Mi a részvény fogalma? Amikor azt mondjuk, részvény, akkor sokakban felsejlik valami, de a legtöbben nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mit is jelent, illetve mit fejez ki a fogalom. Vannak még egyéb specialitásai is a részvényeknek, illetve egyes befektetők helyettesítenek a részvényekkel más befektetési instrumentumokat is, ezekről is lesz szó.

Mi a részvény fogalma?

Mielőtt belevágtok a részvények vásárlásába, tisztáznunk kell, hogy egyáltalán mi az a részvény. A részvények tulajdonjogot megtestesítő, lejárat nélküli értékpapírok, ellentétben például a kötvénnyel, ami egy lejárattal rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum. Ha egy vállalat részvényeit megvásároljátok, akkor abban részesedést szereztek. Ha elenyésző mértékben is, de a vállalat tulajdonosai lesztek, és ilyen minőségetekben, a vállalat vezetése a ti érdekeiteket kell, hogy szolgálja.

Meg lehet közelíteni a részvény fogalmát számviteli oldalról is, akkor a definíció így szólna: a részvénytársaságok alapításakor vagy az alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a részvény névértékének megfelelő hányadát testesíti meg a vállalatnak. A kibocsájtott részvények névértékének összege megegyezik a vállalat alaptőkéjével. A részvény tulajdonosa az értékpapír megvásárlásával a tőkéjét a vállalat részére bocsátja, így a vállalat tőkét von be tulajdonjoga átadásával.

Érdemes még kitérni arra, hogy angolban több szót is használnak a részvény fogalmának kifejezésére, illetve a hasonló jelentésű szavak képesek “keveredni” egymással a magyar fordításokban, így jó, ha tudjátok, hogy melyiknek mi a pontos jelentése. Ezek az alábbiak:

• Tőke (equity): gyakorlatilag tulajdonjogot jelent, kifejez egy adott százaléknyi tulajdont a vállalatban
• Részvény (stock): általánosan erre mondjuk, hogy részvény, illetve ebből lehet különböző összetett szavakat képezni, mint részvénypiac – stock market – stb.
• Részesedés (share): valójában ez is részvény vagy részvények, csak ebben az értelemben a tulajdon valamekkora hányadát – tehát azt, ahogy a tulajdonjog felosztásra kerül – jelenti a birtokolt vagy a birtokolni vágyott vállalatból

A részvénytársaság fogalma

Az előbbi gondolatmenetet továbbgörgetve részesedést szerezni bármilyen vállalatban lehet, nemcsak részvénytársaságban. Bármikor köthettek arra vonatkozólag szerződést, hogy bevásároljátok magatokat a Gipsz Jakab Bt.-be vagy Kft.-be, ezt semmi nem tiltja. Ettől még ezt nem nevezzük részvénynek, maximum részesedésnek, hiszen egyik vállalt sem bocsájtott – és nem is bocsájthat – ki értékpapírokat, amikhez a tulajdonjog kötődik. Ez azért tud zavaros lenni, mert vannak egyes platformok, amelyeken startupok tulajdonjogai kereskedhetők, ahol ezt az equity szóval jelölik. Ezek magánkézben lévő, tőzsdén nem jegyzett vállalatok, mégis meg tudjátok vásárolni a tulajdonjog egy részét. Erről 4 cikket is írtam, ezeket a Startup szekcióban találjátok.

Hazánkban részvényt nem meglepő módon csak részvénytársaság bocsájthat ki, erről a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezik Magyarországon. Külföldön hasonlóan jogszabályok taglalják a működésüket, de más névvel illetik őket, pl. az USA-ban “C” és “S” corporation-ként hivatkoznak rájuk. Nektek elég annyit tudnotok, hogy itthon formailag lehet zárt, illetve nyilvánosan működő – vagyis nyílt – egy részvénytársaság.

Előbbi részvényeivel a tőzsdén nem lehet kereskedni, a tulajdonosok egymáshoz képesti tulajdoni hányadát testesíti meg a tőke arányában. Tehát, ha 1 milliárd forint a kezdőtőke és a tulajdonosok egyenlő arányban helyeznek be 250 millió forintot, akkor a tulajdoni hányaduk fejenként 25%-lesz. Ti is létrehozhattok zártkörűen működő részvénytársaságot, ha a törvényi feltételeknek megfeleltek.

