A tőzsde fogalma sokak számára nem egyértelmű, annak ellenére, hogy a tőzsdéről már mindenki hallott. Sőt a legtöbb ember valamilyen módon kapcsolatba is került vele, hiszen ma már mindenkinek van például Revolutja, de tudnék még néhány másik ismert szolgáltatót is említeni. Aztán itt van a híres forexezés, elég sokan próbáltak már egy kis pénzt keresni devizakeresztek kereskedésével valamelyik forex bróker felületén. Természetesen az “igazi” brókerek sokszor teljesen más termékekhez férnek hozzá, mint forexes társaik, szóval elég széles témához nyúlunk hozzá, és annak is csak a felszínét fogjuk megkapirgálni. Azonban ez is elég ahhoz, hogy legalább azzal képbe kerüljetek, hogy milyen buktatókat kell elkerülni.
🎢A tőzsde jelentése
Mi a tőzsde? Ha azt a kérdést egyszerűen akarom megválaszolni, hogy mi a tőzsde fogalma, akkor azt mondanám rá, hogy: egy olyan piactér ahol az eladók és a vevők különböző értékpapírokat, illetve egyéb pénzügyi instrumentumokat, devizákat, indexeket, árukat, illetve azok pénzügyi leképezéseit, cserélnek egymással. Persze ma már nem mindig tényleges befektetők és spekulánsok állnak a tőzsde egyik és másik oldalán. Egyrészt a cégek is vásárolhatnak részvényeket, másrészt pedig sokszor robotok, valójában számítógépes algoritmusok, kereskednek a tőzsdéken.
A tőzsde alapesetben igen szigorúan szabályozott, mint ahogy a tőzsdei tranzakciók is. A legtöbb országban a brókerek csak az értékpapírokhoz való hozzáférést biztosítják, azok nyilvántartását és a tranzakcióban részt vevő pénzt az elszámolóház kezeli. A lényeg, hogy a tranzakciók kezelését és a tőzsdei instrumentumok jegyzését szét szokták választani, megakadályozandó a visszaéléseket.
Kicsit kifejtve a fentieket, az Egyesült Államokban a brókercégek működése hasonló logikán alapul, mint például Magyarországon, de kicsit komplexebb és rétegzettebb a rendszer, főleg az elszámolási és letétkezelési szinten. 📊💼
🧑💻 Tőzsde: brókercégek – több mint csak közvetítők
A nagyobb amerikai brókerekre (pl. Fidelity, Charles Schwab, Robinhood) a következők igazak általában:
- 🚪 Teljes hozzáférést adnak a tőzsdékhez (NYSE, Nasdaq stb.)
- 💰 Kezelik az ügyfélpénzeket és értékpapírokat is
- 🏦 Saját vagy külső clearing cégekkel dolgoznak együtt (pl. Apex, Pershing)
Kisebb brókerek inkább kiszervezik az elszámolást külső partnereknek. 🔁
🧾 Tőzsde: elszámolás (clearing) és letétkezelés (custody)
- 📦 Az elszámolás történhet házon belül, vagy külső elszámoló bróker segítségével.
- 🏢 A teljes rendszer központi szereplője a DTCC (Depository Trust & Clearing Corporation), azon belül:
- 🔄 NSCC – elszámolás
- 📚 DTC – letétkezelés
🛡️ Tőzsde: védelem és garancia
- 🪙 Az ügyfélvagyon védelmét az SIPC (Securities Investor Protection Corporation) biztosítja.
- 📉 Ez 500 ezer USD-ig terjed (ebből max. 250 ezer USD készpénz), csődesemény esetére.
- 🇭🇺 Ez hasonló a magyar BEVA rendszeréhez, bár nem azonos működésű.
📌Gyakorlatban: a fentiek kapcsán azért említenék egy nagy különbséget, ami szinte mindenki másnál egyedi lesz, de a példa a tőzsde működésbeli különbségei terén tökéletesen megállja a helyét:
- 🤔Erste Invest (Magyarország): az Erste Investnek kötelessége lejelentenie a magyar jegybanknak (MNB) a neveteken lévő értékpapírokat, amiket egy külső forrásból, tehát nemcsak a bróker felületán, is tudtok ellenőrizni.
- 🤔Interactive Brokers (USA): az IB a saját neve alatt tartja nyilván az értékpapírokat, és a rendszerükön belül kimutatják felétek, hogy mi van a neveteken. Ez azért rossz, mert ha holnap bedől az Interactive Brokers, akkor nektek kell majd bizonyítani, mi volt a neveteken, hiszen nincsen egy másik forrás, ahonnan ez lekérhető.
Ami pedig a befektetővédelmi alapokat illeti, ezeknek a mértéke elsősorban a készpénzre vonatkozik, hiszen a papírok a neveteken vannak, ezeket a tőzsdén vettétek meg, tehát elméletileg nem tudnak elveszni.
💡Szintén nagyon fontos, hogy a tőzsdén eladók és vevők állnak egymással szemben, de az nagyon nem mindegy, hogy egy valós eladóval üzleteltek vagy pedig a bróker áll be a túloldalra.
Erre később visszatérünk a működés rész alatt, most elég annyit megjegyeznetek, hogy brókercég és brókercég között is hatalmas különbségek lehetnek. Induljunk a kezdetektől, és nézzük, hogyan alakult ki a ma ismert tőzsde.
📑A tőzsde története röviden
A tőzsde a középkori vásárok piactereiből alakult ki, ahol az áruk cseréltek gazdát. Mivel akkor nemhogy számítógépes hálózatok, de még áram sem volt, ezért a vevőket és az eladókat egy helyre kellett összeverbuválni. Ezért jellemzően a vásároknak a nagyobb városok adtak helyet. Ez azonban az áru- és pénzforgalom növekedésével olyan mértéket öltött, hogy már nem lehetett volna gördülékenyen megoldani az árucserét, ezért elkezdtek helyettesítő eszközöket használni. 1531-ben Antwerpenben épült az első tőzsdepalota, azonban a tőzsdei élet Amszterdamban teljesedett ki igazán az 1600-as években, a Holland Kelet-indiai és Nyugat-indiai Társaság részvényeinek kereskedelmével. A 17. század vége felé pedig kettévált a fizikai árutőzsde és az értéktőzsde.
Az első osztalékfizető részvényt a Holland Kelet-indiai Társaság bocsájtotta ki 1605-ben (az osztelékfizető részvényekről itt írtam részletesen: Osztalékfizető részvények), de ezt nem pénzben, hanem borsban fizették ki. Az első buboréknak nevezhető mánia az 1630-as években tört ki, ez volt a Holland Tulipánmánia, ahol a tulipánhagyma volt az árucikk, melynek az értéke 3 hónap alatt a tizenkétszeresére növekedett. Az őrület csúcsán egy Switzernek nevezett hagyma 5000 guldent ért, amiért akkoriban egy elegáns lakást lehetett vásárolni Amszterdam belvárosában.
