Azt bizonyára megtudtátok, hogy a két fő ellensége a befektetőnek, sok másik mellett, az infláció és a költségek. A befektetési lehetőségek között nem is olyan bonyolult magas hozamút találni összességében nem is annyira bonyolult, ha az előbbi ellen tudtok védekezni, az utóbbit pedig minél alacsonyabban tartani. Persze kinek mi a sok? A 100 éves átlagos hozam az amerikai tőzsdéken nagyjából 9,5% volt, de az elmúlt pár évben ez lényegesen magasabbra emelkedett. Tegyük félre egy kicsit a költségeket és nézzük meg, melyek azok a befektetési lehetőségek, amelyek védenek az infláció ellen.

💹Befektetési lehetőségek, amelyek védenek az infláció ellen💹

Kétféle módon lehet beépíteni az inflációt egy pénzügyi eszközbe: ha maga a tevékenység olyan, ami képes felárazni saját produktumát, vagy ha az elérhetősége és a mennyisége véges, emiatt nem csökkenti az értékét az infláció. Elsőre jó példa a vállalat, ami valamilyen terméket vagy szolgáltatást állít elő, az áremelkedéseket elsődlegesen az ő produktumaik árazásán érezhetitek. A második csoport pedig például a nemesfémek vagy a föld, hiszen ezekből sosem lesz több, az újabb „adagok” kitermelése vagy használata pedig egyre nehezebbé válik. Mivel sosem keletkezik belőlük újabb mennyiség, sőt pont az ellenkezője történik, ezért évtizedes távon az árazásuk emelkedni fog. A Bitcointól és egyéb blokklánc alapú megoldásoktól itt most eltekintek, mert ezen a kategórián belül számtalan, egymástól merőben különböző eszközről beszélhetünk. Sok közülük hagyományos értelemben véve is minősülhet befektetésnek, de ezt majd egy másik írásomban taglalom. Tételesen nagyjából ezek jöhetnek szóba:

• 🌍termőföld
• 🏢ingatlan, amit ha szétbontotok, tulajdonképpen különböző termékeket kaptok, amit termelővállalatok állítanak elő
• 🧾kötvény
• 🪙nemesfém, elsősorban az arany
• 🏭részvény, vagyis egy termelő vállalat tulajdonjoga,

A befektetési lehetőségek közül, a részvényt leszámítva, mindegyikkel vannak olyan gondok, amiket érdemes tudnotok:

• 🌍A termőföld nem likvid, vagyis nem tehető gyorsan pénzzé, ráadásul illik megművelni, ami nem kis szakértelmet igényel. A legtöbb állam elég szigorúan szabályozza az adás-vételt, lévén a terület képezi szuverenitásának egyik alapját. További kockázata, hogy folyamatosan ki van téve az időjárás szeszélyeinek, amire nagyon kevés ráhatásotok van, illetve nagy tőke kell a megvásárláshoz és a megműveléshez is, gondoljatok például a gépekre. Van viszont kamata, a termény, és hozama is, az értékváltozás, illetve fizikailag meg tudod fogni, szemrevételezheted stb. A befektetési lehetőségek közé nehezen sorolható be, inkább egy szakma és egy éltviteli forma a föld megművelése, de aki például erdőt ültetne, és hosszabb távra tervez, annak érdemes rajta elgondolkodnia.
• 🏢Az ingatlan szintén nem likvid, ehhez is nagy tőke kell, illetve nagyjából 10-15 évenként jelentős költséggel jár a felújítása. A befektetési lehetőségek között ez a másik instrumentum, aminek van kamata, például albérlet formájában, és hozama is, ami az értékváltozás, és ez is egy fizikai dolog, amit szemrevételezhetsz stb. Kelet-Európában különösen népszerű, például Magyarországon is Romániában 90+% birtokol saját ingatlan, és és a befektetési lehetőségek közül 10 emberből 8 ezt említi elsőként. Ugyanez Nyugat-Európában és az USA-ban jóval alacsonyabb arány, Németországban mindössze 55% birtokol saját ingatlant.
• 🧾A kötvény nem más mint egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Ha az állam bocsájtja ki, akkor hívjuk állampapírnak, ez is egy nagyon népszerű befektetési lehetőség. Amerikában T-bill, T-note és T-bond néven érhetők el, futamidejükben és működési elvükben van némi eltérés. Az állampapírok általában infláció fölött hoznak néhány százalékkal, már amennyiben inflációkövető típusúak, de lehetnek fixek is. Amennyiben vállalat bocsájtja ki, akkor vállalati kötvénynek hívják őket. A kötvény kamatot fizet a névértékére, illetve van árfolyamjegyzése is, tehát aki nem tartja a kötvényt lejáratig, hanem eladja vagy megveszi azt a piacról, az árfolyamnyereséget vagy veszteséget szenvedhet el.
• 🪙Nemesfém, elsősorban az arany. Az arany lehet likvid, viszont inkább biztosítás, mint befektetés. Nincs kamata, rendkívül ciklikus, brutálisan drága tárolni fizikai formában, széf, biztosítás összege, megbontás utáni ellenőrzés költsége, nehéz darabolni az aranytömböket stb., szóval a befektetési lehetőségek között nem ez a legegyszerűbben kezelhető. Természetesen vásárolhattok arany és ezüstérméket is, azokat nem kell darabolni, és könnyebb velük fizetni is. Hosszabb távon eddig az arany megfelelő eszköz volt az infláció elleni védekezéshez, illetve különböző portfoliók volatilitásának csökkentéséhez, mivel viszonylag kicsi a korrelációja a részvénypiaccal. Hagyományosan „biztonsági tartalékként” használják, tehát amikor a pénz menekül mondjuk a részvényekből akkor gyakran az arany felé veszi az irányt, de a korábbi hosszú távú teljesítményét tekintve a hozama nagyjából megegyezett az inflációval.