Amennyiben egy részvénytársaság nyílt, akkor az részvényeket bocsájthat ki. Az első ilyen kibocsájtás az IPO, az Initial Public Offer. Természetesen erről is írtam már a IPO jelentése, IPO részvény kibocsátása című cikkünkben. A részvényeket be kell vezetni a tőzsdére, így szabadon kereskedhetővé válnak. Innentől kezdve a részvények árát a piaci viszonyok határozzák meg, a kereslet-kínálat függvényében fog mozogni az árfolyam.

Mi van a startupok “részvényeivel”?

Ahogyan korábban már említettem, a startupokban szerzett részesedés nem igazi részvény, és mivel a kereslet-kínálat sem talál egymásra – lévén nem nyilvánosan kereskedett instrumentumokról van szó – ezért nincs vagy nagyon alacsony a likviditás. Persze a pénzügyi szektor minden problémára talál valamilyen “jó megoldást”, ezért ezek jellemzően az egyes platformok másodpiacain kereskedhetők. Persze likviditás itt se nagyon van, ezért az árak nem igazán követik le a piaci viszonyokat. A fent említett IPO folyamat után ezek a cégek is a részvénypiacra kerülnek, és innentől kezdve a már említett keresleti-kínálati szabályok vonatkoznak rájuk.

Fontos még megemlíteni az ún. OTC – over the counter – brókereket, amelyek olyan brókercégek, akiknek nincsen közvetlen tőzsdei elérésük. Ez azt jelenti, hogy ellentétben azokkal a brókerekkel, amelyek elérik közvetlenül a tőzsdéket, és valós eladói és vevői megbízásokat párosítanak össze, az OTC brókerek esetében az árjegyző maga a bróker. Ez általában abban nyilvánul meg, hogy jóval magasabb költségek mellett kereskedhettek, cserébe esetlegesen olyan papírokhoz is hozzáférhettek, amelyeket a hagyományos tőzsdéken nem jegyeznek.

A részvények fajtái

Részvényvásárlás nemcsak közvetlenül a részvény megvételével teljesülhet, hanem például befektetési alap – tipikus banki termék – vagy ETF – tőzsdén kereskedett alap – is tartalmazhat részvényt. Vagyis amikor azt a fogalmat használom, hogy részvényvásárlás, akkor egy ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében megvásárolt konkrét papírra gondolok. Aki esetleg nem ismerné ezt a foglamat az a “Részvények osztalék adózása – Mire figyelj oda adózásnál” című cikkemet olvassa el. Most hogy ezt tisztáztuk, nézzük, hogy a részvényeknek milyen fajtái vannak:

• Törzsrészvények (common stock): ez az “általános” részvénytípus, egy átlagos vásárlásnál erre tesztek szert, többletjogokat – a fent felsoroltakon kívül – nem biztosít.
• Elsőbbségi részvény (preferred stock): általában valamilyen elsőbbséget, például vétó, osztalék, likvidációs, elővásárlási jogot biztosítanak, de általában a lényeg a szavazati jog. Ezeket a tickerben – a részvény azonosítójában – is szokták jelölni, pl. Bank of America törzsrészvénye (BAC) ticker alatt fut, míg az elsőbbségi a (BAC.PRA) jelölő alatt.
• Dolgozói részvények: csak a vállalat munkavállalói kapják jövedelemkiegészítés és ösztönzés céljából, egyfajta juttatásként. Jellemzően felső vezetőket szoktak így premizálni – másik jog az opciós vétel és eladás -, átruházhatósága korlátozott.
• Kamatozó részvények: rendkívül ritka forma, az osztalékon felül egy előre meghatározott kamatot is fizetnek az értékpapírok.
• Visszaváltható részvények: a visszaváltható részvény a társaságot vételi, míg a részvényest eladási joggal ruházza fel.

