Az eddigi cikkeink jellemzően az amerikai – illetve az állampapíros írások a hazai – piacra vonatkoztak. Ennek egyszerű oka van: az USA cégeiről és tőzsdéiről iszonyatos mennyiségben állnak rendelkezésre adatok. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek remek vállalatok Európában, és ha ezekbe akartok fektetni, akkor a német piac szinte megkerülhetetlen. Már pedig ha német piac, akkor a DAX index ismerete egy igencsak fontos elem, de nemcsak erről lesz ma szó, hanem néhány érdekes vállalatról is, amelyik az indexben szerepel és felkeltette a figyelmemet.

DAX index: egy kis német történelem

A DAX index – Deutscher Aktienindex – történelme közel sem nyúlik olyan régre vissza, mint mondjuk a DJIA, az amerikai indexé. Ennek elsősorban történelmi okai vannak, de a lényeg az, hogy 1988 július 1-én hozták létre, az üzemeltetője a Deutsche Börse, amelyet 1992-ben alapítottak meg. Érdekessége, hogy a Deutsche Börse-t – amit a DB1 ticker alatt jegyeznek – is tartalmazza a DAX index, pont ugyanúgy, ahogyan az S&P 500-ban is megtalálható a Standard & Poor’s vállalat – SPGI -, amelyik az S&P 500-at üzemelteti. Erről egyébként „Az S&P 500 index lényege és használata” című cikkben írtam.

A DAX index – amelyet DAX 30 index vagy Germany 30 néven is szoktak emlegetni – egy 30 vállalatot magában foglaló, kapitalizáció súlyozású index. Vagy legalábbis ez volt 2021 végéig, amikor 40 vállalatra emelték az indexben szereplők számát. Szokták ezeket úgy is aposztrofálni, hogy ez a 40 vállalat Németország 40 legfontosabb társaságának tőzsdei állapotát követő aggregált mutató. Piaci kapitalizáció alapján a 30 vállalat nagyjából a piac 80%-át reprezentálta, és ez a szám nyilván a 40 cég esetében még magasabb lett. A társaságokat a Frankfurti Tőzsdén jegyzik, illetve érdemes még tudni a kereskedési rendszer nevét, ezt Xetra-nak hívják.

DAX index bekerülési feltételek

Ahogyan a Standard & Poor’s is létrehozta egy fajta előszűrésként az S&P 500 index bekerülési feltételeit, így a DAX index esetében is vannak ilyenek, igaz, a rajta szereplő pontok meglehetősen eltérnek az amerikai listától. Az alábbiakat kell teljesítenie azoknak a cégeknek amelyek be akarnak kerülni az indexbe:

• jegyzik a Frankfurti Tőzsdén
• megfelel a Frankfurti Tőzsde Prime Standard kritériumainak (ami elsődlegesen átláthatósági követelményeket jelent)
• benyújtotta a felügyeletnek az éves és féléves jelentéseit és a negyedéves számait
• pozitív EBITDA – adózás, értékcsökkenés, amortizáció és kamatfizetés előtti nyerség – értékkel rendelkezett az elmúlt 2 évben
• folyamatosan kereskedhető a Xetra rendszeren keresztül
• legalább 30 nap eltelt az első tőzsdére bevezetés óta
• a vállalat részvényeinek legalább 10%-ával nyilvánosan kereskednek (pl. nem az állam ül rajta)
• a vállalat székhelye Németországban található vagy a vállalat részvényeinek túlnyomó részével Frankfurtban kereskednek és a vállalat székhelye az EU-ban található

Néhány megjegyzés a fentiekhez: a Frankfurti Tőzsdén nemcsak német papírokkal lehet kereskedni. Erre már láthattatok korábban példát az amerikai tőzsdék esetében is, ahol a külföldi részvényeket ADR papírként jegyzik be – pl. a németeket is -, és ez visszafele is tud működni. Az utolsó kitétellel pedig remekül körbeírták, hogy valójában EU-s vállalatok kerülhetnek fel a DAX index listájára. A többi kívánalom pedig az S&P 500 index követelményeihez hasonló.