📘 Mit jelent a korreláció? Mi az egyes befektetési lehetőségek közötti korreláció?

A korreláció egy statisztikai mutató, amely megmutatja, milyen irányban és milyen mértékben mozog két eszköz értéke egymáshoz képest.

• +1: teljesen pozitív korreláció, az eszközök együtt mozognak, pl. ha az egyik nő, a másik is nő.
• 0: nincs korreláció, az eszközök függetlenül mozognak egymástól.
• –1: teljes negatív korreláció, az eszközök ellentétesen mozognak, pl. ha az egyik nő, a másik csökken.

📊 Példák egyes eszközosztályok közti korrelációkra (általános trendek alapján):

BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK PÁRONKÉNT	Jellemző korreláció	Mit jelent ez?
Részvény – Kötvény	-0.2 – 0.3	Gyengén negatív vagy semleges: jó diverzifikáció.
Részvény – Arany	-0.3 – 0.1	Gyengén negatív vagy nulla: arany menekülőeszköz.
Részvény – Olaj	0.3 – 0.6	Mérsékelten pozitív, iparágtól függ.
Részvény – Kriptovaluta	0.5 – 0.9	Magas pozitív, főként 2020 után.
Arany – USD (dollár)	-0.5 – -0.8	Erős negatív: dollárgyengülés → aranyerősödés.
Részvény – Infláció	változó	Rövid távon negatív, hosszú távon semleges/pozitív.

🏭A részvény nem más, mint egy tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Fizethet kamatot osztalék formájában, de ez nem szükségszerű, illetve árfolyamnyereséget és veszteséget lehet vele elérni. A legjobb benne az, hogy „leírhatók” vele más eszközök is, például ha megveszitek egy aranybányákat tulajdonló céget, akkor a befektetési lehetőségek közül az aranyat írtátok le, hiszen az ilyen vállalatok árfolyama korrelál az aranyével. Ingatlan mint befektetési lehetőség? Vegyétek ingatlankezelő vállalatok részvényeit, ami az ingatlanok értékével mozognak együtt és jellemzően osztalékot is fizetnek, ami a bérleti díjnak feleltethető meg.

💡Tanuljatok meg mindent a befektetési lehetőségekről💡

A fenti instrumentumokról és azok működéséről nem sokat tudtam, így nagyon nehezemre esett annak eldöntése, hogy mibe fektessek. Elcsépelt közhely, hogy fektessetek magatokba, hiszen az a legjobb befektetés, és ezzel általában mindenki letudja a példabeszédet. Köszi, de most ezzel az infóval mit kezdjetek? Nagyon utálom az ilyen helyzeteket, ezért összeszedtem egy listát a saját tapasztalataim alapján, hogy én honnan indultam el, mikor a pénzügyekről, és elsősorban a részvényekről kezdtem el tanulni.

