétel.

Ez pedig elvezet a már emlegetett készpénz kifizetési rátához, amit angolul FCF payout ratio vagy FCF coverage néven emlegetnek. Ez minél alacsonyabb, annál kevésbé terheli a vállalat mérlegét az osztalék. Mivel az iOcharts.io-n már egyes részvényekhez egyedi grafikonok is elérhetők, ezért mellékeltem az AT&T (T) vállalathoz tartozót.

Osztalékfizetés: miért fizet egy vállalat osztalékot?

A kapitalista működési modellben minden cég legfontosabb ismérve, hogy nyereséget, vagy más szóval profitot termeljen. Tevékenységük hatékonyságának egyik legjobb fokmérője az általuk megtermelt “cash”, hiszen ez az, amivel ténylegesen lehet kezdeni valamit. Mit csinálhat egy vállalat az általa megtermelt készpénzzel:

• visszaforgathatja a termelőtevékenységébe
• beruházásba kezdhet, és megpróbál organikusan növekedni
• akvizálhat, vagyis felvásárolhat, ezt hívják angolul M&A-nak
• csökkentheti vele az adósságát (már ha van)
• kifizetheti osztalékként
• saját részvényt vásárolhat vissza
• “ráülhet”, vagyis készpénztartalékot képezhet

Az, hogy egy részvény fizet osztalékot, az alapvetően se nem pozitív, se nem negatív tulajdonsága. Mindig meg kell vizsgálni, hogy az osztalékfizetéssel mi a vállalat mögöttes szándéka. Ha eddig rossz pénzügyi helyzetben volt és most éppen kilábal ebből, akkor ezt pozitív jelnek lehet tekinteni. Erre példa a Pfizer (PFE), ami a COVID vakcinákból beérkező bevétel nagysága hatására visszavonta a tervezett osztalékvágását. Erre csináltunk is nektek egy jó kis egyedi grafikont, érdemes megnéznetek. Ellenben, ha csak simán nem tud már tovább növekedni, és nem tudja értelmes beruházásba vagy fejlesztésbe visszaforgatni a pénzt, akkor ezt lehet negatívumként is értékelni.

Mi történik az osztalék kifizetésekor?

Amikor a vállalat kifizeti felétek, befektetők felé az osztalékát, akkor a saját készpénzállományát csökkenti, vagyis a saját mozgásterét szűkíti. Ez egy “ideális világban” – ami persze nem létezik -, nem a leghatékonyabb módja a pénz felhasználásának. Sokkal jobb lenne, ha ezt a pénzmennyiséget valamilyen értékteremtő beruházásba fektetné, és helyette organikusan növekedne a vállalat. Ez ugyanis felhajtja az árfolyamot, vagyis megnöveli a vállalat értékét, amiből a befektető árfolyamnyereségként szintén profitál.

A helyzet viszont az, hogy a beruházások sikeressége nem vehető százszázalékosra. Simán lehet, hogy a vállalat rosszul méri fel a piacot, nem jó konkurenst vásárol fel, ezáltal nem értéket teremt, hanem rombolja azt. Vagyis minden beruházás, felvásárlás kockázatokat hordoz magában. Az is simán előfordulhat, hogy egy “mature”, egy érett vállalat egyszerűen nem, vagy alig képes már növekedni. Jó példa erre a fogyasztási cikkeket – consumer staples – gyártó szektor, azon belül is az idősebb mamut cégek, mint a General Mills (GIS), a Coca-Cola (KO) vagy a Pepsi (PEP). Ha pedig a nagy piaci méret miatt nincs hova növelni az így is hatalmas céget, akkor a megtermelt pénzt érdemes valamilyen módon visszajuttatni a tulajdonosoknak.

Mekkora értéket teremt az osztalék kifizetése?

Egy kis kikacsintást engedjetek meg nekem, ugyanis nagyon fontos eleme a befektetéseknek az értékteremtés. Mi, befektetők nem azért birtoklunk osztalékfizető részvényeket, hogy a vállalat elégesse a megtermelt pénzt, hanem azért, hogy azt valamilyen formában visszajuttassa számunkra. Az értékteremtés két legtipikusabb eleme – a megfelelő beruházásokon túl – a saját részvény visszavásárlás – share buyback vagy repurchase – és az osztalékfizetés, ami a dividend payout.

