Nincs jó részvény jó források nélkül

Cropped image of business man sitting by table in cafe

A két állampapírt taglaló cikk után – amit itt és itt olvashattok el – mélyebb vizekre evezem. Azt már megtudtátok, hogy a két fő ellensége a befektetőnek – sok másik mellett – az infláció és a költségek. Magas hozamot elérni összességében nem is annyira bonyolult, ha az előbbi ellen tudtok védekezni, az utóbbit pedig minél alacsonyabban tartani. Persze kinek mi a sok? A sokéves átlagos hozam az amerikai tőzsdéken 9,5%, ezt azért jó, ha tudjátok. Mivel a költségekről itt még semmit nem tudtam, ezért számba vettem, melyek azok a befektetési instrumentumok, amelyek védenek az infláció ellen, vagyis hosszútávon beépül az értékükbe.

Szándékosan nem árfolyamot mondtam, mindjárt meg fogjátok érteni, miért. Kétféle módon lehet beépíteni az inflációt egy pénzügyi eszközbe: ha maga a tevékenység olyan, ami képes felárazni saját produktumát, vagy ha az elérhetősége és a mennyisége véges, emiatt nem lehet inflálni. Elsőre jó példa a vállalat, aki valamilyen terméket gyárt, az áremelkedést is elsődlegesen az ő produktumaikon érezhetitek. A második csoport pedig például a nemesfémek vagy a föld, hiszen ezekből sosem lesz több, az újabb “adagok” kitermelése vagy használata pedig egyre nehezebbé válik. Mivel sosem keletkezik belőlük újabb mennyiség – sőt pont az ellenkezője történik -, ezért évtizedes távon az árazásuk emelkedni fog. Ilyen egyébként a bitcoin is, de ezt most hagyjuk, mert ez egy elég speciális befektetési forma. Tételesen nagyjából ezek jöhetnek szóba:

  • termelő vállalat tulajdonjoga, vagyis a részvény
  • ingatlan, amit ha szétbontotok, tulajdonképpen különböző termékeket kaptok, amit termelővállalatok állítanak elő
  • nemesfém, elsősorban az arany
  • termőföld

A részvényt leszámítva azonban mindegyikkel vannak olyan gondok, amikkel én nem igazán akartam foglalkozni:

  • A termőföld nem likvid, vagyis nem tehető gyorsan pénzzé, ráadásul illik megművelni, ami nem kis szakértelmet igényel. Az állam elég szigorúan szabályozza az adás-vételt, lévén a terület képezi szuverenitásának egyik alapját. További kockázata, hogy folyamatosan ki van téve az időjárás szeszélyeinek, amire nagyon kevés ráhatásotok van, illetve nagy tőke kell a megvásárláshoz és a megműveléshez is, gondoljatok például a gépekre. Van viszont “kamata” – a termény – és hozama is – az értékváltozás -, illetve fizikailag meg tudod fogni, szemrevételezheted stb.
  • Az ingatlan szintén nem likvid, ehhez is nagy tőke kell, illetve nagyjából 10 évenként jelentős költséggel jár a felújítása. Van viszont “kamata” – például albérlet formájában – és hozama is – értékváltozás -, és ez is egy fizikai dolog, amit szemrevételezhetsz stb.
  • Az arany lehet likvid, viszont inkább biztosítás, mint befektetés. Nincs kamata, rendkívül ciklikus, brutálisan drága tárolni fizikai formában – széf, biztosítás összege, megbontás utáni ellenőrzés költsége stb. – szóval nem egy kimondott befektetési instrumentum.
részvény
Forrás: freepik.com

Maradt a részvény, amiről azon kívül, hogy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír nem tudtam semmit, legalábbis még akkor, amikor elkezdtem ezt az egészet, így igyekeztem róla minden információt elolvasni. Elcsépelt közhely, hogy: “Fektess magadba, hiszen az a legjobb befektetés”, és ezzel általában mindenki letudja a példabeszédet. Ti meg néztek magatok elé, hogy köszi, de most ezzel az infóval mit kezdjek? Én nagyon utálom az ilyet, ezért összeszedtem egy listát a saját tapasztalataim alapján, hogy én honnan indultam el, mikor a pénzügyekről – és elsősorban a részvényekről – kezdtem el tanulni.

FONTOS! Ha nincs meg benned az elhatározás és a kitartás, hogy tanulj, akkor semmit nem fog érni az, hogy véletlenszerűen részvényekbe fektetsz. Rajtad kívül SENKIT nem fog érdekelni, hogy tudod-e azt, amit kell, vagy sem. Belekezdhetsz a befektetésbe az alapok megértése nélkül is, ezt hívják spekulációnak, vagy szerencsejátéknak. „Tudod, hogy lehet a tőzsdén egy kis pénzt csinálni? Elkezded egy nagyobb összeggel és garantáltan kisebb lesz belőle”. Ha nem akarod, hogy ezt a példamondatot rólad formázzák meg, akkor legalább a minimumot próbáld meg megtanulni.

