A részvények vásárlása témakörhöz szorosan kapcsolódik az előző, a „Részvény befektetés: mit kell róla tudni?” című cikk, amiben körbejártam, hogy nagyjából hogyan kell nekikezdeni a részvényekbe fektetésnek. Viszont ezek az információk maximum arra elegendőek, hogy eljussatok egy brókerig, ahol lesz rengeteg részvény, meg egy csomó egyéb instrumentum is. De melyik részvényt vegyétek meg, egyedi papírokat válogassatok vagy inkább vegyetek ETF-eket?
A részvénybefektetést alapvetően két nagy halmazra szokták osztani. Lehet a részvényekkel:
- kereskedni: vagyis rövid időtávon, napon belül vagy pár napig, esetleg hétig spekulálni, ez a metódus leginkább az árfolyammozgásokat követi, alapja a technikai elemzés.
- befektetni: hosszútávon, vagyis éveken át tartani egy vagy több részvényt, ez a metódus a cégek mögöttes értékére épül, alapja a fundamentális elemzés.
Tehát a részvények vásárlása előtt nemcsak azt kell eldöntenetek, hogy milyen részvényeket vegyetek, hanem azt is, hogy a kettő közül melyik stílust akarjátok követni. Ez azért nagyon lényeges, mert a kettő között jelentős különbségek vannak, és nagyon nem mindegy, hogy ti melyiket csináljátok. Nincs jobb és rosszabb, de teljesen mást követel meg tőletek.
📈 Részvényekkel való kereskedés (tradelés)
- 🎯 Célja: rövid távú árfolyammozgásokból való profitálás.
- ⏱️ Időtáv: nagyon rövid távú, másodpercek, napok, hetek, például day trading, swing trading, scalping.
💡 Jellemzői
- Gyakran tőkeáttétellel dolgozik.
- Folyamatos technikai elemzésre épít, grafikonokat, indikátorokat használ.
- Gyakori vásárlás-eladás, akár napi többszöri tranzakció.
- Stop loss, take profit szintek használata.
- A magas likviditás és a volatilitás előnyt jelent.
🔍Mi a különbség a day trading, swing trading és a scalping között?
- ☀️ A day trading napon belüli kereskedést jelent, vagyis minden pozíciót még aznap lezártok. Nem tartotok nyitott pozíciót egyik napról a másikra, így nincs napon túli kockázat. A kereskedés történhet grafikonminták, indikátorok, volumenek alapján.
- 🌙A swing trading pár napos vagy hetes pozíciótartás, nagyon sok esetben csinálják devizákkal. A cél a rövid–középtávú trendek kihasználása. Technikai elemzés mellett alapvető, fundamentális hírek is számítanak. Nem igényel egész napos figyelmet, ezért sok, munka mellett kereskedő befektető választja.
- 🔪A scalping egy ultra-rövid távú stratégia, ahol a kereskedő néhány másodperces ármozgásokból próbál profitálni, jellemzően nagy mennyiségben és gyakori belépésekkel. Főleg automatizált kereskedés vagy profi szintű koncentráció mellett működik.
Összefoglalva: a trader egész nap a gép előtt ül és különböző időtávokon nézi az árfolyamgrafikont és az alakzatokból megpróbálja kitalálni, hogy melyik részvényt vegye vagy adja el és milyen időtávon. Gyakorlatilag teljes munkaidőt felölelő tevékenység. Akár napon belül is többször ad és vesz, aminek az eredője az, hogy viszonylag magas költségek mellett dolgozik, cserébe a várható hozama is nagyobb. A probléma a kereskedéssel az, hogy statisztikailag az idő nem nektek dolgozik, állandó stresszt helyez a kereskedőre, ezért ahogy az idő telik, egyre többen hagyják abba. A legtöbben a nagy hozamok miatt kezdik el, de az emberek nagyjából 75%!-a veszteséget szenved el a tőzsdén hosszabb távon, kereskedés közben.
🏦 Részvényekbe való befektetés
- 🎯 Célja: hosszútávú vagyonépítés, a részvényárfolyam-emelkedése és az osztalék révén.
- ⏱️ Időtáv: hosszútáv, ami éveket, évtizedeket jelent.
💡 Jellemzői
- Növekedési és osztalékfizető részvények is szóba jöhetnek.
- A döntések alapja a fundamentális elemzés, például olyan metrikák alapján, mint a P/E, a ROIC, az üzleti modell, a menedzsment stb.
- Ritka tranzakciók: vétel, majd hosszú távú tartás.
- Alacsonyabb költségek, kisebb stressz.
- Kamatmentes „időbeli kamatos kamat”.
Összefoglalva: a befektetés a türelemről és az időtávról szól. Viszonylag kevés tranzakció, vagyis adás-vétel történik egy évben. Saját tapasztalatból mondom, hogy évi 8-10 tranzakciónál ritkán csinálok többet, és ez is általában csak pár részvényt érint, ahogy több lépcsőben veszem fel benne a pozíciókat. Látszólag egyszerű egy részvény tartása, de a valóságban jelentős pszichikai terhet jelent nem csinálni semmit. A befektető a részvények mögöttes értékét és minőségét próbálja meghatározni fundamentális alapokon. Vagyis, a számokat, a cég menedzsmentjét, a versenyelőnyét, az értékeltséget, a várható kifutást nézi 5-10-20 éves távon. Az idő a befektetőnek dolgozik, mivel a kamatos kamat, amit ebben az esetben a cégek magas belső megtérülése által előállított többletértékként kell értelmezni, csak hosszabb távon fejti ki a hatását. Azt szokták mondani, hogy részvénybe minimum 7-8 évre kell befektetnetek, míg a részvényvásárláskor felállított tézisek 3-5 év alatt játsszák ki magukat. A valós időtáv azonban közel végtelen, mindaddig érdemes egy papírt tartani, amíg az megfelelően prosperál, hiszen vannak 130-150 éves cégek is a piacon.
🧮 Összefoglaló táblázat:
| Jellemző | Kereskedés | Befektetés |
|---|---|---|
| Időtáv | Rövid táv (napok, hetek) | Hosszú táv (évek) |
| Elemzés típusa | Technikai (grafikonok) | Fundamentális (cégelemzés) |
| Tranzakciók gyakorisága | Gyakori | Ritka |
| Fő cél | Árfolyam-ingadozások kihasználása | Értéknövekedés + osztalék |
| Kockázat | Magasabb (gyakori pozícióváltás) | Mérsékeltebb (diverzifikáció) |
| Időráfordítás | Napi szintű figyelmet igényel | Kevesebb időt igényel |
| Példa | Tesla +4% napközben = eladás | Coca-Cola évekig tartva osztalékért |
Tehát, aki hosszabb távon akar vagyont építeni, annak befektetési szemlélettel kell részvényt vásárolnia és diverzifikálnia kell.
🧺Mi a diverzifikáció és miért fontos részvények vásárlása esetén?
A diverzifikáció a befektetési portfólió kockázatcsökkentésének egyik legfontosabb eszköze. A lényege, hogy nem minden pénzeteket egyetlen részvénybe vagy eszközbe fektetitek, hanem több, különböző típusú befektetésre osztjátok szét, így mérséklődik az egyedi kockázat. Ahogyan az angol mondás is tartja: „don’t put all your eggs in one basket”, vagyis ne tedd minden tojásodat egyetlen kosárba, mert ha leszakad a füle, akkor mindegyik összetörik.
📊 Mit jelent a diverzifikáció a részvényeknél?
- Ahelyett, hogy csak például az Apple részvényeket vásárolnátok, inkább több cégbe, iparágba, esetleg földrajzilag is eltérő vállalatokba fektetessetek.
- Például: 10 különböző iparág, 3 régió, 15–20 részvény már jól diverzifikált portfólió lehet.
📈 Hogyan lehet diverzifikálni?
- Több részvénytípust vásároltok: blue chip, növekedési, osztalékfizető, ezek persze csak címkék, a gyakorlatban nincs jelentősége, a lényeg az, hogy ne egy papírba fektessetek.
