A PayPal részvény elemzése (PYPL) – Árfolyam nem egyenlő érték

Az PayPal részvény (PYPL) alapadatai, áttekintés

A PayPal 1998 óta működik digitális fizetési szolgáltatóként, eredetileg Confinity néven, amelyet Max Levchin, Peter Thiel és Luke Nosek alapítottak. 2000-ben egyesült Elon Musk online bankjával, az X.com-mal, és 2001-ben vették fel a PayPal nevet. A cég ma globális fizetési infrastruktúrát üzemeltet: online pénzküldést, kereskedői fizetésfeldolgozást, kockázatkezelést, devizaváltást és vevővédelmet biztosít több száz millió felhasználónak.

Elon Musk nem alapító, de fontos szereplő: az X.com-Confinity egyesülés után rövid ideig ő volt a vezérigazgató, majd 2002-ben, az eBay felvásárlásakor a legnagyobb egyéni részvényesek egyike lett, amiből jelentős tőkéhez jutott. Ezt később más vállalkozások, például a SpaceX, elindítására fordította. A PayPal ma önálló, tőzsdén jegyzett vállalat (2015 óta újra), és nagyjából 24400 főt foglalkoztat. Portfóliójához olyan márkák tartoznak, mint a Braintree, a Venmo, a Xoom és a Honey, így a cég jóval szélesebb fizetési ökoszisztémát üzemeltet, mint amit a klasszikus PayPal ikon jelképez.

Piaci kapitalizáció: 58.3 milliárd USD
Befektetői kapcsolattartás: https://investor.pypl.com/
iO Charts részvény aloldal: PYPL

---

📒Tartalomjegyzék📒

Létrehoztam egy tartalomjegyzéket, hogy könnyebben tudjatok navigálni a hosszabb tartalmakban:

• A PayPal (PYPL) specialitásai
• Hogyan termeli a pénzt a PayPal (PYPL) és milyen piaci előnyökkel rendelkezik?
• A PayPal (PYPL) metrikái
• A PayPal (PYPL) felvásárlásai
• A PayPal (PYPL) menedzsmentje
• Konkurensek: a PayPal (PYPL) ellenfelei
• Milyen kockázatokat fut a PayPal (PYPL) ?
• A PayPal (PYPL) értékeltsége
• Jelentős hírek és az utolsó negyedév
• Összegzés

---

〽️Piaci szegmens elemzése〽️

Ebben a szekcióban azt vizsgálom, hogy a piaci szegmens milyen dinamikákkal rendelkezik, hogyan működik, kik a főbb szereplői, milyen hátszéllel vagy ellenszéllel kell megküzdenie az adott piaci szereplőknek. Nem elemezek benne mélyebben vállalatokat, de az egyes cégek piaci részesedésére kitérek.

---

A PayPal Holding Inc. (PYPL) egy pénzügyi kapuőr szolgáltatás, egy olyan pénzügyi vállalat, ami a pénz transzferálás folyamatában a vevővel és az eladóval is kapcsolatban van, de talán a vevőhöz esik közelebb, hiszen ki ne ismerné a PayPal branded checkout nevű szolgáltatásukat? Nagyjából 15 éve használom én is, és a lényege az, hogy az on-line fizetést a PayPal felületén keresztül teszitek meg. Ahhoz, hogy megértsétek, pontosan mit is csinál a PayPal (PYPL), azt kell tudnotok, hogyan működik a pénzügyi szolgáltatások rendszere és hogyan jut el a vásárló pénze az eladó bankszámlájára. Ehhez egy picit a dolgok mélyére kell mennünk, de van rá egy remek folyamatábra, amit a lenti képen láthattok és a Mastercard (MA) működését mutatja be.

Mit látunk a fenti ábrán? Van:

• 🛒 a vásárló, aki szeretne megvásárolni egy terméket vagy egy szolgáltatást,
• 🏬 az eladó, akinél a termék vagy a szolgáltatás van,
• 💳 a fizetésfeldolgozó szolgáltató, mint a Paypal (PYPL), az Adyen (ADYEN), a Stripe és még sok másik,
• 🏦 az eladó és a vevő bankja, aki nyilvántartja a számlaegyenlegeket,
• 💠 a kártyakibocsájtók, mint a Mastercard (MA) vagy a VISA (V),
• 🧩 az egyéb szereplők, mint a POS terminál szolgáltató (pl. a Teya), illetve egy cég betölthet több szerepet is, például a PayPal (PYPL) nemcsak payment processor, hanem más szolgáltatásokat is nyújt.

A fentiek közül jól elválnak a kártyakibocsájtók, hiszen bármilyen banknak vagy pénzügyi szolgáltatónak vagytok az ügyfelei, MasterCard vagy Visa – esetleg American Express – kártyátok lesz. Vegyétek elő a pénztárcátokat és nézzetek bele: a Wise és a Revolut Visa bankártyákat használ, rengeteg bank a MasterCard kártyáit és a mögöttes pénzügyi, elszámolási infrastruktúrát használja, vagyis a kártyakibocsájtók szinte kikerülhetetlen szereplői a piacnak, legalábbis Amerikában és Európában. De például Kínában nem, hiszen ott az Alipay (Alibaba) és a WeChat Pay (Tencent) insfrastruktúrája nem is használ bankkártyát, helyette QR kódos fizetés érhető el. Szintén veszélyt jelentenek rájuk a kripto tranzakciók, lásd később. A legtöbb ilyen vállalat széles gazdasági várárokkal rendelkezik.