A saját részvény visszavásárlással az a probléma, hogy a vállalat is a piacról tudja ezt megtenni, nagyjából ugyanazon az áron, amin ti is. Ha a cég prosperál, akkor a részvényárfolyam emelkedik, a vállalat részvényei túlértékeltek lehetnek, tehát nem képes olcsón visszavásárolni azokat. Ilyenkor ugyanazt a pénzösszeget érdemesebb osztalékként kifizetni vagy mondjuk értékteremtő beruházásokat eszközölni belőle. Ellenben, ha a vállalat alulértékelt, akkor ugyanabból a pénzösszegből nagyobb mennyiségű részvényt lehet visszavásárolni, vagyis lehet, hogy ez a pénzfelhasználás hatékonyabb módja. A fenti részvényvisszavásárlás és kibocsájtás “mestere” a Teledyne korábbi CEO-ja, Harry Earl Singleton volt.

A fentiekre használnak egy mutatószámot, a shareholder yieldet, amiről a Dividend Monk oldalnak van egy egész jó leírása. Ezzel a metrikával is vannak azért bajok, de szerintem a leírásból jól átjön a lényeg, érdemes elolvasni.

Osztalék adózása

A legtöbb országban az osztalék után adóznia is kell a tulajdonosoknak. Egyes államok akár 50%-os adót is kivethetnek rá, míg máshol kifejezetten alacsony az osztalékadó mértéke. Vagyis, ha visszakanyarodok oda, hogy mit tekintek hatékony készpénz felhasználásnak, akkor bizony a tulajdonosi oldalt is meg kell vizsgálni. Normális esetben egy részvény után kétféle adót kell fizetni Magyarországon:

• az árfolyamnyereség után 15% SZJA-t, ami a Személyi Jövedelem Adó rövidítése
• az osztalék után pedig 15% SZJA-t és 15,5% SZOCHO-t is, ami a Szociális Hozzájárulási Adó rövidítése

A kapott osztalékot, illetve az SZJA-val csökkentett mértékét a bróker automatikusan jóváírja a számlátokon.

Mint látható, az összesen 31,5%-os adómérték igen távol áll attól, amire azt lehet mondani, hogy hatékony pénzfelhasználás. Ha osztalék által generált hozamot árfolyamnyereségként éritek el, akkor máris csak 15%-os adó terheli, ráadásul azzal szembeállíthatók a veszteségek is. A témát nem fejteném ki jobban, akit részletesen érdekel az adózás, illetve, hogy hogyan lehet a mértékét csökkenteni, az a Részvények osztalék adózása című cikkben elolvashatja.

Osztalék és az osztalékfizető részvények

Az osztalékfizető részvények tartásának az amerikai tőzsdéken nagyon régi hagyományai vannak, de Magyarországon csak az elmúlt 10 évben lettek az ilyen papírok népszerűek. Az osztalékok beérkezése egy fajta passzív bevételként fogható fel. Ha egyszer kialakítottatok egy stabil, osztalékfizető részvényekből álló portfóliót, akkor nem sok mindent kell vele csinálnotok, csak számolgatni a beérkező pénz.

Ezért sokan használják a stabil osztalékfizető részvényeket – pl. AT&T, ami 36 éve, megszakítás nélküli fizet osztalékot – egy fajta “kötvény helyettesítőként” is. Ez alatt azt kell érteni, hogy az elmúlt 10 évben az alacsony kamatokat garantáló gazdasági környezetben sem a bankbetétek, sem a kötvények nem tudtak annyi kamatot fizetni, mint amennyi osztalékot egyes részvények nyújtanak. Ezért a tőke átáramlott az ilyen papírokba, kergetve a magasabb hozamot.

