Nincs jó részvény jó források nélkül

Cropped image of business man sitting by table in cafe

Az Inflációt és az Állampapírokat taglaló cikkek után mélyebb vizekre evezem. Azt már megtudtátok, hogy a két fő ellensége a befektetőnek – sok másik mellett – az infláció és a költségek. Magas hozamot elérni összességében nem is annyira bonyolult, ha az előbbi ellen tudtok védekezni, az utóbbit pedig minél alacsonyabban tartani. Persze kinek mi a sok? A sokéves átlagos hozam az amerikai tőzsdéken 9,5%, ezt azért jó, ha tudjátok. Mivel a költségekről itt még semmit nem tudtam, ezért számba vettem, melyek azok a befektetési instrumentumok, amelyek védenek az infláció ellen, vagyis hosszútávon beépül az értékükbe.

Szándékosan nem árfolyamot mondtam, mindjárt meg fogjátok érteni, miért. Kétféle módon lehet beépíteni az inflációt egy pénzügyi eszközbe: ha maga a tevékenység olyan, ami képes felárazni saját produktumát, vagy ha az elérhetősége és a mennyisége véges, emiatt nem lehet inflálni. Elsőre jó példa a vállalat, aki valamilyen terméket gyárt, az áremelkedést is elsődlegesen az ő produktumaikon érezhetitek. A második csoport pedig például a nemesfémek vagy a föld, hiszen ezekből sosem lesz több, az újabb “adagok” kitermelése vagy használata pedig egyre nehezebbé válik. Mivel sosem keletkezik belőlük újabb mennyiség – sőt pont az ellenkezője történik -, ezért évtizedes távon az árazásuk emelkedni fog. Ilyen egyébként a bitcoin is, de ezt most hagyjuk, mert ez egy elég speciális befektetési forma. Tételesen nagyjából ezek jöhetnek szóba:

  • termelő vállalat tulajdonjoga, vagyis a részvény
  • ingatlan, amit ha szétbontotok, tulajdonképpen különböző termékeket kaptok, amit termelővállalatok állítanak elő
  • nemesfém, elsősorban az arany
  • termőföld

A részvényt leszámítva azonban mindegyikkel vannak olyan gondok, amikkel én nem igazán akartam foglalkozni:

  • A termőföld nem likvid, vagyis nem tehető gyorsan pénzzé, ráadásul illik megművelni, ami nem kis szakértelmet igényel. Az állam elég szigorúan szabályozza az adás-vételt, lévén a terület képezi szuverenitásának egyik alapját. További kockázata, hogy folyamatosan ki van téve az időjárás szeszélyeinek, amire nagyon kevés ráhatásotok van, illetve nagy tőke kell a megvásárláshoz és a megműveléshez is, gondoljatok például a gépekre. Van viszont “kamata” – a termény – és hozama is – az értékváltozás -, illetve fizikailag meg tudod fogni, szemrevételezheted stb.
  • Az ingatlan szintén nem likvid, ehhez is nagy tőke kell, illetve nagyjából 10 évenként jelentős költséggel jár a felújítása. Van viszont “kamata” – például albérlet formájában – és hozama is – értékváltozás -, és ez is egy fizikai dolog, amit szemrevételezhetsz stb.
  • Az arany lehet likvid, viszont inkább biztosítás, mint befektetés. Nincs kamata, rendkívül ciklikus, brutálisan drága tárolni fizikai formában – széf, biztosítás összege, megbontás utáni ellenőrzés költsége stb. – szóval nem egy kimondott befektetési instrumentum.
részvény
Forrás: freepik.com

Maradt a részvény, amiről azon kívül, hogy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír nem tudtam semmit, legalábbis még akkor, amikor elkezdtem ezt az egészet, így igyekeztem róla minden információt elolvasni. Elcsépelt közhely, hogy: “Fektess magadba, hiszen az a legjobb befektetés”, és ezzel általában mindenki letudja a példabeszédet. Ti meg néztek magatok elé, hogy köszi, de most ezzel az infóval mit kezdjek? Én nagyon utálom az ilyet, ezért összeszedtem egy listát a saját tapasztalataim alapján, hogy én honnan indultam el, mikor a pénzügyekről – és elsősorban a részvényekről – kezdtem el tanulni.

FONTOS! Ha nincs meg benned az elhatározás és a kitartás, hogy tanulj, akkor semmit nem fog érni az, hogy véletlenszerűen részvényekbe fektetsz. Rajtad kívül SENKIT nem fog érdekelni, hogy tudod-e azt, amit kell, vagy sem. Belekezdhetsz a befektetésbe az alapok megértése nélkül is, ezt hívják spekulációnak, vagy szerencsejátéknak. „Tudod, hogy lehet a tőzsdén egy kis pénzt csinálni? Elkezded egy nagyobb összeggel és garantáltan kisebb lesz belőle”. Ha nem akarod, hogy ezt a példamondatot rólad formázzák meg, akkor legalább a minimumot próbáld meg megtanulni.

részvény
Forrás: freepik.com

A legjobban akkor jársz, ha online videókat/tanfolyamokat nézel, illetve vásárolsz. Szerintem a személyes jelenlét nem sokat tesz hozzá ezekhez, viszont sokkal drágább és időigényesebb. Kétségtelen tény, hogy ez pénzbe kerül, ahogy az életben minden. Cserébe nem fogsz drága befektetési alapokba, unit-linked biztosításokba botlani, és egy csomó pénzt bukni, ahogy annak idején én. Nem fog levenni a személyi bankárod és a brókered, akik még véletlenül sem egy csapatban játszanak veled, hanem ellenérdekelt felek. A tanulást a lenti forrásokkal kezdtem, és nagyjából sorrendbe szedtem, hogyan haladtam (mini disclaimer: nem vagyok semmilyen pénzügyi kapcsolatban az említett oldalakkal, emberekkel, nem kapok tőlük jutalékot stb. stb. viszont a munkásságukat elismerem és hasznosnak tartom, mivel én is kipróbáltam  őket):

  • Kiszámoló Akadémia Youtube-on: Csernok Miklós készítette, aki a kiszamolo.hu oldal és a hozzá tartozó blog tulajdonosa is. Remekül elmondja az alapokat – részvény, kötvény, arany, unit linked biztosítás stb. -, viszont elég hosszú maga a tanfolyam, az elejét túl kell élni. Számomra az első fejezet végétől lett érdekes, utána viszont végig az marad. Érdemes az oldalát is olvasni, a stílust szokni kell.
  • Osztalékból Szabadon: bár ez egy könyv címe, annyira megfogott, hogy háromszor elolvastam. Az írója Sólyomi Dávid, aki hazánkban szerintem a legképzettebb és legjobb osztalékalapú befektető, akivel találkoztam (pedig 2 év alatt az összes oldal anyagát elolvastam, ami elérhető volt). Oldala az OsztalékPortfolio, remek tanfolyamai vannak.
  • Elemzésközpont: Nagy Attila készíti, jók a cikkek, szárazak, de nagyon lényegre törőek, bullshit rész nélkül. Amiben nagyon erős, azok a tanfolyamok, elképesztően olcsón adnak sokrétű tudást. Innen a befektetés csomagot ajánlom, elég masszív anyag, egy fél évig simán el lesztek vele. Valójában az értékalapú befektetés és a kriptodeviza anyagai sem rosszak, de az előbbi a nagy pakk mellett szerintem fölösleges, az utóbbinál meg menet közben jöttem rá, hogy annyira azért nem érdekel 😀
  • Lustaport: András György a szerzője, a címét gondolom „A lusta portfólió” című könyvről kapta, amit szintén ő írt. Alapmű, olvassátok el. Az ETF-ek nagy szakértője, amiről most még nem kell tudnotok, hogy micsoda, viszont ha ETF évkönyvet kerestek, akkor azt a Lustaporton tegyétek.
  • The Falcon Method: angol prémium hírlevél, magyar kiegészítéssel, amit szintén Sólyomi Dávid készít. Szerintem itthon ennél jelenleg minőségben nincs feljebb, viszont a lista végére hagytam, mert igényel némi alaptudást és egy fajta hozzállást a befektetésekhez. Szerencsére Dávid annyira lelkiismeretes, hogy nem sajnálja a fáradságot a honfitársainak szóló, remek magyarázó videók elkészítésére sem, természetesen magyar nyelven.

Van még pár érdekes oldal, amit átfuthattok, de ezek annyira nem relevánsak a tanulási folyamatotok szempontjából. Akiket kihagytam a listáról, azoknak bocsesz, de vagy nem ismerem az oldalukat – esetleg már megszűntek – vagy olvastam és valamiért nem tetszett, illetve a listán szereplő oldalak magasabb minőséget képviselnek, szerintem. Ez utóbbi szó tízszer aláhúzva. Tetszettek még az alábbiak:

  • Zsugori.ch: érdekes startupos oldal, illetve P2P befektetésekkel is foglalkozik, ez sajnos itthon nem legális, egyelőre. Az úriember a részvény portfólióját is leközli.
  • Pénzügyi Fitnesz: Mészáros Péter csinálja, vannak jó videói, patrona programja, velem együtt ő sem nagy híve az állampapírnak.
  • Bence Balázs: Youtube-on nagyon erős, Portfólió elemző, vicces stílus, penge technikai elemzésben, írt egy könyvet azoknak, akiket érdekel a technikai elemzés (engem speciel nem túlzottan). A Patrona program keretében elérhető BB részvény portfóliója is.
  • Opcióguru: Nagy Gergely – alias Opcióguru Gery – oldala, az egyetlen oldal itthon, ami értelmes színvonalon foglalkozik opciós befektetésekkel. NEM PROBÁLTAM, de sok ismerősöm igen, és ők szeretik. A tanfolyamai jók, de nem olcsók.

És…ennyi. Szerintem ez is bőven elég, de aki valamiért kevesellné, keressen rá Mándó Milán és Szendrei Ádám nevére és akkor tényleg lefedtem a teljes magyar pénzügyi előadói szcéna nagy részét. Mindenkinek jó olvasgatást kívánok.

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket, így az iochartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni, az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetőek, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására, a meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.

Ha hasznosnak találtad a tartalmat, iratkozz fel, hogy értesülj az új cikkekről