💡Az első bemutatóra, vagyis nem névre szóló, szabadon forgatható részvényeket az 1720-as években, Franciaországban bocsájtották ki, míg a kötvényekre nagyjából újabb száz évet kellett várni.
A záloglevél porosz találmány, a történészek szerint 1769-ben Nagy Frigyes engedélyezte a kibocsájtását először. A részvények forgalmának megemelkedését a vasút előretörése segítette elő az 1800-as évek elején. A legtöbb vállalatot részvénytársaságként jegyezték be, ami Angliában újabb mániát indított el. Ez akkora válságot okozott, hogy „buboréktörvény” néven létrehoztak egy jogszabályt, ami egyes kivételektől eltekintve 100 évre megtiltotta a részvénytársaságok alapítását az Egyesült Királyságban. Persze volt még néhány mánia és buborék a történelemben.
🏭A technika hajnala a tőzsdén
Ugorjunk egy szűk évszázadot előre, és jegyezzük meg Guglielmo Marconi nevét, aki egyébként Tesla asszisztense volt, és feltalálta a rádiót, amiért 1909-ben Nobel-díjat kapott. A tőzsde fejlődése szempontjából a másik fontos találmány a távíró, amelyet Samuel Morse mutatott be még 1838-ban. A 19. század végére már általánosan használták a tőzsdéken adattovábbításra, így híráramlás és a tőzsdei kereskedés is felgyorsult. A helyzetet nagyon jól bemutatja Edwin Lefevré műve (Edwin Lefévre: Egy spekuláns feljegyzései), nagyon szórakoztató és könnyű olvasmány, és nem mellékesen a „Befektetések Klasszikusai” sorozat része, olvassátok el.
Az 1960-as években az amerikai védelmi minisztérium egyik részegysége, a DARPA elkezdett kísérletezni az osztott, kevésbé sebezhető számítógép hálózatokkal, amely az internet elődjének tekinthető. 1972-ben küldték el az első e-mailt rajta, 1983-ban leválasztották róla a katonai szegmenst, így megnyílt a tömeges felhasználás előtt az út, a többi pedig, ahogy mondani szokták, mára már történelem. Az internet elterjedésével pedig egyre többen csatlakoztak az online bróker felületekhez. Az értékpapírok adás-vétele szépen lassan a mindennapok részévé vált, és ma már többszáz millió átlagember vesz részt a kereskedésben világszerte, így a tőzsde mára gyakorlatilag mindenki számára elérhető.
🏦Hogyan működik a tőzsde?
Kanyarodjunk vissza egy kicsit a tőzsde működéséhez, illetve a brókerekhez. Alapesetben, amikor egy befektető vagy egy trader szeretne értékpapírokat vásárolni, akkor valahogy el kell jutnia arra a tőzsde felületre, ahol a kiszemelt instrumentumot jegyzik. És itt kezdődik az első probléma, hogy egyáltalán hogy lehet a papírokhoz hozzáférni, illetve mit lehet egyáltalán megvásárolni a tőzsdéken. Alapvetően kétféle módon vásárolhattok papírokat, erről bővebben egy korábbi cikkben írtam (Részvényvásárlás menete lépésről lépésre (2025)). Lehet vásárolni közvetlenül a vállalattól, de ez bonyolult és költséges, vagy pedig egy olyan brókeren keresztül, aki eléri annak a tőzsdének a felületét, ahol a papírokat jegyzik.
Szerencsére erről a témakörről is született már cikk (Részvényvásárlás menete lépésről lépésre). A lényeg az, hogy el kell zarándokolni az adott brókercég oldalára, és az instrumentum keresőjükben az instrumentum egyedi azonosítóját, az ISIN kódot beütve megtudhatjátok, hogy az adott bróker eléri-e azt a piacot, ahol az áhított papírt jegyzik, de a részvények 3-4 betűs azonosítójára, a tickerre is kereshettek.
Például, ha Tesla részvényeket akartok vásárolni (TSLA), valójában a ticker helyesen NYSE:TSLA, amiből kiderül, hogy ez egy New York-i tőzsdén jegyzett papír, akkor a brókereteknek el kell érnie a New York-i értéktőzsdét, különben nem tudjátok a papírt megvásárolni. A csavar persze az, hogy egy papírt nemcsak egy tőzsdére jegyezhetnek be. Például az Alibaba létezik az USA tőzsdéin (BABA), az NYSE:BABA azonosító alatt, kínában, de még a hong-kongban is, 9988.HK, szóval jól nézzétek meg, pontosan mit is vásároltok.
🧮Milyen pénzügyi termékeket lehet megvásárolni a tőzsdéken?
A válasz erre az, hogy bármilyet. Ami ma még nem létezik, de van rá igény, azt holnapra létrehozzák számotokra. A miértre viszonylag egyszerű a magyarázat. Minden instrumentum megvétele és eladása után a brókerek kereskedési díjat szednek, illetve a vételi és eladási ár között különbséget, a spreadet, is lefölözik. Minél nagyobb a kereskedés volumene és frekvenciája, annál több jutalékot tudnak leszüretelni, tehát érdekük, hogy minél több tranzakció történjen. Itt kell megemlítenem, hogy a tőzsdéhez nagyon szorosan kötődő fogalom a “tőzsdézés”, ami a közbeszédben egy rendkívül kockázatos tevékenységnek tűnik.
🎯Éppen ezért szét kell választanotok fejben a befektetés és a kereskedés tevékenységét. Az előbbi egy előre precízen megtervezett, stratégia alapján lebonyolított adás-vétel, ami hosszabb időtávra tervez. Utóbbi spekulatív és jóval rövidebb távon gondolkodik, alapvetően a piaci hangulatot és mozgásokat veszi figyelembe. Ehhez is szükség van jól felépített stratégiára, csak más eszközöket és instrumentumokat használ. Éppen ezért nem árt tudni, hogy nagyjából milyen instrumentumokkal kereskedhettek a tőzsdéken.
📊Tőzsdei instrumentumok
Az alábbiak a tipikus pénzügyi termékek, amikkel a tőzsdéken lehet kereskedni. Ezen kívül persze számtalan más dologba is bele lehet futni a kereskedés során a brókereknél, de az alábbiak a jellemzők:
📰Tőzsde: termékek
- 📈részvények: tulajdonjogot biztosító értékpapír, birtoklásukkal a vállalatok tulajdonosaivá váltok. Alapvetően ezek tőzsdei termékek, de vannak olyan alacsony kapitalizációjú cégek, pink sheet vállalatok, amiket tőzsdén kívül, OTC piacon kereskednek.
- 📉ETF alapok, indexek: az ETF tőzsdén kereskedett alapot jelent, általában egy szektor részvényeit tömöríti. Lehet az adott tőzsdét leképező index-szel is kereskedni ETF formájában. Részletesen itt írtunk az ETF-ekről: ETF jelentése, használata
- 💹kötvények: hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kamatot fizetnek utána, illetve van lejárata, ekkor a névérték alapján a tartozást kiegyenlítik. Az állampapír és a diszkontkincstárjegy is egy speciális kötvény.