Részvényvásárlás esetében a fentiekkel nagyon ritkán lehet találkozni, leszámítva a törzs és elsőbbségi részvényeket. Nagyon sok vállalat működik úgy – pl. MSC Industrial Direct Co. (MSM) -, hogy az alapító család birtokolja az elsőbbségi részvények jelentős hányadát. Ez vétó, illetve szavazati jogot biztosít számukra, és ezeket a részvényeket nem is adják el. Így képesek meggátolni az ellenséges felvásárlásokat, a cég teljes irányítása az ő kezükben van, stb. A fentiekről és a részvényesek jogairól – pl. likvidációs hányad és hasonlók – a “Részvényvásárlás menete lépésről lépésre” című cikkünkben bővebben írtam.

Országspecifikus részvény szabályzások

Egyes országok speciálisan is szabályozhatják a részvényeket, különböző sorozatok kibocsájtásával. Erre nagyon jó példa Kína, és mostanában elég sok szó is esik az ottani problémákról. Az Elemzésközpont egy kiváló videót is készített a témában:

A dolog lényege az, hogy vannak a kínai részvények között “A” és “B” sorozatúak, ebből az elsőt kizárólag kínai állampolgárok vásárolhatják meg, és csak a shenzeni tőzsdére vannak bejegyezve. A “B “típusú részvényeket pedig csak a shanghaji – sencseni – tőzsde jegyzi, ezt vásárolhatják külföldiek is, de ezekkel csak korlátozott jogok gyakorolhatók. Ennek az oka az, hogy így a külföldiek soha nem szerezhetnek többségi tulajdont egy cégben. Legalábbis ez volt az eredeti elképzelés, valójában viszont az történt, hogy a B részvényeket nem igazán vásárolták a befektetők, és ezért nagyon alacsony lett a likviditásuk. Később az egyes vállalatok részvényeit bevezették a hong-kongi tőzsdére is, ez lett a H sorozat, amelyet külföldi és belföldi befektetők is vásárolhatnak és dollárban denominált részvények.

A lényeg az, hogy ha vásároltok mondjuk az Alibaba (BABA) részvényből, akkor nagyon nem mindegy, hogy melyik tőzsdén veszitek azt meg. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy amikor a részvényt az amerikai tőzsdére is bevezették, akkor ún. ADR papírként listázták, eddigre gyakorlatilag már az eredeti vállalathoz sem volt köze a bejegyzett cégnek, csak egy azonos nevű héjvállalatot – ún. VIE struktúrán keresztül – vásárolhattak meg a befektetők. Nem megyek bele jobban a témába, de a lényeg az, hogy nagyon meg kell néznetek, hogy mit vesztek meg, mert azonos név alatt tulajdonságaiban eltérő papírokat is listázhatnak a brókerek.

Mire jó a részvény? Röviden: mindenre

Ahogyan ezt már megbeszéltük, a részvény egy tulajdonjogot megtestesítő értékpapír. Ez azért nagyon szerencsés, mert valójában a mögöttes vállalat működése határozza meg azt, hogy mibe fektettek. A vállalat karakterisztikája mutatja meg, hogy az a részvény hogyan fog viselkedni, és értelemszerűen ez a mögöttes tartalom hosszú távon a részvényár változására is kihat. A gondolatmenetet oda akarom kifuttatni, hogy egy részvénnyel tulajdonképpen más pénzpiaci instrumentumokat is lehet “szimulálni”.

Kötvényszerű részvény?

A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ahol van névérték, kamat, lejárat, és tulajdonképpen a kölcsönadott pénzeteket a névértéknek megfelelően a futamidő végén visszakapjátok. Az állampapír pedig leegyszerűsítve egy olyan kötvény, aminek a visszafizetésére állami garancia van. De mi van akkor, ha egy részvény árfolyama szintén nagyon stabil- tehát nagyon keveset emelkedik vagy esik – viszont fizet osztalékot – ami itt a kamat – és bármikor eladhatjátok, tehát a lejáratát ti választjátok meg. Ez így leírva kísértetiesen hasonlít egy kötvényre, annak ellenére, hogy jogilag továbbra is egy részvényről beszélünk. Ezért a befektetők egy része egyes részvényeket kötvényhelyettesítőként használ.

Részvény mint ingatlan?

A magyaroknak különös kötődésük van az ingatlanok birtoklásához. Ennek történelmi okai vannak, de a lényeg az, hogy itthon a legtöbb ember szeretne vagy birtokol is ingatlant, akkor is ha megtehetné, hogy bérel, ami például Németországban vagy az USA-ban sokkal jellemzőbb. Az ingatlannak van egy olyan előnye, hogy évtizedes távlatokba visszatekintve is lehet reálhozamot elérni rajtuk, a másik ilyen egyébként a részvény. Itthon kifejezetten kedvelt forma a lakás vásárlása – az áremelkedés a hozam -, majd annak kiadása, ami ebben az esetben a kamat. Ezek megint eléggé részvényszerű tulajdonságok, szóval miért ne lehetne szimulálni vele ingatlan – vagy egyéb, pl. erdő vagy föld – befektetést?

Van a részvényeknek egy speciális kategóriája, az ingatlankezelők, amit angolul REIT – Real Eastate Investment Trust – névvel illetnek. Ezek olyan vállalatok, amelyek – meglepő módon – ingatlanokat kezelnek. Ez egy meglehetősen nagy kategória, rendkívül sokszínű vállalatokat találhattok benne. Ráadásul az USA-ban speciális szabályok is vonatkoznak rájuk, például, hogy a nyereségük 90%-át ki kell fizetniük adóelőnyökért cserébe. Ez azt fogja jelenteni, hogy a legtöbb ilyen vállalat viszonylag magas osztalékot fizet, amit felfoghattok bérleti díjként is, mintha egy saját ingatlant adtatok volna ki.

Részvény és a nemesfém befektetés

Nem vagyok nagy híve a nemesfémekbe fektetésnek, és ezzel nem vagyok egyedül, pl. Warren Buffett sem kedveli őket. A fő problémájuk az, hogy nincs kamatuk, nem termelőeszközök, nehéz őket forgatni. Cserébe remekül tartják az értéküket, egy fajta menekülő valuta szerepet töltenek be. Sok befektető pont emiatt tart aranyat, ezüstöt vagy mindkettőt a portfóliójában. A nemesfémeket is többnyire részvénytársasági formában működő bányász cégek termelik ki, így érthető, hogy a részvényárfolyamuk nagyjából korrelál a nemesfémek árával.

Tehát, ha ilyen vállalatokba fektettek, sokkal költséghatékonyabban szimulálhatjátok a nemesfémek árfolyammozgását, mintha fizikailag is megvásárolnátok azokat.

Részvényvásárlás módja

Részvényeket többféleképpen is meg lehet vásárolni. Bár korábbam említettem a startupokat, most maradok a tőzsdén bejegyzett vállalatoknál. A lehetőségekről írtam már a “Részvényvásárlás menete lépésről lépésre” című írásomban, de röviden ide is leírom a lényeget.

Alapvetően részvényeket lehet direktben és közvetítőn – brókeren vagy bankon – keresztül is vásárolni. Az első esetben meg kell keresni a vállalatot, akinek a papírjait meg akarjátok venni, elérhetőségeket általában a weboldal/investor relations rész alatt találtok. A minimum összeg általában 50 000 USD körül indul, tehát tetemes summával kell számolnotok, illetve mindenféle egyéb jogi költséget is nektek kell viselnetek. Személy szerint senkit nem ismerek itthon, aki ilyen módon jegyeztetett volna be részvényeket egy vállalatnál, de hallottam már olyanról, hogy ez valakinek sikerült. Összességében egy átlagos kisbefektetőnek nem igazán van értelme ezt az utat választania, egyszerűen túl körülményes és drága a metódus.

A másik út, hogy nyittok egy olyan brókernél számlát, akinek van hozzáférése az adott piachoz, ahol a vállalat papírjait jegyzik. És itt jön az első trükk, hogy ezt honnan lehet tudni? Általában a brókerek oldalán van egy instrumentum kereső, ahol meg lehet nézni, hogy milyen piacokat és azon milyen papírokat érnek el. Minden papírnak van egy ISIN kódja, ez egy egyedi azonosító, az első két betű azt jelöli, melyik ország tőzsdéjén jegyezték be a részvényt. Semmi nem zárja ki azt, hogy egy bróker ne érhetné el ugyanazt a részvényt több tőzsdén is. Például egy európai részvénynek különböző részvényazonosítók – ticker – mellett lehet több bejegyzett papírja is, mondjuk egy az EU-s, egy pedig valamelyik amerikai tőzsdén.

