Az előző, Itt egy csomó részvény, mit csináljak vele? című írásomban említettem, hogy osztalék- és értékalapú befektetési szemlélettel közelítek a részvényekhez. Ez persze nem mindig volt így, hanem miközben az elméletet szívtam magamba, ez tűnt számomra – értsd: az én mentalitásommal és kockázattűrő képességemmel – a leglogikusabb választásnak. Alapvetően két nagy irányzat van – amit egyébként számtalan stratégiára lehet még bontani -, a növekedési és az értékalapú részvényekbe fektetés, ennek egy kiegészítése, ha olyan részvényeket kerestek, amelyek osztalékot is fizetnek. Itt ki is térnék arra, hogy egy befektetőnek miből származhat jövedelme, ha részvényekbe fektet:

• realizálhatja az árfolyam eltéréseit, ami tartás esetén az emelkedés, shortolás esetén az esésből származik, ez a hozam
• kaphat osztalékot a részvényei után, ez tulajdonképpen a kamat
• felvettem plusz egynek a tulajdonosi értékteremtésből/rombolásból származó dolgokat – saját részvény visszavásárlás és részvényhígítás, adósságcsökkentés, akvizíció stb. -, ezt most nem fejteném ki, de lehet, majd írok róla egy másik cikket

Az első kettő mértéke „összeadódik”, vagyis egy részvénynek lehet egyszerre hozama és kamata is, a kettő nem zárja ki egymást. Azt viszont fontos tudni, hogy az osztalékot csak a megtermelt és leadózott nyereségből lehet kifizetni, ami egy ideális világban elméletileg csökkenti a vállalat befektethető tőkéjét és így tulajdonképpen a növekedés ütemét is, de a gyakorlat nem teljesen ez. Fontos azt megérteni, hogy egy részvény árfolyama nem minden esetben áll kapcsolatban a vállalat fundamentumaival, ugyanez viszont nagyon ritkán mondható el az osztalékfizetési képességre. Vagyis a vállalat csak akkor tudja kifizetni az osztalékot, ha előtte valamilyen módon képes volt nyereségként megtermelnie azt. Azért, hogy mondjak kivételt is, az Exxon (XOM) olajtársaság jelenleg hitelből fedezi az osztalékfizetéshez szükséges összeget, de ez inkább egy extrémitás, mint az átlag.

Az árfolyam hosszabb távon – vagyis sok évet alapul véve – persze követi a vállalat mögöttes teljesítményét, hiszen a piac beárazza egy cég teljesítményét. A probléma az, hogy a különböző pánik és hurrá hangulat hullámok meglehetősen hektikusan követik egymást, emiatt sokszor eltér az árfolyam és a vállalatok mögöttes értéke, torzítva a piacot. Például mi indokolja jelenleg azt, hogy a Tesla (TSLA) piaci kapitalizációja alapján kétszer többet ér, mint a Toyota (TM), miközben ez utóbbi durván harmincszor annyi autót ad el évente?

A növekedési részvényeknek van még egy nagy problémája, az, hogy bár az általuk elért árfolyam emelkedés egy grafikonon nagyon jól néz ki, viszont a megfelelő beszállási és kiszállási pontokat neked el kell(ene) találnod, hogy realizáld a nagy lóvét, vagyis ehhez időzítened kell. Számtalan cikk, írás és tanulmány bizonyítja, hogy ez közel lehetetlen, és például ez Warren Buffet-nek sem igazán szokott sikerülni. Ha neki nem megy 80 évnyi tapasztalattal, akkor jó eséllyel neked sem fog. A másik probléma az, hogy a növekedési részvényekhez tartozó grafikonok időtávját a legtöbbször úgy választják meg, hogy az a legnagyobb elérhető hozamot mutassa. Említek néhány példát: 2009 vége-2020 eleje közötti időszak tőzsdei árfolyam emelkedés szempontjából a nagyon sikeres évek közé tartozott, de ha beleveszem a 2007-2008-as válságot 2020. március 23-mal bezárólag, akkor már egészen más értékek fognak kijönni.

Itt jegyezném meg, hogy a kereskedelmi bankok a befektetési alapjaikkal pont ugyanezt csinálják, teljesen véletlenül a legtöbb 2010-től mutatja az eredményeit. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy ha a bank annyira penge a befektetésekben, miért van 40-50 alapja és nem csak egy, ami a maximum hozamot biztosítaná a befektetőknek (lelövöm a poént, azért, mert ők sem tudják előre, merre megy majd az árfolyam, 40-50-ből pedig néhány úgyis jól fog teljesíteni).

Mit lehet tenni, hogy kivédjük a piaci hullámzást? Koncentráljunk a vállalat fundamentumaira, vagyis a mögöttes értékekre. Ehhez viszont nem meglepő módon meg kell tanulni a fundamentális elemzést, ami egyébként nem annyira bonyolult, mint amennyire elsőre hangzik. Végül bármelyik irányzatot és stratégiát fogjátok alkalmazni, egy biztos: szükségetek lesz megfelelő adatforrásokra.

Az adatlekérő/szűrő felületeket angolul „screener”-nek nevezik. Ezek olyan oldalak, amelyek segítenek bizonyos szempontok alapján leválogatni a vállalatokat. Nélkülük heteket kellene eltölteni mindenféle excel táblák és kimutatások bogarászásával, miközben matematikai függvényekbe hajigáltok be a változókat. Valljuk be, ez elég nagy szívás lenne, ezért is használ mindenki screenereket. Fontos, hogy az adatokat több forrásból kell ellenőrizni, mert sajnos elég sokszor vannak pontatlanságok, de ingyen ugye, mit vár az ember. A másik a különböző elemzések, amelyekre hellyel-közel lehet támaszkodni, ezeket is érdemes átfutni. Azt viszont fontos tudni, hogy túl nagy hitelt ezeknek sem szabad adni, például a Chevron vs. Exxon cikkekből több százat lehet találni, ellentétes végkövetkeztetésekkel, tehát nagyon meg kell nézni, hogy mi az a forrás, amire támaszkodtok.

A legjobban használható oldalak szerintem az alábbiak:

Ingyenes screenerek

• Finviz.com: sokrétű screener, ahol mindenféle cégadatra rá lehet keresni. Kiemelném a bennfentes vásárlásokat listázó részt, illetve a cégekhez kapcsolódó híreket. A különböző osztalékadatok kijelzésére viszont nem igazán alkalmas.
• Iocharts.io: grafikon alapú ingyenes szűrő, viszont az összes adat eléréséhez regelni kell. Bizonyos értelemben könnyebb benne keresni a vizuális megjelenítés miatt, mint a sima szám alapú oldalakon. Magyar fejlesztésű.
• Seeking Alpha: alapvetően hír- és elemzésportál, de minden céghez vannak alapinformációk is.
• Gurufocus: én nem különösebben kedvelem, mert túlbonyolított, de sokan használják, és olyan adatokat is kiad, amelyeket más oldalak nem.
• Investing.com: az egyik legnagyobb oldal, kicsit oldschool dizájnnal, viszont lehet beállítani riasztásokat, ami hasznos. Vannak benne iparági összehasonlító adatok is.
• Finbox: van ingyenes része is, de a fizetős része az igazi. Viszont alapból hozzáfértek egy screenerhez, van egy data explorer része, ami 20 évre visszamenőleg szolgáltat adatokat, és még sok minden más is elérhető az oldalon.

Ingyenes elemzések

• Yahoo Finance: A Yahoo hírportálja, inkább aggregátor oldal, de tulajdonképpen van itt minden, alap portfólió kezelő, screener – szerintem nem jó, nem használom -, az earnings calendar viszont hasznos. A részvénykereső statisztika modulja sem rossz.
• Morningstar: az egyik legnagyobb név, de a fontosabb szolgáltatásai fizetősek és a hosszabbtávú adatokat is így adja ki. Van egy elég jó valuation mutatója, illetve itt is van tonnányi elemzés.
• Motley Fool: egyik kedvenc oldalam, van egy csomó tök jó cikk náluk, viszont elég kevés adatot ad ki a részvényekről. Viszont egy sor színvonalas írás elérhető ingyenesen.
• Seeking Alpha: az alfa és az omega, mindenki innen szokott indulni, ha elemzésekre van szüksége. Az appjuk szerintem szutyok, nem sokkal jobb, mint a webes felületük és pl. nem adja ki a dividendhez tartozó adatokat. Viszont itt van a legtöbb és legnevesebb szerző, a szakmai cikkek is eleinte ingyenesek, de sajnos elég gyorsan fizetőssé teszik őket.
• Dividendstocks.cash: mostanában szoktam rá az oldalra, a céges elemzéseik miatt. Ők is elkövetik azt a szarrágó hozzáállást, hogy egyes részvények nem jelennek meg a screenerben, ha nem prémium csomagotok van. Viszont vannak elemzések európai cégekről is, ami dicséretes.
• SimplyWallStreet: tulajdonképpen azért vettem fel a listára, mert ennek az oldalnak van a legjobb vizuális megjelenítő felülete. Snowflake „grafikonokkal” és kis „sebességmérőhöz” hasonlatos képekkel mutatják be az értékeket, egyetlen pillantással lehet látni mindent. Nagyon kedvelem, de elég limitált a nem fizetős része.

Ingyenes portfólió kezelők

• Wallmine: a többit nem igazán találtam említésre érdemesnek. Valójában minden nagyobb oldalnak van applikációja – pl. Yahoo Finance – ami képes ilyesmire, viszont a Wallmine az általam talált legszínvonalasabb. A böngészőalapú felülete különösen jó, portfóliókezelésen túl mutatja a fontosabb eseményeket – negyedéves jelentések, tisztségviselő változás, részvény visszavásárlás, kilengések az árfolyamban -, illetve rengeteg adatot is szolgáltat a cégekről, mindezt ingyen.
• DIY portfóliókezelő: lehet Excel és Google Spreadsheet alapon is készíteni saját portfólió kezelőket, de például a Finboxnak is van ilyen modulja, ami beépül a böngészőbe. Egyelőre erről olyan túl sokat nem írnék, de érdemes utánaolvasni a dolgoknak.

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket, így az iochartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni, az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetőek, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására, a meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.