- 💰devizák: a nemzeti valuták elektronikus változatai. Az FX vagy másnéven forex kereskedés alatt ezeknek a devizáknak a kereskedését értjük.
- 🧮opciós ügyletek: röviden opciók, ezek olyan határidős gazdasági szerződések, amelyek az egyik oldalnak egyoldalú vételi vagy eladási jogot biztosítanak egy adott eszközre.
- 🧪certifikátok: eredeti jelentése tanúsítvány. A kibocsájtó pénzintézet szavatolja, hogy árfolyama valamilyen meghatározott módon követi a mögöttes termék, pl. árupiaci termékek, értékét. Nem rendelkezik azokkal a jogosultságokkal, pl. a részvények esetében nem biztosít tulajdonjogot, mint a mögöttes termék. A warrant egy tőkeáttételes certifikát.
🚫📈Nem tőzsdei termékek
- 🔕kriptodevizák: blokklánc alapú, decentralizált virtuális eszközök, amelyek pénzhelyettesítőként is működnek.
- 🔕CFD kereskedés: egy olyan származtatott termék, aminek lényege, hogy a mögöttes termék birtoklása nélkül köthetünk rá ügyletet. Gyakorlatilag egy fogadást kötünk a brókerrel egy termék jövőbeni árfolyamára.
- 🔕NFT-k: olyan nem helyettesítő, blokklánc alapú elektronikus lenyomatok, amelyek egy elektronikus “tárgy” eredetét igazolják.
🪤Hol itt a csapda?
Eddig szándékosan nem definiáltam, hogy mi számít tőzsdei ügyletnek, ez ugyanis egy nagyon jól körülhatárolható és szabályozott dolog. Hivatalosan az ilyen transzfereket ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek (CMT) hívjuk, és csak hivatalos tőzsdén kereskedett instrumentumokkal lehet ilyen ügyleteket lebonyolítani. Ezek jól szabályozott piacterek, ahol van jogorvoslatra lehetőség, nagyobb a felügyelete és a törvényi háttere is jobban kidolgozott.
Sajnos mindenféle piacteret és szervezetet tőzsdének és brókernek hívnak. Azokat is, amelyek nem esnek bele a fent említett szabályzói környezeti szabályzásába, ami kicsit megtévesztő. Minden, amit nem hagyományos tőzsdei ügylet keretében kereskednek, OTC, over the counter, kereskedésnek hívnak, amire nem vonatkoznak a CMT szabályai. Ettől persze még simán OTC tőzsdének hívják a piactereket, meg OTC brókereknek az ilyen kereskedés szolgáltatóit, vagyis nagyon oda kell figyelnetek, hogy pontosan kikkel és milyen szerződéseket írtok alá.
❗A kriptodevizák, az NFT-k és a CFD-k nem tőzsdei termékek. A forex brókerek pedig nem teljes értékű brókerek, és sokszor nem érik el az eredeti tőzsdei instrumentumokat, hanem azokat másikkal helyettesítik, és ezzel egy kicsit vissza is kanyarodhatunk arra, hogy mi történik a tőzsdén.
🏦Így működik a tőzsde
Először is fontos azt tisztázni, hogy mára a tőzsdék gyakorlatilag 99%-ban online módon működnek. Nincs már parketten cetlikkel rohangálás, ordibálás, meg hadonászás a tábla előtt, amin az árfolyamok sorjáznak, de ez húsz évvel ezelőtt még egy teljesen általános kép lett volna. Mára azonban minden elektronikus formában kerül jóváírásra, gyakorlatilag számítógépek cserélgetnek egymás között adatokat.
A tőzsde úgy működik, hogy a bejegyzett instrumentumokkal, az egyszerűség kedvéért innentől kezdve részvényekkel, az eladók és a vevők kereskednek. Ez nagyjából az alábbiak szerint történik:
- 🙅az eladó az általa meghatározott kínálati áron eladásra kínálja a részvényt. Ez bekerül az ajánlati könyvbe, ami a vétel és eladási ajánlatokat tartalmazza.
- 🙅♂️ugyanekkor egy vevő az általa megvásárolni kívánt részvényre kialakít egy vételi árat, ami szintén bekerül az ajánlati könyvbe
- 🙅♀️ha az árak megegyeznek vagy elég közel vannak egymáshoz, pl. 80 USD-s eladás és egy 81 USD-s vétel érkezik be, az ajánlati könyvön belül a kereslet és kínálat egymásra talál, az értékpapír gazdát cserél
🤔Mi történik a valóságban?
Mint látható, ebben az esetben a bróker csak a piachoz való hozzáférést nyújtja, közvetítő, nem aktív szereplője az ügyletnek, a vevők és az eladók egymás között folytatják le a tranzakcióikat, mintha egy aukción egy termékre licitálnának, tehát a megbízás közvetlenül eljut a piacra.
A fentiek persze csak egy ideális világban történnek így. A valóságban nagyon ritka az, hogy pont ugyanannyi számú részvényt akar valaki venni és eladni azonos áron. Ilyenkor több dolog is történhet, ha van kellő likviditás, vagyis sok az ajánlat, az eladó és a vevő, és az ajánlatok közel vannak egymáshoz, viszonylag kis árréssel kiegyenlítődik a keresleti és a kínálati oldal, és az ár lényegében nem változik.
👱♀️/👱♂️Ha a vevők vannak túlsúlyban és az eladók kevesebben, akkor ez felhajtja az árat, míg fordított esetben, eladói túlsúlynál, pedig esni fog az instrumentum ára.
Maradjunk az ideális esetnél, amikor a vevők és eladók nagyjából egyensúlyban vannak, ilyenkor kis különbséggel teljesülnek a megbízások. A “kis különbség” az a jutalék, amit a bróker zsebre tesz, hiszen valamiből neki is élnie kell. Ezt laikusként is tudjátok ellenőrizni bármelyik bank oldalán. Sőt, mikor nyaralni mentek, devizaváltás során is elszenveditek a vételi és az eladási árfolyam közötti különbséget.
🙈Mi történik az OTC piacon?
A másik eshetőség, hogy nem az eladók és a vevők találnak egymásra, hanem egy szoftver, egy árjegyző lép közbe, és eladja vagy megveszi az instrumentumokat, cserébe nagyobb sápot zsebel be a tranzakción. Ilyenkor a megbízás el sem jut a tőzsdére, hanem a bróker vagy bank a saját tőkéjével vállal fedezetet az ügyletért.
⛔Ez azt jelenti, hogy beáll a vevővel vagy eladóval szemben a piacra, és itt kezdődik a probléma. Ha az ügyfél magával a pénzintézettel áll szemben, a megbízás nem jut el a piacra, akkor a két fél ellenérdekeltté válik. Ez könnyen belátható, hiszen az ügyfélnek az a jó, ha csak 0.1% költsége van az ügyleten, míg a brókernek az, ha mondjuk a költség 0.2%.