A DAX index szereplői

Felsorolás jelleggel leírom az indexben szereplő 30 céget: Adidas (ADS), Allianz (ALV), BASF (BAS), Bayer (BAYN), Daimler Truck Holding AG (DTG), BMW (BMW), Continental (CON), Covestro (1COV), Delivery Hero (DHER), Deutsche Bank (DBK), Deutsche Börse (DB1), Deutsche Post (DPW), Deutsche Telekom (DTE), Deutsche Wohnen (DWNI), E.ON (EOAN), Fresenius (FRE), HeidelbergCement (HEI), Henkel (HEN3), Infineon (IFX), Linde (LIN), Mercedes-Benz (MGB), Merck (MRK), MTU Aero Engines (MTX), Muncih Re (MUV2), RWE (RWE), SAP (SAP), Siemens (SIE), Hannover Rueck SE (HNR1), Volkswagen (VOW3), Vonovia (VNA).

Ehhez csatlakozott a következő 10 cég 2022-ben: Airbus SE (AIR), Brenntag SE (BNR), Hello Fresh (HFG), Porsche Automobil Holding (PAH3), Puma SE (PUM), Qiagen N.V. (QIA), Artorius AG Vz (SRT3), Siemens Healthineers AG (SHL), Symerise AG (SY1), Zalando SE (ZAL). A teljes listát ABC sorrendben itt nézhetitek meg. Természetesen itt is vannak kiírások és bekerülések, ez pl. a legutóbbi.

A fenti felsorolásban észrehevettek néhány érdekességet, pl. a konzorciumok – Siemens, Siemens Energy, Siemens Healthineers – jogilag különálló vállalatok, illetve, hogy például a Porsche AG tulajdonosa évek óta a Volkswagen, mégis külön entitásként szerepelnek a DAX index listáján.

Hogyan működik a DAX index?

Ahogyan azt már „Az S&P 500 index lényege és használata” című cikkben említettem, az S&P 500 index egy kapitalizáció súlyozású index, ahogyan a DAX index is. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Kapitalizáció súlyozású indexek: a vállalatok méretét veszi alapul, amit más néven piaci kapitalizációnak nevezünk. Ez a részvények árának és a részvények számának szorzatából származtatott érték, így a nagyobb vállalatok a nagyobb piaci kapitalizációjuk miatt jobban befolyásolják az index mozgását mint a kisebbek. Természetesen ez a módszer is küszködik problémákkal, például a túl nagyra növő vállalatok árfolyammozgása elmaszkolja a kisebbek esetlegesen ellentétes mozgását. A DAX index egy kapitalizáció súlyozású index, ahogyan a modern indexek nagy része is.

Éppen ezért érdemes megnézni, hogy melyik vállalat mekkora súllyal esik latba és azok hogyan torzítják a DAX-ot:

• Top 1 cég: ~9,8 % – S&P 500 ~7%
• Az első 3 cég: ~26.9% – S&P 500 ~16,7%
• Top 5 cég: ~37.3% – S&P 500 ~21%
• A legjobb tíz cég: -57.7% S&P 500 ~28,5%

Mint látható, sokkal durvábban módosítja az indexet a Top 10 cég, mint az S&P 500 esetében, igaz ott sokkal több az indexben szereplő cég is, szóval ez tuljadonképpen normális. Az már nem annyira, hogy a Linde egyedül majdnem 10%-kal torzítja a DAX index mozgását. Érdemes még azt tudnotok, hogy a DAX szóból képeztek egy MDAX – ez a közepes kapitalizációjú – és egy SDAX – ez pedig a kis kapitalizációjú – cégeket tartalmazó indexet is, illetve a CDAX az összes német tőzsdei céget tartalmazza. Vannak még más, adott „téma” szerint összeválogatott indexek is, mint az ÖkoDAX vagy a TecDAX, aminek a nevéből kitalálható, milyen társaságokat tömörítenek magukban.