A következő nagy szereplő a bank vagy a pénzügyi szolgáltató. A bank és a pénzügyi szolgáltató között az a különbség, hogy az előbbinek van egy hitelezési lába is, vagyis helyezhet ki kamatért cserébe pénzt, legalábbis nagyon leegyszerűsítve a helyzetet. Természetesen a bankok más szolgáltatásokat is nyújtanak, többnek van bróker és biztosítási lába is. Amerikában a 4 legnagyobb bank a Bank of America, a JPMorgan Chase & Co., a Citigroup és a Wells Fargo & Company. Pénzügyi szolgáltóra jó példa a Wise (LSE:WSE), akik csak pénzmozgatással foglalkoznak, tehát nem minősülnek banknak. A szolgáltatásairól itt írtam: Wise: minden amit tudnod kell róla 2025-ben! A bankoktól nem könnyű „megszabadulni”, de azért nem is lehetetlen, szerintem mindenki váltott már életében bankok között, cserélt számlát, és így tovább. De azért az amerikai Top 4-nek széles gazdasági várárkot szoktak tulajdonítani, míg a fintech cégek sokszor csak keskeny gazdasági várárokkal rendelkeznek.

A harmadik pedig a fizetésfeldogozó, más néven payment processor szolgáltatók, akik lehetnek B2B és B2C szegmensben tevékenykedők, előbbire jó példa a holland Adyen vagy a Stripe, utóbbira pedig a PayPal, bár nekik a Braintree a B2B lábuk. Természetesen, mint minden szolgáltató, itt sem csak egy kapuőr szolgáltatásról van szó, hanem van, aki ad mindenféle API integrációt, POS terminált, ahogyan azt később majd látni fogjátok. A fizetésfeldolgozó szolgáltatások egy részével a felhasználók csak nagyon ritkán találkoznak – B2B szektor -, ellentétben a PayPal B2C szolgáltatásait szinte mindenki ismeri és használta már on-line vásárlás közben.

A pénzügyi piac méretét meglehetősen nehéz megbecsülni, ráadásul ez egyszerűen túl tág fogalom. A világ teljes pénzforgalma nagyjából 122 000 milliárd USD, de ez a komplett bankrendszert, az összes befektetett tőkét, vagyis a banki eszközök mellett a részvény- / kötvénypiacot, a devizapiacot, a biztosításokat, a befektetési alapokat stb. jelenti. Ha leszűkítjük a fizetésfeldolgozó szolgáltatói piacra, akkor nagyjából 1200 milliárd USD-ről olvasni, viszont itt más részpiacokat is belekevertek a tanulmányba. A számomra leginkább elfogadható adatokat a Grand View Research adta, az ő adataik szerint 2022-ben 47.61, míg 2023-ban már 54.2 milliárd USD volt, ami 2030-ra ~140 milliárd USD-re nőhet, évi 14,5% CAGR növekedéssel. További érdekességek:

• 🇺🇸 az USA piac a legnagyobb, a maga 34%-ával
• 🚀 a leggyorsabban növekedő piac az ázsiai
• 💳 a fizetési megoldások közül 44% hitelkártyás fizetés volt
• 🍽️✈️ a fizetések 39%-át a vendéglátóipar és a turizmus adta

Érdekesség, hogy a Grand View Research elemzésében az alábbi payment processor cégek szerepelnek: Adyen, Alipay, Amazon Payments, Authorize.net, PayPal, PayU, SecurePay, Stripe, Apple Inc (Apple Pay), Alphabet (Google Pay). A felsorolásból egy dolog mindenképpen látszik: a piacon brutális a verseny, és a szereplők igyekeznek kikerülni a konkurenseket, és magukon átterelni a forgalmat. Pár példa, amivel valószínűleg mindenki találkozott már:

• 🟦 Ali Pay: régebben az Aliexpress oldalán kizárólag az Ali Pay-jel lehetett fizetni, de pár éve újra van PayPal lehetőség
• 🤖 Google Pay: androidos fizetési lehetőség, NFC-s órához és hasonlókhoz is kapcsolható
• 🍎 Apple Pay: az almás cég saját megoldása, ugyanaz mint az Alphabetnek a Google Pay
• 📦 Amazon Payments: mint az előző kettő, csak az Amazon megoldása ugyanarra

Mint látható, a nagy technológiai cégek a saját platform üzletükhöz mind fejlesztettek fizetésfeldolgozó szolgáltatást, ezért jogosan merülhet fel bennetek a gondolat, hogy miért nem szorítják ki teljesen a többi vállalatot. Valószínűleg azért, mert a felhasználók ígénylik a többi megoldást is, de ebben az iparágban a helyzet gyorsan változhat.

---

🙋‍♂️A PayPal (PYPL) specialitásai🙋‍♂️

Ebben a szekcióban azt vizsgálom, hogy az elemzett vállalatnak milyen specialitásai vannak, mi a helyzete a piacon, illetve máshogyan csinál-e valamit, mint a konkurensek. Ha igen, mit és hogyan, ez milyen kihatással van a működésükre.