A lényeg a pszichológia

Az osztalékfizető részvényeknek van két hatalmas előnyük az osztalékot nem fizetőkkel szemben:

Stabilitás: nagyon sokan azért vesznek osztalékfizető részvényeket, mert számítanak az osztalék beérkezésére. Van aki ebből él, vagyis nemcsak fizetéskiegészítésként használja az osztalékot. Ez egy fajta korai nyugdíjazás, már amennyiben az osztalék mértéke eléri az életviteletekhez szükséges költségek mértékét. Mivel a vállalatok felé a befektetők részéről az osztalékfizetés egy nagyon egyértelműen megfogalmazott igény, ezért a cégek igyekeznek mindenképpen elkerülni az osztalék vágását. Emiatt persze át is esnek a ló túloldalára, például az Exxon Mobile (XOM) már többször hitelből fedezte az osztalékát, annyira erős az ilyen irányú elvárás.

Könnyebb őket tartani eséskor: a tőzsdézés és a befektetés 90%-ban pszichológia. Ezt sokan nem veszik komolyan, pedig hosszabb távon egyértelműen kijön, hogy megfelelő pszichológiai felkészültség nélkül a rossz döntések száma drasztikusan megnő. Képzeljünk el egy piaci pánikot, amikor esik a részvényeink ára. Lelki szemeink előtt a végleges tőkevesztés réme lebeg. Vajon ebben a helyzetben melyik részvényt könnyebb tartani, amelyik az agyonvert árfolyamon is fizet 10% osztalékot, vagy amelyik nem fizet semmit? Ráadásul a leátlagolások – eső részvényárfolyam mellett újabb pozíciók felvétele – miatt az osztalék mértéke még nőhet is, ami újabb pszichológiai bástya, amibe kapaszkodni lehet.

Az utóbbira hoznék két példát, hogy megfoghatóbb legyen a dolog. A képen az AT&T (T) iOchartsos árfolyamát és az osztalékot láthatjátok, százalékos formában, 5 évre visszamenőleg. Az árfolyam valahol 26 és 43 USD között mozgott. Amikor beszakadt, akkor 8% körüli éves osztalékot is lehetett realizálni. Vajon melyik részvényt könnyebb tartani, amelyik esik 30%-ot, de fizet 6% osztalékot, vagy amelyik szintén esik 30%-ot, de nem fizet semmit? Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az osztalékfizető részvények jobbak, de pszichológiai előnyt jelent az, hogy azért csak folyik be az esés idején is pénz.

Hogyan dolgozik az osztalék a tulajdonosért?

Ahogy már említettem, az osztalékot fizikailag ki kell fizetni a tulajdonosok felé. Vagyis, a “jobb, ha nálam van a pénz, mintha a vállalatnál” analógiát követve egyrészt növeli a befektetők személyes vagyonát, másrészt ezt az összeget vissza lehet forgatni a befektetésekbe. Ráadásul a prosperáló vállalatok emelni is szokták az osztalék mennyiségét. Ez a két lehetőség pedig elvezet minket az osztalék visszaforgatása és a kamatos kamat – angolul compound interest – fogalomköréhez. Ez utóbbit pedig nem véletlenül hívta Albert Einstein Nobel-díjas fizikus „A világ 8. csodájának”.

Tegyük fel, hogy holnap valamilyen rendkívüli helyzet miatt az amerikai tőzsdén a tőzsdefelügyelet (SEC) felfüggeszti a kereskedést. Ilyenkor nagy bajban lennének az árfolyamváltozásra spekulálók, hiszen annak változása kizárólag a tőzsdei kereskedéstől függ. Az osztalékfizetés viszont nem. Egy vállalat az értékpapír piacoktól függetlenül gyárt termékeket, ad-vesz, van bevétele és nyeresége, és persze fizeti is az osztalékát.

Nézzünk egy példát!

Csináltam egy táblázatot arról, hogy mi történik 20 év alatt a pénzetekkel, ha minden évben 5% osztalékot fizetnek a tőkétekre. Az első esetben az osztalék stagnál – csak a kamatos kamat dolgozik -, a másodikban évente 5%-kal, a harmadikban pedig 10%-kal emeli a vállalat az osztalékát. Betettem egy nulladik évet is, hogy érthetőbb legyen a számítás, illetve az első év utolsó napján történik meg az emelés, így az első évben még nem érvényesülnek a plusz hatások. Ezek nem légből kapott számok, ez egy olyan forgatókönyv, ami a valóságban is bekövetkezhet. Például tavaly októberben az Abbvie (ABBV) pont 10%-ot emelt az osztalékán, ami 5% fölött volt 86 USD-s árfolyamon.

Nyilván a mostani példa egy csomó dologgal nem számol – nincs osztalékvágás, a cégnek növekszik a készpénztermelő képessége, nincs infláció, nem mozog az árfolyam stb. -, de mivel ez most egy demonstrációs eszköz, ettől nagyvonalúan eltekintek.

Mint látható, a 10 millió forintos tőkéből 20 év alatt 139 millió lett, ami a tőkére vetítve évi durván 65%-os növekmény, évente. Viszont azt is vegyétek észre, hogy az első években rendkívül lassan emelkednek a számok, tehát időt kell adni a kamatos kamatnak, hogy dolgozni tudjon. Akkor most fordítsuk meg a dolgot, nézzük meg, hogy mi történik ha az adót – a példa kedvéért 1,25% évente – és az inflációt – a példa kedvéért 3% évente – levonjuk a hozamból. Eléggé drasztikusan átalakul a végeredmény, többek között ezért sem lehet olyan nagyon egyszerűen csak osztalékból milliomossá válni.

Nyilván ezek szélsőséges forgatókönyvek, a megtörténésükre ennyire kisarkítva nagyon kicsi az esély, és persze van egy csomó csapdahelyzet is, de egy ideális világban elméletileg megvalósulhatnának a fenti számok.

Mennyit számít az osztalék?

Érdekes kérdés, hogy csak az osztalék a részvények teljes hozampotenciáljának – total return – mekkora részét teszik ki. A teljes hozam egy részvény esetében három dologból tevődik össze: a piaci hangulatból, az árfolyamnyereségből és az osztalék mértékéből. Az elsőt nem kell magyarázni, a második pedig viszonylag egyszerű, a vételi és az eladási ár különbözete. A harmadik egy kicsit trükkösebb, hiszen az osztalékhozam, az emelések, a visszaforgatás, és az is számít, hogy az osztalékfizetés és emelés hogyan hat az árfolyamra.

Tegyük fel, hogy megvásároltok egy 100 dolláros részvényt, ami 5 USD osztalékot fizet, vagyis 5% az osztalékhozam, angolul dividend yield. Első év végére 110 USD-re kúszik fel a részvény ára, és megkapjátok mellé az 5 dollár osztalékot, vagyis összesen 115 dollárnyi “vagyonnal” rendelkeztek. Mi történhet ilyenkor?:

• az osztalékot elköltitek, a cég nem emel osztalékot, így marad 110 dollárnyi vagyonotok
• visszaforgathatjátok az osztalékot a részvénybe, a cég nem emel osztalékot, az összérték 115 USD marad (most tekintsünk el attól, hogy ennyiért nem lehet megvenni a részvényt, legyen mondjuk töredék részvény)
• elkölthetitek az osztalékot, de a cég emel 5% osztalékot, vagyis a következő évben már 5,25% osztalékhozammal számolhattok, az összvagyon 110 USD marad
• az osztalékot visszaforgatjátok, a cég emel 5%-ot az osztalékon. Következő évben 5,25%-os osztalékot kaptok, de már 115 dollárra

Ha a fentieket ha 10-20 éves távlatra alkalmazzátok, akkor eléggé más eredmények jönnek majd ki. Felmerülhet bennetek még egy kérdés, hogy vajon az árfolyamemelkedés, illetve az osztalék fizetése és annak emelése között van-e kapcsolat? A helyzet az, hogy van. Ugyanis egy cégnek az értéke nem lehet állandó, ha az folyamatosan nagyobb nyereséget képes elérni, és amire egyre több osztalékot fizet. Ezt hosszútávon óhatatlanul be fogja árazni a piac, ami árfolyamnövekedéshez fog vezetni. A kérdés az, hogy ezek összessége vajon hogyan számít bele a teljes hozamba?

