A magas infláció hatását, ami az árszínvonal emelkedésében nyilvánul meg, egy ideje már mindenki a saját bőrén tapasztalhatja. A magas infláció ráadásul jellemzően tőzsdepiaci eséssel jár együtt, így a befektetők joggal aggódnak amiatt, hogy vajon mi fog történi a portfóliójukkal. Ebben a cikkben megpróbálok utánajárni annak, hogy mi várható a piacokon, illetve tisztázom, hogy mi a kapcsolat a magas infláció és a tőzsdei hozamok között.
💸Mi az infláció?
Korábban írtam arról, mit jelent az infláció, de egy kicsit elevenítsük fel, hogy pontosan miről is van szó. Az infláció felfúvódást jelent, aminek lényege, hogy a pénzetek vásárlóereje folyamatosan csökken az infláció mértékével. Vagyis, ha 10% az éves infláció, és van 1000 USD tőkétek, akkor annak a vásárlóereje egy évvel később 900 USD-re esik. Az infláció azért „alattomos”, mert összegszerűen nem fog változni a vagyonotok, csak azt fogjátok észrevenni, hogy kevesebbet tudtok vásárolni ugyanazért az összegért.
🍔Infláció: Hamburger Index
A hamburger index, más néven Big Mac Index, egy közgazdasági eszköz, amelyet a The Economist magazin hozott létre 1986-ban. Célja, hogy egyszerűen és szemléletesen mutassa be, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző országok valutái a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján.
🍔 Hogyan működik?
Az index a világ minden táján kapható Big Mac hamburgert használja mérőeszközként, mivel ugyanazt a terméket mindenhol hasonló módon állítják elő, de eltérő áron árulják, az adott ország gazdasági viszonyaitól és valutájának erejétől függően. Ez alapján könnyen látható, hogy egy gazdaság és egy valuta alul- vagy túlértékelt-e az amerikai dollárhoz képest.
A defláció az infláció ellentéte, az általános árszínvonal csökkenését jelenti, míg dezinfláció az infláció csökkenését. A stagfláció egy speciális eset, ilyenkor magas infláció mellett lassú gazdasági növekedés vagy akár recesszió következik be, ami magas munkanélküliséggel párosul. Ez utóbbi mindig valamilyen súlyos gazdasági szerkezeti problémával függ össze.
🧺📉Magas infláció és a keresleti nyomás
Most, hogy minden fontos fogalmat tisztáztam, nézzük meg, miért alakul ki az infláció. Az egyik oka a keresleti nyomás, amikor a megnövekedett pénzmennyiség túl kevés terméket „kerget”, és ez felhajtja az árakat. Mitől kerülhet sok pénz a gazdaságba, amivel együtt jár a magas infláció? Például az alábbiak miatt:
- pénznyomtatás: a nemzeti bankok pénzt nyomtatnak vagy kötvényeket vásárolnak, amitől megemelkedik a likviditás a gazdaságban (ez történt a COVID idején).
- kamatcsökkenés: olcsóbb lesz a hitelezés (a cégek egy fajta tőkeáttételként használják a hitel összegét), megnő a hitelfelvételi kedv, ami pörgeti a gazdaságot.
📌Gyakorlatban: talán a legjobb példa a közelmúltból a COVID járvány és a gyors pénznyomtatás hatása. Az emberek a munkájuk elvesztése, a lezárások ellentételezése miatt kapott pénzösszeget nem megspórolták, hanem a piacra öntötték, keresletet, és így inflációs hatást generálva. Elég tipikus jelenség az is, amikor egy állam államháztartási hiánya és államadóssága megemelkedik, hiszen ezt a pénzt elköltik valamire, sokszor beruházásokra, amik szintén keresletet élénkítenek.
Egyes országokban a választások előtti osztogatás is inflációt gerjeszt, hiszen a lakossághoz áramló pénzmennyiség sokszor a kereslet élénkülésében és nem megtakarításokban nyilvánul meg. Ez pedig megint inflációt generál.