---

A PayPal Holding Inc. (PYPL) leginkább az egyedi ügyfél kijelentkeztetési megoldásukról ismert, amivel 2008-ban találkoztam még az eBay (EBAY) on-line felületén. A Paypal (PYPL) és az Ebay úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy utóbbi 2002-ben felvásárolta az előbbít, mert a felhasználók már akkor is ezt használták a legtöbbször checkout-ra, vagyis a fizetésre és az oldalról kilépésre. 2002-2015 között az eBay hivatalos fizetőeszköze volt a PayPal, viszont 2015-ben leválasztotta magáról az eBay a fizetési megoldást és egy önálló tőzsdei cég lett belőle PYPL ticker alatt. A szétválás után még éveken át volt köztük exkluzív szerződés, de ez fokozatosan megszűnt, és az eBay végül más fizetési szolgáltatókra váltott, elsősorban az Adyenre. A dolog pikantériája az, hogy azóta sok tekintetben tűlnőtt a PayPal korábbi anyavállalatán.

A PayPalhez (PYPL) kapcsolódó másik érdekesség Elon Muskhoz kötődik, akinek a neve ma már sokkal inkább a Tesla (TSLA) vagy a SpaceX kapcsán jön elő, de mielőtt elkezdett volna elektromos autókat gyártani, legtöbbször a fizetési szolgáltató miatt ismerték a nevét. A PayPalt nem Elon Musk alapította 1998-ban, helyette a ZIP2 nevű szoftvervállalatot hozta létre, amit 1999-ben eladott, majd megalapította az X.com nevű, online fizetésekkel foglalkozó vállalatot. Ez 2000-ben összeolvadt a Confinity-vel, majd 2001-ben felvették a PayPal (PYPL) nevet, ezt követően pedig az eBay 2002-ben felvásárolta őket, közvetlenül a PayPal IPO-ja után. Ez akkor azért volt nagy szám, mert 18 hónap után ez volt az első IPO a piacon, hiszen mi volt ebben az időszakban? A dotcom lufi. Musk végül kiszállt a cégből és létrehozta a SpaceX-et. De akkor ki volt a vállalat alapítója? Pieter Thiel, Max Levchin és Luke Nosek, Fieldlink néven, ebből lett később a Confinity, majd az X.com összeolvadásakor PayPal (PYPL), szóval nem egyszerű a történet. Elon Musk az X.com összeolvadáskor CEO lett, de végül Thiel kerekedett felül.

2002-ben azonban Musk volt a PayPal legnagyobb részvényese 11,72%-kal, így az eBay-ből ~175 millió USD-vel tudott kiszállni. 2017-ben pedig visszavásárolta az X.comot a PayPaltól szentimentális okokból, majd a Twitter nevét megváltoztatta 2023-ban X-re, felhasználva a domaint. A PayPal alapító Peter Thiel sem kisebb arc, a 2002-es eladás után alapította a Clarium Capital tőkealapot, majd 2003-ban elindította a Palantir Technologies nevű céget, amely 2020-ban lépett a tőzsdére a PLTR tickerrel. Peter Thiel volt a Facebook külső befektetője is, az eredeti 500 000 USD-s részesedésétől 1 milliárd USD-ért vált meg 2012-ben, ami akkor a vállalat 10,2%-át jelentette. Ezt a tevékenységét további kockázati tőkealapokban való részvételek követték, de például partnere volt az Y Combinatornak is, ami a világ legnagyobb startup keltetője. A startupokról sokat írtam, ezeket itt éritek el: Startup portfólió kialakítása egyszerűen, érthetően 2025-ben I.

Van egy pejoratív kifejezés, a PayPal maffia, amelyik a PayPal fiatal technológiai zsenijeihez kapcsolódik. Ez a csoport nem egy bűnszervezet, hanem egy legendás tech-alumni hálózat. A név onnan jött, hogy ezek az emberek később is összetartottak, támogatták egymás vállalkozásait, sokszor egymás cégeibe is fektettek, mint egy „technológia alapú család”. A legismertebb figurák közül néhány:

• 🚀 Elon Musk: X.com → PayPal → Tesla, SpaceX, Neuralink, Twitter/X
• 💡 Peter Thiel: PayPal társalapító → Palantir, Founders Fund, Facebook részvényes volt
• 🔗 Reid Hoffman: PayPal COO → LinkedIn alapító
• 🧠 Max Levchin: PayPal CTO → Affirm, Slide
• 📈 David Sacks: COO → Yammer, Craft Ventures
• 🎥 Steve Chen, Chad Hurley, Jawed Karim: PayPal → YouTube alapítók (Alphatbet felvásárolta)
• ⭐ Jeremy Stoppelman, Russel Simmons: → Yelp alapítók

Ők mind PayPalhoz köthetők valamilyen módon, és együtt hoztak létre több mint 100 milliárd dollárt érő vállalatokat. A történetet bővebben a lenti Acquired podcastban hallgathatjátok meg.

