Mi a részvény fogalma? Amikor azt mondjuk, részvény, akkor sokakban felsejlik valami, de a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mit is jelent, illetve mit fejez ki a fogalom. Vannak még egyéb specialitásai is a részvényeknek, illetve egyes befektetők helyettesítenek a részvényekkel más befektetési instrumentumokat is, ezekről is lesz szó.
📈Mi a részvény fogalma?
Mielőtt belevágtok a részvények vásárlásába, tisztáznunk kell, hogy egyáltalán mi az a részvény. A részvény jelentése nem más, mint egy tulajdonjogot megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír, ellentétben például a kötvénnyel, ami egy lejárattal rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum.
💡Ha egy vállalat részvényeit megvásároljátok, akkor abban részesedést szereztek. Ha elenyésző mértékben is, de a vállalat tulajdonosai lesztek, és ilyen minőségetekben, a vállalat vezetése a ti érdekeiteket kell, hogy szolgálja.
Meg lehet közelíteni a részvény fogalmát számviteli oldalról is, akkor a definíció így szólna: a részvénytársaságok alapításakor vagy az alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a részvény névértékének megfelelő hányadát testesíti meg a vállalatnak. A kibocsájtott részvények névértékének összege megegyezik a vállalat alaptőkéjével. A részvény tulajdonosa az értékpapír megvásárlásával a tőkéjét a vállalat részére bocsátja, így a vállalat tőkét von be tulajdonjoga átadásával.
Érdemes még kitérni arra, hogy angolban több szót is használnak a részvény fogalmának kifejezésére, illetve a hasonló jelentésű szavak képesek „keveredni” egymással az idegennyelvű fordításokban, így jó, ha tudjátok, hogy melyiknek mi a pontos jelentése. Ezek az alábbiak:
- 📉Tőke (equity): gyakorlatilag tulajdonjogot jelent, kifejez egy adott százaléknyi tulajdont a vállalatban
- 📉Részvény (stock): általánosan erre mondjuk, hogy részvény, illetve ebből lehet különböző összetett szavakat képezni, mint részvénypiac, pl. stock market, és így tovább
- 📉Részesedés (share): valójában ez is részvény vagy részvények, csak ebben az értelemben a tulajdon valamekkora hányadát jelenti, tehát azt, ahogy a tulajdonjog felosztásra kerül, a birtokolt vagy a birtokolni vágyott vállalatból.
📌Gyakorlatban: a részesedés a startupok esetében fordul elő, ezek illikvid részesedések, még akkor is ha a platformok szeretik azt mondani, hogy ez ugyanaz mint egy részvény. A részesedés akkor lesz részvény, ha bevezetik egy IPO keretében egy tőzsdére, addig nem.
📈A részvénytársaság fogalma
Az előbbi gondolatmenetet továbbgörgetve részesedést szerezni bármilyen vállalatban lehet, nemcsak részvénytársaságban. Bármikor köthettek arra vonatkozólag szerződést, hogy bevásároljátok magatokat egy bármilyen vállalatba, ezt semmi nem tiltja. Ettől még ezt nem nevezzük részvénynek, esetleg részesedésnek, hiszen egyik vállalt sem bocsájtott, és nem is bocsájthat, ki értékpapírokat, amikhez a tulajdonjog kötődik. Ez azért tud zavaros lenni, mert vannak egyes platformok, amelyeken startupok, például a Crowdcube vagy Republic Europe, tulajdonjogai kereskedhetők, ahol ezt az equity szóval jelölik. Ezek magánkézben lévő, tőzsdén nem jegyzett vállalatok, mégis meg tudjátok vásárolni a tulajdonjog egy részét. Erről 4 cikket is írtam, ezeket itt találjátok: Startup szekció
Külföldön speciális jogszabályok taglalják a részvénytársaságok működését, de minden országban más névvel illetik őket, pl. az USA-ban “C” és “S” corporationként hivatkoznak rájuk. Magyarországon formailag lehet zárt, illetve nyilvánosan működő egy részvénytársaság.
forrás: Fool.com
Előbbi részvényeivel a tőzsdén nem lehet kereskedni, a tulajdonosok egymáshoz képesti tulajdoni hányadát testesíti meg a tőke arányában. Tehát, ha 1 milliárd USD a kezdőtőke és a tulajdonosok egyenlő arányban helyeznek be 250 millió USD-t, akkor a tulajdoni hányaduk fejenként 25%-lesz. Ti is létrehozhattok zártkörűen működő részvénytársaságot, ha a törvényi feltételeknek megfeleltek.
Amennyiben egy részvénytársaság nyílt, akkor az részvényeket bocsájthat ki. Az első ilyen kibocsájtás az IPO, az Initial Public Offer. Erről is írtam már az IPO-król szóló cikkben (IPO jelentése, IPO részvény kibocsátása). A részvényeket be kell vezetni a tőzsdére, így szabadon kereskedhetővé válnak. Innentől kezdve a részvények árát a piaci viszonyok határozzák meg, a kereslet-kínálat függvényében fog mozogni az árfolyam.
📌Gyakorlatban: nagyon sokszor hallottam azt a tévhitet még befektetőktől is, hogy ők egyes vállalatok részvényeit nem veszik meg, mert nem akarják a vállalat tevékenységét támogatni, ilyenek például az olajipari, a dohányipari, a hadipari vállalatok, stb. Ez egy alapvető félreértés, ha a piacon vásároltok vagy eladtok egy részvényt, akkor egy másik befektetővel cseréltek részvényt, nem pedig a vállalattól veszitek vagy neki adjátok el azt. Ez alól két kivétel van, az IPO és a részvényhígítás, amikor valóban a vállalattól vásároljátok meg a papírt.
💸Mi van a startupok “részvényeivel”?
Ahogyan korábban már említettem, a startupokban szerzett részesedés nem igazi részvény, és mivel a kereslet-kínálat sem talál egymásra, lévén nem nyilvánosan kereskedett instrumentumokról van szó, ezért nincs vagy nagyon alacsony a likviditás. Persze a pénzügyi szektor minden problémára talál valamilyen “jó megoldást”, ezért ezek jellemzően az egyes platformok másodpiacain kereskedhetők. Persze likviditás itt se nagyon van, ezért az árak nem igazán követik le a piaci viszonyokat. A fent említett IPO folyamat után ezek a cégek is a részvénypiacra kerülnek, és innentől kezdve a már említett keresleti-kínálati szabályok vonatkoznak rájuk.
💡Fontos még megemlíteni az ún. OTC brókereket, amelyek olyan brókercégek, akiknek nincsen közvetlen tőzsdei elérésük. Ez azt jelenti, hogy ellentétben azokkal a brókerekkel, amelyek elérik közvetlenül a tőzsdéket, és valós eladói és vevői megbízásokat párosítanak össze, az OTC brókerek esetében az árjegyző maga a bróker.
Ez általában abban nyilvánul meg, hogy jóval magasabb költségek mellett kereskedhettek, cserébe esetlegesen olyan papírokhoz is hozzáférhettek, amelyeket a hagyományos tőzsdéken nem jegyeznek.
🏦A részvények fajtái
Részvényvásárlás nemcsak közvetlenül a részvény megvételével teljesülhet, hanem például befektetési alap, tipikus banki termék, vagy ETF, tehát tőzsdén kereskedett alap, is tartalmazhat részvényt. Vagyis, amikor azt a fogalmat használom, hogy részvényvásárlás, akkor egy ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében megvásárolt konkrét papírra gondolok. Aki esetleg nem ismerné ezt a fogalmat az az adózással kapcsolatos cikkemet olvassa el. (Osztalék adózása – Mire figyelj oda 2025-ben). Most hogy ezt tisztáztuk, nézzük, hogy a részvényeknek milyen fajtái vannak.
Értékpapír fajták:
- 💰Törzsrészvények (common stock): ez az “általános” részvénytípus, egy hétköznapi vásárlásnál erre tesztek szert, többletjogokat a fent felsoroltakon kívül nem biztosít.
- 💰Elsőbbségi részvény (preferred stock): általában valamilyen elsőbbséget, például vétó, osztalék, likvidációs, elővásárlási jogot biztosítanak, de általában a lényeg a szavazati jog. Ezeket a részvény azonosítójában is szokták jelölni, pl. Bank of America törzsrészvénye (BAC) ticker alatt fut, míg az elsőbbségi a (BAC.PRA) jelölő alatt.
- 💰Dolgozói részvények: csak a vállalat munkavállalói kapják jövedelemkiegészítés és ösztönzés céljából, egyfajta juttatásként. Jellemzően felső vezetőket szoktak így premizálni, a másik jog az opciós vétel és eladás, átruházhatósága korlátozott.
- 💰Kamatozó részvények: rendkívül ritka forma, az osztalékon felül egy előre meghatározott kamatot is fizetnek az értékpapírok.
- 💰Visszaváltható részvények: a visszaváltható részvény a társaságot vételi, míg a részvényest eladási joggal ruházza fel.
Részvényvásárlás esetében a fentiekkel nagyon ritkán lehet találkozni, leszámítva a törzs és elsőbbségi részvényeket. Nagyon sok vállalat működik úgy, pl. MSC Industrial Direct Co. (MSM), hogy az alapító család birtokolja az elsőbbségi részvények jelentős hányadát. Ez vétó, illetve szavazati jogot biztosít számukra, és ezeket a részvényeket nem is adják el. Elég sok ilyen részvényt elemeztünk, például a Brown Forman vagy a Nike is ilyen (Brown Forman (BF.B) részvényelemzés, Nike Inc. (NKE) részvényelemzés). Így képesek meggátolni az ellenséges felvásárlásokat, a cég teljes irányítása az ő kezükben van, stb. A fentiekről és a részvényesek jogairól, pl. likvidációs hányad és hasonlók, egy korábbi cikkünkben bővebben írtam: Részvényvásárlás menete lépésről lépésre (2025)
🌍Országspecifikus részvény szabályzások
Egyes országok speciálisan is szabályozhatják a részvényeket, különböző sorozatok kibocsájtásával. Erre nagyon jó példa Kína, és mostanában elég sok szó is esik az ottani problémákról. Az Elemzésközpont egy kiváló videót is készített a témában:
A dolog lényege az, hogy vannak a kínai részvények között “A” és “B” sorozatúak, ebből az elsőt kizárólag kínai állampolgárok vásárolhatják meg, és csak a shenzeni tőzsdére vannak bejegyezve. A “B “típusú részvényeket pedig csak a shanghaji tőzsde jegyzi, ezt vásárolhatják külföldiek is, de ezekkel csak korlátozott jogok gyakorolhatók. Ennek az oka az, hogy így a külföldiek soha nem szerezhetnek többségi tulajdont egy cégben. Legalábbis ez volt az eredeti elképzelés, valójában viszont az történt, hogy a B részvényeket nem igazán vásárolták a befektetők, és ezért nagyon alacsony lett a likviditásuk. Később az egyes vállalatok részvényeit bevezették a hong-kongi tőzsdére is, ez lett a H sorozat, amelyet külföldi és belföldi befektetők is vásárolhatnak és dollárban denominált részvények.