részvény
Forrás: freepik.com

A legjobban akkor jársz, ha online videókat/tanfolyamokat nézel, illetve vásárolsz. Szerintem a személyes jelenlét nem sokat tesz hozzá ezekhez, viszont sokkal drágább és időigényesebb. Kétségtelen tény, hogy ez pénzbe kerül, ahogy az életben minden. Cserébe nem fogsz drága befektetési alapokba, unit-linked biztosításokba botlani, és egy csomó pénzt bukni, ahogy annak idején én. Nem fog levenni a személyi bankárod és a brókered, akik még véletlenül sem egy csapatban játszanak veled, hanem ellenérdekelt felek. A tanulást a lenti forrásokkal kezdtem, és nagyjából sorrendbe szedtem, hogyan haladtam (mini disclaimer: nem vagyok semmilyen pénzügyi kapcsolatban az említett oldalakkal, emberekkel, nem kapok tőlük jutalékot stb. stb. viszont a munkásságukat elismerem és hasznosnak tartom, mivel én is kipróbáltam  őket):

  • Kiszámoló Akadémia Youtube-on: Csernok Miklós készítette, aki a kiszamolo.hu oldal és a hozzá tartozó blog tulajdonosa is. Remekül elmondja az alapokat – részvény, kötvény, arany, unit linked biztosítás stb. -, viszont elég hosszú maga a tanfolyam, az elejét túl kell élni. Számomra az első fejezet végétől lett érdekes, utána viszont végig az marad. Érdemes az oldalát is olvasni, a stílust szokni kell.
  • Osztalékból Szabadon: bár ez egy könyv címe, annyira megfogott, hogy háromszor elolvastam. Az írója Sólyomi Dávid, aki hazánkban szerintem a legképzettebb és legjobb osztalékalapú befektető, akivel találkoztam (pedig 2 év alatt az összes oldal anyagát elolvastam, ami elérhető volt). Oldala az OsztalékPortfolio, remek tanfolyamai vannak.
  • Elemzésközpont: Nagy Attila készíti, jók a cikkek, szárazak, de nagyon lényegre törőek, bullshit rész nélkül. Amiben nagyon erős, azok a tanfolyamok, elképesztően olcsón adnak sokrétű tudást. Innen a befektetés csomagot ajánlom, elég masszív anyag, egy fél évig simán el lesztek vele. Valójában az értékalapú befektetés és a kriptodeviza anyagai sem rosszak, de az előbbi a nagy pakk mellett szerintem fölösleges, az utóbbinál meg menet közben jöttem rá, hogy annyira azért nem érdekel 😀
  • Lustaport: András György a szerzője, a címét gondolom „A lusta portfólió” című könyvről kapta, amit szintén ő írt. Alapmű, olvassátok el. Az ETF-ek nagy szakértője, amiről most még nem kell tudnotok, hogy micsoda, viszont ha ETF évkönyvet kerestek, akkor azt a Lustaporton tegyétek.
  • The Falcon Method: angol prémium hírlevél, magyar kiegészítéssel, amit szintén Sólyomi Dávid készít. Szerintem itthon ennél jelenleg minőségben nincs feljebb, viszont a lista végére hagytam, mert igényel némi alaptudást és egy fajta hozzállást a befektetésekhez. Szerencsére Dávid annyira lelkiismeretes, hogy nem sajnálja a fáradságot a honfitársainak szóló, remek magyarázó videók elkészítésére sem, természetesen magyar nyelven.

Van még pár érdekes oldal, amit átfuthattok, de ezek annyira nem relevánsak a tanulási folyamatotok szempontjából. Akiket kihagytam a listáról, azoknak bocsesz, de vagy nem ismerem az oldalukat – esetleg már megszűntek – vagy olvastam és valamiért nem tetszett, illetve a listán szereplő oldalak magasabb minőséget képviselnek, szerintem. Ez utóbbi szó tízszer aláhúzva. Tetszettek még az alábbiak:

  • Zsugori.ch: érdekes startupos oldal, illetve P2P befektetésekkel is foglalkozik, ez sajnos itthon nem legális, egyelőre. Az úriember a részvény portfólióját is leközli.
  • Pénzügyi Fitnesz: Mészáros Péter csinálja, vannak jó videói, patrona programja, velem együtt ő sem nagy híve az állampapírnak.
  • Bence Balázs: Youtube-on nagyon erős, Portfólió elemző, vicces stílus, penge technikai elemzésben, írt egy könyvet azoknak, akiket érdekel a technikai elemzés (engem speciel nem túlzottan). A Patrona program keretében elérhető BB részvény portfóliója is.
  • Opcióguru: Nagy Gergely – alias Opcióguru Gery – oldala, az egyetlen oldal itthon, ami értelmes színvonalon foglalkozik opciós befektetésekkel. NEM PROBÁLTAM, de sok ismerősöm igen, és ők szeretik. A tanfolyamai jók, de nem olcsók.

És…ennyi. Szerintem ez is bőven elég, de aki valamiért kevesellné, keressen rá Mándó Milán és Szendrei Ádám nevére és akkor tényleg lefedtem a teljes magyar pénzügyi előadói szcénát, aki meg kimaradt, nem véletlenül maradt ki. Mindenkinek jó olvasgatást kívánok.

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket, így az iochartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni, az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetőek, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására, a meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük