Korábban már írtam érintőlegesen a részvényvásárlás menetéről. Elsősorban arra koncentráltam, hogy miért érdemes részvényeket vásárolnotok (Milyen részvényeket vegyek?), de nem készült egy komolyabb összefoglaló a témában. Így a mostani irományban összefoglalom a részvényvásárlás legfontosabb mozzanatait. Tisztázzuk az alapfogalmakat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a megfelelő döntéseket meg tudjátok hozni.
📈Mi a részvény? A részvény fogalma
Mielőtt belevágtok a részvények vásárlásába, tisztáznunk kell, hogy egyáltalán mi az a részvény. A részvény jelentése nem más, mint: tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, amelynek nincsen lejárata. Ellentétben például a kötvénnyel, ami egy lejárattal rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum. Ha egy vállalat részvényeit megvásároljátok, akkor abban részesedést szereztek. Ha elenyésző mértékben is, de a vállalat tulajdonosai lesztek, és ilyen minőségetekben, a vállalat vezetése a ti érdekeiteket kell, hogy szolgálja.
Ahhoz hogy egy vállalat részvényt tudjuk kibocsájtani, részvénytársaságnak kell lennie. A részvénytársaságok alapvetően ugyanúgy működnek minden országban, de jellemzően más névvel illetik őket, pl. az USA-ban „C” és „S” corporation-ként hivatkoznak rájuk. Nektek elég annyit tudnotok, hogy formailag lehet zárt, illetve nyílt egy részvénytársaság. Előbbi részvényeivel a tőzsdén nem lehet kereskedni, a birtokolt részvények százalékos aránya a tulajdonosok egymáshoz képesti tulajdoni hányadát testesíti meg, a tőke arányában. Tehát, ha 1 milliárd USD a kezdőtőke és a tulajdonosok egyenlő arányban helyeznek be 250 millió USD-t, akkor a tulajdoni hányaduk fejenként 25%-lesz. Ti is létrehozhattok zártkörűen működő részvénytársaságot, ha a törvényi feltételeknek megfeleltek.
Tehát a részvényvásárlás előfeltétele az, hogy egy tőzsdén bejegyzett vagy éppen bejegyzésre váró nyílt részvénytársaságról legyen szó. Amikor a tőzsdén egy vállalat részvényeit megvásároljátok, akkor az biztosan nyílt részvénytáraságnak minősül. Viszont nem mindegy, hogy a vállalattól vagy egy másik részvénytulajdonostól vásároljátok meg a tulajdont igazoló papírt. Ehhez meg kell értenetek azt, hogy mi az IPO.
🤑Mi az IPO? Hogy tudtok részvényt venni?
Részvényt nem meglepő módon csak nyílt részvénytársaság bocsájthat ki, ami azt jelenti, hogy a társaság részvényeit éppen bevezetik a tőzsdére. Ezt angolul IPO-nak, vagyis első nyilvános részvénykibocsájtásnak hívják és tulajdonképpen ez is részvényvásárlás. Ilyenkor az IPO keretein belül a vállalattól vásárolják meg a piac szereplői a részvényeket egy előre meghatározott áron, ez a kibocsájtási árfolyam. Ilyenkor „lejegyzitek” a vállalat részvényeit, hiszen azok még nincsenek a tőzsdén. A tőzsdére kerülés pillanatától kezdve a részvények árát a piaci viszonyok határozzák meg, a kereslet-kínálat függvényében fog mozogni az árfolyam.
💡Fontos! Az IPO az első nyilvános részvénykibocsájtás, ekkor még nem „lebegnek” a részvények a piacon, vagyis a tőzsdén nem érhetők el, hanem közvetlenül a vállalattól vásároljátok meg őket. Ez egyébként egy viszonylag ritka eset, csak akkor történik, amikor egy céget bevezetnek a tőzsdére. Ebben az esteben a ti tőkétek a vállalathoz áramlik, akik ezért lemondanak a tulajdonjoguk egy részéről. vagyis a pénzetekkel a vállalatot támogatjátok. Vannak zárt tőkebevonási körök is, ilyenkor a vállalat meghívásos alapon ajánlatot tesz egy szűkített befektetői rétegnek és extra részvényeket bocsájtanak ki a már piacon lévőkön túl. Ez az esemény hígítja a többi részvénytulajdonost, hiszen a részvények száma megnő.
📉Saját részvény visszavásárlás
A részvényvisszavásárlás fordítva is működik, ilyenkor a vállalat vásárolja vissza a piacról a saját részvényeit. Miért jó ez a cégeknek? Azért, mert ezzel csökkentik a piacon szabadon lebegő részvények számát, és ha például ezt alacsony árfolyamon képesek megtenni, majd egy későbbi időpontban magasabb árfolyamon újra kibocsájtani, akkor azzal értéket teremt a vállalat. A részvényvisszavásárlás más szempontból is előnyös: például nem kell utána osztalékot fizetniük. A vállalat a megvásárolt részvényeket ki is vezetheti a piacról, ilyenkor szűkíti a részvénykínálatot, ami általában felhajtja az árfolyamot.
Abban az esetben, ha már egy vállalat részvényeit bevezették a tőzsdére, és ti nem IPO keretén belül vásároltok, akkor NEM a vállalatnak adjátok oda a pénzeteket, hanem a túloldalon álló féllel üzleteltek. Eladás esetén a másik fél pénzét kapjátok meg a részvényért cserébe, vétel esetén pénzt adtok azért, hogy tulajdonoljátok a papírt.
💡Nagyon gyakori tévhit, hogy az emberek azt gondolják, hogy a piacon lebegő részvények vásárlásával a vállalatot támogatják, DE EZ NEM IGAZ. Ilyenkor nem kerül a pénzetek a céghez, hiszen ez csak akkor igaz, amikor az első kibocsájtás, vagyis az IPO megtörténik.
Amennyiben a vállalatot nem akarjátok támogatni, mert például dohányterméket, fegyvert, környezetszennyező termékeket, alkoholt, vagy a társadalom szempontjából más, káros terméket árul vagy tevékenységet végez, akkor ne vegyetek részt IPO-ban és ne vásároljátok a termékeiket, ezzel tehettek a legtöbbet azért, hogy kimaradjatok a tevékenységükből.
⚖️Milyen jogokat biztosít egy részvény?
Amikor megvásároltok egy részvényt, akkor bizonyos jogokra is szert tesztek, amelyeket, néhány kivételektől eltekintve, gyakorolhattok is:
📜Részvényvásárlás: vagyoni Jogok
- 🧑⚖️Átruházásra való jog: a részvényt tulajdonló személy eladhatja vagy átruházhatja az értékpapírt. Ez történik akkor, amikor a brókeretek felületén eladjátok a papírt, ezért valamekkora költséget fizettek a brókernek.
- 🧑⚖️Likvidációs hányadhoz való jog: ha a cég megszűnik/felszámolják, akkor értékesítik az ingóságaikat/eszközeiket. Ami a hitelek, pl. a kötvények visszafizetése után megmarad, azt szétosztják a részvényesek között. Itt érdemes tudni a kielégítési sorrendet, vagyis, hogy milyen sorrendben fizetik ki a céggel szemben felmerülő követeléseket. Ez, erőteljesen leegyszerűsítve, az alábbi: munkavállalók, adóhatóság, hitelezők, tulajdonosok, vagyis a részvényes a sor végén áll.
- 🧑⚖️Osztalékra való jog: egy vállalat fizethet osztalékot, de ez nem kötelező, a vállalat vezetése dönt róla. Erre azok részvénytulajdonosok jogosultak, akik egy adott időpont előtt birtokolják az instrumentumot. A folyamat teljesen automatikus, általában a bróker jóváírja az adóval csökkentett osztalék összegét a brókerszámlán.
📌Gyakorlatban: a fentiek közül az eladási jogot mindenki fogja gyakorolni, amikor „kiszáll” egy pozícióból, mindennapos dolog, egy gombot kell megnyomni a bróker felületén és ennyi.

A likvidációs joggal kapcsolatban annyi tapasztalatom van, hogy a startup portfólióm kapcsán, amiről több cikket is írtam (Startup cikkek), kaptam már olyan üzenetet, hogy a cég csődbe ment és a vagyonát felszámolták. Még SOHA nem kaptam semmit, mert miközben a cég tönkre megy, általában el is adósodik és először a hitelezőket kártalanítják. Vagyis, ebből a tanulság az, hogy a nagy adóssággal rendelkező cégek esetében nemcsak egy alacsony növekedés kockázatát futjátok, hanem a likvidációs kockázatot is, vagyis, hogy nem kapjátok vissza a pénzeteket. Nem kell ahhoz teljesen tönkre mennie egy cégnek, hogy rosszul jártjatok. Például ha leesik az árfolyama 90%-kal, és felvásárolják, majd kivezetik a piacról, akkor a ti szemszögetekből nagyjából ugyanaz történik, mintha tönkrement volna. A fentiek nagyon gyakoriak startup vállalatoknál, de viszonylag ritka tőzsdei cégeknél, de azért láttunk már tönkre menő cégeket is szép számmal.

Az osztalékra való jogot nem kell gyakorolni, automatikusan végrehajtódik, ha az osztalékvágás napja előtt már birtokoljátok a papírt, ilyenkor jogosultak vagytok az osztalékra. Ezt a brókeretek az adók és egyéb járulékok, például az osztalékjóváírás költsége után, jóváírják a számlátokon, nem kell csinálnotok semmit. Ezeket a havi pénzügyi kimutatásokban feltünteti a bróker, de sokszor küld róla értesítést is az e-mail címetekre. A vállalat dönti el, fizet-e osztalékot, emel-e rajta vagy csökkenti, felfüggeszti vagy megszünteti-e azt.
📜Részvényvásárlás: cégvezetéshez kapcsolódó jogok
- 🧑⚖️Ellenőrzési jog: a cég működésével kapcsolatban felvilágosítást kérhet.
- 🧑⚖️Észrevételezési és megtámadási jog: a közgyűlés témáihoz észrevételeket fűzhet a részvényes. Felléphet továbbá a közgyűlés határozataival szemben, ha az jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik.
- 🧑⚖️Közgyűlésen való részvétel: minden részvényes részt vehet a részvényesek közgyűlésén, és szavazhat.
- 🧑⚖️A részvénykönyvbe bejegyzés joga: a vállalat az általa vezetett adatbázisába regisztrálja az új tulajdonosokat, a régieket pedig törli.
📌Gyakorlatban: valójában a fenti jogokat nem igazán tudják gyakorolni a kisrészvényesek, leszámítva a közgyűlésen való részvételt. A megavállalatok esetében az ellenőrzési jog általában abban merül ki, hogy írhattok a befektetői kapcsolatokért felelős osztály elérhetőségére, és ha jó fejek, akkor válaszolnak, az amerikai vállalatok egyébként szoktak. Nyilvánvalóan, minél nagyobb részesedést birtokoltok egy vállalatban, annál nagyobb súllyal nyom a latba, ha valamit jeleztek, nagyjából ez igaz az észrevételi és megtámadási jogra is: kisbefektetőként nem fogjátok őket gyakorolni.
A közgyűlésen való részvétel jogát érdemes gyakorolni, egyrészt érdekes megszemlélni a cég működését belülről, validálni azt, mit mond a menedzsment, másrészt ehettek, ihattok a cég kontójára és kérdezhettek is a vezetőségtől. Nyilvánvalóan az odautazást nektek kell megoldanotok, és mondjuk egy 30 elemű portfólió esetében ez gyakorlati problémákba is ütközik. A részvénybirtoklás további jogokat is biztosíthat, például LVMH tulajdonosként bemehettek a múzeumba ingyen, a hajózási társaságok esetében kedvezményeket kaptok, és még sorolhatnám.
A részvénykönyvbe bejegyzés jogát nem mindig tudjátok gyakorolni, csak akkor, amikor a bróker direktben bejegyezteti a neveteket a vállalat részvénykönyvébe. Például az Interactive Brokers a saját neve alatt tartja az összes ügyfele részvényeit, vagyis ebben az esetben ők gyakorolják helyettetek ezt a jogot. Ez azért tud veszélyes lenni, mert ha a bróker csalni akar vagy holnaptól nem elérhető, nehéz bizonyítani, mi volt a neveteken, cserébe többek között ezért is olyan olcsók. Megoldás: mindig mentsétek le a havi kimutatásokat, az a biztos.
Sok esetben a részvényeseknek megvan a joga, de az ereje nincsen ahhoz, hogy egy döntést keresztülvigyen. Viszont például az Interactive Brokers szokott küldeni értesítéseket ilyen ügyben, illetve lehet szavazni is egyes esetekben a tisztviselőkről.

🛒Részvényvásárlás: hogyan tudtok részvényt vásárolni?
A fentiekben láthattátok, hogy meglehetősen sok, általános jog kapcsolódik a részvényekhez. Azonban nem minden részvény egyforma, sőt, az sem mindegy, hogy a részvényeket hogyan vásároljátok meg. Elméletileg lehetőség van arra, hogy egy vállalattól közvetlenül is vásároljatok értékpapírt. A részvényvásárlás folyamata meglehetősen bonyolult, és tőkeigényes, kb. 50000 USD körül szokott lenni az alsó határ, ahonnan már szóba állnak veletek. Ezért a magánemberek szinte 99.99%-ban egy közvetítőn, vagyis brókercégen vagy bankon, keresztül vásárolnak részvényeket. Esetleg más pénzügyi termékbe csomagolva teszik ezt meg, ilyenek lehetnek például a banki részvényalapok vagy az ETF-ek.
A részvényvásárlás kapcsán nagyon fontos azt megérteni, hogy amit a piacon megvásároltok, az nem mindig maga a részvény, hanem egy „piaci instrumentum”. Ezért fordulhat elő az, hogy egy részvényt több azonosítóval, különböző tőzsdéken is meg fogtok találni. Minden ilyen terméknek van egy nemzetközi száma, az ún. ISIN kód. Ez azonosítja az összes olyan instrumentumot, amit a tőzsdén jegyeznek, például, kötvények, részvények és így tovább. Ezt szinte SOHA nem fogjátok használni, kivéve ha ellenőrizni akartok valamit.