Ez összességében nagyobb költséget fog eredményezni az ügyfél oldalán, mert az ilyen típusú szolgáltatók sokszor drágábbak, illetve ezeket a brókereket a felügyeleti szervek sokkal kevésbé szabályozzák. Az is előfordulhat, hogy nincs is normális felügyeleti szervük. Ezért mindig le kell ellenőrizni az adott brókert, mert ebből már önmagában sok mindenre lehet következtetni.
⏳Mettől meddig van nyitva a tőzsde?
A tőzsdéken nem lehet mindig kereskedni. Alapvetően az amerikai piacokat szoktuk mérvadónak tekinteni, mert itt történik a világ teljes kereskedésének több mint fele. Ahogyan egy boltnak is, az NYSE-nek, a NASDAQ-nak és minden másik tőzsdének is van nyitva tartása, amit amerikai idő szerint határoznak meg. Hivatalosan az NYSE és a NASDAQ keleti idő szerint, szokták New York-i időzónának is hívni, 9:30 és 16:00 óra között van nyitva, hétköznaponként, ezt kell átszámolni a közép-európai, vagyis CEST időzónára.
Amerikai tőzsde nyitvatartás, európai idő szerint (UTC+2):
- tőzsdenyitás: 15:30
- tőzsdezárás: 22:00
Van egy jópofa számláló, ami a zárásig fennmaradó időt mutatja: NYSE Trading Hours. Ezenkívül lehet a piacnyitás előtt és után is kereskedni 4 órán át, ez a pre és post market időszak, de itt árat jegyezni nem minden bróker enged.
📱Hogy néz ki a tőzsde az app alapú brókerek korában?
Mivel mára elképesztő népszerűségnek örvendenek az online, app alapú, “ingyenes” brókerek, ezért érdemes ezekről is beszélni egy kicsit. Az elterjedésükhöz több tényező is hozzájárult, az egyik, hogy egy telefonos applikáció “nyomkodásával” is lehet már kis összegeket befektetni, ami leginkább a fintech cégek kivirágzásának köszönhető. A másik, hogy azért van lehetőség kis összegekkel befektetni, mert töredék részvényeket is lehet eladni és vásárolni, emiatt akár pár dollárral is el lehet kezdeni a kereskedést. Ezzel pedig hatalmas tömegeket értek el a cégek, így ma már boldog-boldogtalan “tőzsdézik”, legalábbis a fejlett világban. Ilyen vállalatok például: Revolut, Plus500, Freetrade, RobinHood, Trading212, Etoro.
Az sem mellékes, hogy ezeket a kereskedési appokat rendkívül könnyen kezelhetőre alkották meg, nem kell megtanulni a bonyolult bróker szoftvereket vagy átlátni ezeket a felületeket. A harmadik ok pedig az, hogy ezek úgynevezett “no comission” cégek, vagyis nem szednek a tranzakciók után jutalékot. Ez nyilván nagyon vonzónak tűnik elsőre, de ez is csak egy csapdahelyzet, amit az emberek jellemzően nem látnak át. Van egy további ok, ami miatt a fenti cégek népszerűek, a tipikus “mánia” instrumentumokat, pl. kripto valuták és NFT-k, is lehet kereskedni a felületeiken, amik nem véletlenül pörögnek annyira.
📌Gyakorlatban: az egyszerűsített felületek az egyszerűbb gondolkodás irányába terelik az embereket, amik egyszerűbb mechanizmusokat igényelnek és egy fajta háziasszony részvénykereskedést hoznak létre. Ez többek között abban nyilvánul meg, hogy az emberek mániákat követnek, csökken a részvények tartási ideje, nem annyira fundamentumok alapján döntenek a befektetők. Azonban ha ti komolyabban el akartok mélyedni például a részvényelemzésben vagy komolyabb adatokra van szükségetek, akkor ezek a felületek nem lesznek erre alkalmasak, egy Interactive Brokers viszont igen.
🆓Valóban ingyenesek-e a tőzsdei brókerek?
Egy szóval megválaszolva a kérdést, nem. Ahhoz hogy megértsük, miért van így, át kell néznünk a brókerek költségeit.
- 🎁számla fenntartásához köthető költségek
- 🎁egyéb költségek
- 🎁kereskedéshez köthető sápok
A fenti sorrend nem véletlen. Általában a diszkont brókerek, például a LightYear vagy az Interactive Brokers, ingyenessé teszik a számlanyitást vagy a számlamérethez, állományi díj, kötik az ingyenességet. Az applikáció alapú brókerek szinte mindig ingyenesen kínálják a piacokhoz való hozzáférést, de valójában ez nem egy jelentős költség azok számára akik normális méretű, 50 ezer USD értékű portfóliót tartanak fent. Ez egy visszatérő, havi költségben szokott megnyilvánulni, általában nem több pár dollárnál.
Az egyéb költségek közé tartoznak a kiutalási költségek, a devizaváltásból adódó költségek, a különböző ajánlati könyvhöz tartozó szolgáltatások költségei, és hasonlók. Ezeket a brókerek oldalán lehet jellemzően táblázatos formában kibogarászni. Általában az app alapú brókerek ezeket is ingyenessé teszik, viszont szinte minden szolgáltató klasszikus lehúzós trükkje szokott lenni, hogy a beutalás ingyenes, a kiutalásnak viszont jelentős költsége van. Ezeket is viszonylag egyszerű nyomonkövetni.
🔓Ez a lényeg: a kereskedéshez köthető költségek
A kutya szinte mindig ott van elásva, hogy a kereskedéshez köthető költségek magasabbak az “ingyenesnek hívott” brókerek esetében, különösen a marzs méretével játszanak. Általában az alábbi díjakkal számolhattok:
- 🪙a devizaváltás marzsa: amennyiben nem USD-ben vagy EUR-ban keresitek a jövedelmeket, akkor azt át kell váltanotok. Ha a fent említett 50 ezer USD-s portfólióval számoltok, akkor 0.5%-os költséget figyelembe véve ez 150-250 USD költséget jelent.
- 🪙a devizaváltás jutaléka: a fenti váltásnak általában szokott lenni valamekkora jutaléka is, mondjuk 0.3%, vagy egy limitált mennyiség, ameddig ingyenes, majd utána jutalékot kell fizetnetek, ami újabb 90-150 USD költség. Vannak egyéb költségek is, pl. hétvégén váltás, mikor a piac zárva tart, ezt pl. a Revolut is alkalmazza.
- 🪙az adás-vétel költsége (comission): ha egy értékpapírt eladtok vagy megvásároltok, annak is van költsége. Az Interactive Brokers esetében ez kb. 0.005/részvény, de minimum 2 USD vételenként, vagy eladásonként, USA részvényekkel számolva.
- 🪙spread: ez az a költség, ami a vételi és az eladási ár közötti különbségben jelenik meg, szokták “résnek” is hívni. Hogy ez pontosan mennyi, azt sok minden meghatározhatja, pl. illikviditás, extrém volatilitás stb. Pontosan a spread szokott magasabb lenni az “ingyenes” brókereknél, mert ez elsőre nem látszik, vagyis simán lehet az összköltség nagyobb, mint a hagyományos társaiknál.