🧺📉Magas infláció és a költségnövekedés
A magas infláció egyik okozója a költségnövekedés is lehet. Tipikusan olyan termékek okozzák, amelyeknek a kereslete rugalmatlan, vagyis nem helyettesíthetők más termékekkel. Persze vannak más hatások is, nézzük mik ezek:
- 🔥rugalmatlan termékek megnövekedett kereslete: ilyenek például az energiahordozók, például az üzemanyagok, a nyersanyagok, mint a fém, a fa, a ritka földfémek, és hasonló, nehezen helyettesíthető termékek, mint az alapélelmiszerek.
- 🔥munkaerő: ha nőnek a bérek, ezek költségnövekedést jelentenek a cégek számára és beépülnek az árakba.
- 🔥állami plusz terhek, adók: értelemszerűen a vállalatok ezt megpróbálják továbbhárítani a fogyasztókra, ami felhajtja az árakat.
📌Gyakorlatban: egy vállalat szinte minden esetben megpróbálja az infláció marzs rontó hatását a fogyasztókra hárítani. Ahol sikerül, ott ez indikátora az erős gazdasági várároknak.
❓Miért magas az infláció?
Az elmúlt években a fenti hatások egyszerre érvényesültek a világpiacon. A kormányok támogatás gyanánt bepumpáltak egy csomó pénzt a gazdaságba, hogy a COVID járvány hatásait enyhítsék. Közben a gazdasági termelés szűkült, hiszen nem volt kereslet és volt egy csomó lezárás, ami miatt nem lehetett fogyasztási javakat gyártani, és a lakosság fogyasztási kedve is megcsappant. Majd amikor újranyitottak az országok, hirtelen felpattant a kereslet, az energiahordozók ára megugrott, amit a kitörő háború még inkább felhajtott. A 2022 májusiában az USA-ban 8.6% volt az infláció, ami azóta a felére esett. Európában kitört az ukrán-orosz háború, ami eleinte az egekbe lökte az energiahordozók árát, ami szintén mérséklődött az LNG kapacitás kiépülése miatt. Az elmúlt pár év nulla közeli inflációjához képest ezek nagyon magas inflációs értékek, szóval joggal aggódtak a befektetők, hogy a befektetésük értéke csökken.
👀Hogyan hat a magas infláció a részvényárfolyamokra?
Ha egyszerűsíteni akarnék, azt mondanám, hogy lefele hajtja azt, de ne szaladjunk ennyire előre. A fundamentális elemzés egyik alapköve, hogy a cégek különböző metrikáit használjuk elemzésre. Ezek közül az egyik legfontosabb mutatócsoport a különböző marzsok. Minél magasabb egy cég marzsa, annál hatékonyabban végzi az üzleti tevékenységét. Tegyük fel, hogy A, B és C cégek bruttó marzsa 100, 50 és 30%. Ha az inflációs környezet nullaközeli, akkor a vállalatok a marzsaik szerint termelik meg a bevételüket. De mi történik akkor, ha az infláció 3, 5 vagy éppen 10% lesz? Lecsökken a cégek bruttó marzsa az alábbiak szerint:
A fentiekből látható, hogy az alacsonyabb marzzsal rendelkező vállalatok arányaiban sokkal nagyobb marzs csökkenést szenvednek el , például 30% esetében 10% infláció 33%-os bruttó bevételesést okoz, mint azok a cégek, amelyeknek a bruttó árrése magasabb. Nem véletlenül van 3 különböző cég, ezeket a példákat nagyjából a való életből vettem. Az első, magas marzzsal rendelkező kategóriába a tőkeköltség szempontjából kis ráfordítással működő vállalkozások tartoznak, pl. pénzügyi szolgáltatók, mondjuk a Mastercard (MA), a Visa (V), bankok, mint az M&T Bank (MTB), és hasonlók. A második csoportban pl. a gép- és chipgyártók találhatók, mondjuk ASML Holding (ASML), míg a tipikusan alacsony marzzsal rendelkező üzletek kategóriájába tartoznak a kiskereskedelmi láncok, mint pl. a Walgreen Boots Alliance (WBA) vagy a Walmart (WMT).
😵💫Áthárítható-e a magas infláció a vásárlóra?