Egy kis magyar érdekesség

A másik tipikus súlyozási metódus az ársúlyozás, ahol a cégek árfolyamait összeadva és azt elosztva a cégek számával egy számtani átlagot képezünk, ilyen a DJIA index, erről “Az S&P 500 index lényege és használata” című cikkben írtam. A Budapesti Értéktőzsde – rövidítve BÉT – indexe – a BUX – azonban egyik kategóriába sem tartozik, hiszen ez egy közkézhányad típusú – ezt szokták shares float vagy shs. float szavakkal jelölni – index. A közkézhányad azt jelöli, hogy egy cég esetében mennyi részvény van nem stratégiai befektetők – 5%-os részesedésnél kisebb rész birtoklók – kezében. Fontos kiemelni, hogy az alkalmazott súlyozás miatt az index teljesítményét jelenleg ~90%-ban 3db (OTP, Mol, Richter), ~95%-ban 4db (+Magyar Telekom) részvény határozza meg, ami nagyon jelentős mértékű koncentráció. Erről és a magyar részvényekről bővebben az iO Charts ezen linkjén olvashattok, de most térjünk vissza a DAX indexhez.

Honnan szerezzetek információkat a DAX index és Európa cégeiről?

Eddig jellemzően az amerikai piac vállalatairól volt szó a korábbi cikkekben. Ez nem véletlen, hiszen ezekhez áll rendelkezésre a legtöbb információ. Anélkül pedig eléggé nehéz lenne részvényeket elemezni, hogy még a számokat sem látjátok, szerencsére azért van elég oldal angol nyelven is elérhető. A teljesség igénye nélkül néhány, amin lehet keresgélni:

• Europeandgi: európai osztalékos oldal
• MoneyInvestExpert: alapvetően ez is osztalékos oldal, még anno a Seeking Alpha-n találtam meg a blogja alapján
• Dividendstocks.cash: a blog szekcióban vannak elég jó elemzések európai cégekről
• Engineer my Freedom: gyakorlatilag egy pénzügyi blog az önmegvalósításról
• just-dividends.com: mindenféle blogokat, YouTube csatornákat és podcastokat listázó gyűjtőoldal (igen, az iO Charts is rajta van :D)
• Seeking Alpha: a legtöbb elemzés itt található, és azokról a papírokról, amiket az amerikai tőzsdére ADR részvényként bejegyeztek, szokott lenni elemzés

Aki beszél németül, az még számtalan másik forrást is találhat. A másik út az információkhoz jutáshoz, hogy azokat a DAX index listáján is szereplő részvényeket keresitek, amelyeknek van amerikai megfelelője, vagyis ADR papírként is létezik. Például a Bayer AG ADR – BAYRY – papírjáról van elemzés a Morningstar.com-on. ami egy alapvetően amerikai oldal, de mindenféle olyan céget is elemeznek, amelyik elérhető az USA tőzsdén valamilyen formában. Másik példa a szintén német, de a nem DAX index szereplő Roche Holding AG létezik RHHBY ticker alatt is – ez az ADR papír -, meg RHHVF jelölővel is. A lényeg az, hogy egy cégnek számtalan tőzsdére bevezetett instrumentumáról lehet információkat találni, ha ügyesek vagytok.

A DAX index-szel való kereskedés

Ahogyan azt az S&P 500 kapcsán is írtam, a DAX index önmagában nem lekereskedhető, tehát nem tudtok a DAX indexbe fektetni. Ehhez valamilyen pénzpiaci termékre lesz szükségetek, amelyet készséggel létrehoztak számotokra a brókerek és a bankok, csak dőljön hozzájuk a lóvé. Több lehetőségetek is van arra, hogy a DAX index mozgását lekövessétek.

A dolog nem sokban különbözik az S&P 500 vagy a DJIA lekövetésétől. Alapvetően kétféle halmazra bontanám a pénzügyi instrumentumokat, amelyekkel ez véghezvihető. Az egyik a kereskedésre kitalált, rövid távon használt terméket, mint a CFD – contract for difference -, a certifikát, de ezek csak helyettesítő termékként követik a DAX index árfolyamelmozdulásait. A CFD-k ráadásul tőkeáttételes, tőzsdén kívül kereskedett – ún. OTC – termékek, míg a certifikátok tulajdonképpen ennek a tőzsdei megfelelői. Ebből is van tőkeáttételes termék, ez a warrant. Ezek meglehetősen spekulatív, nagy kockázatú eszközök, soha nem használtam őket, pont ezen okból kifolyólag. Elméletileg a határidős piacon is lekereskedhető az index – ez a futures -, de ez a hatalmas pozícióméret miatt az átlagos befeketetők számára nem elérhető, inkább az intézményi befektetők játszótere.

