Bár a Tartós Befektetési Számla, alias TBSZ, nem tartozik közvetlenül a részvénybefektetések tárgykörébe, rengeteget lehet vele spórolni. Azt pedig mindenki szeret, és mivel a költségek csökkentése a legegyszerűbb módja a hozam növelésének, miért ne csinálnátok ilyet? A cikkben átnézzük a legfontosabb tudnivalókat a TBSZ számlával kapcsolatban. A szokásos elméleti alapokon túl kitérek a gyakorlati tapasztalatokra is. Vágjunk is bele!

Mi a TBSZ avagy a tartós befektetési számla?

A TBSZ egy magyar sajátosság, külföldön ez a megtakarítási lehetőség nem létezik. A tartós befektetési számla lényege, hogy adót spórolhattok meg vele, gyakorlatilag csökkenthetitek vagy teljesen elkerülhetitek azt. Alapvetően kétféle TBSZ számla létezik:

• a TBSZ betéti számla bankbetétekhez
• a TBSZ befektetési számla értékpapírokhoz

A nevüket leszámítva ugyanúgy működnek, értelemszerűen, ha részvényt vesztek, akkor az az utóbbira fog kerülni. Ezeket nem nektek kell létrehoznotok, hanem a szolgáltató ilyet nyit számotokra, amikor ezt kéritek. A továbbiakban nem is fogom megkülönböztetni a kettőt, maradunk a TBSZ vagy tartós befektetési számla megnevezésnél. Az megvan, hogy a TBSZ számla kifejezés egy pleonazmus, vagyis felesleges szóismétlés? Olyan mint a bacon szalonna vagy a CD lemez, de az egyszerűség kedvéért a továbbiakban is fogom használni.

Hogyan működik a TBSZ?

A TBSZ alapkoncepciója roppant egyszerű, arra ösztönzi a megtakarítót, hogy legalább 3, de inkább 5 évig folyamatosan megtakarítson, illetve, hogy a megtakarításaihoz ne nyúljon. Ez egy fajta pozitív pénzügyi magatartás kiépítését célozza a lakosság körében. Mivel részvényeket és úgy általában értékpapírokat többnyire hosszabb távra vásároltok, ezért adja magát, hogy ezt TBSZ számlán belül tegyétek meg. A TBSZ számlák működését egy idővonalon szokták ábrázolni, így én is kölcsönvettem a Random Capital ábráját a megfelelő szemléltetéshez.

Az ábrán a TBSZ működési szakaszait láthatjátok. Az első a gyűjtőév, ilyenkor kell elhelyeznetek a megfelelő összeget a számlán, a későbbi években további befizetések nem eszközölhetők. A TBSZ kapcsán a jogalkotó naptári évben gondolkodott, vagyis a gyűjtőév december 31-én ér véget, a következő év első napján pedig egy újabb TBSZ számla nyitható, újabb gyűjtőévvel. Ebből az következik, hogy mivel szolgáltatóként lehet minden évben újabb TBSZ számlát nyitni, ezért a befektetésre szánt pénzmennyiség feldarabolható. Például 2 szolgáltatónál 5 éven át 5 db TBSZ számlát nyitva 1 millió forint összeggel az eredeti 10 millió forintotokat 10 egyenlő részre szabdalhatjátok fel.

A TBSZ számla kapcsán 2 véleményt szoktam olvasni:

• nem éri meg a gyűjtőév elején betenni a pénzt, mert addig is “likvid”, és így nem nő meg a futamidő
• megéri már a gyűjtőév elején betenni a pénzt, mert akkor már ezek az összegek is mentesülnek az adókötelezettség alól, bő 5 év múlva, a felbontás pillanatában

Szerintem ez nézőpont kérdése, tekinthettek úgy is rá, hogy 1 évvel tovább tudtok adómentes nyereséget elérni, meg úgy is, hogy ha a gyűjtőév elején tesztek be pénzt, akkor az 1 évvel tovább nem lesz likvid. Ez elsősorban attól függ, hogy mi a célotok, én az előbbit választottam, ugyanis nem volt szükségem a befektetett pénzmennyiségre. Azt gondolom, hogy akinek 5 évnél korábban lenne szüksége rá, és valamiért fel kell törnie a számlát, azt sem éri nagy veszteség, maximum ugyanúgy leadózza a nyereségét, mint egyébként is tette volna.

A 3 és 2 éves ciklus

A feldarabolás azért fontos, mert a gyűjtőév lezárultával a TBSZ számlára beutalt pénzmennyiség onnan a számla feltörése nélkül nem vehető ki. A számlán belül bármit csinálhattok vele – adhattok-vehettek, devizát válthattok stb. – de a pénzösszeg a számláról nem kerülhet ki. Ez azért nagyon fontos, mert alapesetben az értékpapírok hozama után 15% SZJA-t kell fizetnetek, ami 3 év után 10%-ra, 5 év után 0%-ra csökken, vagyis adómentessé válik. Ha 3 évnél korábban bontjátok fel a számlát, akkor pedig a szokásos 15%-os SZJA-t kell a továbbiakban is megfizetnetek, tehát nincs büntetőkamat vagy egyéb kitétel.

Az osztalékfizető részvények helyzete egy picit speciális, ugyanis az USA részvények esetében az állam visszatartja az adót, ez a witholding tax, aminek a mértéke 15%, ez gyakorlatilag a mi SZJA-nkkal egyenértékű, azzal a különbséggel, hogy már jóváírásra sem kerül a TBSZ számlátokon az összeg. Értelemszerűen az ilyen külföldi adónem ellen a TBSZ számla sem képes védelmet nyújtani. A további speciális adózási szabályokról a Részvények osztalék adózása – Mire figyelj oda adózásnál című cikkemben írtam részletesebben. Jó hír viszont, hogy 2022-től a SZOCHO mértéke a korábbi 15,5%-ról 13%-ra – vagyis 2,5%-kal – csökken, tehát akinek SZOCHO-t kellene fizetnie az amerikai osztalékfitető részvények osztaléka után, mert például nem TBSZ számlán tartja a részvényeit és KATA-s vállalkozó, annak egy kicsit könnyebb lesz az élete. Természetesen a TBSZ számla a SZOCHO-tól is mentesít, ebben az esetben nem a gyakorlatban nem számít majd a csökkenés.

TBSZ számla nyitása: hogyan történik?

Először is, szolgáltatója válogatja, hogy egyáltalán hol lehet ilyen típusú számlát nyitni. A nagy bankok esetében szinte mindenhol, ám a brókereknél nem ennyire egyszerű a helyzet. Ahol biztosan van TBSZ számla, azok az alábbi szolgáltatók, de nyilván vannak mások is:

• Random Capital
• KBC Equitas
• Equilor

Mint látható, ezek mind itthon bejegyzett brókerek, sajnos már egy ideje nem működik az, ami nagyjából 2017-ig megoldható volt, hogy a NAV-nak bejelentettétek a külföldi brókerszámlátokat, mint TBSZ számlát. A témáról bővebben a Pénzügyi Fitnesz atyja, Mészáros Péter írt egy remek cikket, amit itt érhettek el és tartalmazza a lényeget.

Mi a helyzet külfölddel?

A fentiek kapcsán két dologra térnék ki. Aki külföldre is szeretné a vagyonát diverzifikálni – külföldi bróker vagy bankszámla – az elbukja a TBSZ számla lehetőséget. Ez abban az esetben oldható fel, ha egy külföldi bróker bejegyez egy magyarországi leányvállalatot, mint ahogy nem régiben az Interactive Brokers is tette. Ilyenkor, amennyiben a szolgáltató nyújt ilyen szolgáltatást, akkor az számotokra is elérhető lesz. Az IB részéről a TBSZ számla szolgáltatás 2022 elejére várható. A TBSZ számla előfeltétele, hogy legyen egy normális betéti- vagy brókerszámlátok, ide kell beutalnotok a számlán elhelyezendő pénzt.

A normál számla mellé évenként 1 db TBSZ számlát lehet nyitni szolgáltatónként, ilyenkor a normál számlán lévő összeg egy része vagy a teljes egésze átvezetésre kerül a TBSZ számlára. Gyakorlati tapasztalatból mondom, hogy minimum 25 000 Ft-ot vezessetek át, különben az fog történni, hogy a TBSZ számla ugyan megnyílik, de a bróker nem fogja azt számotokra elérhetővé tenni, így az összeg a „semmiben fog lebegni”.

Én így jártam a Random Capitalnál, így ezt a hibát ti ne kövessétek el. Ha a pénz bekerült a számlára, akkor bármit lehet vele csinálni, vehettek vagy adhattok el értékpapírokat, forexezhettek stb. de a pénzt nem utalhatjátok ki a számla felbontása nélkül. Úgy képzeljétek el, mint egy nagy dobozt, ami körbezárja a pénzeteket. A dobozon belül bármit csinálhattok vele, de azt onnan ki nem vehetitek.

Egyes szolgáltatók felszámolhatnak bizonyos díjakat a TBSZ számla kapcsán. Számlavezetési díj, számlatnyitási díj és hasonlók, de én elvből nem is nyitok olyan szolgáltatónál TBSZ-t, ahol a számla nem ingyenes.

Mit érdemes TBSZ számlára helyezni és mit nem?

Vannak olyan eszközök, amiket nem érdemes TBSZ számlára helyezni, kezdjük ezekkel:

• likvid eszközök: ez jellemzően a bankbetéteken csücsülő pénz. Mivel ennek a lényege pont az, hogy gyorsan hozzá lehessen férni, ezért én ezt nem tenném be TBSZ számlára.
• magyar állampapírok: mivel az államkincstárnál a számlavezetés díjtalan és a magyar állampapírok kamata adómentes, ezért nincs miért betenni őket TBSZ számlára
• deviza: devizát jellemzően azért váltanak az emberek, mert nyaralni mennek, vagy pedig szeretnék megőrizni a pénz vásárlóerejét. Egyre gyakoribb eset, hogy online is már devizával fizettek, így ebben az esetben nem tenném be ezt a pénzmennyiséget TBSZ számlára. Amennyiben hosszabbtávú árfolyamnyereség elérése a cél – vagyis HUF-külföldi deviza-HUF lesz a váltási sorrend -, akkor ez is adóköteles nyereségként jelenik meg, itt már több értelmét látom a TBSZ számlának
• ha külföldre akartok diverzifikálni: külföldön nem létezik a konstrukció, így értelemszerűen elestek ettől a lehetőségtől, cserébe csökkenthetitek az ország kockázatokat

Mit érdemes TBSZ számlára helyezni:

• nem EGT részvényeket, főleg, ha azok osztalékot fizetnek: az EGT tagállamok tőzsdéin bejegyzett részvények osztaléka után nem kell SZOCHO-t fizetnetek, ami viszont az EGT térségen kívül esik, az után igen. Ez pedig már egy elég combos 15+15,5%-os – 2022-től 15+11,5%-os – adóban nyilvánul meg. Ezeket a befektetéseket TBSZ-re raknám.
• külföldi állampapírok: ezekre nem vonatkozik az adómentesség magyar állampolgárok esetében
• vállalati kötvények: ugyanaz, mint a külföldi állampapírok esete
• minden olyan eszköz, ami után adózni kellene, de a TBSZ számla mentesíti

A TBSZ számlának van még egy további előnye, nem kell róla adóbevallást írni, kaptok egy „nullás bevallást” a NAV-tól az ügyfélkaputokra, és ezzel le is tudtátok a dolgot.