Hol vegyetek részvényt?

A legfontosabb szempontok egyike a részvényvásárlás során a költségek, ezek ugyanis közvetlenül csökkentik a hozamotokat. Én a helyetekben messzire elkerülném a bankokat, egyrészt, mert megpróbálják majd a saját banki termékeiket rátok melegíteni, másrészt a házon belüli brókereik meglehetősen borsos árszabással dolgoznak. Van akinek viszont az intézményi háttér miatt megéri a magasabb költségeket kifizetnie, szóval ez leginkább ízlés dolga.

Én általában a diszkont brókereket favorizálom, leginkább a Random Capitalt, bár amióta az Erste felvásárolta, azóta vannak kétségeim azzal kapcsolatban, hogy maradnak-e az alacsony árak. Alternatívát – és egyben diverzifikációs lehetőséget – is jelenthetnek a magyar ügyfeleket is fogadó külföldi brókerek, mint az Interactive Brokers – már van magyar leányvállalata is -, a TastyWorks és a Tradestation. Érdemes összehasonlítani az egyes brókerek díjszabását, hogy komplettebb képet kapjatok arról, hogy az adás-vétel mekkora költségekkel jár. Az sem mindegy, hogy milyen stratégiával akartok részvényeket vásárolni és eladni. Lehettek kereskedők – jellemzően rövid ideig tartják a részvényeket, akár napon belül is gazdát cserélhetnek – vagy befektetők, akik éveken át ülnek a papírjaikban. Mivel ezeknek más a költségvonzatuk, ezeket is figyelembe kell vennetek, erről a “Részvényvásárlás menete lépésről lépésre” című cikkünkben bővebben írtam.

Mennyire kockázatos a részvénybefektetés?

Jellemzően az emberek itt valamilyen számot akarnak hallani, vagy egy viszonyítási alaphoz képest megállapítani a részvénybefektetés kockázatát. Ha egy képzeletbeli skálán kell elhelyeznem, akkor azt mondanám, hogy a kockázatosabb instrumentumok közé tartozik, de egyszerűen azért, mert az emberek nem megfelelő tudással vágnak bele a befektetésbe. Ezzel pedig ki is mondtam a kockázatcsökkentés egyik legjobb eszközét: jártasságot kell szerezni a témában.

A másik válasz a részvénybefektetés kockázatosságára az, hogy mekkora hozam/kockázat arányt lehet hozzá párosítani. Az elmúlt 120 év alapján a részvénypiac hozama átlagosan 9,5-10% volt, de ez egy nominálhozam, vagyis csak egy számérték. Valójában azonban a reálhozam számít, vagyis minden olyan tényezőt ki kell vonni a nominálhozamból, ami azt ténylegesen csökkentené. Vagyis a devizaváltás és a bróker költségével, illetve az inflációval is csökkenteni kell a hozamot. Visszatekintve a múltra, hosszabb távon reálhozamot leginkább ingatlanokkal és részvényekkel lehetett elérni, vagyis aki tényleges nyereséget akar realizálni, annak túl sok választása nem lesz az eszközök tekintetében.

A másik fontos dolog, hogy a részvények kockázatát sokszor a volatilitásukkal fejezik ki, vagyis hogy mekkora kitérések vannak az árfolyamban. Fontos, hogy a volatilitás nem egyenlő a kockázattal, ez ugyanis nem jár permanens tőkevesztéssel, csak a részvények összértékének mozgását fejezi ki. Mégis, ha abból indultok ki, hogy egy véletlenszerű pillanatban vásároltok részvényeket, majd egy véletlenszerű pillanatban adjátok el őket – vagyis realizáljátok az aktuális nyereségeket és veszteségeket -, akkor valóban kifejezhető a kockázat az árfolyammozgással, elméletben. A gyakorlatban viszont a megfelelő időtáv kiválasztásával ez a kockázat nagymértékben csökkenthető. A “Részvényvásárlás menete lépésről lépésre” a fentiekről részletesebben írtam.