Szerencsére a DAX indexre is létrehoztak már ETF-eket, vagyis tőzsdén kereskedhető befektetési alapokat. Ezek úgy működnek, hogy a DAX index részvényeiből létrehoznak egy részvénykosarat úgy, hogy azokat fizikailag is megveszik olyan súlyozással, ahogyan azok az indexben szerepelnek. Vagyis nem követő, hanem fizikai termékként valósítják meg az index létrehozását és az árfolyammozgás lekövetését. Mivel a DAX index likviditása magas, ezért tulajdonképpen rövid- és hosszútávú befektetésre is alkalmasak az ilyen eszközök. A DAX ETF-ekről a Justetf oldalán érdemes tájékozódnotok.

A DAX index adóvonzata magyar állampolgárok szempontjából

A témáról bővebben a „Részvények osztalék adózása” című cikkemben már írtam, viszont akkor az ETF-ekről olyan nagyon sok szó nem esett. Ennek több oka is van, például hogy alapvetően az amerikai piacra és egyedi részvényekre fókuszáltam. Azzal viszont hogy a DAX index és az európai piac is képbe került, változott a helyzet. Egy gyors ismétlés pontokba szedve, hogy mit is kell tudnotok az adózásról. Alapesetben az amerikai részvényekből indulok ki – ebből a szempontból lényegtelen, hogy az egyedi részvény vagy ETF -, ezek alapján:

• az amerikai részvények árfolyamnyereségét 15%-os SZJA adó terheli
• az amerikaiak ezt a 15%-ot ún. witholding taxként visszatartják, vagyis nem is jelenik meg a számlátokon (az, hogy ott is 15% az elvonás mértéke, az véletlen, de a két dolog nem ugyanaz, csak az adó értéke egyezik)
• az USA és Magyarország között létezik a „Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény”, ezért a 15%-os witholding tax után már itthon nem kell az SZJA-t megfizetni (egyes brókereknél kell kérni, hogy ezt állítsák be, különben 2×15% kerül levonásra)
• ha a részvény osztalékot fizet, akkor a 15%-os SZJA adón kívül, az osztalékokra 15%-os SZJA+13%-os SZOCHO (idéntől, korábban magasabb volt) adó is vonatkozik
• ha elég magas volt a fizud (nagyjából 3.6 millió forint évente) és fizettek utánad SZOCHO-t, akkor azt külön nem kellett megfizetned (KATA-sok megszívták, mert nekik nincs SZOCHO-juk)
• A TBSZ számlán mind az árfolyamnyereségre eső 15%-os SZJA adó, mind az osztalékra eső SZOCHO elkerülhető (KATA-soknak is)

Persze van még pár kivétel – MLP distribution adózása, a nyereségüket nem az USA-ban szerző amerikai cégek esete stb. -, de a lényeg a fenti felsorolásban van.

A DAX indexet követő instrumentumok adózása

Az ETF-ek annyiban speciálisak, hogy vannak úgynevezett UCITS ETF-ek, ami angolul a nehezen értelmezhető Undertakings Collective Investment in Transferable Securities rövidítése. Ennek lényege, hogy az ETF-ekhez mellékelnek egy tájékoztatót, ami felhívja a figyelmet a kockázatokra és hasonlókra, viszont a legtöbb amerikai szolgáltató ezt nem mellékelte az alapjaihoz. Az Európában bevezetésre kerülő alapokhoz viszont muszáj, különben a tőzsdefelügyeletek nem engedélyezik a forgalmazásukat. Éppen ezért érdemes a Justetf.com oldalon keresni ilyeneket, mert ott csak az európai ETF-ek vannak feltüntetve, vagy az olyan amerikai instrumentumokat tartalmazó alapok, amelyeket Európában jegyeztek be.

Ez egyben azt is jelenti, hogyha egy DAX index ETF-et választotok, abban lesznek osztalékfizető részvények is. De mivel UCITS típusú az ETF, nem kell az osztalék után SZOCHO-t fizetnetek, illetve az osztalékot is teljes mértékben kifizetik – nincs witholding tax -, nyilván ezt nektek majd le kell adóznotok a magyar állam felé. Természetesen a 15%-os SZJA is megspórolható, ha TBSZ számlán veszitek meg az ETF-et. Általában a kisbefektetőknek azt javasolják, hogy visszaforgató – accumulating – típusú ETF-eket válasszanak, mert a kis osztalékot nagyon drága újra befektetni, erről a témáról bővebben „Az ETF jelentése, ETF vásárlás útmutató” című cikkben írtam. Természetesen az előbb elhangzottak az egyedi részvényekre is igazak, ha nem a DAX index követése a cél.

Néhány érdekes cég a DAX index listáján szereplő cégekről

Amikor megnéztem, hogy a DAX index 40 részvényéből melyik fizet osztalékot és melyik nem, meglepve tapasztaltam, hogy 35 fizet, és a maradék 5 cégben is vannak olyanok – pl. Deutsche Bank -, amelyek korábban fizettek. Azt hozzá kell azért tennem, hogy az osztalékfizetés egyáltalán nem akkora Szent Grál Európában, mint Amerikában, és különösen a németek visszafogottak ebben a tekintetben. Egy Exxon Mobile-nál (XOM) teljes mértékben elképzelhetetlen lenne az osztalék megvágása csak azért, hogy javuljon a fiskális helyzetük – pl. a 2020-as válságban is előbb rúgták ki az embereket és vettek fel hitel, semmint hogy vágjanak az osztalékon -, és ezt mindaddig fent is tartják, amíg minden kötél nem szakad.

A 2020-as pandémiában emiatt sokkal több osztalékvágást jelentettek be a cégek Európában, mint az USA-ban, és a németek egyébként is hajlamosabbak vágni az osztalékon például akkor is, ha egy társaságnak túl sok az adóssága. Vagyis annak ellenére, hogy a vállalatok jelentős része fizet osztalékot, nem feltétlenül jobb ezeket a cégeket ebből a szempontból megvenni, mint amerikai társaikat. Az is elgondolkodtató, hogyha ilyen sok vállalat fizeti ki a megtermelt nyereségét osztalék formájában, akkor vajon nem tudják ezt hatékonyabb formában felhasználni? Az Amazon (AMZN), az Alphabet (GOOGL) például inkább a fejlesztésbe invesztál és ezért nem fizeti ki a nyereséget, hiszen ennek a pénznek jobb felhasználási módjai is lehetnek.

A DAX index legjobb vállalatai?

Az viszont tagadhatatlan, hogy Németországban is van nem egy kiváló vállalat, amire érdemes ránéznetek. Szerencsére az amerikai screener oldalak a legtöbb német részvényt – de legalábbis az ismertebbeket – listázzák, így azért szép számmal állnak rendelkezésre róluk adatok. Bár sosem elemeztem behatóbban a DAX index részvényeit, de ha valahol el kellene kezdenem, akkor a Wallmine.com keresőjébe csépelném be a neveket, és megnézném, milyen marzsokat produkálnak a vállalatok.

Pont ezt tettem, és a 40 vállalatból 28 egyből ki is esett az értékek alapján, persze nem kell mindenkinek annyira szigorúan meghúzni a határt, mint ahogy én tettem. A maradék 12-nél ahol negatív értéket láttam, azt egyből kiszórtam, igaz a Porsche – PAH3 – megérne egy konkrét ránézést, mert ott valamilyen anomália van az értékekkel. Sárgával jelöltem az elmegy vállalatokat, viszont ezeken felül is találtam 3 olyat – Deutsche Boerse (DB1), Qiagen N.V. (QIA), SAP SE (SAP) -, ami második ránézésre – ami még mindig nagyon távol áll a komolyabb elemzéstől – sem tűnik rossznak.

Nagyon fontos, hogy ezek quantitatív értékek, és a qualitatív dolgokat – menedzsment kommunikáció, értékteremtés, diverzifikáltság, szavazati arányok, felvásárlások stb. – semmilyen formában nem tükrözik. Sok más fontos elem is hiányzik a képletből, például az, hogy a jelenlegi árfolyam mennyire adja vissza a vállalatok fair értékét. Akit érdekel, az a Morningstar vagy a Gurufocus oldalán azért kutakodhat egy kicsit, amennyiben van előfizetése vagy ha elindít egy 14 napos ingyenes próbát. Gyorsan fussuk át, hogy nagyjából mit kell tudni erről a három vállalatról, és hogy hogyan érdemes nekiállni a kutatásnak.

A DAX index Top 3 vállalata?

Ez a cikk alapvetően nem részvényelemzésről szól, és bár ott van minden cikk végén a disclaimer szekció, itt külön felhívnám a figyelmeteket arra, hogy ez véletlenül sem egy vételelre vagy eladásra buzdító írás, nem végezhetek ilyen tevékenységet, de nem is áll szándékomban. Amennyiben mélyebben érdekel titeket ez a 3 cég, akkor végezzétek el a saját kutatásotokat, és önállóan döntsetek, az iO Charts hasábjain nem fog olyan cikk megjelenni, ami vételi vagy eladási műveletre bíztatna bárkit is.

Szeretném továbbá még egyszer felhívni a figyelmet arra, hogy a mostani okfejtés nem minősül elemzésnek, pusztán csak egy fejtegetés azzal kapcsolatban, hogy az alábbi cégek nagyjából milyenek lehetnek. Az alapokat megadja, de semmi többet, vagyis önálló elemzés szükséges ahhoz, hogy ezeket a vállalatokat tényleg olyan jónak nyilvánítsátok, mint amilyennek elsőre tűnnek.

Deutsche Boerse Group – DB1

A Deutsche Boerse AG nem más, mint a német tőzsde és a DAX index üzemeltetője, ebben az értelemben a Standard and Poor’s – SPGI – német megfelelője. Miért szeretjük az ilyen típusú a cégeket? Az egyik oka az, hogy nem igazán vannak szem előtt, nincs egy nagy sikersztori mögötte, mint mondjuk a Tesla – TSLA – esetében, viszont mindig szükség van a szolgáltatásukra. Nem állítanak elő készterméket, ezért alapvetően nincsenek nagy visszforgatandó költségeik, és nem is igazán ciklikusak. Persze magában a működésükben azért megfigyelhető valamilyenfajta ciklikalitás, ami leköveti a gazdaság hullámzását, de alapvetően mégsem egy acélgyár jellegű ciklikus vállalat. A tevékenységük nem igazán függ a nyersanyag áraktól, viszont egy olyan szolgáltatásról van szó, ami nehezen megkerülhető. Hogy pontosan mik ezek, azt a vállalat honlapján megtekinthetitek.

Ami a puszta számadatokat illeti, DB1-nek a legmagasabb a gross, az operating és a profit marzsa is, ami általában jót jelent egy vállalatnál. Nézzük, milyen számokat találhattok még a cégről a neten, ezek kikeresésére például a Gurufocus oldala kifejezetten jó. Visszaad például olyan adatokat, mint a cégek adóssága – ami a DB1 esetében gyakorlatilag nulla – vagy éppen az értékeltség, ami a Deutsche Boerse Group esetében a sok éves átlag felett van egy kicsivel.

Szintén jó jel, hogy a cégünk bevétele 10 éve, 2012 óta emelkedik. Még számtalan más adatot is le lehet olvasni a grafikonokról, de ez már a ti feladatotok lesz. Alapvetően nem tűnik rossz cégnek a DB1, de az értékeltségével vannak gondok – pl. a Peter Lynch chart alapján -, és azért az amerikai – Standard & Poor’s, Moody’s – „megfelelőivel” összehasonlítva elég sok értékben alulmarad. Még egy tipp a forrás kereséshez, a Seeking Alpha-n egész sok elemzés található a társaságról, ahogy a Morningstar is szemlézte nemrég a céget.

Qiagen N.V. – QIA

A nem túl németes nevű Qiagen N.V. egy minta- és vizsgálati technológiákat biztosító diagnosztikai cég, alapvetően molekuláris biológiával, gyógyszer és DNS kutatással és teszteléssel foglalkoznak. Érdekessége a cégnek, hogy a QGEN ticker alatt a New-yorki tőzsde is listázza, ami azért jó, mert így van róla Morningstar elemzés, vagyis angol nyelven is közelebb kerülhettek a vállalathoz. Alapvetően a „healthcare” szektor cégei meglehetősen trükkösek, ugyanis nagyon nem mindegy, hogy idős ápolással, nagyker értékesítéssel – ez tulajdonképpen egy retail üzlet -, generikus gyógyszerek, esetleg rettegett betegségek – pl. rák – elleni gyógyszerek fejlesztésével, orvosmedikai eszközök gyártásával, laborhoz köthető kutatással és teszteléssel vagy gyógyászati rendszerek üzemeltetésével – gyakorlatilag ez egy speciális IT terület – foglalkoznak. A Yardeni oldalán nemrég olvastam egy elemzést a szektor marginjaival kapcsolatban, ide is bevágom a képet, ugyanis eléggé nagy a szórás. Az sem mellékes, hogyha valahol orbitális perek szoktak indulni, az pont a gyógyászati szektor, tehát nem nevezném rizikómentes szegmensnek a healthcare-t.

Bevallom őszintén, tőlem nagyon távol áll az, amit a Qiagen csinál. Soha életemben nem foglalkoztam ilyesmivel, és szerintem ez igaz az emberek nagyobb részére is. A metrikái viszont nagyon szépek a cégnek, kezdve a marzsokkal, amiket már feljebb is láthattatok. A folyamatosan emelkedő bevétel is meggyőző, az egy részvényre jutó EPS viszont eléggé ugrál, igaz, az elmúlt 2 évben jelentősen megnőtt. Emiatt a sokszor emlegetett Peter Lynch charton olcsónak néz ki a cég, a Morningstar szerint is fair érték alatt forog. Két dolog tűnt még fel, hogy ez egy jelentős versenyelőnnyel nem rendelkező vállalat – nehéz megvédeni az üzletmenetet -, illetve, hogy a ROIC értéke – mennyi tőkebefektetés szükséges a nyereség generálásához – lehetne magasabb. Az amerikaiak nem sok elemzést írtak róla a Seeking Alpha-n a legújabb is több, mint 1 éves, így én a német források között keresgélnék.

SAP SE – SAP

Az SAP talán a három közül itthon a legismertebb cég. Ez alapvetően egy IT mamut, ami különböző vállalati szoftvermegoldásokat biztosít, mint erőforrás tervezés, vállalatirányítás, adatbázis menedzsment, és hasonlók. Ez már jóval közelebb áll hozzám, mint az előző vállalat, és a tech szektor egyébként is felkapottabb, jobban szem előtt lévő szektor, mint a gyógyszeripar.

A marzsai ennek a cégnek is rendben vannak, viszont az feltűnt, hogy a bevétel növekedések 5 és 10 éves átlaga sokkal magasabb, mint a jelenlegi és az operating margin – üzemi nyereségnek fordítják sok helyen, de szerintem borzalmas ez a kifejezés – pedig csökkent ez elmúlt évben. Az EPS viszont szépen növekszik, vagyis olyan nagyon nagy baj azért nincsen, és első pillantásra rendben van az adósság szintje is. Mivel ez egy 125 milliárd dolláros piaci kapitalizációjú cég, ezért itt mindig meg szoktam nézni, hogy nincsenek-e strukturális gondok, hiszen például az IBM is ilyesmivel kínlódik évek óta.

Ami az értékeltségét illeti, P/E alapon a historikus átlagokhoz képest nem tűnik drágának a cég, és ezt több oldal is megerősíti, persze jobban be kéne kukkantani a színfalak mögé, hogy ennek mi az oka, hiszen a számok sosem mutatják meg a teljes képet. Nem mondom, hogy „dirt cheap”, de érdemes felvennie a figyelőlistára annak, aki a DAX index részvényei közül válogatna. Az SAP-t is jegyzik ADR papírként az amerikai tőzsdéken, és a Morningstar is elemezte a céget, sőt a Seeking Alpha-n friss írások is vannak róla, tehát nem kell feltétlenül német nyelvű forrásokhoz nyúlnotok.

Összegzés

Most, hogy már ismeritek a DAX index minden csínját-bínját, el tudtok indulni a német tőzsde és az ott listázott cégek elemzése felé. Ahogyan az kiderült, a DAX index nem is tér el olyan nagyon amerikai társaitól, hasonló logika mentén működik, és hasonlóan is kell használni. Bár többször leírtam, itt újra megteszem: a fenti hevenyészett leírás a 3 cégről maximum gondolatébresztőnek jó, és ha már sikerült felkeltenem a figyelmeteket irányukban és ezzel valakit komolyabb elemzésre tudok sarkallni, akkor már megérte. Mindenkinek sikeres befektetés kívánok, a kockázatok minél ügyesebb kezelése mellett.

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az iO Chartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.