- 🪙egyebek: nem mindenki fog vele találkozni, de van még a swap, ami egy olyan csereügylet, innen származik a neve is, amit általában, de nem kizárólagosan, a devizaügyletek napon túli tartásakor számolnak fel
A brókernek érdeke, hogy minél több tranzakció történjen, ezért jellemzően pont olyan reklámokat nyomnak, meg olyan ajánlásokat tesznek, amik erre motiválják a tőzsdézőket. Mivel a spread mértéke változó, ezért meglehetősen nehezen követhető, hogy mennyi az annyi, és egy “háziasszony” típusú kereskedő nem is nagyon nézegeti ezeket.
📌Gyakorlatban: minden év végén meg szoktam nézni, mennyibe került egy évben a befektetésem, a számlák fenntartása a brókereimnél. Általában 200-300 USD/év volt eddig az átlag, aztán meguntam, és írtam nekik egy dörgedelmes levelet, hogy engedjenek el díjakat, különben eltranszferálom a részvényeimet. És hopp, máris kevesebb lett a költség. Érdemes nektek is megpróbálnotok.
✨Tőzsde: alternatív források
Van egy bevételi forrás, ami a hagyományos brókerekere nem jellemző. Az unatkozó polgárokat a 2021-es COVID járvány az otthonukba zárta, állambácsi pedig adott nekik pénzt, hogy “elfoglalják” magukat, így elmentek egy kicsit tőzsdézni. Ez a milliós tömeg pedig rendesen megmozgatta a piacot, generált egy csomó kereskedési adatot, amit például a Robinhood egyszerűen eladott a többi szolgáltatónak (Robinhood Sells Your Data). Van erre egy jó angol mondás: “If You’re Not Paying for the Product, You are the Product.”
Azzal is kell számolnotok, hogy a legtöbb app alapú felületen csomagok vannak, amik limitálják a kereskedések számát, az átváltható deviza mennyiségét vagy más módon korlátoznak, erre jó példa a Revolut. Értelemszerűen a korlátlan csomagok plusz pénzért érhetők el. Ezt persze sokan nem fizetik ki, kivéve, ha elkapja őket a FOMO, a kimaradás, érzése. Akkor mindenki mindenre előfizet, független attól, mennyibe kerül, hiszen “majd a hatalmas nyereség úgyis fedezi azt”. Ez ismételten a brókernek kedvez.
💳Érdemes-e az újhullámos brókereket választani?
Ez nézőpont kérdése, a fentiekből látszik, hogy nincsenek ingyenes brókerek, ez nem a Máltai Szeretetszolgálat. Sokkal nagyobb probléma az, hogy egy csomó tőzsdét nem érnek el, illetve egyes szolgáltatásokat nem nyújtanak majd. Jó példa erre a különböző adómegtakarítási számlák megléte, pl. a magyar TBSZ, az angol ISA és hasonlók. Például az amerikai osztalékfizető részvényekre sok esetben plusz adót fognak emiatt kivetni, adóbevallást kell írni, vagyis egy csomó macerával járnak, ami időben és pénzben is kifejezhető, és szintén felírható az alternatív költségek közé.
Az is kérdés, hogy melyik tőzsdei felügyelet alá tartozik az adott szolgáltató, és ott a befektetésvédelmi alapban mennyi pénz van. Ha sok, vagy a védettségi küszöb magasabb, mint ahol laktok, akkor az akár előny is lehet a hazai szolgáltatókkal szemben. Viszont ha gond van, akkor lehet a külföldi felügyeletnek idegennyelven levelet írni, amit sokan a nyelvtudás hiányában nem tudnak majd megtenni. Pozitívum viszont, hogy ezek az új appok normális felülettel rendelkeznek, átláthatók. Nem olyanok, mint például az oldschool brókerek kliensei, amik úgy néznek ki, mintha egy kőbaltával faragták volna ki őket. Nyilván a kockakereskedőknek sokkal inkább jó egy Revolut, mint egy komolyabb, nagy pénzzel, hosszútávú befektetést folytató “hozzáértőnek”, de nem is ők a megcélzott közönség. Tehát egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy ezek jobbak vagy rosszabbak a nagyobb nevű, régebbi társaiknál.
📌Gyakorlatban: a gyakorlatban a portfólió méret növekedésével megváltoznak a költségek is. Például ha 100 ezer USD-ről 500 ezer USD-re nő a portfóliótok, akkor az állománydíj sokkal jobban fog fájni, mint a nagyon alacsony részvények után fizetett vásárlási/eladási jutalék. Ugyanez igaz például arra is, ha sok kicsi vagy kevesebb de nagy pozíciót vesztek fel, egyszerűen mást ad ki a matek. Az ETF-ek esetében ez különösen el tud szállni, mert ott éves tartási díj van, ami hiába 0.1-0.2% évente, az már 500-1000 USD költség lesz, évente. Ennél általában olcsóbb részvényt vásárolni, viszont kisebb portfólióméret mellett a dolog megfordul.
❓Ezeket a kérdéseket tegyétek fel
Mielőtt eldöntenétek, melyik szolgáltatót választjátok, nagyon fontos, hogy egyedileg csináljátok meg a saját “házi feladatotokat”, és írjátok le a válaszaitokat az alábbiakkal kérdésekre:
- ❓Mit akartok a bróker felületén csinálni? Spekulálni, nagy frekvencián kereskedni, vagy hosszabb távon befektetni? Előbbi sokkal több és gyakoribb adás-vételt jelent, mint az utóbbi.
- ❓Milyen pénzügyi instrumentumokra van szükségetek és melyik piacokat akarjátok elérni? Hozzáférnek-e a szolgáltatók a tőzsdéhez, amire nektek szükségetek van?
- ❓A fenti tevékenység mekkora költséggel jár? A legegyszerűbben úgy lehet plusz nyereséget elérni, ha a költségeket csökkentitek.
- ❓Mennyire könnyű a felületet használni? Nyissatok egy demó számlát és nézzetek rá a rendszerekre, mert néha én is elcsodálkozom a minőségükön.
🧐Tőzsde kezdőknek: mibe fektessem a pénzem?
Ez egy klasszikus kérdés minden ilyen típusú cikkben, és én is egy klasszikus választ adok: fektessetek magatokba. A tanulással lehet a leginkább kiküszöbölni a hibákat, és amíg nincsen fogalmatok arról, hogy hogyan működik legalább nagyjából a befektetések világa, addig brutális nagy pofonokat fogtok kapni. Tehát a legjobb befektetések egyike az önképzés.
Néhány tanács, amivel csökkenthetik a kockázatokat:
- 🧩Még egyszer: tanulás, önképzés, sosem lehet elégszer elmondani
- 🧩Döntsétek el mit akartok: vagy tőzsdéztek, spekuláltok, amihez gyakori, akár napon belüli kereskedés társul, vagy befektettek, akkor 5-10 évre vásároltok meg instrumentumokat, amihez viszonylag kevés adás-vétel társul.