- Több szektorból vesztek: technológia, ipar, egészségügy, fogyasztási cikkek stb.
- Több földrajzi piacról választotok: USA, EU, Ázsia stb.
- Eszközosztályokat is kombinálhatok: részvény + kötvény + arany + ingatlanalap stb.
A diverzifikációnak elméletben ki kellene terjednie a bróker cégekre, a devizákra, amiben jegyzitek a pénzügyi instrumentumokat, az országra ahová a cég tartozik, a fizikai és denominált eszközökre, a bankszámlákra, amire majd a pénzt visszautaljátok, és még sorolhatnám.
A probléma az, hogy minél jobban diverzifikáljátok a portfóliótókat a részvények vásárlása kapcsán, annál inkább a piaci átlagot fogjátok kapni, hiszen az összes részvény egy eszközosztályként mozog. A kötvények és az arany is gyenge negatív korrelációt mutat a részvényekkel, ahogy ebben a cikkben írtam. Ha viszont megvesztek 20-30 különböző részvényt, akkor már majdnem a teljes részvénypiac kockázatát futjátok, vagyis egy tőzsdén kereskedett alapot, egy ETF-et is vásárolhatnátok helyette.
🌍Részvények vásárlása helyett ETF?
Az ETF egy tőzsdén kereskedett befektetési alap, amely úgy működik, mint egy részvény: a tőzsdén adhatod-veheted, de egy egész eszközkosarat tartalmaz, például több száz részvényt, kötvényt vagy árupiaci terméket. Tehát nem szükségszerűen csak részvényt tartalmaz, akkor miért mondtam, hogy részvények vásárlása helyett ott az ETF? Azért, mert vannak olyan tőzsdén kereskedett alapok, amik nem csinálnak mást, csak a teljes piacot összefoglaló részvényindexben szereplő részvények mozgását követik le.
📊Mi a részvényindex?
A részvényindex egy olyan mutatószám, amely több részvény árfolyamának összesített teljesítményét méri. Olyan, mint egy hőmérő, amely megmutatja egy adott piac, szektor vagy gazdasági térség általános állapotát. Például az S&P 500, az amerikai részvényindexben szereplő összes részvényt tartalmazza, ezt is lehet követni egyetlen ETF-fel, ilyen például a SPY vagy a VUAA azonosítóra hallgató alap. Az S&P 500 részvényindexet követő ETF mögött nem csinálnak mást, mint megveszik ugyanazokat a részvényeket, ami az indexben is szerepel és passzívan követik az árfolyammozgást. Korábban már említettem, hogy 20-30 részvény hasonlóan mozog mint a teljes index, ebben az esetben azonban több, mint 500! db részvényt birtokolhattok egyetlen alapként, amit egyenként megvenni lényegesen drágább és bonyolultabb lenne.
📌Az ETF ideális eszköz kezdőknek és hosszú távú befektetőknek, mert egyszerre kínál diverzifikációt, alacsony költséget, egyszerűséget és piaci hozzáférést. A lenti táblázatban a kockázatok típusaira láttok különböző példákat.
| Portfólió típusa | Részvények eloszlása | Kockázat |
|---|---|---|
| Egyedi részvény | 100% Tesla | Nagyon magas |
| Diverzifikált portfólió | 25% tech, 25% energia, 25% egészségügy, 25% pénzügy | Mérsékelt |
| ETF-be fektetés | S&P 500 ETF (500 cég egyszerre) | Alacsonyabb |
💵Mennyi pénzre van szükségetek a részvények vásárlásához?
A részvények vásárlása témakörhöz kapcsolódó diverzifikáció után jogosan merül fel a kérdés, hogy nagyjából mekkora tőkével érdemes elkezdeni a részvénybefektetést, hiszen 20-30 vállalat papírjaiból mindenképpen érdemes vennetek. Erre több válaszom is van, de induljunk ki abból, hogyha 10% hozammal számoltok átlagosan, ami nem azt jelenti, hogy minden évben ennyi lesz, csak hogy az átlag ennyit ad ki, akkor például 3000 USD-n évi 300 USD-t, vagyis havi 25 USD-t tudtok nyereségként elkönyvelni. Szinte bármilyen országban is laktok, ez mindenhol annyira kevés, hogy gyakorlatilag semmilyen kihatással nem lesz az életetekre.
Amikor portfóliót alakítotok ki, akkor minél kisebb tőkével kezdtek, annál kevesebb pénz fog egyetlen részvényre jutni és annál magasabb lesz a költségetek a minimumdíj szabály miatt. Például az Interactive Brokers esetében a költségek így alakulnak:
- 🫰🏻0,005 USD/részvény, de minimum 1 USD/tranzakció
Maradva a fenti 20 részvényes példánál, ha egyenlő arányban fektettek olyan vállalatokba, amelyeknek a részvényárfolyama 1-100 USD között van, akkor:
- 💰3000 USD-s portfólió esetében: 3000/20=150 USD értékben vásároltok egy vállalat részvényeiből, és ez szinte biztosan 20 USD költségbe fog nektek kerülni, vagyis a költség 0,0066% lesz (feltételezve, hogy nem centes részvényt vesztek, ahol a magas darabszám miatt nagyon megugranak a költségek)
- 💰30 000 USD-s portfólió esetében: 30 000/20=1500 USD értékben vásároltok egy vállalat részvényeiből, és ez jó eséllyel 20 USD költségbe fog nektek kerülni, vagyis a költség itt is 0,0066% lesz (feltételezve, hogy egy vállalat esetében sem lesz 200 db részvénynél többetek)
- 💰100 000 USD-s portfólió esetében: 100 000/20=5000 USD értékben vásároltok egy vállalat részvényeiből, itt már a költségetek számottevően magasabb lehet, mint az előző esetekben, attól függően, hogy az 5000 USD-s pozíció méretbe mennyi részvény fér bele
A fentiekből több következtetés is levonható. Egyrészt, elég sok vállalat van, amelyiknek magasabb a részvényára, mint a 3000 USD esetében az egy részvényre jutó 150 USD-s összeg, így meg sem tudjátok majd venni ezeket, kivéve ha tört részvényeket vesztek. Másrészt nem minden bróker olyan jó fej, mint az Interactive Brokers, például az Erste minimum díja 7 USD. Ha ezzel számoltok, akkor a 20 USD-s költség egyből 140 USD-re ugrik, , ami máris 0,46%-os költség 3000 USD-nél, míg 0,046% 30 000 USD-nél, tehát gyakorlatilag ugyanannyi, mint az IB esetében. Tehát minél kisebb összeggel minél kevesebb részvényt vásároltok, annál nagyobb lesz a költségetek. Ha megnövelitek 30 darabra a vállalatok számát, akkor máris 30 és 210 USD-re ugrik ugyanez az szám, ami egy pici portfóliónál már fájóan sok tud lenni.
A másik probléma, hogy bár mindhárom feljebb taglalt portfólióméret esetében 10% lesz a hozam, de nominálisan számolva nagyon nem ugyanannyi pénzt fogtok kapni:
- 3000 USD 10%-a 300 USD, havi 25 USD hozam
- 30 000 USD 10%-a 3000 USD, havi 250 USD hozam
- 100 000 USD 10%-a 10 000 USD, havi 750 USD hozam
Az első esetben valószínűleg jobban jártok, ha ebből az összegből elvégeztek valamilyen tanfolyamot, amivel egyszerűen magasabb jövedelemre tehettek szert és azt elteszitek megtakarításként, akkor is ugyanekkora vagy nagyobb összegre tehettek szert. 100 000 USD esetében, és értelemszerűen minél nagyobb összegről beszélünk, ez annál inkább igaz lesz, viszont már a megtermelt pénzmennyiség számottevő, ami változtathat az életeteken.
Ezzel kapcsolatban olvastam egy érdekes statisztikát, hogy az USA-ban:
- minimum 500 000 USD kell ahhoz, hogy nyugdíjasként vagy FIRE-ként eltengődjetek
- 1 000 000 USD-ből már tisztesen meg lehet élni nyugdíjasként vagy FIRE-ként megéljetek
- 2 000 000 USD-ből már nagyon kényelmesen meg lehet élni nyugdíjasként vagy FIRE-ként
Ennek az oka a hozamok közötti különbség, hiszen sokkal könnyebb megőriznetek az alaptőkéteket, ha évente átlagosan 100-200 000 USD pluszt termeltek. Ezeket az összegeket természetesen mindenki igazítsa ahhoz az életszínvonalhoz, ami a saját életkörülményeit jellemzi.
‼️Fontos, hogy a fentiek csak és kizárólag a milyen részvényt vegyek? kérdésre adnak választ, hiszen ebben még nincsen kötvény, arany, kripto és egyéb instrumentum, amivel a részvénypiaci mozgások hatásait tompítani lehetne, tehát itt csak a részvényeken belül valósul meg a diverzifikáció szabálya, eszközosztályok között nem.
🤑Nincs ennyi pénzem részvények vásárlására, akkor most mi legyen?
Azért, mert nem rendelkezek a fenti összegekkel, még nem kell feladni a dolgot, hiszen egyetlen instrumentumként is megvehetitek a teljes piacot, erre jók az ETF-ek. Leegyszerűsítve, az ETF lényege, hogy egy eszközmenedzser cég, például a BlackRock, a Vanguard, a T. Rowe Price stb. egy olyan befektetési alapot hoz létre, amely a tőzsdén aktívan kereskedhető, vagyis ugyanúgy adható és vehető, mint egy részvény. Az ETF ugyanazokat az eszközöket tartalmazza, mint amiket ti is meg tudtok venni a piacon, de egyrészt ezt nem nektek, hanem az alapkezelőnek kell megtennie, másrészt pedig sokkal diverzifikáltabb lesz, mintha ezt ti magatoktól csinálnátok.
Ha például a korábban említett S&P 500 részvényindexet lefedő ETF-et vásároljátok meg, akkor az kapásból tartalmaz 500 különböző vállalatot, vagyis tulajdonképpen megtörtént a diverzifikáció. Mivel ETF-ben nemcsak részvényeket, hanem szinte bármi mást is vásárolhattok, ezért akár más instrumentumokat is beemelhettek a portfóliótokba. Vannak szektorális ETF-ek is, például ha ti a biotechnológiába vagy a mesterséges intelligenciába fektetnétek, akkor a justetf.com oldal keresőjében erre is fogtok találni tőzsdén kereskedett alapokat.
☝️Összességében, aki nem akar egyedi részvények vásárlásával foglalkozni, beleölni az energiát a fundamentális elemzés megtanulásába, az jobban jár, ha vesz egy indexkövető ETF-et.
Ezek semmi mást nem csinálnak, mint követik valamelyik tőzsdeindex ármozgását. Ilyen például az SPY, ami az S&P 500 index leképezése, de megvehető a teljes világpiacot lefedő MSCI World vagy a Russel 2000 index is, ha nemcsak az amerikai piacra céloztok.
🧾ETF-et vegyetek vagy egyedi részvényeket vásároljatok?💸
Jogosan merül fel az a kérdés, hogy miért nem vesz mindenki ETF-et egyedi részvények vásárlása helyett, ha ez ilyen egyszerűen kivitelezhető? Azért, mert az ETF-eknek is van néhány hátránya, ami általában a kezdők szempontjából nem olyan fontosak, mint akik régebb óta foglalkoznak befektetésekkel. Fogok erről egy külön cikket írni, de nagyon leegyszerűsítve:
- 💡az ETF-ek a részvényindex mozgását követik le, tehát nemcsak a kockázatot csökkentik, hanem a hozamot is átlagolják
- 💡az ETF-ek tartásának is van éves tartási költsége, nagyjából 0,1-1% évente. Egy kevés elemet tartalmazó részvényportfóliónál 10-20 éves távon, nagyobb költséget termelnek az ETF-ek
- 💡az akkumulatív ETF-ek, amelyek visszaforgatják az osztalékot, saját magukba fektetnek, az pedig egyáltalán nem szükségszerű, hogy a pénzt oda tegyétek vissza, ahonnan az jött
- 💡egy részvény ETF-ben nemcsak olyan részvények vannak, amiket megvennétek, hanem minden. Például az S&P 500 részvényindex hozamát néhány nagy kapitalizációjú részvény adja, akkor mi szükségetek van a többire? Azok valójában csak „potyautasok” az indexben.
Ez utóbbit kicsit kifejteném. Az S&P 500 index úgy működik, hogy a benne szereplő vállalatok piaci kapitalizációja alapján súlyozódik. Ha van néhány megacég, például az Apple, a Microsoft, a Google, az Nvidia, a Tesla, az Amazon és a Meta, amelyik felfele húzza az index árfolyamát, akkor hiába van hússzor annyi másik kisebb vállalat, amelyik lefele módosítaná az átlagot, az index akkor is felfele fog mozogni.
A fenti képen az S&P 500 Top 20 piaci kapitalizációjú cégeit láthatjátok, jelenleg a Microsoft a legnagyobb 3421 milliárd USD-vel. Tehát, ha a Microsoft 10%-ot emelkedik, az index értéke is 342 milliárd USD-vel emelkedik, ha viszont közben 10 darab 50 milliárd USD piaci kapitalizációjú vállalat árfolyama 20%-ot esik, az még mindig csak 100 milliárd USD, a Microsoft 342 milliárd USD-s emelkedésével szemben, tehát pozitív emelkedés következik be, vagyis a piaci index torzít. Az S&P 500 teljes piaci kapitalizációja 2023 április 30-án 49 547 milliárd USD volt, ebből a top 7 részvény 16 500 milliárd! USD-t tett ki, tehát az index durván 33%-át. Így nem kérdés, hogy ezek mozgása nagy mértékben meghatározza azt, merre fog menni az index. Az egyedi részvények esetében ez a hatás egyáltalán nem érvényesül.
Részvények vásárlása: összegzés
A részvények vásárlása témakörben összeszedtük, hogy hogyan is kell nekikezdeni az egyedi részvények vásárlásának, milyen buktatói vannak a dolognak, illetve, hogy alternatívaként akár ETF-et is vásárolgattok. Mindkettőnek megvan a maga előnye, de ha arra kérdésre akartok választ találni, hogy milyen részvényeket vegyetek, akkor bizony neki kell állnotok megtanulni a fundametális elemzést, ha befektetni akartok vagy a technikai elemzést, ha a kereskedés vonz benneteket. Összességében a kezdőknek az javasolt, vegyék meg valamelyik tőzsdét követő ETF alapot és tartsák ezt nagyon hosszú távon.
Gyakran ismételt kérdések (GYÍK)
Milyen brókert válasszak részvényvásárláshoz?
Több szempont is van, ami alapján brókert lehet választani – fogunk erről írni egy komplett cikket -, de néhányat kiemelnék, amit érdemes figyelembe venni:
- méret, megbízhatóság: minél nagyobb egy bróker annál biztonságosabb. Amelyiknek van banki háttere – Erste, K&H, Charles Schwab, stb. – az még jobb, illetve az ismert brókerek jellemzően megbízhatóbbak.
- költségek: többféle költséggel operálnak a brókerek, ilyen a számlavezetési díj, az állománydíj – ami a legrosszabb költség -, a vásárlási/eladási díj és a devizaváltási költség (amennyiben nem USD-t helyeztek el a brókerszámlán)
- instrumentumok elérhetősége: nem mindegy, hogy melyik brókernél melyik piac érhető el, illetve kérésre felveszik-e az adott instrumentumot és azt milyen gyorsan.
- számla típusa: cash vagy margin számla, utóbbin lehet csak opciózni. Magyarországi adórezidenseknek fontos a TBSZ számla megléte, de más országok állampolgárainak is vannak speciális – például az amerikai 401K nyugdíjmegtakarítási számla – lehetőségeik, amelyeket vagy támogat a bróker vagy sem.
- felület: az egyik leginkább alulértékelt szempont, pedig giga szívás tud lenni. Akinek volt Random Capital számlája, ami egy már megszűnt magyarországi bróker volt, az tudja, milyen, mikor egy 90-es évekből ránk maradt felületen kell dolgozni. Az Erste rendszere tetű lassú, az Interactive Brokers-hez repülőgépvizsga kell, a LightYear meg az egyszerű, de modern köntösbe öltöztetett megoldásokban hisz.
A fentiek alapján az Interactive Brokers számláját ajánlom, mert:
- a világ legnagyobb brókere, erős háttérrel
- kismillió instrumentum érhető el rajta, egy részvényből sokszor többféle piacra bejegyzett – pl. az eredeti és az ADR is – részvény is elérhető
- az Interactive Brokers egy diszkont bróker, a piacon nekik a legalacsonyabbak az áraik
- be lehet kötni hozzájuk a Wise számlát, amiről gyorsan lehet átutalni pénzt
- a Morningstar elemzései ingyenesen elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
- az EVA keretrendszer adatai elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
- van cash és margin számlájuk is, magyar állampolgárok nyithatnak TBSZ-t
- háromféle felületet is használhattok: van webes és PC-s kliens és telefonos applikáció is
Milyen adatforrásokat használtok a részvények elemzéséhez?
Kvantitatív elemzéshez elsősorban különböző részvényszűrő oldalakat, kvalitatív elemzéshez a cég jelentéseit, illetve egyéb elemzéseket, például a Substack csatornáját, podcastokat – Business Breakdowns – és hasonló forrásokat használunk.
Mi számít: az értékeltség vagy a minőség?
A válasz az hogy mindkettő, de a minőség a fontosabb. Sokkal jobb megvenni egy nagyon minőségi vállalatot korrekt áron, mint egy olcsó, de rossz minőségű cég részvényeit.
Milyen időtávra érdemes részvényt vásárolni?
A minimum az 5 év, de inkább 10 évtől a végtelenig kell az időtávval számolnotok. A megközelítésünk tipikus „buy and hold”, a kiválasztáson van a hangsúly, utána minél tovább igyekszünk tartani a részvényeket, amihez meggyőződés kell. Ritkán adunk el, elsősorban, ha úgy érezzük, hogy megdőlt a felállított tézis, vagy ha hibát követtünk el.
Melyik a jobb: az egyedi részvények vagy az ETF-ek?
Ebben a kérdésben nincs igazság. Egy S&P 500 ETF-fel nagyon egyszerű lekövetni a piacot, kezdőknek ezt érdemes csinálnia, mert kis tudással és gyakorlattal is kivitelezhető. Az egyedi részvények elemzése cégenként 30-50 órát igényel, így aki ezt nem szereti, annak nem javasoljuk.
TBSZ számlán tartjátok a részvényeket?
Miért nem határoztok meg az elemzéseitekben konkrét vételi árat a részvényekhez?
Több okból sem határozunk meg vételi árakat: egyrészt azért, mert egy vállalat értékét pontosan kiszámolni nem lehet. Másrészt pedig azért, mert nem adhatunk befektetési tanácsokat, ezek az elemzések csak azért születnek, hogy támogassák mások döntéseit. Ezért is használjuk más szolgáltatások fair érték becsléseit, illetve valamekkora biztonsági ráhagyást. Végső soron úgyis a meggyőződésetek dönti majd el, nektek mennyit ér egy vállalat.
Melyik részvény árfolyama fog emelkedni vagy csökkenni?
Senki nem tudja, mivel nincs varázsgömb, ami megmondaná. Matematikai valószínűségekre lehet alapozni. Azoknak a jó minőségű vállalatoknak hosszabb távon emelkedik az árfolyama, amelyeknek növekszik az árbevétele, képesek a megtermelt készpénzt visszaforgatni az üzletmenetbe, magas a belső értékteremtés mellett. De rövid távon – pár év – a piac és az árfolyam is bármerre mozoghat.
Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az iO Chartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.
