Korábban már írtam a különböző befektetési instrumentumokról egy cikkben (Befektetési lehetőségek elemzése) és röviden taglaltam a különböző lehetőségeket. Aki szeretne nagyobb hozamot elérni és van benne némi kockázatvállalási hajlandóság, annak az egyik lehetőség a részvény befektetés. Vagyis, olyan egyedi cégek tulajdonjogának a megvásárlása, mint a magyar piacon jegyzett OTP részvény vagy éppen a Mol, míg az amerikai tőzsdén megtaláljátok a Tesla, az Nvidia részvényeit, hogy csak két nagy nevet említsek.
Jó kérdés, hogy a számtalan tőzsdei instrumentum közül miért éppen a részvényeket válasszátok. Talán a legfontosabb érv a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírba fektetés mellett az, hogy ma már nagyon egyszerűen és biztonságosan el lehet érni ezeket az instrumentumokat brókereken keresztül, nem kell tőlük jobban félni, mint egy állampapír vagy lakásvásárlástól. A másik, hogy a részvények átlaghozama kiemelkedik a legtöbb instrumentum közül. Ez az elmúlt 100 évben nagyjából évi 10% körüli nominális hozamot lehetett elérni, ami felülmúlta a többi eszközosztályt, ha pedig rövidebb időtávot néztek, a hozam még magasabb.
A részvény befektetés további előnyei:
- szabályozott tőkepiaci ügyletként, biztonságosan kereskedhettek
- alacsony költségen vehettek és adhattok el részvényeket, az Interactive Brokers esetében nagyjából 2 USD egy eladás vagy egy vétel, amerikai részvények esetében
- egy részvénnyel számtalan másik instrumentum is leírható, például az arany, az árupiaci termékek vagy az ingatlan
- nagyon széles az elérhető vállalatok köre, az ismertebb neveket, például a Louis Vuitton részvényét több piacon is megvásárolhatjátok
- egy részvénynek nemcsak árfolyamnyeresége lehet, hanem fizethet osztalékot is
- a részvénypiaci cégeknek jelentéseket kell benyújtaniuk, így a vállalatok fundamentálisan elemezhetők, tehát lesz adatotok, amivel dolgozhattok
- a legtöbb esetben nagyon magas a likviditás, egy gombnyomással eladhatók és megvehetők a részvények (ellentétben mondjuk a földdel, az ingatlannal vagy a fizikai arannyal)
Mivel a szabályzott tőkepiaci ügyletnek több feltétele is van, ezért számtalan intézmény biztosítja azt, hogy a tranzakciók megfelelően lefolyjanak. Ilyen többek között az elszámolóház, de számtalan országban a nemzeti bankok is nyújtanak különböző védelmeket az értékpapírok tulajdonjogának biztosítására. Ezen felül a legtöbb országban befektető-védelmi alap is kártalanítja az ügyfeleket, ha például a bróker „ellopná” az értékpapírokat, eltűnne, tönkremenne, és így tovább. Az USA-ban nagyjából 250 éve létezik a tőzsde, részvények pedig még régebb óta. Az első európai tőzsdét pedig 1602-ben nyitották Amszterdamban, tehát azt nem lehet mondani, hogy egy újdonságról lenne szó.
Tehát a nyugati demokráciákban megvan a kialakult formája annak, hogy lehet értékpapírokba fektetni, ami mára egy nagyon biztonságos folyamattá vált. Olyannyira, hogy az amerikai nyugdíjalapok egy jelentős része részvényekben tartja a megtakarításaikat, természetesen más eszközökkel együtt, mint az állampapírok vagy az arany, csökkentve a kockázatot és diverzifikálva a befektetéseket. De természetesen a részvényárfolyam veszteségtől a fentiek nem védenek meg, ez a ti kockázatotok lesz ha a részvény befektetést választjátok.
Kicsit térjünk vissza a fenti intézményekre, hogy mit csinálnak, hogy jobban megértsétek, miért semmivel sem veszélyesebb megvenni egy értékpapírt, mint aláírni mondjuk egy lakásvásárlási szerződést.
💡Mi az elszámolóház?