- 🧩Diverzifikáljatok: érdemes 20-30 részvényben gondolkodnotok, ha egy portfóliót alakítotok ki, ez jelentősen csökkenti az egyedi részvények kockázatát. Lehet eszközosztály szerint is diverzifikálni, pl. részvény, kötvény, arany stb. Könyvek tucatjai szólnak az ilyen technikákról.
- 🧩Portfólióméret: sose fektessetek be olyan pénzt, amire a közeljövőben szükségetek lesz. Viszont túl keveset sem szabad, mert akkor nem lesz szemmel látható hozamotok, és a költségek is megnőnek a tőkétekre vetítve.
- 🧩Írjátok le nullára a befektetéseteket. Játsszatok el gondolatban azzal, hogy a tegnap befizetett pénzetek holnap hirtelen nullát fog érni, tehát 100%-os tőkevesztés áll be. Mit éreztek most? Nyomást, stresszt? Zavar, nem zavar? Mit szól majd a család? Ez a startupok esetében pl. egy 10:9-hez arányban bekövetkező jelenség, erről több cikket is írtam (Startup befektetések).
- 🧩A tőzsdézéshez gyomor kell és nem fej. A nyomást bírni kell, de nagyon nehéz azt felmérni, hogy hol van az a küszöb, amit átlépve már nem tudtok tiszta fejjel gondolkodni és pánikba estek.
- 🧩Meggyőződés: ennek a kialakulásához szerintem kell 1-2 év, míg ráéreztek arra, mi az amiben vakon képesek vagytok hinni. Mikor 50%-kal esett az Alibaba pozícióm (BABA), akkor sem jöttem zavarba, mert meg voltam győződve a döntésem helyességéről. Inkább legyetek alaposak, mint gyorsak, de tartsatok ki a döntésetek mellett, ha azt megalapozottnak tartjátok.
🎁Lehet, hogy a tőzsdézés a legjobb befektetés?
Ezt a kérdést rendszeresen teszik fel olyanok, akik még csak ismerkednek a témával. Historikusan azt lehet kijelenteni, hogy az amerikai tőzsde évszázados időtávon nagyjából 9.5-10%-os hozamot tud felmutatni évenként, dollárban. Ez viszont nem reálhozam, ebből még le kellene vonni az inflációt, meg még néhány egyéb dolgot is. Ha viszont azt mondom, hogy 1989 óta például a HUF-hoz képest az USD nagyjából 500%-ot emelkedett, akkor ez már máshogyan hangzik. Hosszabb távon a részvény- és az ingatlanpiacon lehet reálhozamot elérni, de azt senki nem tudja, hogy például a bitcoin vagy az NFT hogyan fog teljesíteni a következő 20-30 évben. Mivel ezeknek az instrumentumoknak nincsen historikus múltjuk, erre a kérdésre jelenleg nem lehet választ adni.
Azért, a közelmúltban volt pár tőzsdei sikertörténet, amit érdemes megosztanom veletek, hogy lássátok, nagyjából mire lehet számtani. Azt viszont fontos tudnotok, hogy mi most a múltra tekintünk vissza, így könnyű okosnak lenni. A tőzsde viszont a jövőt árazza, tehát nincs ember, aki meg tudná azt mondani, hogy holnap merre fognak mozogni az árfolyamok. Ezért amikor egy döntést meghoztok, mindig gondoljatok arra, hogy a múltban történt események nem garantálják azt, hogy azok a jövőben is ismétlődni fognak.
🏡Ingatlanpiaci válság
2009 márciusában az amerikai tőzsde indexe, az S&P 500 valahová 750 pont köré zuhant be. Ez volt az ingatlanpiaci válság mélypontja. 2014 elején már 1800 ponton állt, vagyis 240%-ot emelkedett 5 év alatt, ami évi 48%-os hozamnak felel meg. Ez bőven túlteljesíti az évi 10%-ot, így mindenki már akkor aggódni kezdett, hogy hamarosan jönni fog egy komolyabb összeomlás. Aztán elrepült még 6 év, és az ég világon semmi nem történt, a tőzsdeindex tovább szárnyalt, 3300 pont fölé, vagyis 440%-ot emelkedett a 2009-es mélyponthoz képest. Ez még mindig évi 40%, így ez a 11 éves időszak lett a tőzsde legdurvább hosszútávú emelkedése. Mennyi most? A cikk felfrissítésének pillanatában, 2025-07-24-én az S&P 500 árfolyama 6359 ponton állt, ez ~850% növekedés 16 év alatt.
A fentieket azért írtam le, mert erre általában mindenki emlékszik, hiszen ez nem volt még annyira régen. Szokták subprime mortgage válságnak is hívni, erről szól a The Big Short című film is (The Big Short). De mi történt előtte? Ilyeneket szoktak mondani, hogy volt valami dotcom lufi, meg hasonlók. De ki emlékszik már arra, milyenek voltak a hozamok az ingatlanpiaci válságot megelőző évtizedekben. Pedig 1999 és 2009 között az S&P 500 index -9.1%-os hozamot volt képes összeküszködni. Ez azt jelenti, hog 10 éven keresztül nézték a befektetők, hogy szépen lassan csökken a befektetett pénzük. Ez így leírva nem tűnik olyan durvának, de amikor éveken keresztül, nap mint nap arra keltek fel, hogy a portfóliótok értéke tovább zuhan, akkor bizony sokan bedobják majd a törülközőt.
😷Tőzsde és a COVID járvány
A COVID járvány 2020 márciusában megroppantotta a piacot, az S&P500 2200 pontra zuhant vissza, 3400-ról, ami nagyjából 30%-os esésnek felel meg. 2021 szeptemberére pedig újra 4500 pontra pattant vissza, ami ~200%-a a mélypontnak. Vagyis, egy igazi hullámvasúton ültek a befektetők ebben a másfél évben, és a látszólag olcsó piac ismét iszonyatosan drága lett. Két dolgot kiemelnék, ami kicsit visszavezet minket a bekezdés tételmondatához: “A tőzsdézés a legjobb befektetés?”
Még korábban írtam két cikket az olajrészvényekről (OPEC, olaj részvények, olajvállalatok, Olaj megjátszása olajrészvényekkel), amelyek árfolyama a mélybe zuhant, gyakorlatilag úgy árazta őket a piac, mintha holnaptól megszűnne az olajfogyasztás a világban. Például az Exxon Mobile (XOM) árfolyama 34 USD alá esett, most 110 USD körül jár, a többi olajos cég pedig még nagyobbat esett. Ki hitte el azt, hogy ezeknek a cégeknek vége? Az eladási hullámból kiindulva elég sokan. Így bő másfél év alatt simán lehetett duplázni rajtuk, ami még kétéves átlagban is +50%, ez a sok évtizedes átlaghozam ötszöröse. Ez azért nem rossz, ugye?