Helyette a részvények azonosítóját, az úgynevezett „tickert” fogjátok használni, ami általában egy 3-5 betűs azonosító. A legtöbb részvénykereső oldal nemcsak a részvények nevére, hanem azok azonosítójára is megtalálják a vállalatot. Néhány példa:
- MSFT – Microsoft
- AAPL – Apple
- GOOGL – Alphabet
Amennyiben egy vállalathoz több részvényt is bejegyeznek, akkor a neve alatt több azonosítót is fogtok látni. Ez azért van, mert minden tőzsdén új azonosítót kapnak a vállalatok, illetve a különböző típusú részvények is, például a törzsrészvény vagy az elsőbbségi részvény, szintén különböző azonosítóval rendelkeznek. A lenti képen a Finchat.io listázószoftver adatait és az Alphabet különböző piacaira bejegyzett papírjait láthatjátok:

🏷️A részvények fajtái
Részvényvásárlás más formában is teljesülhet, például befektetési alap vagy ETF is tartalmazhat részvényt. Vagyis amikor azt a fogalmat használom, hogy részvényvásárlás, akkor egy ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében megvásárolt konkrét papírra gondolok. Most, hogy ezt tisztáztuk, nézzük, hogy a részvényeknek milyen fajtái vannak:
- 📊Törzsrészvények (common stock): ez az „általános” részvénytípus, egy átlagos vásárlásnál erre tesztek szert, többletjogokat, a fent felsoroltakon kívül, nem biztosít.
- 📊Elsőbbségi részvény (preferred stock): általában valamilyen elsőbbséget, például szavazati, vétó, osztalék, likvidációs, stb. jogot biztosítanak. Ezeket a részvény azonosítójában is szokták jelölni, pl. Bank of Amerika törzsrészvénye (BAC) ticker alatt fut, míg az elsőbbségi a (BAC.PRA) jelölő alatt.
- 📊Dolgozói részvények: csak a vállalat munkavállalói kapják jövedelemkiegészítés és ösztönzés céljából, egyfajta juttatásként. Jellemzően felsővezetőket szoktak így premizálni, a másik jog az opciós vétel és eladás, átruházhatósága korlátozott.
- 📊Kamatozó részvények: rendkívül ritka forma, az osztalékon felül egy előre meghatározott kamatot is fizetnek az értékpapírok.
- 📊Visszaváltható részvények: a visszaváltható részvény a társaságot vételi, míg a részvényest eladási joggal ruházza fel.
📌Gyakorlatban: valójában a fentiek közül szinte csak a törzsrészvénnyel fogtok találkozni, az elsőbbségi részvények nagyon ritkán forognak a piacon, általában vagy az alapítók tartják meg maguknak, ahogyan azt a Nike részvényelemzésben is írtam (NKE elemzés) írtam, vagy az olyan befektetők mint Warren Buffett harcolják ki maguknak bizonyos ügyletek részeként. A lenti képen az MSC Industrial Direct Co. tulajdonosi jogait láthatjátok 2020 végén.

Ha részvényt akartok vásárolni, arra koncentráljatok, hogy melyik piacon akarjátok azt megvenni. Ha például nektek USD-ben van a megtakarításotok és egy európai tőzsdén bejegyzett amerikai papírt vásároltok meg, ezt hívják ADR-nek, akkor EUR-ra váltják a devizátokat, ami költség. Igaz ez például a kanadai tőzsdére is, ahol vásároltam a Computer Modelling Group (CMG elemzés) papírjaiból, emiatt a dolláromat CAD-ra váltották.
🛒Részvényvásárlás menete, buktatói
Ahogyan korábban is írtam, egy részvényt több értékpapírtőzsdére is bejegyezhetnek. Ennek elsődlegesen adózási okai vannak, illetve az, hogy nem minden tőzsdén érthető el az összes részvény. Sőt az általános az, hogy egyes brókercégek csak bizonyos tőzsdékhez, és azokon keresztül az oda bejegyzett instrumentumokhoz férnek hozzá. Vagyis, az első lépés az, hogy szükségetek lesz egy brókerszámlára, hogy hozzáférjetek a különböző részvényekhez.
Mi a brókerszámla?
A brókerszámla egy bankszámlához hasonló számla, azzal a különbséggel, hogy nemcsak készpénzt tarthattok rajta, hanem értékpapírokat is. A részvény vásárlás legelső lépése így az, hogy valahol nyittok egy brókerszámlát, amit ma már on-line a legegyszerűbb megtenni. Mivel az, hogy egy bróker fogad benneteket, elsősorban attól függ, hogy mi az állampolgárságotok, illetve, hogy milyen adórezidensek vagytok, ezért nincs arra egyértelmű válasz, hogy melyik brókerhez fértek hozzá. Érdemes ezért valamelyik on-line diszkont brókernél kezdeni. Ilyenek például:
- LightYear
- Revolut
- Trading 212 stb.