Az elszámolóház a pénzügyi piacok egyik kulcsszereplője, amelynek fő feladata, hogy biztonságossá és zavartalanná tegye a tranzakciók lebonyolítását a tőzsdéken és más kereskedési platformokon.
🧩 Az elszámolóház fő feladatai:
- 🧾 Ügyletek elszámolása: az elszámolóház a kötés után összepárosítja a vevő és az eladó tranzakcióját, és kiszámítja, hogy ki, kinek, mennyit és mivel tartozik (pl. pénz és értékpapír mennyisége).
- 🧱 Kockázatkezelés: központi szereplőként garantálja a teljesítést, ha az egyik fél csődbe megy, akkor ő viseli a kockázatot.
- Ezt úgy éri el, hogy:
- letétet (margin) kér be a szereplőktől
- napi szinten újraértékeli a pozíciókat
- biztonsági tartalékokat képez.
- Ezt úgy éri el, hogy:
- 🔄 Központi szerződő fél (CCP) szerep
- Az elszámolóház minden tranzakció közé áll
- az eladó felé vevőként,
- a vevő felé pedig eladóként viselkedik.
- Ez csökkenti a piaci szereplők közötti közvetlen kockázatot.
- Az elszámolóház minden tranzakció közé áll
- 🕒 Ügyletek teljesítése
- Az elszámolóház biztosítja, hogy a megegyezett napon
- az értékpapírok átkerüljenek az egyik félről a másikra,
- és a pénzösszeg is megérkezzen.
- 🏦 Példák ismert elszámolóházakra:
- KELER: Magyarországon működő központi elszámolóház és értéktár.
- LCH, Eurex Clearing: európai derivatív elszámolóházak.
- DTCC: amerikai értékpapír-elszámoló rendszer.
Tehát az elszámolóház nem csinál mást, mint beáll a két fél közé és felügyeli az ügyletet és csak akkor hajtja végre a tranzakciót, ha valóban minden rendben van.
🎯 Mi a jelentési kötelezettség célja?
✅ Tulajdonosi nyilvántartás
🛡️ Befektetővédelem
A betéteseket szinte minden országban biztosítja valamilyen befektető-védelmi alap is, ami nem a hozamot vagy árfolyamveszteséget téríti meg, hanem az eltűnt eszközökért áll helyt, például olyan esetekben, mint a sikkasztás vagy a brókerbotrány. Ennek a szabályait az adott ország jogszabályai alapján kell ellenőriznetek. Ez elsősorban attól függ, hogy az adott brókert, akinél a részvényeket vásároljátok, melyik országban jegyezték be. Erre nagyon jó példa, hogy az Interactive Brokers, amelyik a világ legnagyobb brókere, az amerikai ügyfeleket az amerikai leányvállalatával szolgálja ki, míg az európai ügyfeleket nagyrészt az írországi alvállalatával.
💡 Néhány gondolat, mielőtt belevágtok a részvény befektetésbe
A legtöbb tanulmány és modell alapvetően a fejlett piaci tőzsdékre, például az USA-ra, Nyugat-Európára és még néhány egyéb piacra vonatkoznak, ehhez állnak rendelkezésre megfelelő adatok. Ott van meg a kellő pénzügyi kultúra és múlt, és egyáltalán nem biztos, hogy az itt felvázolt alapelvek más tőzsdékre vagy instrumentumokra is igazak lesznek. Természetesen a saját piacát mindenki egy kicsit jobban ismeri, de ez egyben torzítást is okoz a szemléletmódban, ez szokták „home bias”-nek hívni. Nem állítom, hogy a bangladeshi tőzsdén szereplő papírokhoz nincs egy eldugott adatbázis valahol, vagy hogy az ország felügyeleti szervei ne lennének nagyon magas színvonalúak, de ezek leellenőrzése a legtöbb befektető számára jelentős nehézséget okoz. Vannak olyan piacok, amikhez pedig egyszerűen nem lehet hozzáférni ha nem vagytok állampolgárok, ilyen például a tajvani. Szerencsére az Interactive Brokers a legtöbb ország piacához hozzáfér, tehát ha olcsón akartok kereskedni vagy befektetni, akkor ez a legjobb lehetőségetek az instrumentumok elérésére.
A részvény befektetésnek van még egy nagy előnye: nincs szükségszerű eladás, vagyis a papírt lehet tartani a végtelenségig. A kötvények esetében van egy lejárat, míg egyes eszközök tartása hosszabb távon egyszerűen értelmetlen, itt alapvetően a napon belüli kereskedésre kitalált formátumokra gondolok. Ráadásul a részvények vállalatokban megvásárolt tulajdont testesítenek meg, már pedig a tőzsdei szabályok szerint ezek a szervezetek bizonyos időközönként jelentéseket kell leközölniük a működésükről, tehát egy csomó adat rendelkezésetekre áll majd ahhoz, hogy nyomon tudjátok követni az általatok birtokolt vállalatok körüli történéseket.
⁉️Részvény befektetés: hogyan és mibe⁉️
Érdemes néhány ökölszabályt észben tartani a részvény befektetés kapcsán:
- ☝️Első védelmi vonalként képezzetek egy 3-6 havi tartalékot, amit nem részvénybe fektettek. Ha például 1000 USD a havi költségetek, akkor legyen 3000-6000 USD-tek valamilyen likvid formában, amihez gyorsan hozzáférhettek és fedezi a nem várt kiadásaitokat. Készpénz, devizák, rövid lejáratú állampapírok erre tökéletesek.
- ☝️Nem baj, ha van egy második védelmi vonalatok, ami lefedi az egészségügyi kiadásaitok jelentős részét. Ez lehet valamilyen egészségbiztosítás, életbiztosítás vagy bármi, ami fedezetet biztosít a költségekre.
- ☝️A részvény befektetés időtávja minimum 7-8 év, tehát csak olyan pénzt tegyetek ide, amire nem lesz egy jó darabig szükségetek. Ha kényszerből el kell adnotok a portfóliótokat, akkor az egy folyamatos kockázatként fog lebegni a fejetek felett, és így belefuthattok abba, hogy veszteségesen kell eladnotok a pozícióitokat.
- ☝️Mindenki a hozammal foglalkozik, pedig hosszabb távon a költségek is nagyon fontosak. Minél kisebbek, annál több marad nálatok, vagyis a brókerválasztás egyik fontos szempontja az alacsony költségek legyenek.
- ☝️Diverzifikáljatok a részvények között: minél több vállalattal rendelkeztek, annál közelebb lesztek a piaci átlaghoz. Viszont, a koncentráció a várható árfolyamnyereséget is növeli, tehát ez egy kétvégű skála: a diverzifikáció csökkenti a volatilitást, és közelebb hozza az átlaghoz a hozamot, a koncentráció növeli a volatilitást, de a várható hozamot/veszteséget is.
- ☝️Diverzifikáljatok brókerek között: nem csak részvényárfolyam kockázatotok van, hanem intézményi is. Ne tartsátok a teljes portfóliótokat egyetlen brókernél.
Bár ez nem triviális, a legtöbb befektető a saját országának devizájában fektet be. Mivel a világ tőzsdéjének piaci kapitalizációjának több, mint 60%-át az amerikai tőzsdék adják, ezért a befektetők devizakitettsége a valóságban általában USD-ben valósul meg. Természetesen vannak kivételek, ha angliai cégekbe fektettek be, akkor GBP, míg ha német vállalatokba, akkor EUR lesz a befektetés alapja. Sok ország támogatja a hazai tőzsdékbe való fektetést, például adókedvezményekkel, ezért érdemes ezeket is figyelembe venni.
‼️Költség, költség, költség‼️
A fenti felsorolásban említettem az alacsony költségeket, amelyek nemcsak arra vonatkoznak, hogy mennyibe kerül számotokra a részvényekbe fektetés, például az adás-vétel vagy a számlavezetés díja, hanem a deviza, más néven FX, kockázat költségét is. Vagyis, ha a nemzeti devizátok, amiben a fizetéseteket kapjátok, gyengül ahhoz a devizához képest, amibe a világ befektetéseinek a nagyobb részét jegyzik, vagyis az USD-hez képest, akkor érdemes nem a nemzeti devizátokban jegyzett részvényekbe befektetni a hosszútávú árfolyamkockázat miatt. Ilyenkor, nominálisan az árfolyamváltozásból is profitálhattok.