A nagy kérdés az, hogy vajon elég erős-e egy cég üzletmenete, hogy ezeket a költségeket áthárítsa a fogyasztókra. Ezt természetesen elég nehéz eldönteni, ehhez alapos kvantitatív és kvalitatív cégelemzésre van szükség, de azért vannak bizonyos támpontok. Azok a vállalkozások jó eséllyel meg tudják ezt tenni, amelyek:
- 🏰rendelkeznek gazdasági várárokkal: az ún. economic moat, Warren Buffett után szabadon, vagyis nehezen kiváltható piaci előnnyel rendelkeznek. Erős brand, hálózathatás, nagy kapcsolási költség, és így tovább.
- 🛡️nem helyettesíthető terméket forgalmaznak vagy ilyen eszközökkel rendelkeznek: nyersanyagok, ásványkincsek, üzemanyagok, kritikus gyógyszerek, nem kiváltható infrastruktúra, pl. vonatsín, internetes alap struktúra, operációs rendszerek stb. és ehhez hasonlók.
Ehhez érdemes a Morningstar oldalát böngészni (Morningstar), ahol a cégelemzésnél írják az adott vállalatok besorolását, ami lehet versenyelőny nélküli, keskeny, illetve széles várárokkal rendelkező. Amennyiben rendelkeztek Interactive Brokers számlával, akkor a Morningstar elemzéseket ingyenesen eléritek.
💊Miért fáj jobban a magas infláció a növekedési cégeknek?
Először is tisztázzuk azt, hogy az értékalapú és a növekedési címkék pont azok, aminek látszanak: csak címkék. Ezeket általában a média aggatja rá az egyes részvényekre, de nem lehet őket teljes mértékben körbehatárolni. Vagyis, a valóságban nincs két külön halmaz, van rengeteg cég, amelyikre mindkettőt rá tudnám húzni.
💡Jellemzően a régebb óta működő, érett vállalatokat szokták értékalapú részvényeknek nevezni. Alacsonyabb növekedés, osztalékfizetés, stabil üzletmenet, lassan növekvő piaci részesedés, cserébe nagyobb tulajdonosi értékteremtés. Általában nyomottabb értékelésen forognak, mint a növekedési részvények, mivel a növekedési paraméter kisebb szerepet játszik az árazásukban.
💡Ezzel szemben a növekedési részvények esetében pont ez a hangsúlyos, és ezért a befektetők hajlandók többet fizetni, nagyobbak a növekedési várakozásaik az ilyen típusú részvényekkel szemben. Ez az értékeltségi mutatókban is megnyilvánul, ezért ezek a részvények, általában, magasabb értékeltségen forognak.
Amennyiben a befektetők azt látják, hogy a vélt növekedés nem valósul meg, akkor az lefele húzza a növekedési papírok árfolyamát, hiszen ez a legerősebb komponens az árazási képletükben. Ezt általában jelenérték számítással és diszkontált cash-flow modellel állapítják meg, ahol az egyik fajsúlyos paraméter a diszkontráta, ami ebben az esetben az infláció lesz. Mivel a cég jelenértékét a jövőbeni pénztermelési képességének visszadiszkontálásával lehet kiszámítani, ezért minél magasabb lesz az infláció, annál kevesebbet fog érni a cég, ezért csökken az árfolyama. Akit bővebben érdekel a képlet és a pontos magyarázat, az az IG Group honlapján talál erről egy érdekes cikket (How does inflation affect the stock market), de amúgy a képlet ez: PV = C / (1 + i)n, ahol az „i” a kamatráta.
💸Mitől függ egy növekedési részvény növekedése?
A növekedési részvények, amelyeket pongyola módon sokszor a tech részvényekkel azonosítanak, egyik alapköve, hogy alacsony költséggel tudnak bevonni tőkét. Ez több módon is történhet, pl. bocsájthat ki saját részvényt, vállalati kötvényt stb., de az egyik legkézenfekvőbb dolog a hitelfelvétel, különösen akkor, ha a kamatok nagyon alacsonyak. Sok esetben a növekedési részvények nem termelnek nyereséget, csak tőkét vonnak be a gyors növekedéshez, amíg el nem érik azt a kritikus méretet, ahol a veszteség nyereségbe fordítható át. Hogy korábbi példákat, ilyen például a Pinterest (PINS) vagy a Twillio (TWLO), az első egy közösségi médiaplatform, a második pedig egy felhő alapú kommunikációs vállalat.