A lényeg az, hogy ha vásároltok mondjuk az Alibaba részvényből (BABA), akkor nagyon lényeges, hogy melyik tőzsdén veszitek azt meg. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy amikor a részvényt az amerikai tőzsdére is bevezették, akkor ún. ADR papírként listázták, eddigre gyakorlatilag már az eredeti vállalathoz sem volt köze a bejegyzett cégnek, csak egy azonos nevű héjvállalatot, ún. VIE struktúrán keresztül, vásárolhattak meg a befektetők. Nem megyek bele jobban a témába, de a lényeg az, hogy nagyon meg kell néznetek, hogy mit vesztek meg, mert azonos név alatt tulajdonságaiban eltérő papírokat is listázhatnak a brókerek.
💹Mire jó a részvény? Röviden: mindenre
Ahogyan ezt már megbeszéltük, a részvény egy tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Ez azért nagyon szerencsés, mert valójában a mögöttes vállalat működése határozza meg azt, hogy mibe fektettek. A vállalat karakterisztikája mutatja meg, hogy az a részvény hogyan fog viselkedni, és értelemszerűen ez a mögöttes tartalom hosszú távon a részvényár változására is kihat.
💪🏼A gondolatmenetet oda akarom kifuttatni, hogy egy részvénnyel tulajdonképpen más pénzpiaci instrumentumokat is lehet "szimulálni".
🧾Kötvényszerű részvény?
A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ahol van névérték, kamat, lejárat, és tulajdonképpen a kölcsönadott pénzeteket a névértéknek megfelelően a futamidő végén visszakapjátok. Az állampapír pedig leegyszerűsítve egy olyan kötvény, aminek a visszafizetésére állami garancia van. De mi van akkor, ha egy részvény árfolyama szintén nagyon stabil, tehát nagyon keveset emelkedik vagy esik, viszont fizet osztalékot, ami itt a kamat, és bármikor eladhatjátok, tehát a lejáratát ti választjátok meg. Ez így leírva kísértetiesen hasonlít egy kötvényre, annak ellenére, hogy jogilag továbbra is egy részvényről beszélünk. Ezért a befektetők egy része egyes részvényeket kötvényhelyettesítőként használ.
📌Gyakorlatban: égettem már meg magamat olyan részvény kapcsán, amit kötvényhelyettesítőként akartam használni AT&T (T), de nagyon nem működött. Tehát aki kötvényt akar vásárolni, az vegyen valamilyen nagy likviditású, kis kockázatú kötvény ETF-et, például amerikai állampapírt, mert az sokkal tervezhetőbb, mint egy olyan vállalat, aminek a fundamentumaiban hirtelen beálló változás vagy egy pánik megborítja az árfolyamot.
🏦Részvény mint ingatlan?
A Közép- és Kelet-európaiaknak különös kötődésük van az ingatlanok birtoklásához. Ennek történelmi okai vannak, de a lényeg az, hogy például Magyarországon a legtöbb ember szeretne vagy birtokol is ingatlant, akkor is ha megtehetné, hogy bérel, ami például Németországban vagy az USA-ban sokkal jellemzőbb. Az ingatlannak van egy olyan előnye, hogy évtizedes távlatokba visszatekintve is lehet reálhozamot elérni rajta (ez a részvényekkel is lehetséges). Kifejezetten kedvelt forma a lakás vásárlása, az áremelkedés a hozam, a bérbeadása pedig a kamat. Ezek megint eléggé részvényszerű tulajdonságok, szóval miért ne lehetne szimulálni vele ingatlan, vagy egyéb, pl. erdő vagy föld, befektetést?
Van a részvényeknek egy speciális kategóriája, az ingatlankezelők, angolul REIT, ami a Real Eastate Investment Trust rövidítése. Ezek olyan vállalatok, amelyek ingatlanokat kezelnek. Ez egy meglehetősen nagy kategória, rendkívül sokszínű vállalatokat találhattok benne. Ráadásul az USA-ban speciális szabályok is vonatkoznak rájuk, például, hogy a nyereségük 90%-át ki kell fizetniük adóelőnyökért cserébe. Ez azt fogja jelenteni, hogy a legtöbb ilyen vállalat viszonylag magas osztalékot fizet, amit felfoghattok bérleti díjként is, mintha egy saját ingatlant adtatok volna ki.
🪙Részvény és a nemesfém befektetés
Nem vagyok nagy híve a nemesfémekbe fektetésnek, és ezzel nem vagyok egyedül, pl. Warren Buffett sem kedveli őket. A fő problémájuk az, hogy nincs kamatuk, nem termelőeszközök, nehéz őket forgatni. Cserébe remekül tartják az értéküket, egy fajta menekülő valuta szerepet töltenek be. Sok befektető pont emiatt tart aranyat, ezüstöt vagy mindkettőt a portfóliójában. A nemesfémeket is többnyire részvénytársasági formában működő bányász cégek termelik ki, így érthető, hogy a részvényárfolyamuk nagyjából korrelál a nemesfémek árával (mivel a bevételüket és a profitjukat nagymértékben az adott nemesfém ára fogja meghatározni).
Tehát, ha ilyen vállalatokba fektettek, sokkal költséghatékonyabban szimulálhatjátok a nemesfémek árfolyammozgását, mintha fizikailag is megvásárolnátok azokat, ugyanis ezeket általában kifejezetten drága tartani. Ezen kívül az adott cég üzleti eredményeiből is részesülhettek.