Bemutatnék egy példát az árfolyamkockázatra a magyar forint esetén keresztül. Tudjátok mennyi volt 1 USD 1989. januárban HUF-ban kifejezve? 1 USD=53 HUF volt. És 2019. szeptemberben, tehát 30 évvel később? 1 USD=303 HUF volt. A HUF/USD árfolyamcsúcs 2022 októberében 435 HUF körül alakult, ami több mint nyolcszoros emelkedést jelent. Az első két időpont közötti szűk 30 évben, évenként átlagosan 6.12%-kal csökkent a forint értéke a dollárral szemben, vagyis ennyit vesztett volna a befektetésetek az értékéből, ha HUF-ban tartottátok volna. Tehát például magyar forintban kockázatos befektetési instrumentumokat tartani hosszabb távon. Nyilván számtalan másik ország devizáját is elővehettem volna, például az EUR szórása az USD-vel szemben az elmúlt 5 évben 0.82-1.02 volt. Fontos viszont, hogy nem szabad túlzásba vinni a devizák össze-vissza váltogatását, hiszen ez is költséggel jár.
👆🏻Mi a likviditás és miért fontos a részvény befektetések esetében?👆🏻
A likviditás egy pénzügyi fogalom, amely azt fejezi ki, hogy milyen könnyen és gyorsan lehet egy eszközt készpénzzé alakítani anélkül, hogy az jelentős értékvesztést szenvedne el. Az egyes eszközök likviditása változó, nem lehet általánosan azt mondani, hogy mondjuk a részvény mindig likvid. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy:
| Eszköz | Likviditás szintje |
|---|---|
| Készpénz | ⏫Nagyon magas |
| Bankbetét | 🔼Magas |
| Részvény (pl. Apple) | 🔼Magas |
| Kötvény | ➖Közepes, változó |
| Ingatlan | 🔽Alacsony |
| Ritka műtárgy | ⏬Nagyon alacsony |
📌 Példa: egy Apple-részvényt másodpercek alatt bármikor eladhattok a tőzsdén, míg egy nyaraló eladása hónapokat vehet igénybe, ezért az előbbi likvidebb.
Tehát, akkor tudtok eladni és megvenni valamit, ha van, aki erre a túloldalon is hajlandó. Vagyis a likviditás tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy pénzügyi terméket, tulajdont milyen gyorsan lehet készpénzzé tenni. Ha ki kell szállnotok egy instrumentumból, de nem tudjátok azt kinek eladni, akkor az az eszköz illikviddé válik és az ára esni kezd.
🔁Mikor lesz egy részvény vagy részvénypiac illikvid?🔁
- Ha pánik van és senki nem akar venni. Sok az eladó, kevés a vevő, az árfolyam esni fog. Ezt hívjuk túlkínálatnak.
- Ha nincs eladó, de lenne vevő, a vevők akkor sem tudnak venni, ez emeli az árfolyamot. Ezt hívjuk túlkeresletnek. Például egy európai részvény amerikai tőzsdére bejegyzett párja, amit ADR-nek hívnak, általában nem túl likvid.
- Nehéz az adott eszközt eladni, mert ritka, nem divatos, csak egy speciális vevőkör veszi, például műtárgyak.
- Kicsi a piac, amit a teljes piac kapitalizációja határoz meg.
- Ha túl nagy, milliárd USD-s portfólióval rendelkezik valaki, és túl kicsi ehhez képest a piacon forgó instrumentumok mennyisége. Ez tipikus problémája a nagy alapkezelőknek vagy például a Berkshire Hathaway-nek.
Leegyszerűsítve a fentieket, az ismert tőzsdéken, mint az amerikai, az európai, a brit, nagyon nehéz belefutni a fenti illikviditás jelenségébe, de ritka esetekben előfordul.