Egy másik katalizátor volt az elmúlt pár évben, hogy a befektetők az alacsony piaci kamatkörnyezet miatt nem tudták máshova tenni a pénzüket, csak a viszonylag kockázatos részvényekbe, ezért óriási összegek áramlottak be a tőzsdére. Csakhogy a dolgok megfordultak az infláció emelkedésével, így a központi bankok arra kényszerültek, hogy megemeljék az alapkamatokat, ez által drágábbá téve a hitelfelvételt. Természetesen más hatások is befolyásolták az árfolyammozgásokat, így összefoglalom. mi történt:
- 🚧Megemelkedett az infláció, emiatt a központi bankok megemelték az alapkamatot.
- 🚧A magasabb infláció miatt lecsökkentek a hozamvárakozások, amelyek a növekedési részvények árazásában jobban érvényesülnek, mint a value részvények esetében, ezért a growth részvények árfolyama esni kezdett (a NASDAQ az elmúlt fél évben 29%-ot esett a csúcstól számítva).
- 🚧A magasabb alapkamat drágább hitelfelvételt eredményez, lelassul a tőkebevonás.
- 🚧A magas infláció megnyirbálja a marzsokat. Minél alacsonyabb egy cég marzsa, annál inkább.
- 🚧A magasabb kamatráta miatt más eszközökbe fektetnek a nagy intézményi befektetők – pl. kötvényekbe -, mert ott kisebb kockázat mellett érhető el hasonló hozam. Emiatt kiáramlik a tőzsdékről a pénz.
🚫Kerüljétek el a növekedési részvényeket?
Felteszem az egymillió dolláros kérdést: vajon érdemes-e magas infláció mellett növekedési részvényeket vásárolni vagy inkább kerüljük el őket? Erre nincsen általánosan adható válasz, ez attól függ, hogy milyen minőségű cégek azok, amelyekbe fektetni akartok. Két dolgot kell figyelembe venni:
- 🙅milyen a vállalat minősége?
- 🙅milyen a cég értékeltsége?
Ahogyan már említettem, az inflációs nyomásra a növekedési részvények árfolyama jellemzően rosszabbul reagál, mint a defenzívebb társaiknak. Ez persze nem egy általános szabály, egy csomó kivételt lehetne említeni, amikor a kifejezetten jó minőségű cégek a piaci átlagnál kevesebbet veszítenek az árfolyamukból. A kérdés az, hogy honnan lehet azt tudni, hogy egy vállalat kellően jó minőségű? Például onnan, hogy megcsináljátok a házifeladatot, és fundamentálisan leelemzitek a cégeket. Aki ezt nem akarja megtenni, annak támpontként szolgálhatnak az egyes cégek marzsai, ilyeneket többek között nálunk is tudtok nézegetni (Apple részvény). Ebből lehet arra következtetni, hogy van-e az adott vállalatnak valamilyen gazdasági előnye.
A másik az értékeltség. Az ugyanis, hogy egy részvény ára esik, önmagában nem sokat jelent. Ha az értékeltsége korábban magas volt, és a korrekció vagy esés hatására csökken, és eléri a valós értékét, miközben a fundamentális mutatói nem, vagy csak alig változnak, akkor ez akár egy jó beszállási pont is lehet a részvénybe. Tehát önmagában egy piaci esés nem feltétlenül negatív folyamat, az pusztán csak a jövőbeni növekedés csökkenését jelzi, és ezt árazza alacsonyabbra a piac. Amennyiben elhisszük, hogy a problémák csak átmenetiek, és hosszabb távon újra nagy növekedés vár a kiszemelt cégekre, akkor az alacsony értékeltség egy jó beszállási pontot jelenthet.
⚠️A magas infláció is a tőzsdei hozamok kapcsolata: mit mondanak a történelmi adatok?