A részvényvásárlás specifikus kockázatai

Ez tipikusan a “vótmá” szekció, de sosem lehet elégszer elismételni. A legtöbb befektető ugyanis csak a várható nyereséget nézi, és hajlamos elfelejteni a kockázatkezelés sarokpontjait. Az alábbi lista legyen számotokra emlékeztető, hogy mivel kell kalkulálnotok:

• devizakockázat: minket magyarokat még az ág is húz, hiszen nemzeti fizetőeszközünket át kell váltani jellemzően USD-be vagy EUR-ba. Érdemes azon elgondolkodni, hogy befektetéseiteket hosszabb távon nem forintban tartsátok, mert a hozamot megeszi az infláció és a devizákból származó árfolyamveszteség. Aki nem hiszi, az nézegesse az MNB oldalát.
• intézményi kockázat: nem jelent mást, mint a bank vagy a bróker kockázatát. Ez ráadásul áttételes is lehet, pl. a Random Capital diszkont bróker egy másik brókertől – Interactive Brokers – kapja az adatokat. Ilyenkor mindkét szervezet jelent valamekkora kockázatot.
• vállalati kockázat: a részvényt kibocsájtó vállalat kockázata, pl. tönkre megy, csalást követ el, beperlik, és hasonlók. Érdemes az AOL és az Enron szavakra rákeresni ebben a témában.
• likviditási kockázat: lényege, hogy a papírokat ha senki nem akarja megvenni vagy eladni, akkor megszűnik a likviditásuk. Ez azt jelenti, hogy ti sem tudtok megválni tőle, gyakorlatilag befagy a pénzetek. A nagy tőzsdéket jellemzően nem érinti, ellenben a startupoknál mindennapos jelenség.
• politikai, gazdasági kockázat: ennek pont van aktualitása, a kínai kommunista párt jelentősen belenyúlt egyes kínai szektorokba. Ez rendesen megrángatta az árfolyamokat, agyonverve olyan cégeket mint az Alibaba (BABA) vagy a Tencent (TCEHY)
• tőkevesztés kockázata: jellemzően az egyén kockázata a rosszul megválasztott időtáv miatt. Amit egyszer betettél a tőzsdére, azt 7-8 évig ne akard kivenni. Sajnos azonban mindig történhetnek váratlan események, amik erre kényszeríthetnek, és ha ilyenkor mínuszos a portfóliód egyenlege, akkor veszteség realizálására kényszerülsz.
• mániák és pánik események: alapvetően nem szokták a kockázatok közé sorolni. Azonban a tőzsde 90%-ban pszichológia, ezért sok befektető ki-be ugrál a pozíciókba, bepánikol vagy elkapja a FOMO, a kimaradás érzése és rossz döntéseket hoz.

Külföldi és magyar részvények

Ahogyan már korábban említettem, az egyes részvényeket különböző tőzsdéken lehet elérni. A logika azt diktálná, hogy az adott vállalat papírját az adott ország tőzsdéjére vezetik be. Például adja magát, hogy az OTP papírját a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kell keresni. Ez nekünk, magyar állampolgároknak teljesen logikus, viszont ha egy külföldi befektető szeretne kihelyezni tőkét az OTP-be, akkor hozzá kell férnie a magyar piachoz, ami külföldiként nem lenne annyira egyszerű. Ezért általában két megoldást használnak, vagy keresnek a befektetők egy brókert, aki több piachoz és tőzsdéhez is hozzáfér vagy pedig a cégek bevezettetik a papírt a nagyobb tőzsdékre is.

Szerencsére ma már a legtöbb brókerre igaz, hogy a nagyobb piacokat elérik, de azért mondok egy kivételt. Magyarország egyik legismertebb diszkont brókere nem éri el pl. a hong-kongi vagy a tajvani piacot. Ennek ellenére elér kínai részvényeket, azokat ugyanis ADR papírként – ami az American Depositary Receipt rövidítése – bejegyezték az USA tőzsdéire is. Tehát, amikor megvesztek egy kínai részvényt, akkor azt azért tudjátok megtenni, mert az eredeti tőzsdéjén túl már máshol is bevezetésre került. Ezzel szemben mondjuk a Largan Precision (3008.TW) papírját csak a tajvani tőzsdén lehet elérni. Nem tudjátok majd megvásárolni, mert nem fér hozzá a bróker ahhoz a piachoz.