🤝Hogyan érhetitek el a részvénypiacokat?🤝
Több évnyi részvénypiaci tapasztalataim alapján a kezdő befektetők leginkább attól félnek a részvény befektetés kapcsán, hogy hogyan érik majd el a részvénypiacokat, illetve hogy biztonságban lesz-e a pénzük. Erre a legegyszerűbb az, hogy keressetek egy megbízható brókert. Minél nagyobb, annál jobb, ha van banki háttere, az még jobb, de ellenőrizzétek le, hogy a ti országotokat kiszolgálják-e. Sok bróker csak amerikai vagy Nyugat-európai ügyfeleket fogad. Néhány példa:
- Interactive Brokers: olcsó, szinte az összes piacot eléri, ingyen hozzáfértek spéci adatokhoz, mint az EVA keretrendszer vagy a Morningstar elemzések. 2.2 millió felhasználójuk van és több, mint 370 milliárd USD befektetést kezelnek. Nekünk is van itt több számlánk.
- Tasty Works: elsősorban opciózásra használják, de részvényvásárlásra is teljesen jó. Nem annyira olcsó, mint az Interactive Brokers, de nagy és ismert.
- Chales Schwab: nagy bróker, banki háttérrel.
- Erste, K&H Bank és egyéb nagy bankok: elsősorban európai ügyfeleknek jó, drágák, körülményesek, sok piacot el sem érnek, de nagyon megbízhatók, és sokkal nagyobb eséllyel kártalanítják az ügyfeleket, mint a kisebb intézmények.
- LightYear és Revolut: a fintech cégeknél sok pénzt nem tartanék, de második-harmadik brókernek, a befektetések kipróbálására kiváló.
A brókerekre azért van szükségetek, mert kell egy közvetítő, aki összeköt titeket a tőzsdén jegyzett vállalatokkal. Amit érdemes megnézni még az a BrokerChooser. Nekik szokták még lenni jó ötleteik a brókerválasztás kapcsán. Elméletileg direktben is elérhetők a részvénypiaci cégek és köthettek velük szerződést, ha egy bizonyos összeg felett akartok részvényeket vásárolni, de rendkívül körülményes és drága jogi procedúrára számíthattok, tehát sokkal jobban jártok, ha egy brókeren keresztül éritek el a piacokat.
A brókerek kapcsán fontos még a számlához tartozó biztosítás, aminek az összege országonként változik. Az adott brókerre mindig az a befektető-védelem vonatkozik, amelyik országban bejegyezték a vállalatot. Tehát, ha egy USA-ban bejegyzett brókerről van szó, akkor az SPIC alá fogtok tartozni és 500 ezer USD értékig kártalanítanak titeket, ha a bróker csődbe megy, ellopja a papírokat stb. Néhány ország befektetővédelme:
| Ország / Rendszer | Limit (helyi pénznemben) | Limit EUR-ban (kb.) |
|---|---|---|
| 🇭🇺 BEVA | 100 ezer EUR | 100 ezer EUR |
| 🇩🇪 EdW | 20 ezer EUR | 20 ezer EUR |
| 🇫🇷 FGDR | 70 ezer EUR | 70 ezer EUR |
| 🇸🇪 Svédország | 250 ezer SEK | ~22 ezer EUR |
| 🇬🇧 FSCS | 85 ezer GBP | ~98 ezer EUR |
| 🇺🇸 SIPC | 500 ezer USD (max. 250 ezer USD cash) | ~460 ezer EUR |
Mindig figyeljetek a brókerek költségeire, hiszen a költség gyakorlatilag negatív hozamot jelent. Hasonlítsátok össze a konkurenseket, ahol kevesebbet kell fizetnetek, az általában nagy előnynek számít. Természetesen nemcsak az ár a döntő, hanem ezer más szempont is van, de a költséget BIZTOSAN elvesztitek majd a hozamotokból, tehát nagy visszahúzó erő tud lenni.