Most pedig tekintsünk vissza a múltra és nézzük meg, hogyan teljesítettek a piacok magas inflációs környezetben. Ha a hozamok nem esnek magasabb infláció hatására sem, akkor azt kell feltételeznünk, hogy a vállalatok egyszerűen áthárítják az inflációból eredő költségeiket, és így a profitjuk nem fog csökkenni. Ezért megpróbáltam ezt a tézist historikus adatokkal is igazolni, és eléggé kétértelmű eredményekre jutottam. Egyes kutatások azt mutatják, hogy közepes infláció mellett, két évtizedre visszatekintve az SP500-at vizsgálva nem igazán van kapcsolat az infláció és a tőzsdei hozamok között (Inflation and Stock Returns). Ez átlagosan évi 9.86%-os hozamot jelentett, míg az infláció 3.93% volt átlagban, vagyis a reálhozam 5.93%. Ennyi a részvénypiac kockázati felára a kockázatmentes hozamhoz képest.
📈Mennyi a magas infláció egyáltalán?
De egyáltalán mit tekintünk magas inflációnak? Azt tudni kell, hogy 1960 és 2021 között az éves infláció átlagosan 3.8% volt, míg az elmúlt két évtizedben 3.93%, így azt mondhatjuk, hogy a 3%-nál nagyobb érték tekinthető magasnak. Visszatérve az első tanulmányra, az a teljes piacot vizsgálja, míg a Hartfordfunds cikke már szétbontja a tőzsdét különböző szektorokra (Equity sectors and inflation), hiszen arra keresi a választ, melyek azok az eszközosztályok, amelyek jól teljesítenek inflációs nyomás alatt is.
Nem különösebben meglepő, de az egyik az energiaszektor, nehezen helyettesíthető erőforrások, és a REIT-ek, ami az ingatlankezelőket jelenti. Ez utóbbira az a magyarázat, hogy az ingatlanok valójában olyan építőanyagokból állnak, amiket összeszerelve összeáll a késztermék, az ingatlan, ezekbe az építőanyagokba pedig beépül az infláció. Ezért van az, hogy hosszabb távon az inflációhoz képest +1-2%-ot lehet az ingatlanok tartásával keresni, nem számolva a bérbeadásból származó bevételeket.
Érdekes még megemlíteni a fogyasztási termékek, consumer staples, szegmensét, ilyenek az élelmiszerek, amelyek „természetes monopóliumnak” számítanak, nehéz őket helyettesíteni. A gyakorlatban azonban a költségek áthárítását a hatósági árak sokszor megakadályozzák, jó példa erre az ár stop. Ez viszont tovább nehezíti a megfelelő részvények kiválasztását. Ezzel pedig visszajutottunk a már korábban is említett kulcstényezőkhöz: magas minőségű vállalatokat kell vásárolni, fair vagy nyomott értékeltségen, majd tartani őket hosszabb távon, ez kisimítja az értékeltségi hullámzást.
Infláció: összegzés
Az eddigiekből kiderült, hogy a magas infláció nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tőzsde alacsonyabb hozamokkal kecsegtet mint korábban. Magas infláció mellett a részvények áresése önmagában egy természetes folyamat, és bár elsőre ijesztőnek tűnik, valójában azonban belépési pontot jelenthet olyan minőségi növekedési – vagy akár value – részvényekbe, amelyektől azt várhatjátok, hogy hosszú távon ugyanúgy fognak teljesíteni, mint az esés előtt. Az árfolyamuk visszapattan, a növekedésük pedig folytatódik, így szép hozamra tehettek szert, amennyiben kellően türelmesek vagytok. Ehhez viszont elengedhetetlen az, hogy képesek legyetek a részvények minőségét és az értékeltségüket megállapítani.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Mi az infláció?
Az infláció azt jelenti, hogy az árak általános szintje emelkedik, vagyis ugyanazért a pénzért egyre kevesebb terméket vagy szolgáltatást tudsz vásárolni. Ez a pénz vásárlóerejének csökkenését jelenti, nem egy-egy termék drágulását, hanem a gazdaság egészében tapasztalható árnövekedést.
🔍 Például: ha egy kiló kenyér ma 500 Ft, jövőre pedig 550 Ft, akkor az infláció mértéke 10% volt erre az árura nézve – de az infláció mindig átlagosan, sok termék és szolgáltatás alapján kerül kiszámításra.
📦 Okai lehetnek:
- 📦túlkereslet (több pénz, kevesebb áru)
- 📦költségnövekedés (pl. energia, alapanyag drágulása)
- 📦pénznyomtatás (monetáris lazítás)
- 📦külső sokkok (járvány, háború, nyersanyagválság)
Magas infláció mellett befektetés?
A magas infláció mellett is lehet befektetni a tőzsdén. Elméletileg a magasabb infláció lefele nyomja a részvények értékeltségét, a gyakorlatban viszont az S&P 500 átlaghozamára gyakorolt hatása nem egyértelmű. 2005-2025 között az átlagos S&P 500 hozam 9.86% volt, pedig az infláció 9% fölött is járt 2022-ben, amikor egyébként valóban nagyot esett az amerikai tőzsde. A 9.86%-os átlaghozam mellé az infláció átlagban évi 3.93% volt, így a reálhozam 5-6% között alakult.
Mennyi az infláció jelenleg?
Ez attól függ, melyik országot vagy régiót nézzük (2025 június):
- USA infláció: 2.7%
- EU zóna infláció: 2%
- EU27 átlag infláció: 2.3%
- Magyarország infláció: 4.6%
Mi a tőzsde?
A tőzsde egy szervezett piac, ahol részvényekkel, kötvényekkel, árucikkekkel és más pénzügyi eszközökkel kereskednek szabályozott keretek között. Célja, hogy találkoztassa a befektetőket és a kibocsátókat, átlátható árazással és likviditást biztosítva a piaci szereplők számára.
Hogyan működik a tőzsde?
A tőzsde egy szervezett piac, ahol vételi és eladási ajánlatok találkoznak, és részvényekkel, kötvényekkel, árupiaci termékekkel vagy egyéb pénzügyi eszközökkel kereskednek. A működése lényege, hogy a befektetők és spekulánsok valós idejű árfolyamok alapján adhatnak-vehetnek eszközöket, miközben a kereslet és kínálat folyamatosan alakítja az árakat. A tranzakciókat szabályozott keretek között, brókereken vagy online platformokon keresztül bonyolítják le, és az elszámolást elszámolóházak végzik. A tőzsde tehát nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem a gazdaság egyik legfontosabb motorja, amely segíti a vállalatok tőkebevonását és a megtakarítások befektetését.
Mik azok a tőzsdei alapok?
A tőzsdei alapok (angolul: ETF-ek, azaz Exchange-Traded Funds) olyan befektetési alapok, amelyekkel ugyanúgy lehet kereskedni a tőzsdén, mint egy részvénnyel. Egy ETF egyszerre több részvényt, kötvényt vagy más eszközt tartalmaz, így diverzifikált portfóliót biztosít már egyetlen vásárlással is.
Ezek az alapok általában egy adott indexet (pl. S&P 500, FTSE All-World) követnek, és céljuk, hogy annak teljesítményét minél pontosabban leképezzék. Az ETF-ek előnye, hogy költséghatékonyak, likvidek, átláthatók, és már kisebb összeggel is elérhetők. Ideálisak azoknak a befektetőknek, akik széles körű piaci kitettséget szeretnének egyszerűen és gyorsan.
Ki a bróker? A bróker fogalma
A bróker olyan közvetítő személy vagy cég, aki ügyfelek megbízásából vásárol vagy ad el pénzügyi eszközöket – például részvényeket, kötvényeket, devizát vagy alapokat – a tőzsdén vagy más piacokon. A bróker nem saját pénzére spekulál, hanem jutalékért vagy díjért végzi a tranzakciókat.
- 🧑💼 Hagyományos bróker: személyes tanácsadást és teljes körű ügyintézést nyújt
- 📱 Online bróker: digitális platformon keresztül, önálló kereskedést biztosít (pl. Revolut, eToro, Interactive Brokers)
Emellett egyes brókerek portfóliókezelési, elemzési vagy pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat is kínálnak.
Mi a certifikát jelentése? Mi a CFD jelentése?
📄 Certifikát jelentése
A certifikát (vagy tanúsítvány) egy tőzsdén jegyzett, strukturált befektetési termék, amelynek értéke egy adott mögöttes eszköz – például részvény, index, nyersanyag vagy deviza – árfolyamát követi. A certifikátok lehetnek tőkevédettek, hozamkorlátosak vagy akár tőkeáttételesek, attól függően, milyen célra készültek. Előnyük, hogy egyszerűen hozzáférhetőek tőzsdén, és lehet velük irányba spekulálni vagy kockázatot csökkenteni. Hátrányuk, hogy bonyolultak lehetnek, és kibocsátói kockázatot hordoznak – azaz ha a kibocsátó fizetésképtelenné válik, az befektetői veszteséggel járhat.
💹 CFD jelentése
A CFD (Contract for Difference – különbözeti ügylet) egy olyan derivatív eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a befektető anélkül spekuláljon egy eszköz árfolyamváltozására, hogy ténylegesen birtokolná azt. A CFD a nyitási és zárási ár közti különbséget fizeti ki (vagy vonja le), akár emelkedő (long), akár csökkenő (short) irányra fogadunk. Gyakran használnak hozzá tőkeáttételt, ami növeli a potenciális nyereséget – de a veszteséget is. A CFD-kkel például részvényekre, indexekre, árupiaci termékekre vagy kriptovalutákra is lehet kereskedni. Előnye a rugalmasság, hátránya a magas kockázat.
New York tőzsdenyitás
A New York-i tőzsde (NYSE és Nasdaq) hivatalosan hétfőtől péntekig, amerikai keleti parti idő szerint 09:30-kor nyit és 16:00-kor zár, ami Közép- és Nyugat Európai idő szerint 15:30–22:00 közé esik. Ezt az időszakot hívják normál kereskedési időnek, de emellett léteznek elő- (pre-market) és utópiaci (after-hours) szakaszok is, amelyekben bizonyos brókercégeken keresztül továbbra is lehet kereskedni, de alacsonyabb likviditással és nagyobb kockázattal. A tőzsdék hétvégén és amerikai állami ünnepnapokon zárva tartanak.
Az amerikai tőzsdenyitás ideje valójában nemcsak a New York-i tőzsdére vonatkozik, hanem a Chicago-ira, is mert az összes USA tőzsde egyszerre nyit. A Forex piac 24 órában nyitva van hétfőtől péntekig, a világ főbb pénzügyi központjai alapján szakaszosan. A piac vasárnap este 23:00-kor nyit (Sydney) és péntek este 22:00-kor zár (New York).
A Forex piac (devizapiac) technikailag nem klasszikus tőzsde, mivel nincs központi kereskedési helyszíne, mint például a New York Stock Exchange (NYSE). Ehelyett egy decentralizált, globális hálózat, ahol a kereskedés főként bankokon, brókereken és elektronikus platformokon keresztül zajlik. Épp ezért nem „tőzsde” a szó szoros értelmében, de hasonlóan működik, és a pénzügyi piacok egyik legfontosabb szegmense.
Nasdaq nyitvatartás
A Nasdaq tőzsde, amely főként technológiai cégek részvényeinek ad otthont, hétfőtől péntekig, amerikai keleti parti idő szerint 09:30 és 16:00 között tart nyitva, ami Közép- és Nyugat Európai idő szerint 15:30–22:00 közé esik. Ez az úgynevezett normál kereskedési időszak. Emellett létezik előpiac (pre-market) és utópiac (after-hours) is, ahol bizonyos brókereken keresztül a hivatalos nyitvatartási időn kívül is lehet kereskedni, bár ilyenkor alacsonyabb a forgalom és nagyobbak lehetnek az árfolyam-ingadozások. A Nasdaq hétvégén és amerikai ünnepnapokon zárva van.
Európai tőzsde nyitvatartása
Az európai tőzsdék, például a Frankfurti Értéktőzsde (Xetra), a párizsi Euronext, a milánói Borsa Italiana vagy a londoni London Stock Exchange, általában hasonló nyitvatartási rend szerint működnek. A legtöbb európai piac hétfőtől péntekig, közép-európai idő (CET/CEST) szerint 9:00 és 17:30 között tart nyitva. Ez alól kivétel lehet a londoni tőzsde, amely brit idő szerint 8:00 és 16:30 között működik, ez nyáron és télen egy órával eltérhet a kontinentális időzónától.
Ezek a tőzsdék hétvégén zárva vannak, és az egyes országok nemzeti ünnepnapjain szintén szünetel a kereskedés. Bár az európai piacokon nincs hivatalos elő- és utókereskedési időszak úgy, mint az amerikai tőzsdéken, bizonyos brókercégeken keresztül néhány részvénnyel kiterjesztett időben is lehet kereskedni, de kisebb forgalommal és likviditással.
Mi az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet, a SEC?
Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, angolul Securities and Exchange Commission (SEC), az Egyesült Államok szövetségi kormányának pénzügyi szabályozó hatósága, amelynek feladata a befektetők védelme, a tőkepiacok tisztaságának fenntartása, valamint a piaci visszaélések, csalások és bennfentes kereskedelem megakadályozása.
A SEC-et 1934-ben hozták létre a gazdasági világválságot követően, és azóta felügyeli az amerikai tőzsdéken jegyzett vállalatok működését, közzétételi kötelezettségeit (pl. éves jelentések, negyedéves beszámolók), valamint a tőzsdei és tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelmet is. A SEC kulcsszerepet játszik abban, hogy a piacok átláthatók, szabályozottak és megbízhatóak legyenek.
Milyen brókert válasszak részvényvásárláshoz?
Több szempont is van, ami alapján brókert lehet választani – fogunk erről írni egy komplett cikket -, de néhányat kiemelnék, amit érdemes figyelembe venni:
- méret, megbízhatóság: minél nagyobb egy bróker annál biztonságosabb. Amelyiknek van banki háttere – Erste, K&H, Charles Schwab, stb. – az még jobb, illetve az ismert brókerek jellemzően megbízhatóbbak.
- költségek: többféle költséggel operálnak a brókerek, ilyen a számlavezetési díj, az állománydíj – ami a legrosszabb költség -, a vásárlási/eladási díj és a devizaváltási költség (amennyiben nem USD-t helyeztek el a brókerszámlán)
- instrumentumok elérhetősége: nem mindegy, hogy melyik brókernél melyik piac érhető el, illetve kérésre felveszik-e az adott instrumentumot és azt milyen gyorsan.
- számla típusa: cash vagy margin számla, utóbbin lehet csak opciózni. Magyarországi adórezidenseknek fontos a TBSZ számla megléte, de más országok állampolgárainak is vannak speciális – például az amerikai 401K nyugdíjmegtakarítási számla – lehetőségeik, amelyeket vagy támogat a bróker vagy sem.
- felület: az egyik leginkább alulértékelt szempont, pedig giga szívás tud lenni. Akinek volt Random Capital számlája, ami egy már megszűnt magyarországi bróker volt, az tudja, milyen, mikor egy 90-es évekből ránk maradt felületen kell dolgozni. Az Erste rendszere tetű lassú, az Interactive Brokers-hez repülőgépvizsga kell, a LightYear meg az egyszerű, de modern köntösbe öltöztetett megoldásokban hisz.
A fentiek alapján az Interactive Brokers számláját ajánlom, mert:
- a világ legnagyobb brókere, erős háttérrel
- kismillió instrumentum érhető el rajta, egy részvényből sokszor többféle piacra bejegyzett – pl. az eredeti és az ADR is – részvény is elérhető
- Interactive Brokers egy diszkont bróker, a piacon nekik a legalacsonyabbak az áraik
- be lehet kötni hozzájuk a Wise számlát, amiről gyorsan lehet átutalni pénzt
- a Morningstar elemzései ingyenesen elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
- az EVA keretrendszer adatai elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
- van cash és margin számlájuk is, magyar állampolgárok nyithatnak TBSZ-t
- háromféle felületet is használhattok: van webes és PC-s kliens és telefonos applikáció is
Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az itt megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.