De térjünk vissza a PayPal (PYPL) történetéhez, hiszen 2005 és 2014 között számtalan felvásárlás követte egymást, a cég magába olvasztotta a VeriSign (VRSN) fizetési megoldását, partnerségre lépett a MasterCarddal (MA), felvásárolták a Fraud Sciences-t és a Bill Me Latert is. 2010-re már 100 millió felhasználójuk volt 190 piacon 25 különböző devizában. 2012-re 145 milliárd USD-re emelkedett a feldolgozott fizetési volumen, aminek 40%-a az eBay-ről érkezett. 2013: IronPearl, Venmo és BrainTree felvásárlás követte a korábbiakat. Végül 2014-ben Carl Icahn, a híres befektető nyomására az eBay bejelentette, hogy leválasztják 2015-ben a PayPalt (PYPL) az anyacégről. Dan Schulman lett a CEO, viszont továbbra is kizárólagos fizetési feldolgozója marad az eBay-nek, 2020-ig. Természetesen azóta is elérhető a szolgáltatás az on-line áruházban, de azóta többek között az Adyennel is szerződést kötöttek a fizetések feldolgozásával kapcsolatban.

A 2020-as COVID lezárások és a stimulusok hatására a Paypal újra szárnyalni kezdett, azonban 2022-ben megtört a lendület, és a cég részvényárfolyama mélyrepülésbe kezdett, ami azóta is tart. Az ok: a PayPal akkor vezetősége, Dan Schulmannal az élen egy szuper appot akart csinálni, mint a Tencent féle WeChat, ami az összes pénzügyi problémára megoldást nyújtott volna. Kriptó, on-line fizetések, BNLP, ami a vásárolj most, fizess később szolgáltatás, hitelezés, és így tovább. Nem jött be, ezért szenved a cég árfolyama 3 éve, 2023-ban Dan Schulman és szinte a teljes menedzsment ment és jött helyette Alex Chris.

📰Miről ismert a PayPal (PYPL)?

A PayPalt szerintem mindenki két dologról ismeri, mindkettő egy meglehetősen régóta használt szolgáltatás:

• 🚪kijelentkezési szolgáltatás (branded checkout): speciális fizetési lehetőség, amivel átterelik a vásárlási aktivitást a PayPal rendszerén keresztül, így a felhasználók extra biztonságban fizethetnek a PayPal rendszerén keresztül. Érdekesség, hogy a BrainTree az unbranded checkout láb, vagyis a PayPal brand mögötti white-lable infrastruktúrát jelenti.
• 👛PayPal tárca (wallet): a PayPal a szolgálatásán belül képes eltárolni a bankkártya adatokat, váltani a devizák között (ezen keresik halálra magukat), számlát kiállítani, szóval nagyjából azt, amit az összes konkurense, csak kb. 20 éve.

A branded checkout nem más, mint egy kijelentkezési felület, amikor egy on-line webshopban fizettek. Ilyenkor nem közvetlenül az eladónál csapódik le a pénz, hanem a PayPal beáll a két fél közé közvetítőként, így áthalad a fizetés az ő rendszerükön. A PayPal elkéri tőletek az összeget, majd, ha bizonyos feltételek teljesültek, továbbadja azt a webáruház, vagyis az eladó felé. Miért éri meg ez a vásárlónak? Azért, mert megkapja a PayPal vásárlói védelmét, vagyis:

• 🛡️ha nem érkezik meg a termék, vagy az nagyon eltér a leírástól, akkor a PayPal visszatérítheti a pénzed.
• 📦A védelem akkor működik, ha a tranzakció teljesül, és jellemzően fizikai árukkal kapcsolatos.

Mire nem nyújt védelmet:

• 🔕Ha te hibáztál a fizetésnél, vagy nem tartottad be a visszatérítési szabályokat, tehát a PayPal nem egy csodaszer.

Tehát a PayPal branded checkout arra való, hogy az eladók ne tudjanak átverni, eltűnni, mert általában csak akkor kapják meg a pénzüket, ha a vevő azt jelzi vissza, hogy a termék rendben megérkezett és nem sérült. Bizonyos idő leteltével – általában 180 nap után – automatikusan megtörténik a pénz továbbutalása. Erről bővebben itt olvashattok. A fenti checkout megoldást nagyjából 20 éve az összes kínai weboldalon használják a felhasználók a vevővédelem miatt, sőt szinte csak ezt. Pár példa: Aliexpress, Banggood, Geekbuying, Gshopper, Ranvee, Gearbest, Tomtop, de az azóta megszűnt TinyDeal is a PayPal megoldását is alkalmazta.

Ki fizet a PayPal (PYPL) kijelentkezési szolgáltatásáért? Mindig az eladó, tehát ez a vevőnek nem jár semmilyen többletköltséggel, ahhoz képest, mintha egy másik kijelentkezési szolgáltatást használna. Vagyis, a vevőnek nincs miért nem használnia a PayPal (PYPL) kijelentkezést, míg az eladó nagy eséllyel jóval több vásárlóhoz juthat, hiszen extra biztonságot kínálnak. Magyarország egyik legnagyobb kínai termékek elemzésével és tesztelésével foglalkozó RendeljKínait nevű oldal évek óta ajánlja a megoldást, a linken elolvashatjátok, hogy hogyan is működik pontosan.

Hogy a PayPal (PYPL) mennyire brutálisan erős ebben a szegmensben, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy még az Aliexpress-en is használhatjátok a PayPal kijelentkezési szolgáltatását, annak ellenére, hogy az Alibaba (BABA) saját pénzügyi rendszere, az Alipay évekig dominált. Mégis, a felhasználói igények miatt egy pár éve visszakerült a PP a felületre. Mivel nagy híve vagyok a cégelemzésekhez köthető termékek és szolgáltatások validálásának, ezért titeket is arra bíztatlak, hogy próbáljátok ki a PayPal (PYPL) kijelentkezési szolgáltatását, ha eddig nem tettétek.