A költségek csökkenthetők pozícióméretezéssel is, mondok egy példát. Tegyük fel, hogy egy 100000 USD értékű portfóliót szeretnétek összerakni 20 darab vállalat részvényéből, ami vállalatonként 5000 USD-s pozíciókat jelent, amit egy, de több lépésben is felvehettek. Brókernek az Interactive Brokers oldalát választjátok. A költségekért meg kell látogatnotok az Interactive Brokers weblapját (bróker jutalékok), ahol azt láthatjátok a fixed oszlopban, hogy:
- vételi és eladási költség: 0.005 USD/részvény, de minimum 1 USD/tranzakció
A fentiek alapján, ha minden vállalat részvényeit egyetlen, 5000 USD-s értékű vásárlással veszitek meg és a részvény ára 50 USD, akkor 100 db részvényt fogtok vásárolni, ami még mindig csak 0.5 USD lenne, ha nem lenne a minimum limit, ami 1 USD. Ez azt jelenti, hogy a teljes költségetek 20×1 USD lesz. Ez a teljes portfólióra nézve 0.02%, vagyis jóval olcsóbb, mintha egy bank alapját vásárolnátok meg. Ha viszont a részvényeket nem 1 lépésben, hanem 3-ban veszitek meg vállalatonként, például 1000/2000/2000 USD-s lépésekben, akkor a költségetek 3x20x1 USD-re, tehát 60 USD-re emelkedik, ami még mindig nagyon alacsony költség. Mikor van ennek értelme? Például, ha a részvényárfolyam esik, akkor az átlagáratok alacsonyabb lesz. A lényeg az, hogy a részvényvásárlás szinte minden egyéb befektetési formánál olcsóbb.
Ez tehát azt jelenti, hogy a pozícióméretezés egy elég fontos kérdéskör a költségek szempontjából. Hogyan döntitek el, hogy mely részvényeket kell megvásárolni? Erről egy későbbi cikkemben lesz szó, addig is olvassátok el az iO Chartson elérhető fundamentális részvényelemzéseket (itt).
Részvény befektetés összegzése
A tapasztalataim alapján a kezdő befektetők indokolatlanul félnek attól, hogy átverik őket, hogy nem tudják, hogyan érjék el a részvénypiacot, illetve, hogy milyen részvényekbe fektessenek. Ma már ez egyáltalán nem egy komoly probléma, sokkal egyszerűbb, mint gondoljátok, elég néhány ökölszabályt betartani, kis pénzzel elkezdeni, próbálgatni és tanulni. A költségek ma már nagyon alacsonyak, jóval kevesebbet kér egy bróker a részvények adás-vételéért, mint mondjuk a bankotok egy befektetési alap megvásárlásáért. Tehát, mindenkinek azt javaslom, hogy nyugodtan vágjon bele egy kisebb összeggel a befektetésbe, hogy kipróbálja, hogy ez a befektetési forma neki való-e vagy sem.
Gyakran ismételt kérdések (GYÍK)
Milyen brókert válasszak részvényvásárláshoz?
Több szempont is van, ami alapján brókert lehet választani – fogunk erről írni egy komplett cikket -, de néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni:
- méret, megbízhatóság: minél nagyobb egy bróker annál biztonságosabb. Amelyiknek van banki háttere – Erste, K&H, Charles Schwab stb. -, az még jobb, illetve az ismert brókerek jellemzően megbízhatóbbak.
- költségek: többféle költségekkel operáknak a brókerek, ilyen a számlavezetési díj, az állománydíj – ami a legrosszabb költség -, a vásárlási/eladási díj és a devizaváltási költség (amennyiben nem USD-t helyeztek el a brókerszámlán)
- instrumentumok elérhetősége: nem mindegy, hogy melyik brókernél melyik piac érhető el, illetve kérésre felveszik-e az adott instrumentumot és azt milyen gyorsan.
- számla típusa: cash vagy margin számla, utóbbin lehet csak opciózni. Magyarországi adórezidenseknek fontos a TBSZ számla megléte, de más országok állampolgárainak is vannak speciális – például az amerikai 401K nyugdíjmegtakarítási számla – lehetőségeik, amelyeket vagy támogat a bróker vagy sem.
- felület: az egyik leginkább alulértékelt szempont, pedig giga szívás tud lenni. Akinek volt Random Capital számlája, az tudja, milyen, mikor egy 90-es években ránk maradt felületen kell dolgozni, az Erste felülete tetű lassú, az Interactive Brokers-hez repülőgépvizsga kell, a LightYear meg az egyszerű, de modern köntösbe öltöztetett megoldásokban hisz.