💎Részvényvásárlás módja
Részvényeket többféleképpen is meg lehet vásárolni. Bár korábbam említettem a startupokat, most maradok a tőzsdén bejegyzett vállalatoknál. A lehetőségekről írtam már egy korábbi cikkben (Részvényvásárlás menete lépésről lépésre), de röviden ide is leírom a lényeget.
Alapvetően részvényeket lehet direktben és közvetítőn, brókeren vagy bankon, keresztül is vásárolni. Az első esetben meg kell keresni a vállalatot, akinek a papírjait meg akarjátok venni, elérhetőségeket általában a weboldal/investor relations rész alatt találtok. A minimum összeg általában 50 ezer USD körül indul, tehát tetemes summával kell számolnotok, illetve mindenféle egyéb jogi költséget is nektek kell viselnetek. Személy szerint senkit nem ismerek, aki ilyen módon jegyeztetett volna be részvényeket egy vállalatnál, de hallottam már olyanról, hogy ez valakinek sikerült. Összességében egy átlagos kisbefektetőnek nem igazán van értelme ezt az utat választania, egyszerűen túl körülményes és drága a metódus.
A másik út, hogy nyittok egy olyan brókernél számlát, akinek van hozzáférése az adott piachoz, ahol a vállalat papírjait jegyzik. És itt jön az első kérdés: ezt honnan lehet tudni? Általában a brókerek oldalán van egy instrumentum kereső, ahol meg lehet nézni, hogy milyen piacokat és azon milyen papírokat érnek el. Minden papírnak van egy ISIN kódja, ez egy egyedi azonosító, az első két betű azt jelöli, melyik ország tőzsdéjén jegyezték be a részvényt. Semmi nem zárja ki azt, hogy egy bróker ne érhetné el ugyanazt a részvényt több tőzsdén is. Például egy európai részvénynek különböző részvényazonosítók mellett lehet több bejegyzett papírja is, mondjuk egy az EU-s, egy pedig valamelyik amerikai tőzsdén.
📌Gyakorlatban: a tapasztalatom az, hogy a legtöbb papír az Interactive Brokers brókernél érhető el a legtöbb állampolgár számára. Kevés olyan dolog van, amit itt nem találhattok meg, viszont lehet, hogy az egyes piacokhoz való hozzáférésért fizetnetek kell.
📀Hol vegyetek részvényt?
A legfontosabb szempontok egyike a részvényvásárlás során a költségek, ezek ugyanis közvetlenül csökkentik a hozamotokat. Én a helyetekben messzire elkerülném a bankokat, egyrészt, mert megpróbálják majd a saját banki termékeiket eladni nektek, másrészt a házon belüli brókereik meglehetősen borsos árszabással dolgoznak. Van akinek viszont az intézményi háttér miatt megéri a magasabb költségeket kifizetnie, szóval ez leginkább ízlés dolga.
Én általában a diszkont brókereket favorizálom, mert a prémium meg a privát bankári szolgáltatások, de az alapkezelők által nyújtott lehetőségek sem nyűgöztek eddig le, elsősorban a nagyon magas költségek miatt. Emiatt az Interactive Brokers és a LightYear az első két tippem, ami eszembe jut. Természetesen, aki nem hosszabb távra akar befektetni, hanem mondjuk opciózni akar, annak előnyösebb a Tasty Works, de van ezer másik szolgáltató is a világon, érdemes mindig ott is körülnézni, ahol adórezidensek vagytok.
Érdemes összehasonlítani az egyes brókerek díjszabását, hogy komplettebb képet kapjatok arról, hogy az adás-vétel mekkora költségekkel jár. Az sem mindegy, hogy milyen stratégiával akartok részvényeket vásárolni és eladni. Kereskedők vagytok, akik jellemzően rövid ideig tartjátok a részvényeket, vagy befektetők, akik éveken át tartják a papírjaikat. Mivel ezeknek más a költségvonzatuk, ezeket is figyelembe kell vennetek, erről egy korábbi cikkben bővebben írtam: Részvényvásárlás menete lépésről lépésre (2025)
✨Mennyire kockázatos a részvénybefektetés?
Jellemzően az emberek valamilyen számot akarnak hallani, vagy egy viszonyítási alaphoz képest megállapítani a részvénybefektetés kockázatát. Ha egy képzeletbeli skálán kell elhelyeznem, akkor azt mondanám, hogy a kockázatosabb instrumentumok közé tartozik, de egyszerűen azért, mert az emberek nem megfelelő tudással vágnak bele a befektetésbe. Ezzel pedig ki is mondtam a kockázatcsökkentés egyik legjobb eszközét: jártasságot kell szerezni a témában.
A másik válasz a részvénybefektetés kockázatára az, hogy mekkora a kockázat/hozam aránya. Az elmúlt 120 év alapján a részvénypiac hozama átlagosan 9.5-10% volt, de ez egy nominális hozam, vagyis csak egy számérték. Valójában azonban a reálhozam számít, vagyis minden olyan tényezőt ki kell vonni a nominális hozamból, ami azt ténylegesen csökkentené. Vagyis, a devizaváltás és a bróker költségével, illetve az inflációval is csökkenteni kell a hozamot. Visszatekintve a múltra, hosszabb távon reálhozamot leginkább ingatlanokkal és részvényekkel lehetett elérni, vagyis aki tényleges nyereséget akar realizálni, annak túl sok választása nem lesz az eszközök tekintetében.
A másik fontos dolog, hogy a részvények kockázatát sokszor a volatilitásukkal fejezik ki, vagyis hogy mekkora kitérések vannak az árfolyamban. Fontos, hogy a volatilitás nem egyenlő a kockázattal, ez ugyanis nem jár permanens tőkevesztéssel, csak a részvények összértékének mozgását fejezi ki. Mégis, ha abból indultok ki, hogy egy véletlenszerű pillanatban vásároltok részvényeket, majd egy véletlenszerű pillanatban adjátok el őket, vagyis realizáljátok az aktuális nyereségeket és veszteségeket, akkor valóban kifejezhető a kockázat az árfolyammozgással. A gyakorlatban viszont a megfelelő időtáv kiválasztásával ez a kockázat nagymértékben csökkenthető. A fentiekről részletesebben írtam egy korábbi cikkben (Részvényvásárlás menete lépésről lépésre). A fentieket egy kicsit tudományosabban kifejtve, használhatjátok a Sharpe és a Sortino rátát, aminek a lényegét lent olvashatjátok.
📏 Sharpe ráta – a kockázat jutalma
A Sharpe ráta megmutatja, hogy az adott befektetés hozama mennyivel haladja meg a kockázatmentes hozamot, és ezt mekkora volatilitás (azaz hozamingadozás) mellett éri el. Minél magasabb ez az érték, annál jobb volt a „hozam a kockázathoz képest”. A képlete:
Sharpe = (portfólió hozama – kockázatmentes hozam) / szórás.
- Példa: ha egy részvény évi 10 % hozamot ért el, a kockázatmentes hozam 3 %, a hozam szórása pedig 12 %, akkor: Sharpe = (10 – 3) / 12 = 0.58
- Ez azt jelenti, hogy minden egységnyi kockázatra 0.58 egységnyi többlethozam jutott.
📌Gyakorlatban: Mit tekintünk kockázatmentes hozamnak? Jellemzően az állam által kibocsájtott állampapír hozama, mert az állam a saját pénznemében nem tud csődbe menni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 3 hónapos diszkontkincstárjegy, az USA-ban ez a T-Bill, hozama tekinthető kockázatmentesnek, ami a cikk írásának a pillanatában 4.25%. Vagyis ha a 10% a részvénypiaci index hozama, akkor a kockázati felár 5.75%.
🎯 Sortino ráta – csak a rossz kockázat számít
A Sortino ráta a Sharpe továbbfejlesztett változata: csak a negatív eltéréseket veszi figyelembe, tehát azt nézi, hogy a lefelé mozgó hozamokhoz képest milyen a teljesítmény. Ez különösen hasznos olyan befektetéseknél, ahol a hozamok időnként kiugróan pozitívak, de a befektető csak a veszteségektől tart. A képlete:
Sortino = (portfólió hozama – kockázatmentes hozam) / lefelé irányuló szórás
- Példa: tegyük fel, hogy ugyanannak a részvénynek 10 % volt a hozama, a kockázatmentes hozam 3 %, de csak a negatív eltérések szórása 8 % volt. Sortino = (10 – 3) / 8 = 0.875
- Ez jobb érték, mint a Sharpe 0.58-as értéke, mert itt csak a „rossz” kockázatot vesszük figyelembe.
📌Gyakorlatban: azért nem szoktam sem Sharpe, sem Sortino rátát számolni a saját befektetéseimre, mert egyedi részvények alapján ezt meglehetősen nehéz lenne kiszámolni. Aki szeretne ilyet, az nézze meg a részvények Beta értékét, ez az átlaggal képesti együttmozgást mutatja. Ezt minden részvény esetében figyelembe kell vennetek, korrigálnotok a piaci átlaghozamot a bétával, arányosítani a pozícióméret alapján…Szóval bonyolult, de szerencsére vannak erre szoftverek, például a Portfolio Visualizer.
🧨A részvényvásárlás specifikus kockázatai
A legtöbb befektető ugyanis csak a várható nyereséget nézi, és hajlamos elfelejteni a kockázatkezelés sarokpontjait. Az alábbi lista legyen számotokra emlékeztető, hogy mivel kell kalkulálnotok:
- 🪙devizakockázat: akinek a nemzeti fizetőeszköze nem USD vagy EUR, annak általában át kell a két deviza közül a sajátját ezekre váltani. Érdemes azon elgondolkodni, hogy befektetéseiteket hosszabb távon USD-ben vagy EUR-ban tartsátok, mert a hozamot megeheti az infláció és a devizákból származó árfolyamveszteség.
- 🏛️intézményi kockázat: nem jelent mást, mint a bank vagy a bróker kockázatát. Ez ráadásul áttételes is lehet, pl. ha egy diszkont bróker egy másik brókertől kapja az adatokat. Ilyenkor mindkét szervezet jelent valamekkora kockázatot. Megoldás: porlasszátok a befektetéseiteket több bróker között.
- 🏢vállalati kockázat: a részvényt kibocsájtó vállalat kockázata, pl. tönkre megy, csalást követ el, beperlik, és hasonlók. Érdemes az AOL és az Enron szavakra rákeresni ebben a témában.
- 💰likviditási kockázat: lényege, hogy a papírokat, ha senki nem akarja megvenni vagy eladni, akkor eltűnik a likviditásuk. Ez azt jelenti, hogy ti sem tudtok megválni tőle, mert a túloldalon nincsen eladó vagy vevő. A nagy tőzsdéket jellemzően nem érinti, ellenben a startupoknál mindennapos jelenség.
- ⚖️politikai, gazdasági kockázat: ennek pont van aktualitása, a kínai kommunista párt jelentősen belenyúlt egyes kínai szektorokba. Ez rendesen megrángatta az árfolyamokat, agyonverve olyan cégeket mint az Alibaba (BABA) vagy a Tencent (TCEHY).