Viszont, 2008-ban, mikor először használtam, is nagyjából olyan volt a szolgáltatás, mint ma. Erre szokták azt mondani, hogy ez egy érett szolgáltatás, máshogy fogalmazva oldschool, csúnyábban pedig elavult. Viszont mégiscsak elérnek vele 438 millió aktív fiókot/felhasználót és 36 millió on-line kereskedőt, ami elég sok, szóval a kritikus tömeggel rendelkeznek.

A modernebb verziója a 2024-ben bemutatott PayPal Fastlane, ami egy olyan kijelenetkezési szolgáltatás, ahol nem kell a felhasználóknak regisztrálniuk, e nélkül is fizethetnek. Ez egyébként a gyakorlatban egy nagyon jó dolog, mert sokan utálják a vendég vásárlós felületeket kitöltögetni, köztük én is. Ennek a problémának a feloldására van a Fastlane, amit 50%-kal többen használnak, mint a hagyományos checkoutot. Viszont a bevezetés még folyamatban van, nagyjából az USA felhasználók csak 30%-a érik el vele, 2027-re ígérik a felhasználók 80%-át.

👛Paypal digitális tárca

Ami a PayPal tárcát illeti, bevallom, sosem használtam igazán. Ennek az egyik oka az, hogy szerintem egy meglehetősen elavult felület, ma már mindenki nyújt ilyen szolgáltatásokat a B2C szegmensben. A PayPal (PYPL) tárcában:

• 💳 felvehetitek a bankkártyáitokat,
• 💱 válthattok devizát (ne tegyétek, iszonyatosan drága, 3-4%-ot is lesápol a PayPal),
• 🧾 generálhattok számlákat,
• 🏦 beköthetitek a bankszámláitokat,
• 💸 mozgathattok, kérhettek, küldhettek pénzt,

szóval tipikusan olyan dolgokat kínál, ami ma már szinte minden fintech app. Szerintem egy Wise vagy egy Revolut ennél sokkal többet és sokkal egyszerűbben nyújt. Mivel a PayPal (PYPL) a tárca szolgáltatást még bőven azelőtt kezdte el, mielőtt lettek volna okostelefonok, szóval az egész felület valahogy elavultnak hat. Van telefonos appjuk Androidra és iOS-re is, de gyakorlatilag ugyanazt éritek el, amit desktopon, véletlenül sem nevezném még csak érdekesnek sem. A tapasztalatom az, hogy viszonylag kevés ember használja, és ők is csak azért, mert bizonyos dolgokat egyszeráen csak itt lehet beállítani. Viszont, az USA-ban és Nyugat-Európában lehet a digitális tárcához debit kártyát is kapcsolni.

További érdekesség a PayPal World nevű kezdeményezés, ami 5 digitális tárcát kapcsol össze, ami a PayPal, a Venmo, a Mercado Pago, a Tenpay Global (Tencent tulajdon, kínai piac) és az UPI (indiai piac) együttműködését jelenti. Így 400 millió helyett a PayPal (PYPL) 2 milliárd felhasználót érhet el. Jelenleg a dolog tesztfázisban van (2025 Q3).

🧠Paypal Venmo és Braintree

A Venmo egy amerikai fókuszú, mobilos peer-to-peer fizetési alkalmazás, amelyet elsősorban magánszemélyek használnak egymásközti pénzküldésre. A lényege nem a klasszikus fizetésfeldolgozás, hanem a gyors, informális pénzmozgás: barátok, családtagok, kisebb közösségek között. A Venmo egy kicsit szociális pénzügyi app is, hiszen a tranzakciókhoz megjegyzések, emojik társulnak, ami erős hálózati hatást épít. A PayPal számára stratégiai belépési pont a fiatal, mobil-first felhasználók világába – mert az eredeti checkout szolgáltatás még az X/Y generációnak szólt – és amely később monetizálható kártyával és prémium funkciókkal. A Venmo valójában a Braintree része volt, 2013-ban vásárolta fel a PayPal (PYPL), tehát nem belső fejlesztés eredménye. Amitől a Venmo igazán érdekes, hogy az Amazon 2022 óta bevezette a felületeire, mint fizetési lehetőség. Viszont nem érhető el minden app-verzióban és régióban, illetve csak amerikai Venmo-fiókkal működik. Idén átlépték a Vemno fiókok a 100 milliós számot, ami azért jelent valamit.

A Braintree ezzel szemben egy háttérben futó, fejlesztő- és vállalatközpontú fizetésfeldolgozó platform, amely teljes technikai kontrollt ad a cégek kezébe. API-kon keresztül kezeli a kártyás fizetéseket, mobilfizetéseket (Apple Pay, Google Pay), előfizetéseket és piactereket, jellemzően PayPal-márkajelzés nélkül. Olyan nagy volumenű digitális szolgáltatások használják, mint az Uber vagy az Airbnb. A Braintree a PayPal infrastruktúra rétege: stabil, skálázható fizetési motor, amire komplett üzleti modellek épülnek, de nem a B2C bizalomra épít, mint az eredeti, érett szolgáltatások.

🍏A PayPal Apple együttműködés

2020 környékén a PayPal és az Apple megállapodást kötöttek, de ez nem egyetlen nagy, mindent lefedő megállapodás, hanem több, egymásra rétegzett együttműködés, amelyek lényege az, hogy a két óriás inkább együtt él egymással, mintsem hogy frontálisan hadakozzanak. Az Apple nem akart PayPal-szintű fizetési infrastruktúrát építeni, de simán el tudom képezni, hogy egyszer majd fog, a PayPal pedig nem tudja megkerülni az Apple ökoszisztémáját. A megállapodások ezt a kölcsönös függést kezelik, ami azt jelent a gyakorlatban, hogy:

• ✅A PayPal mint fizetési szolgáltatás az Apple Pay mögött (USA, részben EU). A PayPal (és Venmo) összeköthető az Apple Pay-jel, vagyis az Apple Pay mögött PayPal-egyenleg is állhat, nem csak bankkártya. Apple UX, Apple kontroll, de a pénz PayPal rendszerén folyik át.
• ✅A PayPalt és Venmót elfogadják az Apple-ökoszisztémában. Az Apple nem tiltja ki a PayPalt:
  • ✔️App Store-on kívüli fizetéseknél,
  • ✔️webes checkoutnál (Safari),
  • ✔️fizikai világban Apple Pay + PayPal funding esetén.
• ✅iOS hozzáférés és technikai béke. A PayPal megkapja azokat az iOS-szintű hozzáféréseket (tokenizáció, biometria, in-app UX), amelyek nélkül versenyképtelen lenne mobilon. Cserébe nem támadja az Apple Payt, mint rendszert.

📌Gyakorlatban: az Apple nem próbálta meg teljesen kiszorítani a PayPalt, mint ahogy néhány más konkurensüket marginalizálta, de ettől ez még nem stratégiai szövetség, hanem kontrollált együttélés. Szerintem ebben a viszonyban az Apple a jóval erősebb fél, mert övé a platform, a PayPal pedig ebbe épül be. Ez a kohabitáció máshonnan is ismerős, például a Google platformjára ültette rá a Booking és az Airbnb is a saját üzletét, pedig a a Google képes lenne elterelni onnan a forgalmat és készíteni egy saját foglalási rendszert. De nem érdeke, mert így is generálnak neki keresési és reklámbevételt a felhasználók, így együttél a másik két vállalattal.

📊A PayPal adatgyűjtése

Az szerintem a PayPal egy nagyon fontos versenyelőnye, hogy a fogyasztók kiléptetésekor kulcsadatok kerülnek a céghez:

• 🛍️ mit vásárolt a fogyasztó,
• 💰 milyen összegben vásárolt,
• 🔁 milyen sűrűn vásárol a fogyasztó,
• 🧩 milyen kapcsolt termékeket lehet még neki felajánlani.

A fentiekből egyenesen következik az, hogyha a PayPal (PYPL) ezeket az adatokat tudja valahogy monetizálni, akkor lehet rá építeni reklámszolgáltatást. Az Intrinsic Value oldala remekül bemutatja az erre vonatkozó lehetőségeket. Ez működhet eladás előtt, fizetéskor a kosárban más termékek felajánlásával vagy éppen a vásárlás után is. Ami szerintem egy megdöbbentő adat, hogy a Paypal felhasználói 40%-ban megnyitják a vásárlás utáni számlát, tehát ide is be lehet szúrni egy értékesítési lábat, reklám formájában és ezt a PayPal és a Venmo app is tudja, legalábbis az USA-ban. Van többek között Buy with PayPal gomb egy csomó integrált szolgáltatásban pontosan ennek a funkciónak a betöltésére. A kérdés az, hogy ezt hosszabb távon mennyire lehet majd monetizálni, de ígértesnek tűnik.

És pont erre találta ki a PayPal Ads Managert, aminek segítségével a vállalkozások nagyon egyszerűen indíthatnak reklámkapmányokat, hogy elérjék a vásárlóikat. 2026-ban indul a tesztüzem az USA-ban, utána pedig a két legnépszerűbb EU-s piacukon, Németországban és az Egyesült Királyságban.

🌐Az Open AI és a PayPal együttműködése

A másik, amitől viszont egyelőre olyan sokat nem várok az a PayPal Open AI integrációja, az agentic AI. Aki használja a ChatGPT-t, az bizonyára észrevette, hogy termékek keresésekor, oldalt megjelenik egy menü, ahol a ChatGPT felajánl alternatívákat. Ebbe a sávba integrálódik be a PayPal branded checkout és futtatja át magán a fizetést, mint pénzügyi tranzakció. Tehát, a ChatGPT válaszol a kérdésekre, kikeresi és felajánlja az alternatívákat, majd a PayPal inézi a fizetést.

Nagyon meg lennék lepve, ha a többi AI szolgáltató nem csinálná meg ugyanezt, már pedig az Open AI egy jelentős részét a Microsoft birtokolja, szóval nagyon kíváncsi vagyok, hogyha ez a monetizációs láb VALÓBAN sokat fog érni, akkor a PayPalnak meghagyják ezt a húsos fazekat. Meglátjuk, figyelni kell a következő negyedéveket, mi sül ki belőle.

🪙PayPal stable coin: a PYUSD

A kriptó fanok valószínűleg örülnek, ha megtudják, hogy a PayPalnak is van stabel coinja 2023 óta. Aki esetleg nem lenne képben mi ez: ez egy Etehereum láncon futó, az USD-hez kötött kriptódeviza, amit nem a PayPal, hanem a Paxos bocsájt ki. 100%-ban fedezett pénz, készpénz, rövid lejáratú amerikai állampapír – vagyis T-Bill – és egyéb készpénz ekvivalens eszközök vannak mögötte, elvileg, de azért én a Tether botrány után ezzel óvatosabb lennék.

A PYUSD lényege, hogy a PayPal/Venmo felhasználók a saját számláik között mozgathatnak PYUSD coinokat a blokkláncon keresztül vagyis nem kell hozzá a hagyományos pénzügyi infrastruktúra, aminek a lényege az, hogy sokkal olcsóbb. Ez nem kriptó spekulációra való, hanem egy elszámolási infrastruktúra, így kivédhetők az alábbi díjak:

• 🏦 bankközi elszámolás
• 💱 devizaváltás költsége
• ⚡ lecsökkenthető az átutalás ideje (lényegében azonnali)

Ez a PayPalnek hosszabb távon nagyobb kontrollt és költségcsökkentést jelent, plusz nemcsak a kriptós közösségnek szól, hanem mindenkinek. Az átlag felhasználó valójában nem is tudja, mi történik a háttérben csak egy gombot nyomogat. Egy problémát látok vele: csak a Venmo rendszerén belül működik, és nem tudjuk pontosan mennyi ember használja rendszeresen, csak a teljes felhasználó számot.

🧩Paypal Pay Later: vásárolj most, fizess később (BNPL)

A BNPL (Buy Now, Pay Later) a PayPalnál egy fogyasztói finanszírozási opció, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók:

• 🪙rövid részletekben fizessenek, jellemzően 4 darabra bontva,
• 🏧késleltessék a fizetést egy meghatározott időre (pl. 6–12 hét),
• 💸kamat nélkül vagy alacsony kamattal osszák el a költséget.

Tulajdonképpen egy olyan fogyasztásösztönző áruhitelről van szó, ami sokszor nulla kamattal csábítja a vásárlókat és előrehozza a fogyasztásukat a jelenbe. Ez egy integrált szolgáltatás a PayPal ökoszisztémában: a PayPal checkouton belül jelenik meg, nem különálló platformként. Miért hoztam ezt fel, hiszen ilyen máshol is van? Azért, mert 2025.12.16-án bejelentették, hogy a PayPal bankot alapít!

🏦PayPal Bank

Még viszonylag keveset lehet tudni a PayPal bankról, de röviden: 2025.12.16-án bejelentette a vállalat, hogy az USA-ban a lazuló fintech- és kriptovállalati szabályzói környezet miatt, elsősorban kisvállalkozások hitelezésére bankot alapít. Ezt a kérelmet Utah államban nyújtották be, a Szövetségi Betétbiztosítási Társaságnál (FDIC), ami egy úgynevezett ipari hitelintézet (ILC) alapítására vonatkozik. Amennyiben a PayPal megkapja az engedélyt, akkor nyújthat hitelezési szolgáltatást amerikai kisvállalkozások számára, vagyis egyre függetlenebb lehet a bankoktól, amik a költségeik jelentős részét képezik, hiszen rengeteg díjat kell fizetniük feléjük.

Lejjebb olvashatjátok a take-rate kapcsán a fejtegetésemet, ami a PayPal esetében ~1,7%, de sok konkurens 3% körüli értékeket jelent le, amiben még benne vannak azok a díjak, amiket a PayPal a többi szolgáltatónak továbbad. Bár a PayPalnak eddig is volt az USA-ban és Nyugat-Európában bankkártyája, amit a MasterCard bocsájtott ki, és cashbask szoltáltatást is nyújtott, azonban nem volt hitelezési lába. Ehhez viszont banki licensz kell, különben a PayPal nem szedhet a kihelyezett összeg után kamatot.

Több gondolatom is van a fentiekhez:

• 🏦ez lehet egy kényszerlépés, mert a Ripple és a Circle (mindkettő stable coinban és kriptóban utazik) is nyújtott be banki licenszet, és mivel a PayPalnak is vannak ilyen ambíciói, nem akar lemaradni.
• 🪪A banki licensz egy előny és egy hátrány is egyben. Egyrészt, a PayPal számlákhoz lesz majd befektetővédelem, hitelezés és egyéb kapcsolt szolgáltatások, nagyjából mint a Revolut esetében. Viszont egy bank nagyon más kategóriájú vállalat, mint a mostani cég, más kockázatokkal.
• 💰Több pénzt tud majd beszedni ugyanabból a folyamatból, amit a PayPal most is csinál. Nem kell más bankoknak továbbadnia a nyereségéből, ráadásul ha a BNPL lábat akarja erősíteni, akkor a PayPal saját maga is lehet hitelező.

Mivel maga a szabályzói procedúra egy hosszú és ehúzódó folyamat, ezért egyelőre semlegesen tekintek erre a kérdésre, meglátjuk, merre haladnak, illetve, hogy egyáltalán lesz-e ebből valami. Viszont, például a Wise-nak pont ez a problémája, hogy ők csak egy P2P szolgáltató, nem hitelezhetik ki a saját és az ügyfélvagyonukat, ahogyan azt a Wise szolgáltatásának elemzésében is írtam: Wise: minden amit tudnod kell róla 2025-ben!

❗A fentiek után azt tudom elmondani, hogy a PayPalnak nagyon sok low hanging fruit van az ingujjában. BNLP, PYUSD, P2P szolgáltatás, PayPal Ads Manager és még sorolhatnám és ezek eléggé egy irányba, a jobb monetizáció felé mutatnak. Akit a PayPal teljes pénzügyi ökoszisztémája érdekel, az itt olvasgathat: FintechWrapUp.

---

💰Hogyan termeli a pénzt a PayPal (PYPL) és milyen piaci előnyökkel rendelkezik?💰

Ebben a szekcióban azt vizsgáljuk, hogy mit csinál pontosan a vállalat amivel bevételt termel, milyen termékei, szolgáltatásai vannak, ezek mennyire nélkülözhetetlenek. Rendelkezik-e valamilyen versenyelőnnyel (economic moat), az mennyire védhető, illetve csökkenő vagy növekvő-e a tendencia, hosszabb távon valószínűsíthetően mi fog történni.

---

Kezdjük pár számmal, hogy mennyire is erős a PayPal az on-line fizetési szolgáltatások piacán a Statista szerint:

• 👥 434 millió aktív felhasználója volt 2024-ben és 438 millió 2025-ben,
• 🌐 10.3 millió weboldal kínál PayPal kijelentkezési szolgáltatást,
• 🏪 36 millió eladó használja a PayPal szolgáltatásait,
• 🥇 a PayPal 43–45%-os részesedéssel rendelkezik a globális fizetésfeldolgozói piacon (global payment processing market), amivel 1. a választható opciók között (nem számolva a kártyakibocsájtó Mastercardot és a Visa-t), míg a Stripe részesedése 20–29%,
• 💸 1680 milliárd USD volt a 2024-ben a rendszereiken áthaladó teljes pénzmennyiség, 2025-ben ez várhatóan 1700 felett lesz,
• 💰 ehhez 32.8 milliárd USD bevétel társult,
• 🏦 6.8 milliárd USD free cash-t állítanak elő 2025-ben,
• 🛒 200 különböző piactéren használják világszerte.

A statisztikákról bővebben itt olvashattok: Chargeflow.

Ahogyan a fenti képből látszik, a PayPal (PYPL) valójában szolgáltatások csoportja és nemcsak az kijelentkezési szolgáltatására és a digitális pénztárcára támaszkodik. A Venmo-ról és a Braintree-ről már volt szó, nézzük a többit:

• 🪙Paydiant: a Paydiant egy mobilfizetési és digitális pénztárca-platform, amelyet a PayPal 2015-ben vásárolt meg, elsősorban white-label célra. A lényege az, hogy nagy kereskedők és bankok saját márkás mobilfizetési alkalmazást tudjanak építeni PayPal-szintű technológiára, anélkül hogy PayPal-brand jelenne meg. NFC-, QR- és in-app fizetésekre optimalizált megoldás, inkább stratégiai technológiai akvizíció volt, mint önállóan futtatott termék. Konkurensek: FIS (Worldpay), Fiserv (Clover), M2P fintech, Temenos Payments, Goesecke+Devirant.
• ❎Xoom: a Xoom a PayPal nemzetközi pénzküldési szolgáltatása, amelyet 2015-ben vásároltak fel. A fókusza a határokon átívelő pénzmozgatás: gyors pénzküldés külföldre banki jóváírással, készpénzfelvétellel vagy mobil walletre. A célközönség jellemzően bevándorlók és nemzetközi kapcsolatban élők, akik olcsóbb és gyorsabb alternatívát keresnek a hagyományos pénzátutalásokhoz. A Xoom külön bevételi láb, erősen díj- és devizaárfolyam-marzs alapú. Konkurensek: Wise, Western Union, MoneyGram, Remitly, WorldRemit és még sok más kisebb fintech app.
• 🌃Simility: a Simility egy csalás- és kockázatkezelési platform, amelyet a PayPal 2018-ban vásárolt meg. Gépi tanulásra épülő megoldása valós időben elemzi a tranzakciókat, felhasználói viselkedést és mintázatokat a csalások kiszűrésére. Nem fogyasztói termék, hanem infrastruktúra: a PayPal saját rendszereit és nagyvállalati ügyfeleit védi, különösen marketplace-ek és nagy volumenű fizetési környezetek esetén. Konkurensek: Stripe Radar, Forter, Riskfied, Sift, Feedzai.
• 💸Zettle (korábban iZettle): a Zettle egy POS- és kisvállalati fizetési megoldás – lényegében egy bankkártya terminál -, amelyet a PayPal 2018-ban vásárolt fel. Kártyaolvasót, kasszaszoftvert és egyszerű üzletirányítási funkciókat kínál, elsősorban kis és közepes kereskedőknek, online és offline összekötésével. A stratégiai cél az volt, hogy a PayPal erős legyen fizikai boltokban is, ne csak online checkoutban, főként Európában és más nem amerikai piacokon. A PayPalnek van a Verifone-nal is van együttműködése, ami szintén egy POS terminál szolgáltató, így a PP képes beépülni a Verifone rendszerébe. Konkurensek: Square (ma már Cash App, ami a Block Inc. tulajdona), SumUp, Stripe Terminal, