Jó kérdés, hogy a számtalan tőzsdei instrumentum közül miért éppen a részvényeket válasszátok. Van rengeteg egyéb lehetőség – biztosan hallott már mindenki a Forex-ről, ami tulajdonképpen devizakereskedés – vagy éppen végezhetnék árupiaci műveleteket, de opciózhatnék is. Az egyik ok az, hogy a részvényeket egy szabályozott tőzsdei környezetben lehet megvásárolni, vannak biztosítékok, amelyeket az elszámolóház nyújt, de például az amerikai tőzsdéken a SEC, az amerikai tőzsdefelügyelet is beavatkozhat, ha nagy a probléma.

Lehetne OTC piacon – over the counter, vagyis a „pulton át” – is kereskedni, de a nagyobb biztonság nekem alapvető feltétel volt. Ami még nagyon fontos, hogy mihez érhetőek el normális adatok, és azok mennyire megbízhatóak. Az sem mellékes, hogy a brókerszámlához tartozó biztosítás – mármint nem a veszteségekre, hanem a bróker esetleges megpattanása esetén – vonatkozik-e az eszközre, amit vásárolni fogok.

Arra nagyon figyeljetek, hogy minden instrumentumot áruló „bróker” szerint a saját terméke a legjobb, a legnagyobb hozammal kecsegtető, a legbiztonságosabb, és így tovább. Viszont a tanulmányok és a modellek alapvetően az amerikai tőzsdékre vonatkoznak, ehhez állnak rendelkezésre megfelelő adatok, ott van meg a kellő pénzügyi kultúra és múlt, és egyáltalán nem biztos, hogy a jól hangzó ígéretek más tőzsdékre vagy instrumentumokra is igazak lesznek. Persze nem állítom, hogy a bangladeshi tőzsdén szereplő papírokhoz nincs egy eldugott adatbázis valahol, vagy hogy az ország felügyeleti szervei ne lennének extraklasszis szintűek, de ezek ellenőrzése számomra gondot okoz.

Ezek a törvényi keretek, de van még egy nagy előnye a részvényekkel való kereskedésnek – bár a befektetés sokkal találóbb kifejezés, lévén nagyon kevés adás-vételt bonyolítok le -, az, hogy nincs szükségszerű eladás, vagyis a papírt lehet tartani a végtelenségig. A kötvények esetében van egy lejárat, míg egyes eszközök tartása hosszabb távon egyszerűen értelmetlen, itt alapvetően a napon belüli kereskedésre kitalált formátumokra gondolok. Ráadásul a részvények vállalatokban megvásárolt tulajdont testesítenek meg, már pedig a tőzsdei szabályok szerint ezek a szervezetek bizonyos időközönként jelentéseket kell leközölniük a működésükről, tehát egy csomó adat rendelkezésre áll az elemzéshez. Az sem mellékes, hogy a részvénytartás időtávja gyakorlatilag végtelen. Senki nem kötelez arra, hogy azokat eladd – néhány speciális esetet leszámítva, mint a delisting -, akár örökölhetőek is.

Hogyan és milyen részvényekbe fektessek?

Ha egy viszonylag egyszerű alapszabályt megjegyeztek, már ki is lőhettek egy igencsak jelentős költséget, amire sokan nem gondolnak. Tudjátok mennyi volt 1 USD 1989. január 1-én? 53 Ft. És 2019. szeptember 20-án? 303 Ft, és akkor a 2020. április 2-át direkt kihagytam, ekkor ugyanis 341 forintot kértek 1 amerikai dollárért. Az első két időpont közötti szűk 30 évben, évenként átlagosan 6,12%-kal csökkent a forint értéke a dollárral szemben, vagyis ennyit vesztett volna a befektetésetek az értékéből. Persze nem akarok álszent lenni, ez nem minden évben volt így, de hosszabb távon ez a tendencia. Ebből következik, hogy magyar forintban kockázatos befektetési instrumentumokat jegyezni hosszabb távon.

A másik gond a likviditás és a megfelelően működő piacgazdaság kérdése. Akkor tudtok eladni és megvenni valamit, ha van, aki erre a túloldalon is hajlandó. Vagyis a likviditás tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy pénzügyi – vagy tulajdonképpen bármilyen – terméket milyen gyorsan lehet készpénzzé tenni. Ha ki kellene szállnotok egy instrumentumból, de nem tudjátok azt kinek eladni, akkor az az eszköz illikviddé válik.

A hazai vállalatok részvényeivel sokkal kevesebben kereskednek, mint a külföldiekkel, így simán előfordulhat olyan, hogy csak nagyon áron alul tudtok egy magyar papírt eladni, hiszen nincs meg a megfelelő likviditás. Ráadásul mivel a külföldi részvények piaca nagyobb, ezért a szabad piacgazdaság elvei is jobban tudnak érvényesülni – bár erre éppen rácáfol a FED a pénznyomtatással és a vállalatok adósságainak vásárlásával –, elméletben nehezebb a piacot befolyásolni. Nyilván van erre is ellenpélda, például mikor Elon Musk tweetel egy jót, és esik vagy emelkedik a Tesla árfolyama X %-ot, akkor érdekes, hogy az miért nem piaci befolyásolás, de ez most egy másik kérdés.

Tudom, hogy nagyon sokaknak vonzóak a magyar cégek, mert azt gondolják, hogy ezek sokkal megfoghatóbbak – ez a home bias jelensége -, de a gyakorlatban a külföldi cégekkel kapcsolatban is ugyanannyi információ áll rendelkezésre. És hogy visszatérjek az első elvhez, a magyar papírokat forintban kell jegyezni, aminek az értéke folyamatosan romlik a többi fontosabb devizával szemben. Ezzel ki is mondtam a lényeget, én nem vásárlok magyar papírokat. Akkor viszont mi marad? Alapvetően a fejlett piacok vállalatai, elsődlegesen az amerikai és európai cégek. Az amerikai tőzsdéről ebben a cikkben írtam részletesen.

Hogyan érhetem el a részvénypiacokat?

Az szerintem egyértelmű, hogy Sanyi bácsi és Mari néni nem fog írni az Apple-nek, hogy szeretnének 1-1 részvényt vásárolni ebben a remek cégben. Nem is tehetik meg, hiszen szükség van egy közvetítőre, aki hozzáférést ad a piacokhoz, őt hívjuk brókernek. A brókerek vagy brókercégek azok a szervezetek, akik lebonyolítják a tranzakciókat, de hogy ne pattanjanak meg a pénzetekkel, az elszámolóház – itthon a Keler Zrt. – felügyeli a műveleteket.

Ez azért is fontos, mert így a különböző brókerszámlákhoz biztosítás is tartozik, ami hazánkban 2020-ban 100 000 EUR, vagyis több mint 30 millió forint, bővebben ezen a linken tájékozódhattok. Fontos, hogy egy külföldön bejegyzett brókerre más szabályok vonatkoznak, míg a hazai Random Capital 100 000 EUR-ig, addig a Degiro csak 50 000 EUR-ig nyújt biztosítást, de például az amerikai Interactive Brokers megint más biztosítási összeggel dolgozik.

Ahhoz tehát, hogy tőzsdei eszközöket vásároljatok, szükségetek lesz egy brókerszámlára. A választással kapcsolatban nem adnék most tanácsot, hiszen ezzel egy 100 000 karakteres cikket meg lehetne tölteni – például a BrokerChooser oldalán számtalan elemzést találtok a nemzetközi brókerekkel kapcsolatban, illetve a neten a magyar brókereket összehasonlító cikkeket, videókat is találhattok – de az egyik legfontosabb szabály az alacsony költségek, és erre mondanék egy életszerű példát. Nagyon sokan elfelejtik, hogy költségek gyakorlatilag negatív hozamot jelentenek. Például, ha egy befektetési alap évi 5%-os költséggel dolgozik és átlagosan 15%-os hozamot ígér – ami egyébként nagyon magas -, akkor valójában ti 10%-os hozamot fogtok realizálni. De mi van akkor, ha nem megy a szekér és a hozam csak 2%? Akkor máris összességében -3%-ot sikerült egy év alatt összehozni, hiszen az alapkezelő ilyenkor is levonja a költségeit.

Mi lehet bonyolult egy bróker kiválasztásánál? Semmi, vágják rá többen. De amikor majd felpattintjátok a brókercégek árlistáját és szembesültök a kismillió tétellel, akkor bizony nem lesz ennyire egyértelmű a helyzet. Itt jön a képbe az a probléma, hogy hogyan számoljuk ki a költségeket. Ehhez kell valamilyen viszonyítási pont, ezért összegeztem, hogy nagyjából mennyibe kerülnek az egyes pénzügyi eszközök:

• nem napon belül kereskedési művelet brókernél: 1-10 USD adás-vételenként
• egy befektetési alap éves díja: 2-5%
• egy ETF éves díja: 0,1-2% (de jellemzően 1% alatti)

Ehhez még jöhet mindenféle egyéb költség – kiutalás, számlavezetés, osztalék jóváírása, devizaváltás stb. -, de ezektől most eltekintek az egyszerűbb számolhatóság végett. Mivel nekem a Random Capitalnál van brókerszámlám, ezért az ő áraikat ismerem, nézzünk néhány példát, 2020.08.18-ai árfolyamon:

• 1 db BEN részvény 20 USD-ért: 20 USD, 2 dolláros vételi jutalékkal: 10%
• 10 db AT&T részvény 30 USD-ért: 300 USD, 2 dolláros vételi jutalékkal: 1,5%
• 10 db Microsoft részvény 210 USD-ért: 2100 USD, 2 dolláros vételi jutalékkal: kb. 0,1%
• 10 db Apple részvény 463 USD-ért: 4630 USD, 2 dolláros vételi jutalékkal: kb. 0,05%

Mint láthatjátok, minél nagyobb összegben vásároltok, annál kisebb az egy tranzakcióra jutó költség, amit természetesen meg kell majd ismételnetek, mikor eladjátok a papírt. Ebből következik, hogy a pozícióméretezés egy elég fontos kérdéskör a költségek szempontjából, hiszen nagyon nem mindegy, hogy mekkora szeletekre bontjátok a tőkéteket. Többek között erről is szól a következő cikk, ami a részvénykiválasztási folyamatban nyújt segítséget: Itt egy csomó részvény, mit csináljak vele?

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket, így az iochartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni, az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetőek, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására, a meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.