- 💎tőkevesztés kockázata: jellemzően az egyén kockázata a rosszul megválasztott időtáv miatt. Amit egyszer betettél a tőzsdére, azt 7-8 évig ne akard kivenni. Sajnos azonban mindig történhetnek váratlan események, amik erre kényszeríthetnek, és ha ilyenkor mínuszos a portfóliód egyenlege, akkor veszteség realizálására kényszerülsz.
- 🤯mániák és pánik események: alapvetően nem szokták a kockázatok közé sorolni. Azonban a tőzsde 90%-ban pszichológia, ezért sok befektető ki-be ugrál a pozíciókba, bepánikol vagy elkapja a FOMO, a kimaradás érzése és rossz döntéseket hoz.
📌Gyakorlatban: a fentiek közül a devizakockázatba magyarként rendszeresen belefutok, de mivel a HUF/USD nagyon volatilis, aki ezt bírja, annak egy csomó beszállási pont adódik, így érdemes néznetek egy USD és egy EUR volatilitást a saját devizátokra. Az intézményi kockázatra a megoldás egyszerűen az, ha több brókernél tartjátok a pénzeteket. Akinek van bankszámlája, kérdezze meg, hogy a bankja nyújt-e bróker szolgáltatásokat és milyet, ismerve persze a költségeket is.
Futottam már bele nagy tőzsdén, konkrétan a New-Yorkin is likviditási kockázatba, egy lengyel ADR részvény, a Dino Polska (WSE:DNP) kapcsán, aminek az elemzését itt olvashatjátok: Dino Polska részvényelemzés. Egyszerűen az amerikaiak nem ismerik az európai papírokat és nem adják-veszik őket, így lassan teljesült a megbízás. A startup befektetéseim kapcsán pedig ez egy rendszeres, már-már alapnak tekinthető állapot.
🏞️Külföldi részvények (ami mindenkinek más)
Ahogyan már korábban említettem, az egyes részvényeket különböző tőzsdéken lehet elérni. A logika azt diktálná, hogy az adott vállalat papírját az adott ország tőzsdéjére vezetik be. Például a magyar OTP papírját a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kell keresni (OTP.BUD). Ez a magyar állampolgároknak teljesen logikus, viszont, ha egy külföldi befektető szeretne kihelyezni tőkét az OTP-be, akkor hozzá kell férnie a magyar piachoz, ami külföldiként nem lenne annyira egyszerű. Ezért általában két megoldást használnak, vagy keresnek a befektetők egy brókert, aki több piachoz és tőzsdéhez is hozzáfér vagy pedig a cégek bevezettetik a papírt a nagyobb tőzsdékre is.
Szerencsére ma már a legtöbb brókerre igaz, hogy a nagyobb piacokat elérik, de azért mondok néhány kivételt. Az Erste bank jellemzően a XTRA-n, tehát a német tőzsdén keresztül éri el a piacot. Ez azért tud kellemetlen lenni, mert az európai részvények amerikai megfelelőjét, vagyis az ADR-t nem jegyzik be költség okokból. Ha ti viszont a vásárlás alapjának az USD-t, mint devizát választjátok, akkor bekerül a képletbe egy átváltási költség is. Volt olyan részvény, amit emiatt nem az Erste Investnél vásároltam meg, hanem az Interactive Brokers-nél. Ebből a szempontból az amerikai részvények vásárlása a legegyszerűbb: ez a legnagyobb piac, mindenki eléri és mindig USD képezi a vásárlás alapját.
Kínai részvényeket nem kínai állampolgárként nem tudtok vásárolni, kivéve ha azt bejegyzik más tőzsdékre, ahol szintén az ADR-ek jönnek szóba és az USA piaca. Ezzel szemben mondjuk a Largan Precision (3008.TW) papírját csak a tajvani tőzsdén lehet elérni, már amennyiben eléri a brókeretek, ugyanis nekik nincsen ADR-es jegyzésük.
💡A fentieket összefoglalva: mielőtt brókert választotok, érdemes megtudni, hogy melyik piacokat éri el a szolgáltató. Ha egyébként is diverzifikálnátok bróker szinten a tőkéteket, 2-3 szolgáltató közt ajánlott, akkor érdemes olyan szolgáltatókat választani, akik nem ugyanazokat a piacokat fedik le.
🏠Mi a home bias jelenség?
A home bias a befektetők azon hajlamát jelenti, hogy túlzott mértékben részesítik előnyben saját országuk részvényeit, még akkor is, ha a nemzetközi piacokon jobb hozam-lehetőségek vagy diverzifikáció érhető el. Ez a torzítás gyakran érzelmi kötődésből, ismerősségi hatásból vagy információhiányból fakad.
Egy magyar befektető ahelyett, hogy globálisan fektetne be, például amerikai vagy ázsiai részvényekbe, a BÉT részvényárfolyamokat követi, csak BUX részvény vásárlásán gondolkodik és végül OTP-t, MOL-t vagy Richter papírokat vásárol, noha ezzel növeli a portfóliója országkockázatát. Egy lengyel befektető pedig Dino Polska (Dino Polska elemzés) vagy Auto Partner S.A., esetleg Orlen részvényekbe fektet. A home bias tehát korlátozza a diverzifikáció előnyeit, és hosszú távon ronthatja a hozam-kockázat arányt.
🏞️Részvényárfolyamok az iO Charts oldalán
Ezt az oldalt pontosan azért hoztuk létre, hogy a különböző részvényekhez tartozó adatokat könnyebben el lehessen érni. Mivel a befektetők nagy része először a részvény árfolyamát nézi meg, ezért ezt listáztuk ki az első oldalon, de számtalan más adat is elérhető, ha lejjebb görgettek, vagy ha a “részvényinformációk” fejléc fölötti menüpontokat nyomkodjátok. Ezek ugrópontként viselkednek, és az adott kategóriához repítenek titeket.
Természetesen az adatokat időtávonként is rendezhetitek, illetve a kis kép ikonra kattintva el is menthetitek a kirajzolt gráfot. Kiemelnék egy szolgáltatást, ez is ingyenesen elérhető, amivel máshol nem találkoztam, ezek pedig az egyedileg létrehozott, kézzel generált grafikonok. A szívünkhöz közel álló vagy a világviszonylatban is felkapott részvények esetében létrehoztunk spéci adathalmazokat is. Ezek a cég valamilyen specifikumához kötődnek. Például a Tesla (TSLA) esetében az autó eladásokról nézhettek meg színes ábrákat, míg a Pfizer (PFE) kapcsán azt mutatjuk meg, hogy a COVID vakcinák mekkora mértékben járultak hozzá a vállalat bevételbővüléséhez 2021-ben.
Részvény fogalma téma összegzése
Valószínűleg sokan meglepődtek, hogy hogyan lehet ennyit írni a részvényekről, pedig csak a felületét kapargattam meg egy kicsit a témának. De még így is kaptatok egy viszonylag átfogó képet arról, hogy mi a részvény, mit lehet vele csinálni, milyen fajtái vannak és milyen kockázatokkal jár a tartásuk. Ez a cikk persze csak egy alapozás ahhoz, hogy önálló munkával továbbontsátok a dolgokat, ehhez pedig sok sikert kívánok.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Mi a részvény jelentése, mik a részvényjellemzői a kötvényhez képest?
A részvény egy vállalatban való tulajdonosi részesedést jelent, míg a kötvény egy vállalat vagy állam felé fennálló hitelviszonyt testesít meg. A részvényes a cég nyereségéből (osztalék formájában) részesülhet, de a veszteségből is arányosan vállal részt, így nagyobb a kockázat – viszont a hozam is magasabb lehet. Ezzel szemben a kötvénytulajdonos előre meghatározott kamatot kap, és lejáratkor visszakapja a tőkét, de nem szólhat bele a cég működésébe, és nyereségosztás sem illeti meg. Összefoglalva: részvény = tulajdon, kötvény = kölcsön.
Mi a befektetés fogalma?
A befektetés olyan pénzügyi vagy tárgyi ráfordítás, amelynek célja, hogy a jövőben nagyobb értéket vagy hozamot termeljen. Ez lehet például részvények, kötvények, ingatlan vagy vállalkozás finanszírozása, de ide tartozik az oktatásba vagy technológiába fektetett idő és pénz is. A befektető lemond a jelenlegi pénzéről vagy erőforrásáról annak reményében, hogy a jövőben többet kap vissza, miközben számolnia kell a kockázattal is, hogy ez nem feltétlenül garantált.
Mi a bróker jelentése?
A bróker olyan közvetítő személy vagy cég, aki vételi és eladási megbízásokat hajt végre az ügyfelei nevében különböző pénzügyi piacokon – például részvény-, kötvény- vagy devizapiacon. A bróker nem saját számlára kereskedik, hanem jutalékért vagy díjért cserébe összeköti a vevőket és eladókat. Lehet hagyományos (pl. banki bróker) vagy online platform (pl. eToro, Revolut, Interactive Brokers), és szolgáltatásai kiterjedhetnek tanácsadásra, elemzésekre vagy portfóliókezelésre is. A bróker fogalma magában foglalja a kereskedelmi bankokat és egyéb alapkezelőket is, amennyiben ők nyújtanak bróker szolgáltatásokat.
Mi az egyszerű hozam fogalma?
Az egyszerű hozam azt mutatja meg, hogy egy befektetés mennyi pénzt hozott a befektetett összeghez képest, százalékos formában, egy adott időszak alatt, általában egy évre vetítve.
- 📌 Képlet: Egyszerű hozam (%) = [(Eladási ár – Vételi ár) / Vételi ár] × 100
- 🔍 Példa: ha egy részvényt 1 000 Ft-ért vásároltál, és 1 200 Ft-ért adtad el, akkor: egyszerű hozam = [(1200 – 1000) / 1000] × 100 = 20 %
Ez a mutató nem veszi figyelembe az időtávot, kamatos kamatot vagy újrabefektetést, így csak alapvető összehasonlításra alkalmas.
Mi az eredménykimutatás?
Az eredménykimutatás egy pénzügyi kimutatás, amely megmutatja, hogy egy vállalat egy adott időszak alatt (pl. negyedév vagy év) mennyit keresett vagy veszített. Tartalmazza a bevételeket, költségeket, adókat és a végső nyereséget vagy veszteséget.
🔍 Mire jó? Segít megérteni, hogy a cég miből szerez bevételt, mire költ, és mennyire hatékonyan működik. A befektetők gyakran ebből számítják ki például az EPS-t (részvényenkénti nyereség) vagy az üzemi eredményt (EBIT).
Mi a jegyzett tőke fogalma?
A jegyzett tőke az a pénzösszeg, amelyet egy vállalat alapításakor vagy tőkeemeléskor a tulajdonosok hivatalosan rendelkezésre bocsátanak, és amelyet a cég az alapító okiratában vagy társasági szerződésében rögzít. Ez a cég alaptőkéjének része, és a cégbíróságon bejegyzésre kerül, ezért nevezzük „jegyzettnek”. A jegyzett tőke azt mutatja meg, hogy a cég tulajdonosai milyen mértékben kötelezték el magukat a cég finanszírozása mellett, és jogi szempontból ez az összeg a társaság saját tőkéjének minimális alapja.
Milyen brókert válasszak részvényvásárláshoz?
Több szempont is van, ami alapján brókert lehet választani – fogunk erről írni egy komplett cikket -, de néhányat kiemelnék, amit érdemes figyelembe venni:
- méret, megbízhatóság: minél nagyobb egy bróker annál biztonságosabb. Amelyiknek van banki háttere – Erste, K&H, Charles Schwab, stb. – az még jobb, illetve az ismert brókerek jellemzően megbízhatóbbak.
- költségek: többféle költséggel operálnak a brókerek, ilyen a számlavezetési díj, az állománydíj – ami a legrosszabb költség -, a vásárlási/eladási díj és a devizaváltási költség (amennyiben nem USD-t helyeztek el a brókerszámlán)
- instrumentumok elérhetősége: nem mindegy, hogy melyik brókernél melyik piac érhető el, illetve kérésre felveszik-e az adott instrumentumot és azt milyen gyorsan.
- számla típusa: cash vagy margin számla, utóbbin lehet csak opciózni. Magyarországi adórezidenseknek fontos a TBSZ számla megléte, de más országok állampolgárainak is vannak speciális – például az amerikai 401K nyugdíjmegtakarítási számla – lehetőségeik, amelyeket vagy támogat a bróker vagy sem.
- felület: az egyik leginkább alulértékelt szempont, pedig giga szívás tud lenni. Akinek volt Random Capital számlája, ami egy már megszűnt magyarországi bróker volt, az tudja, milyen, mikor egy 90-es évekből ránk maradt felületen kell dolgozni. Az Erste rendszere tetű lassú, az Interactive Brokers-hez repülőgépvizsga kell, a LightYear meg az egyszerű, de modern köntösbe öltöztetett megoldásokban hisz.
A fentiek alapján az Interactive Brokers számláját ajánlom, mert:
- a világ legnagyobb brókere, erős háttérrel
- kismillió instrumentum érhető el rajta, egy részvényből sokszor többféle piacra bejegyzett – pl. az eredeti és az ADR is – részvény is elérhető
- Interactive Brokers egy diszkont bróker, a piacon nekik a legalacsonyabbak az áraik
- be lehet kötni hozzájuk a Wise számlát, amiről gyorsan lehet átutalni pénzt
- a Morningstar elemzései ingyenesen elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
- az EVA keretrendszer adatai elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
- van cash és margin számlájuk is, magyar állampolgárok nyithatnak TBSZ-t
- háromféle felületet is használhattok: van webes és PC-s kliens és telefonos applikáció is
Milyen adatforrásokat használtok a részvények elemzéséhez?
Kvantitatív elemzéshez elsősorban különböző részvényszűrő oldalakat, kvalitatív elemzéshez a cég jelentéseit, illetve egyéb elemzéseket, például a Substack csatornáját, podcastokat – Business Breakdowns – és hasonló forrásokat használunk.
Mi számít: az értékeltség vagy a minőség?
A válasz az hogy mindkettő, de a minőség a fontosabb. Sokkal jobb megvenni egy nagyon minőségi vállalatot korrekt áron, mint egy olcsó, de rossz minőségű cég részvényeit.
Milyen időtávra érdemes részvényt vásárolni?
A minimum az 5 év, de inkább 10 évtől a végtelenig kell az időtávval számolnotok. A megközelítésünk tipikus „buy and hold”, a kiválasztáson van a hangsúly, utána minél tovább igyekszünk tartani a részvényeket, amihez meggyőződés kell. Ritkán adunk el, elsősorban, ha úgy érezzük, hogy megdőlt a felállított tézis, vagy ha hibát követtünk el.
Melyik a jobb: az egyedi részvények vagy az ETF-ek?
Ebben a kérdésben nincs igazság. Egy S&P 500 ETF-fel nagyon egyszerű lekövetni a piacot, kezdőknek ezt érdemes csinálnia, mert kis tudással és gyakorlattal is kivitelezhető. Az egyedi részvények elemzése cégenként 30-50 órát igényel, így aki ezt nem szereti, annak nem javasoljuk. Az ETF vásárlás menetéről az alábbi cikkben írtunk: ETF jelentése, vásárlása
TBSZ számlán tartjátok a részvényeket?
Miért nem határoztok meg az elemzéseitekben konkrét vételi árat a részvényekhez?
Több okból sem határozunk meg vételi árakat: egyrészt azért, mert egy vállalat értékét pontosan kiszámolni nem lehet. Másrészt pedig azért, mert nem adhatunk befektetési tanácsokat, ezek az elemzések csak azért születnek, hogy támogassák mások döntéseit. Ezért is használjuk más szolgáltatások fair érték becsléseit, illetve valamekkora biztonsági ráhagyást. Végső soron úgyis a meggyőződésetek dönti majd el, nektek mennyit ér egy vállalat.
Melyik részvény árfolyama fog emelkedni vagy csökkenni?
Senki nem tudja, mivel nincs varázsgömb, ami megmondaná. Matematikai valószínűségekre lehet alapozni. Azoknak a jó minőségű vállalatoknak hosszabb távon emelkedik az árfolyama, amelyeknek növekszik az árbevétele, képesek a megtermelt készpénzt visszaforgatni az üzletmenetbe, magas a belső értékteremtés mellett. De rövid távon – pár év – a piac és az árfolyam is bármerre mozoghat.
Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az itt megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.