❗FONTOS❗Ha nincs meg bennetek az elhatározás és a kitartás, hogy tanuljatok, akkor vaktában, gyakorlatilag másokra hagyatkozva fogtok befektetni, hallomások és tippek alapján. Rajtatok kívül SENKIT nem fog érdekelni, hogy tudjátok-e azt, amit kell, vagy sem. 

Belekezdhettek a befektetési lehetőségek kiválasztásába az alapok megértése nélkül is, ezt hívják spekulációnak, vagy szerencsejátéknak. Tudjátok, hogy lehet a tőzsdén egy kis pénzt csinálni? Elkezditek egy nagyobb összeggel és garantáltan kisebb lesz belőle”. Ha nem akarjátok, hogy ezt a példamondatot rólatok formázzák meg, akkor legalább a minimumot próbáljátok meg megtanulni a befektetések kapcsán.

A legjobban akkor jártok, ha fórumokat, pl. a Redditet olvassátok, videókat/tanfolyamokat néztek, illetve vásároltok. Szerintem a személyes jelenlét nem sokat tesz hozzá ezekhez, viszont sokkal drágább és időigényesebb. Viszont egy dologra nagyon figyeljetek: ha tanfolyamot vásároltok, olvassatok utána, illetve kérdezzetek meg másokat arról, hogy mi a véleményük az adott szolgáltatóról. Nagyon sok a kókler a piacon, akik drágán adnak megkérdőjelezhető tudást, valójában csak összefoglalják azt, ami a neten egyébként is elérhető.

Kétségtelen tény, hogy a tanfolyamok pénzbe kerülnek, ahogy az életben minden. Cserébe nem fogtok drága befektetési alapokba, unit-linked biztosításokba botlani, és egy csomó pénzt bukni a költségeken. Nem fog levenni a személyi bankárotok és a brókeretek, akik még véletlenül sem egy csapatban játszanak veletek, hanem ellenérdekelt felek, mivel jutalékot kapnak a termékértékesítésért és a minél gyakoribb kereskedésért.

📝Nemzetközi források befektetési lehetőségek elemzéséhez📝

Az összes befektetés kapcsán nem rendelkezem tapasztalattal, viszont állampapírt sokszor tartottam már, illetve építettem egy részvény és egy startup portfóliót is. A földvásárlás és az ingatlan elég körülményes, ahány állam annyiféle szabályozás, szerződéskötés, ezért ezzel kapcsolatban nem osztanék meg tapasztalatokat.

🪙Ami az aranyat, mint befektetést illeti, szerintem itt az ökölszabály az, hogy:

• csak megbízható forrásból vásároljatok
• soha ne vegyetek ékszert! Az ékszerek árának fele az ötvösmunka, ha beolvasztják ez az érték elveszik! Általában nem lehet jó áron eladni ezeket.
• megfelelően kicsi méretben, de ne túl drágán vegyetek aranyat, hogy ne kelljen később feldarabolni. Egy nagy aranytömböt nem fogtok tudni elcserélni 1 kiló kenyérre meg egy szál kolbászra
• fogadjátok el azt, hogy az arany értékmegőrző eszköz, és viszonylag nehéz vele hosszabb távon, vagyis évtizedeken át, sokat keresni vele. Nem igazán befektetési lehetőség, sokkal inkább egy fajta menekülő valuta, az értékmegőrző szerepe miatt, biztosítékként vásárolják az emberek.

Az arany kapcsán érdemes azt a forgatókönyvet lejátszanotok fejben, hogy mi történik, ha valamilyen okból mozgatnotok kell az aranyat, például egy háború miatt el kell menekülnötök? Első kérdés: hol tároltátok az aranyat? Egy széfben, amit egy háború miatt a kedvetekért nem nyitnak majd ki? Otthon, vállalva a kockázatot, hogy kirabolnak benneteket? Beépítetek egy széfet a házatokba? Hogyan fogtok sok aranyat mozgatni? jelenleg 1000 USD 13,86 gramm aranyat jelent, vagyis 1 kiló arany 72 150 USD értékű. Ezt nem fogjátok tudni darabolni és fizetni vele, ezért is említettem az aranyérmét, mint köztes megoldást. Összefoglalva: elég macerás aranyat tartani, jobban jártok, ha valamennyi készpénzt tartotok, különböző devizákban diverzifikálva.

🧾Az állampapír, mint befektetés, az egyik legegyszerűbb és legproblémamentesebb instrumentum. Általában az adott állam dedikált oldalán tudjátok megnézni a részleteket. Ez nem egy különösebben bonyolult feladat, és mivel a feltételek viszonylag gyorsan változnak, ezért érdemes ezeken az oldalakon érdeklődni. Mindig olvassátok el az adott állampapír tájékoztatóját, mert lehetnek benne olyan feltételek, például visszaváltási százalék, kamatjóváírás módja, a változó kamatozást is több dologhoz köthetik, amelyekre korábban nem gondoltatok. Az állampapírok alapvetően azoknak ajánlhatók, akik nem a hozamot, hanem a biztonságot részesítik előnyben. Az állam a saját devizájában nem tud csődbe menni! Az is nagyon valószínűtlen, hogy az USA gazdasága egyik napról a másikra összedőlne, tehát ez egy nagyon megbízható befektetési lehetőség. Szerintem az átlag befektetőktől a vállalati kötvények messze állnak, Európában nem is népszerű, inkább intézményi eszközök ezek, ezért ezeket nem tárgyalom.

Magyarországon az allampapir.hu oldalon találjátok meg az egyes állampapírok adatait, és mindenképpen javaslom, hogy alaposan olvassátok el a hozzá tartozó tájékoztató prospektust is, mert a feltételek néha változnak. Vannak olyan állampapírok, amit az államkincstártól nem vehettek meg, mert alapvetően külföldi vagy intézményi befektetőknek ajánlják ki. Ezeket viszont az Interactive Brokers felületén eléritek, mert az hozzáfért a budapesti értéktőzsdéhez, a BÉT-hez.

🏭A részvény az a befektetési eszköz, amivel a legtöbben azonosítják a tőzsdét. Talán erről kell a legtöbbet olvasni, és ennek a megértése a legbonyolultabb. Szintén szükséges némi angoltudás ehhez, de az AI korában bármelyik fordítót is használhatjátok. Aki egyszerűsíteni akar, az vegyen tőzsdén jegyzett részvényalapot, vagyis ETF-et, ami az adott teljes tőzsdét lefedi. Ilyen például az S&P 500-at lefedő VUAA azonosítójú ETF, ami a teljes amerikai S&P 500 tőzsdeindexet lefedi. Aki egyedi részvényeket szeretne válogatni, annak sok forrásra lesz szüksége, én az alábbiakat szoktam főleg használni:

1. Az adott cég oldala: nézzétek át, mit csinál a vállalat és hogyan nyilatkozik, az adatok rajta mennyire frissek. Egy általános kép kialakítására remek.
2. Befektetői kapcsolatok: itt folytassátok, ha meg akartok tudni egy vállalatról valamit. Olvassátok el a negyedéves jelentéseket, és hallgassátok meg, mit mond a menedzsment, nézzetek bele a beadott 10K jelentésekbe.
3. Substack: rengeteg elemzést tartalmaz vállalatokról. A keresője borzalmas, a Google-ben keressetek az alábbiak szerint: substack+a vállalat tickerje+neve. Rendezzétek dátum szerint visszafele, vagyis a legfrissebb legyen legelöl, és olvassatok. Sok oldal fizetős, de szokott lenni pár napos próbaverzió.
4. Seeking Alpha: fizetős oldal, olyan mint a Substack, csak rosszabb. Nagyon sok „pénzfarmoló” szolgáltatás van rajta, illetve felületes elemzések.
5. The Falcon Method: angol prémium hírlevél, magyar kiegészítéssel, amit Sólyomi Dávid és csapata készít. Szerintem ennél jelenleg minőségben nincs jobb fundamentális részvényelemzéshez még nemzetközi viszonylatban sem. Igényel némi alaptudást és egy fajta hozzáállást a befektetésekhez.
6. Adatforrások, screener programok: számtalan részvény leválogató oldal van, amivel szűrni lehet közöttük. A legjobbak szerintem a Finchat.io, Gurufocus, AlphaSpread, ioharts.io, Finviz, Stockanalysis, Simply Wall St, de természetesen bármelyik másikat is használhatjátok.
7. SimplySafeDividend: aki osztalék fókusszal fektet be, annak érdemes ránéznie.
8. Reddit: néha meglepően sok információ kinyerhető fórumokból. A Reddittel vigyázni kell, mert elképesztően nagy rajta a zaj, de a befektetési lehetőségek tárházát kínálja annak, aki szeret egy kicsit túrni a beszélgetésekben.
9. iO Charts.io részvényelemzések: ezeket az elemzéseket alkalmi jelleggel írom, és igyekszem egy-egy egyedi céget bemutatni nektek, kimerítő részletességgel.

🔴⚪🟢Befektetési lehetőségekhez tartozó források magyar befektetőknek!

A fentieken túl a magyar befektetőknek is van néhány anyanyelvi oldal, amit érdemes átnézni. Annak idején a tanulást a lenti forrásokkal kezdtem, és nagyjából sorrendbe szedtem, hogyan haladtam:

• Kiszámoló Akadémia Youtube-on: Csernok Miklós készítette, aki a kiszamolo.hu oldal és a hozzá tartozó blog tulajdonosa is. Remekül elmondja az alapokat, részvény, kötvény, arany, unit linked biztosítás stb., viszont elég hosszú maga a tanfolyam, az elejét túl kell élni. Számomra az első fejezet végétől lett érdekes, utána viszont végig az marad. Érdemes az oldalát is olvasni, a stílust szokni kell.
• Osztalékból Szabadon: bár ez egy könyv címe, annyira megfogott, hogy háromszor elolvastam. Az írója Sólyomi Dávid, aki hazánkban szerintem a legképzettebb és legjobb egyedi részvénybefektetője, ha a fundamentális elemzést nézzük. Oldala az OsztalékPortfolio, szolgáltatásai a The Falcon Method angolnyelvű hírlevél, amihez vannak magyar videók is. Kiegészítő szolgáltatásuk az Intelligens Befektetők, ami szintén magyar, ennek is előfizetője vagyok.
• Elemzésközpont: Nagy Attila készíti, jók a cikkek, szárazak, de nagyon lényegre törőek. Amiben nagyon erős, azok a tanfolyamok, elképesztően olcsón ad sokrétű tudást. Innen a befektetés csomagot ajánlom, elég masszív anyag, egy fél évig simán el lesztek vele. Valójában az értékalapú befektetés és a kriptodeviza anyagai sem rosszak, és ezeket bizonyos időként frissíti is.
• Lustaport: András György a szerzője, a címét gondolom „A lusta portfólió” című könyvről kapta, amit szintén ő írt. Alapmű, olvassátok el. Az ETF-ek nagy szakértője, ezért aki ebbe az irányba mozdulna, annak érdemes olvasnia. A blogja eklektikus, nem is túl sűrűn ír oda.

🔴⚪🟢Egyéb, nem részvényekhez tartozó források magyar befektetőknek!

• Zsugori.ch: érdekes startupos oldal, illetve P2P befektetésekkel is foglalkozik, ez sajnos itthon nem legális, egyelőre. Az úriember a részvényportfólióját is leközli. Ritkán ír, főleg startup témában.
• Opcióguru: Nagy Gergely, alias Opcióguru Gery, oldala, az egyetlen forrás itthon, ami értelmes színvonalon foglalkozik opciós befektetésekkel. NEM PROBÁLTAM, de sok ismerősöm igen, és ők szeretik. A tanfolyamai jók, de drágák.

Befektetési lehetőségek összegzése

A fentiekben bemutattam a szóba jöhető befektetéseket, amelyeket érdemes átnéznetek. Nem minden befektetés való mindenkinek, elsősorban arra fókuszáljatok, amit értetek, és amivel jól alszotok. Ha folyamatosan nyugtalanok vagytok, akkor inkább ne tartsátok az adott eszközt. Az olvasás és a folyamatos tanulás segít megerősíteni a meggyőződéseteket, de ha nem akartok nagyon sok órát beleölni például a részvényelemzésbe, akkor maradjatok az állampapíroknál vagy az ETF-eknél.

---

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az iO Chartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.