TBSZ számla transzferálása, mozgatása

A TBSZ számlákat elvileg lehet mozgatni a szolgáltatók között, anélkül, hogy azt fel kellene törni. Ez egy bankbetét kapcsán viszonylag egyszerűen végbe mehet, ellenben egy értékpapírszámlánál már akadhatnak problémák. Az egyik ilyen, hogy nem biztos, hogy a brókerek ugyanazokhoz a piacokhoz vagy instrumentumokhoz férnek hozzá. Az sem mindegy, hogy egy részvényt pontosan melyik tőzsdére jegyeztek be. Például az Unilever ADR papírját az amerikai tőzsdére is bejegyezték, miközben a cég brit-holland székhelyű, így a papírja az európai tőzsdéken is forog. Ugyanez igaz az ETF-ekre is, simán lehet, hogy az egyik brókernél vásárolhatsz ilyet, a másiknál pedig nem. A legegyszerűbb az, ha felhívod a szolgáltatót vagy írsz nekik egy e-mailt a transzferálással kapcsolatban.

A dologban azért van egy kiskapu, ha mindent eladsz és a pénzt transzferálod át, akkor ez a probléma feloldható. Sokan azonban ragaszkodnak a részvénytulajdonukhoz, különösen akkor, ha a másik szolgáltatónál nem is vásárolható. A transzferálással kapcsolatban megemlítek egy életszerű példát, ami pont a napokban merült fel az Alibaba (BABA) részvény kapcsán. Szóba került az ADR papírok amerikai tőzsdéről való kivezetése, vagyis akinek ilyen részvénye van, annak át kellene vezetnie a papírjait a hongkongi tőzsdére.

Ezt például a Random Capital nem tudja megtenni – nem éri el a hongkongi tőzsdét -, így akár egy kikényszerített eladás – és ezzel pl. permanens tőkeveszteség – is beállhat. Szintén a Random Capitalhoz kapcsolódó probléma, hogy egyes OTC papírokat például a Tencentet 2021.11.22-e után már nem lehet vásárolni náluk, csak eladni. Az ilyen problémák miatt jogosan merülhet fel a befektetőkben, hogy egy másik szolgáltatónál jobb helyen lennének a részvényeik, csak nem biztos, hogy a transzferálást olyan egyszerű véghez vinni.

Az átvezetésnek természetesen költsége is van, ezzel kapcsolatban érdemes átpörgetni a szolgáltatók kondíciós listáit.

TBSZ számla tippek-trükkök

Mi van ha fel kell törnöm a számlámat?

Ez viszonylag egyszerű tervezéssel könnyen kivédhető. Az egyik a már említett évenkénti TBSZ számlák nyitása, a másik a több szolgáltató egyidejű használata. Ha nem egyedülálló vagy, akkor tulajdonképpen a párodat is megkérheted, hogy nyisson TBSZ számlákat, és így még tovább porlasztható a tőke és a feltörés kockázata.

Én ezt személy szerint úgy csináltam, hogy az első TBSZ számla után minden évben nyitottam egy újabb számlát, amíg el nem értem azt az összeget, amit nem félek egy szolgáltatónál tartani, majd mentem a következő szolgáltatóhoz. Ezzel a módszerrel az első TBSZ számla futamideje alatt maximum 10 db újabb számlát tudtam volna nyitni 2 szolgáltatónál, de persze ennyire nem volt szükség. Az is jó megoldás, hogyha befektetési céllal beutaljátok a pénzt az értékpapír számlátokra, átváltjátok abba a devizába, amiben a befektetés történik, de nem vezettetitek át a TBSZ számlára. Amint felbukkan egy megfelelő befektetési célpont, jöhet az átvezetés, de csak akkora mennyiségben, amennyit az adott pozíció felvétele megkövetelne. A maradék pénz pedig bármikor kiutalható az értékpapír számláról.

Már meglévő értékpapírok transzferálhatók TBSZ számlára?

A válasz röviden: nem, mert a TBSZ számlára csak pénzt lehet átvezetni. Azt megteheted, hogy eladod az értékpapírokat, leadózod az árfolyamnyereséget és az osztalékot, majd az így keletkezett pénzt beutalod. Egyszer sikeresen rossz számlára vásároltam meg PM részvényeket. Emiatt napon belül bukóban el kellett adnom, és mivel veszteséget realizáltam, így nem kellett az adóbevallással vacakolnom. Az eladás utáni pénzösszeget pedig be tudtam utalni a TBSZ számlámra.

Örökölhető-e a TBSZ számla?

Igen, örökölhető, de nem kell feltétlenül továbbvinni, fel is bontható. Ilyenkor automatikusan véget ér a futamidő, a rajta lévő nyereség pedig adómentessé válik.

Véd-e a TBSZ számla az osztalékok adófizetési kötelezettsége ellen?

Az amerikai részvények esetében a witholding tax miatt az osztalék 15%-kal csökkentett mértéke kerül jóváírásra a számlátokon, tehát ilyenkor nem véd. Az MLP cégek esetében a Random Capitalnál korábban 21%-ot vontak el. Emióta megvette az Erste, azóta pedig 35%-ot, vagyis itt is a witholding tax volt a ludas. Van azonban az USA-ban egy szabály, hogy csak azoknak a cégnek vonják le előre az osztalékadóját, amelyek az USA-ban szedik be a bevételük legalább 80%-át. Például a Philip Morris (PM) nem ilyen cég, ezért ott a levonás sem történik meg előre.

Az EGT tagállamok részvényei esetében pedig nem vonják le előre az osztalékadót. Helyette nektek kell utólag bevallani, kivéve persze, ha a papírt TBSZ számlán belül vettétek meg. A nem EGT tagállamok részvényeit ráadásul 15,5% SZOCHO is terheli. Kivéve, ha a fizetésetek után már befizettétek az éves maximumot, erről a Részvények osztalék adózása – Mire figyelj oda adózásnál című cikkemben írtam részletesebben. A KATA-s vállalkozókat, akik osztalékfizető részvényeket tartanak, viszont ez nem érinti. Nekik hatványozottan fontos a TBSZ számla, mivel nem fizetnek SZOCHO-t a megtermelt jövedelmük után. Az ő esetükben egy amerikai részvény esetében 15+15,5% adót kellene befizetniük.

TBSZ vs. NYESZ számla

A TBSZ számla egyik alternatívája a NYESZ, vagyis a Nyugdíj Előtakarékossági Számla. Ez elsősorban azoknak szól, akik a nyugdíjas éveikre akarnak pénzt megtakarítani. Természetesen a NYESZ számla feltételeit is ehhez a célhoz igazították. Az alapvető működési elve a két típusnak ugyanaz, ezért csak a különbségekre térek ki. A TBSZ esetében csak a gyűjtőévben fizethettek be pénzt, a NYESZ esetében pedig bármelyik évben.

Mivel ez a számla alapvetően nagyon hosszú, akár 20-30 éves elköteleződést jelent, ezért az alábbi feltételekkel lehet belőle adómentesen kivenni a megtakarításokat:

• legalább 10 évig kell a számlát vezetnetek
• nyugdíba kell vonulnotok (értelemszerűen, ha ez a feltétel már adott, akkor csak az elsőt kell figyelembe venni)

A feltételek teljesülése után gyakorlatilag a NYESZ számla ugyanazokat az előnyöket nyújtja, mint a TBSZ számla, a rajta elért hozam tökéletesen adómentes lesz. Költségek tekintetében gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint a TBSZ számla. A NYESZ számlának van egy további hatalmas előnye is a TBSZ számlával szemben. A jelenlegi szabályok szerint a tárgyévi befizetések után évente annak 20%-át jóvá lehet írni, de maximum 100 000 Ft-ot. Ezt előtakarékossági támogatásnak hívják és az ugyanilyen nevű nyilatkozaton kell kérni.

A NYESZ számla limitációi

Mivel a NYESZ számla nyugdíjba vonuláshoz kötött, és ezt értelemszerűen Magyarországon kell megtennetek, ezért csak forintalapú értékpapírokat és befektetési jegyeket vásárolhattok. Ez egyben azt is jelenti, hogy amit a BÉT nem jegyez, azt bizony a NYESZ számlára sem vásárolhatjátok meg. És szerintem pont ez a legnagyobb problémája ennek a konstrukciónak. A befektetések egyik ökölszabálya, hogy nem előnyös azokat forintban tartani. Itt viszont erre vagytok kényszerítve, ráadásul az időtáv is nagyon hosszú, így jó eséllyel a forint gyengülése a többi devizához képest erodálni fogja mind a hozamotokat, mind pedig a NYESZ számla előtakarékossági támogatását, és akkor még a hazai inflációról nem is beszéltem. Minél nagyobb összeget fektettek be az évek során, arányaiban annál kisebb lesz a jóváírás százalékos mértéke, viszont annál többet buktok a forint gyengülésén.

Hogy egy példával illusztráljam a problémát, tegyük fel, hogy valaki 10 millió forintot fektet be a 10 éves futamidő alatt, ami egyáltalán nem tekinthető soknak, ha nyugdíj célú felhalmozást akartok megvalósítani. A 10 év alatt kaptok 10*100 000 Ft jóváírást, ami 1 millió forint adómentes nyereség. Az adókedvezményekkel nem számolok, mivel azt egy TBSZ számlán is megkapnátok, tehát a NYESZ fő előnye az előtakarékossági támogatás. A teljes összeghez képest – 100 000 Ft/10 millió Ft – ez 1%-ot fog kitenni. Ennél valószínűleg többet romlik a forint évente, mondjuk a dollárhoz képest, de a fenti képen pontosan látszik hogy mennyit romlott 30 év alatt. Azt gondolom, hogyha valaki nyugdíj célra tenne félre pénzt, akkor jobban jár, ha nyit egy TBSZ számlát, devizában befektet, majd 5 évenként újraköti azt, addig, amíg el nem megy nyugdíjba.

A NYESZ egyéb csapdái

Tegyük fel, hogy ma nyittok egy NYESZ számlát, és 15-20 évig tartjátok azt. A NYESZ-ről a pénz kivonása úgynevezett nyugdíjcélú kifizetésnek minősül. Mi a garancia arra, hogy 20 év múlva is járni fog mellé a 20%-os, de maximum 100 000 Ft-ban limitált jóváírás? Arra sincsen biztosíték, hogy a nyugdíjkorhatárt állambácsi egyszerűen nem fogja kitolni ekkora időtávon. Majd rájön, hogy a jelenleg aktív korúak száma annyira leesett, hogy már nem képesek az adójukból finanszírozni a jövőbeni nyugdíjrendszert. Ráadásul egy csomó országban a nyugdíjcélú kifizetések nem adómentesek, vagyis mire a NYESZ számlátok lejár, lehet, hogy ez is a megadóztatott jövedelmek tárgykörébe fog esni.

Ha pedig idő előtt felbontanátok a NYESZ számlát, akkor a teljes magyar bürokrácia a nyakatokba fog szakadni. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a hozam egyéb jövedelemként fog adózni. Mindenféle járulékokat kell utána fizetni, plusz az adójóváírásokat is 120%-os értéken kell visszafizetnetek. Ezen felül az adóbevallásokat is módosítanod kell visszamenőleg. Szóval, túl sok a „ha” és a „de”, én pedig az ilyen helyzeteket a befektetések terén nem szeretem.

Összegzés

A TBSZ számla egy speciális magyar megtakarítási forma, amit vétek lenne nem kihasználni. Nem nagyon tudok mondani még egy olyan országot, ahol 5 év után gyakorlatilag adómentesen juthattok hozzá a befektetéseitekhez. Vannak persze limitációi, de ezek eltörpülnek az előnyei mellett. Számtalan speciális esetet és érdekességet lehet felsorolni a témakörben, ezeket próbáltam lefedni, amennyire lehetett. Belenéztem még a NYESZ számla rejtelmeibe is, így akit ez érdekel, az is megtalálja a cikkben a számításait.

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az iochartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetőek, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.