A lényeg ebben az esetben annyi, hogy ismerkedjetek a felülettel, hogy hogyan működnek a dolgok, semmi több. Kezdjetek kis összeggel, annyival, amit nem fáj elveszteni, pár száz dollár elég erre. Hogyha ezen túl vagytok, akkor a komolyabb befektetési összeg behelyezése előtt nyissatok egy második számlát egy másik brókernél is. Ebből egyetlen egyet ajánlanék, ami széleskörben, sok ország állampolgárai számára elérhető:
- Interactive Brokers: a piac legolcsóbbja, szinte minden részvénypiacot elér, és rengeteg extra szolgáltatásuk van, amik ingyenesen elérhetők
Fontos, hogy nagyobb összegnél bróker szinten is diverzifikálni kell, minimum 2 különböző helyen nyissatok számlát, de az még jobb, ha három brókernél van számlátok. Érdemes alaposan átnézni az alábbiakat:
- brókerek árlistáját a költségek miatt
- az intézményi hátteret, kellően megbízható-e, hova van bejegyezve, milyen biztosítást nyújt
- azt, hogy a brókerek mely piacokhoz férnek hozzá
- milyen számlákat nyújtanak, amelyek adóelőnyt biztosíthatnak vagy hozzásegítenek például az opciózáshoz
- milyen egyéb szolgáltatásaik vannak, például adatforrások elemzésekhez, stb.
A következőkben mutatok pár tipikus példát arra, hogy milyen életszerű helyzetek létezhetnek, amikbe az elmúlt pár évben belefutottam.
📈Mivel kereskedjek?
Rengetegszer megkaptam már ezt a kérdést, amire nem tudom a választ, mert nem vagyok trader. A kereskedők trendeket követnek és árfolyamalakzatokat figyelnek, vagyis a módszertanuk a technikai elemzés, amelyeket különböző távokon követnek nyomon. Olyan brókert kell választanotok, ahol a kereskedéshez szükséges feltételek adottak. Mi jellemző a kereskedésre?:
- sok részvényt fogtok venni
- nagyszámú tranzakciótok lesz a sok adás-vétel miatt
- hozzá kell férnetek az árutőzsdéhez, vagyis a határidős piachoz
- alapvetően származtatott termékeket fogtok használni kereskedéshez (CFD, warrant stb.)
- technikai elemzést fogtok használni, vagyis élő adatokra lesz szükségetek
Nagyon fontos, hogyha nagy frekvenciával kereskedtek, akkor mindenképpen élő adatokat kell látnotok, különben nem fogtok tudni megfelelő döntéseket hozni és nem fogjátok időben látni a technikai alakzatokat. A kereskedés teljesen más műfaj, mint a befektetés, ezt külön meg kell tanulnotok!
📊Milyen részvényt érdemes venni?
A másik állandóan előkerülő kérdés, hogy milyen részvényt érdemes vásárolni. A válasz az, hogy senki nem tudja ezt előre, de a befektetők hosszabb időtávra fektetnek be, vagyis minimum évekre. Ehhez a fundamentális elemzés eszköztárát kell hasznotok, vagyis a fő feladatok a részvény elemzés lesz. Emiatt rengeteg adathoz hozzá kell férnetek, elemzéseket kell olvasnotok, Q jelentéseket és leiratokat nézegetnetek és még sorolhatnám. Mi jellemző a befektetésre, ha jól csináljátok?:
- kevés részvényt fogtok venni, és keveset adni-venni vagy csak ETF-ként megvásároljátok a piacot
- alacsonyan akarjátok tartani a költségeket
- sok részvénypiachoz hozzá kell férnetek, ha diverzifikálni akartok
- fundamentális elemzést fogtok használni, amire szerintem az Inteactive Brokers felülete a legjobb, például ingyen adnak EVA és Morningstar adatokat.
- szükségetek lesz egy külső részvényleválogató oldalra, mint az iO Charts
A befektetők és a részvényeket hosszú távra vásárlók alapvetően számok alapján dolgoznak, negyedéves jelentéseket olvasnak, nincs szükségük élő adatokra, a technikai elemzőkkel szemben. A tézisek évek alatt játsszák ki magukat, vagyis egy teljesen más szemlélettel kell részvényekbe fektetni, mint velük kereskedni.
🪙Osztalékfizető részvények vásárlása
Elég sokan külön kezelik az osztalékot fizető részvények kategóriáját, mintha a részvények fajtái között ez egy külön halmaz lenne, de valójában nem az. Egyszerűen arról van szó, hogy egyes vállalatok a megtermelt készpénzüket osztalékként kifizetik, mások pedig nem. Mivel ez egy hosszabbtávú dolog, ebből a szempont az osztakékfizető részvények vásárlása a befektetés stratégiájába illik. Vagyis osztalékfizető részvények vásárlása esetén:
- minden, a befektetéseknél említett dolog, plusz
- egy olyan bróker, aki az osztalék jóváírásáért nem szed külön díjat
🇭🇺Információk magyar befektetőknek🇭🇺
🏦MNB szerepe a brókerválasztásban
🪙KBC Equitas bróker és Erste Invest bróker
📊Osztalék fizető részvények: 2024 óta nincs az USA-val kettős adóztatásról egyezmény
🪜A részvényvásárlás menete
Most, hogy már van némi fogalmatok, mikre kell odafigyelni a brókerválasztásnál, csapjunk bele a részvényvásárlásba, nézzük át lépésről lépésre, hogy hogyan tudtok megvenni egy értékpapírt. A részvény vásárlás menete roppant egyszerű:
- Szükségetek van egy közvetítőre, ami lehet egy bank vagy egy brókercég, utóbbi olcsóbb és több instrumentumot ér el
- Nyitnotok kell a fent említett szolgáltatóknál egy vagy több számlát, a költségeket előre nézzétek át
- Utaljátok be a számla megnyitásához a minimum összeget, amit a bróker megkíván
- Amennyiben más devizában jegyzett részvényeket akartok vásárolni, akkor ezt át kell váltani a brókernél, tehát nézzétek meg ennek a költségeit is
- Nézzétek át az adózási szabályokat, például melyik országban mennyi osztalékadót vonnak le, mennyi az árfolyamnyereség adója, hogyan működnek a megtakarítási számlák, milyen adókedvezményt tudtok igénybe venni stb.
- Végezzétek el a saját kutatásotokat az adott céggel kapcsolatban. Használhattok fundamentális vagy technikai elemzést, esetleg mindkettőt egyszerre.
- Az első brókerszámlátokon csak próbáljátok ki kis pénzzel a dolgokat, hogy szokjátok az érzést és szerezzetek némi tapasztalatot.
Általános tippek a részvényvásárlás elkezdéséhez
Azt gondolom, ennél mélyebben nem érdemes belemenni a dolgokba a részvényvásárlás kapcsán. A tényleges lépések attól is függenek, milyen az adott brókercég felülete, illetve azon milyen megbízásokat lehet megadni. Mivel ezek brókerspecifikusak, például, hogy mit hol találtok, melyik gombra nyomjatok stb., ezért ezt külön kirészletezni nem fogom, de a részvényvásárlás nem ördögtől való dolog. Gondoljatok arra, hogy milliók adnak-vesznek naponta, akkor nektek miért ne menne?
Azért adok néhány tippet, hogy hogyan induljatok el. A normálisabb brókereknek van:
- Részletes leírásuk arról, hogy a rendszereik hogyan működnek, ott milyen megbízásokat lehet kiadni. Például az Interactive Brokers-nek van egy IBKR Campus része, oktatóanyagokkal (IBKR Campus).
- Sok brókernek van letölthető kliense, webes felületes és valamilyen applikációja is. Jellemzően ezek funkcionalitása nem egyezik, és a kezelhetőségük is eltér egymástól. Érdemes ezeket is átnéznetek, hogy nektek melyik fekszik a legjobban.
- Gyakorlat teszi a mestert, nem kell egyből fejest ugrani a mélyvízbe. Helyette a lassabb építkezést javaslom, például egy portfólió kiépítése nem megy egyik napról a másikra.
- Ha technikai gondotok, kérdésetek van, írjatok az ügyfélszolgálatnak, általában nagyon készségesek, végülis pénzről van szó. Ha nem azok, én egyszerűen otthagyom a brókert. Ha egyszer egy több milliós problémám lesz, akkor ennek megoldása ne a brókercég nem megfelelő hozzáállásán múljon.
🧠Konkrét tippek a tapasztalataim alapján
A fejezetben konkrét részvényvásárlási tippeket, trükköket osztok meg, amikkel az elmúlt években találkoztam befektetőként. Szerintem ezek segíthetnek a kezdőknek, még akkor is ha triviálisak.
📝Költségcsökkentés
A költségek csökkentése a legegyszerűbb hozamnövelés. Minden tranzakció pénzbe kerül, mint ahogy a devizaváltás is. Tehát jól gondoljátok végig, hogy mennyit adtok és vesztek. Befektetőként ez viszonylag egyszerű folyamat, kereskedőként sajnos lényegesen nehezebb, mert ott rá vagytok kényszerítve a rövid időtáv használatára.
Az Interactive Brokers esetében van lehetőség úgy költséget csökkenteni, hogy például a havi számlavezetési díjból a tranzakciók díja levonható. Vagyis, ha például beszakad egy részvény árfolyama és vásárolnátok belőle, vagy eladnátok valamit, akkor ezek költsége levonódik a havidíjból, érdemes ezeket is kiszámolni.
📋Részvényelemzés
Ha hosszabb távra fektettek be, mindenképpen érdemes fundamentálisan elemezni a célpontokat. Vaktában, érzésre, hype vonatra felülve nem érdemes kiadni megbízásokat, mint ahogy a pánikeladásoknak sincsen értelme. Használjatok részvényelemzéshez szűrőoldalakat, mint az iO Charts, és minimálisan olvassatok utána a témának.
Ha ez titeket egyáltalán nem érdekel és nem akartok egyedi részvényeket vásárolni, akkor vegyetek egy piackövető ETF-et, ami az összes részvényt tartalmazza. Például egy S&P 500 ETF követi az amerikai tőzsdeindexet, vagyis minden részvény megtalálható benne, ami az indexben is. Ezzel megoldottátok a diverzifikáció kérdését is.
🎯Extra szolgáltatások
Viszonylag nehéz felmérni előre, hogy melyik bróker milyen extra szolgáltatásokat nyújt. A tapasztalataim szerint ezek három csoportba sorolhatók: oktatóvideók, webinárok és olyan extra „előfizetések és adatforrások”, amiért, ha nem lenne a brókernél számlátok, külön kellene fizetnetek egy harmadik félnek. Ezekről egy pár gondolat:
- oktatóvideók: hasznosak, segítenek megérteni a felület működését, használjátok őket.
- webinárok: inkább nem jók, mint igen. A legtöbbre regisztrálni kell, amivel a bróker begyűjti az adataitokat és utána tud titeket fárasztani az ajánlataival, a bankok rendszeresen csinálják ezt. Szinte mindig irányított, az adott szolgáltatónak pont lesz rá egy jó megoldása, csak most, csak neked. Helyette ott a YouTube, ezer videó van mindenről.
- előfizetések, adatforrások: az egyik leghasznosabb szolgáltatás részvényelemzéshez. Az Interactive Brokers például ingyen engedi a számlával rendelkezőknek hogy hozzáférjenek a Morningstar elemzésekhez, ami máskülönben 249 USD-be kerülne évente. Biztosítanak EVA intézményi adatokat is, igaz szűkített formában, amihez a magánemberek máshogyan tudtommal nem is férnek hozzá.
Szintén fontos az, hogy a felület mennyire kezelhető, de nyilván ezt mindenkinek magának kell kitapasztalnia, általában az app alapúak az egyszerűbbek, a webes és PC-s kliensek a bonyolultabbak.
🔍Részvényvásárlás: amihez nem fértek hozzá
Mindig ellenőrizzétek le, mely piacokhoz és milyen eszközökhöz fértek hozzá egy brókeren keresztül. Kellemetlen meglepetés, mikor megvennétek egy részvényt, de azt a bróker nem engedi, mert vagy hozzá sem fér a piachoz vagy külön szolgáltatási díjat számol fel érte.
🧾A részvényvásárlás összefoglalása
A fentiekben összefoglaltam, hogyan vásároljunk részvényeket, mi a brókerszámla, milyen buktatói vannak a dolognak és hogy mire kell figyelnetek. Persze ez csak a jéghegy csúcsa, egy csomó adózási kérdést nem említettem meg, illetve vannak olyan speciális, országspecifikus esetek, amire nem is lehet teljes mértékben kitérni. Nagyon nem mindegy, hogy melyik ország adórezidensei vagytok, hogy mennyi a jövedelmetek, hogy milyen stílust részesítetek előnyben. Sőt, a tudásszintetek sem egyforma, aki még nem tudja mi a részvény, annak teljesen máshogy kell a témához hozzáállnia, mint annak, aki évek óta ezzel foglalkozik. A legjobb tanács, amit adhatok nektek: olvassatok mindennek utána és több forrást is nézzetek meg, az adja a teljes képet. Ha kérdésetek van vagy valami nem világos, nyugodtan írjatok levelet az adott szolgáltatóknak, általában készséggel válaszolnak, végülis pénzről van szó! És ne feledjétek: a részvényvásárlás közel sem olyan bonyolult, különben nem tudnának tízmilliók nap mint nap befektetni!
Gyakran ismételt kérdések (GYÍK)
Milyen brókert válasszak részvényvásárláshoz?
Több szempont is van, ami alapján brókert lehet választani – fogunk erről írni egy komplett cikket -, de néhányat kiemelnék, amit érdemes figyelembe venni:
- méret, megbízhatóság: minél nagyobb egy bróker annál biztonságosabb. Amelyiknek van banki háttere – Erste, K&H, Charles Schwab, stb. – az még jobb, illetve az ismert brókerek jellemzően megbízhatóbbak.
- költségek: többféle költséggel operálnak a brókerek, ilyen a számlavezetési díj, az állománydíj – ami a legrosszabb költség -, a vásárlási/eladási díj és a devizaváltási költség (amennyiben nem USD-t helyeztek el a brókerszámlán)
- instrumentumok elérhetősége: nem mindegy, hogy melyik brókernél melyik piac érhető el, illetve kérésre felveszik-e az adott instrumentumot és azt milyen gyorsan.
- számla típusa: cash vagy margin számla, utóbbin lehet csak opciózni. Magyarországi adórezidenseknek fontos a TBSZ számla megléte, de más országok állampolgárainak is vannak speciális – például az amerikai 401K nyugdíjmegtakarítási számla – lehetőségeik, amelyeket vagy támogat a bróker vagy sem.
- felület: az egyik leginkább alulértékelt szempont, pedig giga szívás tud lenni. Akinek volt Random Capital számlája, ami egy már megszűnt magyarországi bróker volt, az tudja, milyen, mikor egy 90-es évekből ránk maradt felületen kell dolgozni. Az Erste rendszere tetű lassú, az Interactive Brokers-hez repülőgépvizsga kell, a LightYear meg az egyszerű, de modern köntösbe öltöztetett megoldásokban hisz.
A fentiek alapján az Interactive Brokers számláját ajánlom, mert:
- a világ legnagyobb brókere, erős háttérrel
- kismillió instrumentum érhető el rajta, egy részvényből sokszor többféle piacra bejegyzett – pl. az eredeti és az ADR is – részvény is elérhető
- Interactive Brokers egy diszkont bróker, a piacon nekik a legalacsonyabbak az áraik
- be lehet kötni hozzájuk a Wise számlát, amiről gyorsan lehet átutalni pénzt
- a Morningstar elemzései ingyenesen elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
- az EVA keretrendszer adatai elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
- van cash és margin számlájuk is, magyar állampolgárok nyithatnak TBSZ-t
- háromféle felületet is használhattok: van webes és PC-s kliens és telefonos applikáció is
Hogyan vásároljunk részvényeket?
Alapvetően nagyon egyszerűen: nyitnod kell egy brókernél egy részvényszámlát, be kell utalnod a bróker által előírt összeget, majd miután megismerted a felületet, egyszerűen meg kell nyomnod a vásárlás gombot.
Részvény vásárlás kezdőknek: mit tegyetek és mit ne?
Kezdőként az a legfontosabb, hogy ne bonyolítsátok túl a dolgokat. Válasszatok egy nagyon egyszerű felülettel rendelkező diszkont brókert, például a LightYeart, utaljatok be pénzt és próbálgassátok a felületet, adjatok-vegyetek eszközöket. Ne arra koncentráljatok, hogy minél nagyobb hozamot generáljatok, csak értsétek meg a tőzsde működését, gyűjtsetek tapasztalatot. Figyeljétek, hogyan bírjátok a nyomást, mennyire vagytok kockázatvállalók. A befektetés elsősorban önismereti kérdés, nem kell nagyon nagy tudás az átlagos részvényhozam eléréshez, sokkal inkább fegyelem kérdése.
Hol lehet részvényt venni?
Alapvetően két módja van részvények vásárlásának: vagy közvetlenül az adott vállalattól vásároltok meg egy részvénycsomagot, ami elképesztően költséges és komoly jogi procedúra, vagy pedig egy brókeren keresztül. Ilyenkor nem kell mást tennetek, mint egy brókerszámlát nyitnotok.
Külföldi részvény vásárlása: hogyan csináljam?
Mindenkinek mást jelent a külföldi részvény, értelemszerűen azt tekinthetitek hazai pályának, ahol éltek. Sok befektető ezért ezt a piacot részesíti előnyben, ezt angolul home bias jelenségnek hívják. Viszont azt javaslom, hogy nyissatok egy olyan brókernél számlát, ami a külföldi piacokat is eléri, szerencsére ma már szinte mindegyik ilyen. Olvassatok sokat a célpontjaitokról, az adja a legteljesebb képet.
Részvény eladás: mikor adjunk el egy részvényt?
Egy részvényt eladni semmivel sem bonyolultabb, mint azt megvenni, egyetlen „sell” gombot kell megnyomnotok. Általában azonban ez nagyobb lelki teherrel jár, ezért az emberek pánikeladásokba szoktak menekülni, hogy csökkentsék a nyomást.
Milyen részvényt érdemes venni?
Elsősorban olyat, amivel kapcsolatban erős a meggyőződésetek. Vaktában vásárolgatni semmi értelme, a lelki terhet mindig az jelenti, amikor egy részvény árfolyama elszáll, illetve amikor beszakad. Ha értitek, mit vettetek, nemcsak vaktában belekaptatok valamibe, akkor tudtok majd jó döntéseket hozni, különben csak spekuláció az egész.
Melyik részvény árfolyama fog emelkedni vagy csökkenni?
Senki nem tudja, mivel nincs varázsgömb, ami megmondaná. Matematikai valószínűségekre lehet alapozni. Azoknak a jó minőségű vállalatoknak hosszabb távon emelkedik az árfolyama, amelyeknek növekszik az árbevétele, képesek a megtermelt készpénzt visszaforgatni az üzletmenetbe, magas a belső értékteremtés mellett. De rövid távon – pár év – a piac és az árfolyam is bármerre mozoghat.
Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az iO Chartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.