A fentiek alapján az Interactive Brokers számláját ajánlom, mert:
- a világ legnagyobb brókere, erős háttérrel
- kismillió instrumentum érhető el rajta, egy részvényből sokszor többféle piacra bejegyzett – pl. az eredeti és az ADR is – instrumentum is elérhető
- az Interactive Brokers egy diszkont bróker, a piacon nekik a legalacsonyabbak az áraik
- be lehet kötni hozzájuk a Wise számlát, amiről gyorsan lehet átutalni pénzt
- a Morning Star elemzései ingyenes elérhetők az Interactive Brokers Trading Station felületén (fundamental explorer alatt)
- az EVA keretrendszer adatai elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
- van cash és margin számlájuk is, magyar állampolgárok nyithatnak TBSZ-t
- háromféle felületet is használhatok: webes és PC-s kliens és telefonos applikáció
Milyen adatforrásokat használtok a részvények elemzéséhez?
Kvantitatív elemzéshez elsősorban különböző részvényszűrő oldalakat, kvalitatív elemzéshez a cég jelentéseit, illetve egyéb elemzéseket, például a Substack csatornáját, podcastokat – Business Breakdowns – és hasonló forrásokat.
Mi számít: az értékeltség vagy a minőség?
A válasz az hogy mindkettő, de a minőség a fontosabb. Sokkal jobb megvenni egy nagyon minőségi vállalatot fair áron, mint egy olcsó de rossz minőségű cég részvényeit.
Milyen időtávra érdemes részvényt vásárolni?
A minimum az 5 éve, de inkább 10 évtől a végtelenig. A megközelítésem tipikus „buy and hold”, a kiválasztáson van a hangsúly, utána minél tovább igyekszem tartani a részvényeket, amihez meggyőződés kell. Ritkán adok el, elsősorban, ha úgy érzem, hogy megdőlt a felállított tézis, vagy ha hibát követtem el.
Melyik a jobb: egyedi részvények vagy az ETF-ek?
Ebben a kérdésben nincs igazság. Egy S&P 500 ETF-fel nagyon egyszerű lekövetni a piacot, kezdőknek ezt érdemes csinálnia, mert kis tudással és gyakorlattal is kivitelezhető. Az egyedi részvények elemzése cégenként 30-50 órát igényel, így aki ezt nem szereti, annak nem javaslom.
TBSZ számlán tartjátok a részvényeket?
Igen. Magyar állampolgárként olyan nagy az adóelőnye a hagyományos cash alapú számlával szemben, hogy érdemes évenként egy új TBSZ számlát nyitni, és akkor a pénzkivét is megoldott (de amennyiben nem akartok kivenni belőle semmit, akkor meg lehet hosszabbítani ezeket)
Miért nem határoztok meg az elemzéseitekben konkrét vételi árat a részvényekhez?
Több okból sem határozok meg vételi árakat: egyrészt azért, mert egy vállalat értékét pontosan kiszámolni nem lehet. Másrészt pedig azért, mert nem adhatok befektetési tanácsokat, ezek az elemzések csak azért születnek, hogy támogassák mások döntéseit. Ezért is használom más szolgáltatások fair érték becsléseit, illetve valamekkora biztonsági ráhagyást. Végső soron úgyis a meggyőződésetek dönti majd el, nektek mennyit ér egy vállalat.
Melyik részvény árfolyama fog emelkedni vagy csökkenni?
Senki nem tudja, mivel nincs varázsgömb ami megmondaná. Matematikai valószínűségekre lehet alapozni. Azoknak a jó minőségű vállalatoknak hosszabb távon emelkedik az árfolyama, amelyeknek növekszik az árbevétele, képesek a megtermelt készpénzt visszaforgatni az üzletmenetbe, magas a belső értékteremtés mellett. De rövid távon – pár év – a piac és az árfolyam is bármerre mehet.
Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az iO Charts-on megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.
1 Comment
Comments are closed.