Néhány tanulmány a témában

Szerencsére ezt nem nektek kell kiszámolnotok, vannak erre tanulmányok nagyon okos és képzett emberek tollából. Az első érdekesebb forrást a SniderAdvisors oldalán találjátok, az itt lévő ábra jól bemutatja az osztalékok visszaforgatásából fakadó plusz hozamokat. Aztán itt egy másik, a Janus Henderson oldaláról, ahol a Morningstarról hivatkozott kép alapján 1930-2019 közötti időszakot vizsgálva 42%-ban járult hozzá az osztalék a teljes hozamhoz. Aki szeret olvasni tanulmányokat, annak javaslom átfutni a Guinness Atkinson Funds: Why Dividends Matter című művét. Ebben elhangzik egy állítás, ami szerint a tőzsdék alacsony növekedési periódusában 1940 és 1970 között az osztalékok visszaforgatása 75%-ban járult hozzá a teljes hozamhoz.

Újabb, teljesen friss tanulmány, most a Hartfordfunds-tól The Power of Dividens: Past, Present and Future címmel, ami rengeteg grafikonnal szemlélteti ugyanezt, amit már a fenti források is megtettek, csak itt más az időtáv. Ha ez se lenne elég bizonyíték, akkor még mindig tanulmányozhatjátok két értékalapú befektető, John C. Bogle és Jeremy J. Siegel professzor munkásságát. A lényeg az, hogy az osztalékok visszaforgatása és a kamatos kamat hosszabb távon az egyik legnagyobb katalizátora a teljes hozamnak, ezt jó, ha észben tartjátok.

Egy dologra viszont mindig figyeljetek: a megválasztott időtáv jelentősen befolyásolja az eredményeket. Vagyis, ha valaki cáfolni vagy alátámasztani akarja a saját tézisét, akkor egyszerűen megváltoztatja az időtáv kezdetét és végét, és máris más eredmények jönnek ki.

Keress osztalékfizető részvényeket az iOcharts.io-n!

Természetesen az iOcharts.io-n is lehet osztalékfizető részvényeket keresni, erre több funkció is rendelkezésetekre áll. Egyrészt a hagyományos módon, a részvény azonosítóját – tickerjét – beírva az aloldal több osztalékhoz tartozó metrikát is kilistáz. Ezeket jobb oldalt a grafikon melletti oldaldobozban kell keresnetek.

A másik lehetőségetek az, hogy a direkt részvényszűrésre kialakított felületet használjátok, amelyet az alábbi linken, vagy nyitóoldalon a “részvényszűrő” menüpont alatt érhettek el. A szűrő hozzáadásával új szűrési szempontokat vehettek fel, jobb oldalon pedig az “oszlopok változtatása” lehetőséggel a kilistázott adatokat rendezhetitek át. Az oszlopfejlécek megnyomásával az oldal megfordítja a sorrendet, “csökkenőből növekvőre” átállítva a listát “növekvőből csökkenőre”. A fontosabb elemeket pirossal ki is emeltem a fenti képen, a könnyebb érthetőség végett. Használjátok a funkciókat egészséggel.

Összegzés

Az osztalékfizető részvények és az osztalék szüretelése egy fajta “filozófia” is, nem való mindenkinek. A nyugodt befektetők viszont szeretni fogják, hiszen képes passzív jövedelmet biztosítani, viszont hosszabb távon fejti ki igazán a hatását. Vagyis az egyik legfontosabb szempont az időtáv, a kamatos kamat és az osztaléknövekedés akkor tudja igazán nektek dolgozni. Szerencsére a teljes hozamhoz nemcsak az osztalék, hanem az árfolyamemelkedés is hozzájárul, a kettő hatása összeadódik. Az osztalékfizető részvények hátránya, hogy az osztalékot a legtöbb állam különadóval terheli, ennek a problémáiról, illetve a helyzet feloldásáról ebben a cikkben olvashattok.

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket, így az iOchartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni, az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására, a meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.