A REIT, vagyis az ingatlan szektor, ezen belül pedig különösen a plázákat üzemeltető cégek árfolyama szintén kútba dobott kő gyanánt zuhant a mélybe, hiszen a járvány miatt be kellett őket zárni. Ezeket is nagyon alulárazta a piac. Az egyik legjobb minőségű, (főleg A+ besorolású) prémium bevásárlóközpontokat tulajdonló Simon Property Group árfolyama (SPG) a mágikus 45 dolláros sáv alá is benézett. Jelenleg ~166 USD-ért kelleti magát, ami több mint 200% emelkedés, vagyis az évesített hozam vastagon 100% felett volt, de egy ideje már oldalaz a papír. Persze ezek nem igazi „tőzsde tippek”, de azért azt jól mutatja, hogy ad lehetőségeket a piac.
🧑🤝🧑Részvényárfolyamok az iO Charts oldalán
iO Charts-ot pontosan azért hoztuk létre, hogy egy adott cég adatait könnyebben el lehessen érni, illetve tetszés szerint le lehessen válogatni. Mivel a befektetők nagy része először az adott részvény árfolyamát nézi meg, ezért ezt listáztuk ki az első oldalon, de számtalan más adat is elérhető, ha lejjebb görgettek, vagy ha a “részvényinformációk” fejléc fölötti menüpontokat nyomkodjátok. Ezek ugrópontként viselkednek, és az adott kategóriához repítenek titeket.
Természetesen az adatokat időtávonként is rendezhetitek, illetve a kis kép ikonra kattintva el is menthetitek a kirajzolt gráfot. Kiemelnék egy szolgáltatást, ez is ingyenesen elérhető, amivel máshol nem találkoztam, ezek pedig az egyedileg létrehozott, kézzel generált grafikonok. A szívünkhöz közel álló vagy a világviszonylatban is valamiért felkapott részvények esetében létrehoztunk speciális adathalmazokat is. Ezek a cég valamilyen specifikumához kötődnek. Például a Tesla (TSLA) esetében az autó eladásokról, és még sok minden másról nézhettek meg színes ábrákat, míg a Pfizer (PFE) kapcsán azt mutatjuk meg, hogy a COVID vakcinák mekkora mértékben járultak hozzá a vállalat bevételbővüléséhez.
Tőzsde: összegzés
Túl vagyunk az egyik legfontosabb témán, így ez a cikk tulajdonképpen két korábbi cikk kiegészítése: Amerikai tőzsde információk, nyitvatartás és Tőzsdeindex jelentése és használata. Ez a három írás azért már kellően lefedi azt, amit minimum tudnotok kell, mielőtt fejest ugrotok a tőzsde világába. A legfontosabb, hogy konkrét stratégiával álljatok neki a kereskedésnek vagy a befektetésnek, tartsátok be az általatok hozott szabályokat, kezeljétek a kockázatokat és ne pánikoljatok. Tudjátok, a tőzsdézéshez gyomor kell és nem fej. A következő cikkig sok sikert és eredményes “tőzsdézést” kíván nektek az iO Charts csapata.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Mi a tőzsde?
A tőzsde egy szervezett piac, ahol részvényekkel, kötvényekkel, árucikkekkel és más pénzügyi eszközökkel kereskednek szabályozott keretek között. Célja, hogy találkoztassa a befektetőket és a kibocsátókat, átlátható árazással és likviditást biztosítva a piaci szereplők számára.
Hogyan működik a tőzsde?
A tőzsde egy szervezett piac, ahol vételi és eladási ajánlatok találkoznak, és részvényekkel, kötvényekkel, árupiaci termékekkel vagy egyéb pénzügyi eszközökkel kereskednek. A működése lényege, hogy a befektetők és spekulánsok valós idejű árfolyamok alapján adhatnak-vehetnek eszközöket, miközben a kereslet és kínálat folyamatosan alakítja az árakat. A tranzakciókat szabályozott keretek között, brókereken vagy online platformokon keresztül bonyolítják le, és az elszámolást elszámolóházak végzik. A tőzsde tehát nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem a gazdaság egyik legfontosabb motorja, amely segíti a vállalatok tőkebevonását és a megtakarítások befektetését.
Mik azok a tőzsdei alapok?
A tőzsdei alapok (angolul: ETF-ek, azaz Exchange-Traded Funds) olyan befektetési alapok, amelyekkel ugyanúgy lehet kereskedni a tőzsdén, mint egy részvénnyel. Egy ETF egyszerre több részvényt, kötvényt vagy más eszközt tartalmaz, így diverzifikált portfóliót biztosít már egyetlen vásárlással is.
Ezek az alapok általában egy adott indexet (pl. S&P 500, FTSE All-World) követnek, és céljuk, hogy annak teljesítményét minél pontosabban leképezzék. Az ETF-ek előnye, hogy költséghatékonyak, likvidek, átláthatók, és már kisebb összeggel is elérhetők. Ideálisak azoknak a befektetőknek, akik széles körű piaci kitettséget szeretnének egyszerűen és gyorsan.
Ki a bróker? A bróker fogalma
A bróker olyan közvetítő személy vagy cég, aki ügyfelek megbízásából vásárol vagy ad el pénzügyi eszközöket – például részvényeket, kötvényeket, devizát vagy alapokat – a tőzsdén vagy más piacokon. A bróker nem saját pénzére spekulál, hanem jutalékért vagy díjért végzi a tranzakciókat.
Lehet:
- 🧑💼 Hagyományos bróker: személyes tanácsadást és teljes körű ügyintézést nyújt
- 📱 Online bróker: digitális platformon keresztül, önálló kereskedést biztosít (pl. Revolut, eToro, Interactive Brokers)
Emellett egyes brókerek portfóliókezelési, elemzési vagy pénzügyi tanácsadási szolgáltatásokat is kínálnak.
Mi a certifikát jelentése? Mi a CFD jelentése?
📄 Certifikát jelentése
A certifikát (vagy tanúsítvány) egy tőzsdén jegyzett, strukturált befektetési termék, amelynek értéke egy adott mögöttes eszköz – például részvény, index, nyersanyag vagy deviza – árfolyamát követi. A certifikátok lehetnek tőkevédettek, hozamkorlátosak vagy akár tőkeáttételesek, attól függően, milyen célra készültek. Előnyük, hogy egyszerűen hozzáférhetőek tőzsdén, és lehet velük irányba spekulálni vagy kockázatot csökkenteni. Hátrányuk, hogy bonyolultak lehetnek, és kibocsátói kockázatot hordoznak – azaz ha a kibocsátó fizetésképtelenné válik, az befektetői veszteséggel járhat.
💹 CFD jelentése
A CFD (Contract for Difference – különbözeti ügylet) egy olyan derivatív eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a befektető anélkül spekuláljon egy eszköz árfolyamváltozására, hogy ténylegesen birtokolná azt. A CFD a nyitási és zárási ár közti különbséget fizeti ki (vagy vonja le), akár emelkedő (long), akár csökkenő (short) irányra fogadunk. Gyakran használnak hozzá tőkeáttételt, ami növeli a potenciális nyereséget – de a veszteséget is. A CFD-kkel például részvényekre, indexekre, árupiaci termékekre vagy kriptovalutákra is lehet kereskedni. Előnye a rugalmasság, hátránya a magas kockázat.
New York tőzsdenyitás
A New York-i tőzsde (NYSE és Nasdaq) hivatalosan hétfőtől péntekig, amerikai keleti parti idő szerint 09:30-kor nyit és 16:00-kor zár, ami Közép- és Nyugat Európai idő szerint 15:30–22:00 közé esik. Ezt az időszakot hívják normál kereskedési időnek, de emellett léteznek elő- (pre-market) és utópiaci (after-hours) szakaszok is, amelyekben bizonyos brókercégeken keresztül továbbra is lehet kereskedni, de alacsonyabb likviditással és nagyobb kockázattal. A tőzsdék hétvégén és amerikai állami ünnepnapokon zárva tartanak.
Az amerikai tőzsdenyitás ideje valójában nemcsak a New York-i tőzsdére vonatkozik, hanem a Chicago-ira, is mert az összes USA tőzsde egyszerre nyit. A Forex piac 24 órában nyitva van hétfőtől péntekig, a világ főbb pénzügyi központjai alapján szakaszosan. A piac vasárnap este 23:00-kor nyit (Sydney) és péntek este 22:00-kor zár (New York).
A Forex piac (devizapiac) technikailag nem klasszikus tőzsde, mivel nincs központi kereskedési helyszíne, mint például a New York Stock Exchange (NYSE). Ehelyett egy decentralizált, globális hálózat, ahol a kereskedés főként bankokon, brókereken és elektronikus platformokon keresztül zajlik. Épp ezért nem „tőzsde” a szó szoros értelmében, de hasonlóan működik, és a pénzügyi piacok egyik legfontosabb szegmense.
Nasdaq nyitvatartás
A Nasdaq tőzsde, amely főként technológiai cégek részvényeinek ad otthont, hétfőtől péntekig, amerikai keleti parti idő szerint 09:30 és 16:00 között tart nyitva, ami Közép- és Nyugat Európai idő szerint 15:30–22:00 közé esik. Ez az úgynevezett normál kereskedési időszak. Emellett létezik előpiac (pre-market) és utópiac (after-hours) is, ahol bizonyos brókereken keresztül a hivatalos nyitvatartási időn kívül is lehet kereskedni, bár ilyenkor alacsonyabb a forgalom és nagyobbak lehetnek az árfolyam-ingadozások. A Nasdaq hétvégén és amerikai ünnepnapokon zárva van.
Európai tőzsde nyitvatartása
Az európai tőzsdék, például a Frankfurti Értéktőzsde (Xetra), a párizsi Euronext, a milánói Borsa Italiana vagy a londoni London Stock Exchange, általában hasonló nyitvatartási rend szerint működnek. A legtöbb európai piac hétfőtől péntekig, közép-európai idő (CET/CEST) szerint 9:00 és 17:30 között tart nyitva. Ez alól kivétel lehet a londoni tőzsde, amely brit idő szerint 8:00 és 16:30 között működik, ez nyáron és télen egy órával eltérhet a kontinentális időzónától.
Ezek a tőzsdék hétvégén zárva vannak, és az egyes országok nemzeti ünnepnapjain szintén szünetel a kereskedés. Bár az európai piacokon nincs hivatalos elő- és utókereskedési időszak úgy, mint az amerikai tőzsdéken, bizonyos brókercégeken keresztül néhány részvénnyel kiterjesztett időben is lehet kereskedni, de kisebb forgalommal és likviditással.
Mi az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet, a SEC?
Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, angolul Securities and Exchange Commission (SEC), az Egyesült Államok szövetségi kormányának pénzügyi szabályozó hatósága, amelynek feladata a befektetők védelme, a tőkepiacok tisztaságának fenntartása, valamint a piaci visszaélések, csalások és bennfentes kereskedelem megakadályozása.
A SEC-et 1934-ben hozták létre a gazdasági világválságot követően, és azóta felügyeli az amerikai tőzsdéken jegyzett vállalatok működését, közzétételi kötelezettségeit (pl. éves jelentések, negyedéves beszámolók), valamint a tőzsdei és tőzsdén kívüli értékpapír-kereskedelmet is. A SEC kulcsszerepet játszik abban, hogy a piacok átláthatók, szabályozottak és megbízhatóak legyenek.
Milyen brókert válasszak részvényvásárláshoz?
Több szempont is van, ami alapján brókert lehet választani – fogunk erről írni egy komplett cikket -, de néhányat kiemelnék, amit érdemes figyelembe venni:
- méret, megbízhatóság: minél nagyobb egy bróker annál biztonságosabb. Amelyiknek van banki háttere – Erste, K&H, Charles Schwab, stb. – az még jobb, illetve az ismert brókerek jellemzően megbízhatóbbak.
- költségek: többféle költséggel operálnak a brókerek, ilyen a számlavezetési díj, az állománydíj – ami a legrosszabb költség -, a vásárlási/eladási díj és a devizaváltási költség (amennyiben nem USD-t helyeztek el a brókerszámlán)
- instrumentumok elérhetősége: nem mindegy, hogy melyik brókernél melyik piac érhető el, illetve kérésre felveszik-e az adott instrumentumot és azt milyen gyorsan.
- számla típusa: cash vagy margin számla, utóbbin lehet csak opciózni. Magyarországi adórezidenseknek fontos a TBSZ számla megléte, de más országok állampolgárainak is vannak speciális – például az amerikai 401K nyugdíjmegtakarítási számla – lehetőségeik, amelyeket vagy támogat a bróker vagy sem.
- felület: az egyik leginkább alulértékelt szempont, pedig giga szívás tud lenni. Akinek volt Random Capital számlája, ami egy már megszűnt magyarországi bróker volt, az tudja, milyen, mikor egy 90-es évekből ránk maradt felületen kell dolgozni. Az Erste rendszere tetű lassú, az Interactive Brokers-hez repülőgépvizsga kell, a LightYear meg az egyszerű, de modern köntösbe öltöztetett megoldásokban hisz.
A fentiek alapján az Interactive Brokers számláját ajánlom, mert:
- a világ legnagyobb brókere, erős háttérrel
- kismillió instrumentum érhető el rajta, egy részvényből sokszor többféle piacra bejegyzett – pl. az eredeti és az ADR is – részvény is elérhető
- Interactive Brokers egy diszkont bróker, a piacon nekik a legalacsonyabbak az áraik
- be lehet kötni hozzájuk a Wise számlát, amiről gyorsan lehet átutalni pénzt
- a Morningstar elemzései ingyenesen elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
- az EVA keretrendszer adatai elérhetők a fundamental explorer alatt (elemzéshez jól használható)
- van cash és margin számlájuk is, magyar állampolgárok nyithatnak TBSZ-t
- háromféle felületet is használhattok: van webes és PC-s kliens és telefonos applikáció is
Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az iO Charts-on megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.