A fentieket összefoglalva: mielőtt brókert választotok, érdemes megtudni, hogy melyik piacokat éri el. Ha egyébként is diverzifikálnátok bróker szinten a tőkéteket – pl. 2-3 szolgáltató közt megosztva azt -, akkor érdemes olyan szolgáltatókat választani, akik nem ugyanazokat a piacokat fedik le.

Hogy megkönnyítsük honfitársaink életét, az iO Chartson létrehoztunk két speciális leválogatási listát, ami a magyar részvényeket tartalmazza, érdemes átnézni őket:

• a BÉT-re bejegyzett részvények listája
• a Budapesti Értéktőzsde Indexe (BUX) által tartalmazott részvények listája

Részvényárfolyamok az iO Charts oldalán

Az iO Charts oldalát pontosan azért hoztuk létre, hogy a különböző részvényekhez tartozó adatokat könnyebben el lehessen érni, illetve tetszés szerint le lehessen válogatni. Ezt hívják angolul screener oldalnak, és tudtommal ez az egyetlen olyan szolgáltatás, amit magyar nyelven, ingyenesen elérhettek. Mivel a befektetők nagy része először a részvény árfolyamát nézi meg, ezért ezt listáztuk ki az első oldalon, de számtalan más adat is elérhető, ha lejjebb görgettek, vagy ha a “részvényinformációk” fejléc fölötti menü pontokat nyomkodjátok. Ezek ugrópontként viselkednek, és az adott kategóriához repítenek titeket.

Természetesen az adatokat időtávonként is rendezhetitek, illetve a kis kép ikonra kattintva el is menthetitek a kirajzolt gráfot. Kiemelnék egy szolgáltatást – ez is ingyenesen elérhető -, amivel máshol nem találkoztam, ezek pedig az egyedileg létrehozott, kézzel generált grafikonok. A szívünkhöz közel álló vagy a világviszonylatban is valamiért felkapott részvények esetében létrehoztunk spéci adathalmazokat is. Ezek a cég valamilyen specifikumához kötődnek. Például a Tesla (TSLA) esetében az autó eladásokról – és még sok minden másról – nézhettek meg színes ábrákat, míg a Pfizer (PFE) kapcsán azt mutatjuk meg, hogy a COVID vakcinák mekkora mértékben járultak hozzá a vállalat bevételbővüléséhez.

Részvény zsákbamacska

Nyilván minden részvényről, ahol készült egyedi chart, nem tudok bővebben írni, de egy fajta zsákbamacska jelleggel végignyomkodhatjátok őket. Lássuk mit találtok, íme azon papírok listája, amelyek az iO Chartson rendelkeznek egyedi grafikonokkal:

TSLA, T, NIO, CSCO, INTC, LMT, MMM, ABBV, JNJ, SPG, AAPL, MSFT, AMZN, BRK-B, KO, PEP, DIS, NFLX, PFE, PM, OPRA, CSIQ, JKS, FSLR, ENPH, SEDG, MO, WHR, FB, GOOGL, RICHT.BUD, OTP.BUD, MOL.BUD, MTEL.BUD, OPUS.BUD, 4IG.BUD, WBA, MCD, SBUX, HD, XOM, SI, TLRY, XPEV, VZ

Összegzés

Valószínűleg sokan meglepődtek, hogy hogyan lehet ennyit írni a részvényekről, pedig csak a felületét kapargattam meg egy kicsit a témának. de még így is kaptatok egy viszonylag átfogó képet arról, hogy mi a részvény, mit lehet vele csinálni, milyen fajtái vannak és milyen kockázatokkal jár a tartásuk. Ez a cikk persze csak egy alapozás ahhoz, hogy önálló munkával továbbontsátok a dolgokat, ehhez pedig sok sikert kívánok.

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket, így az iOchartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni, az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására, a meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.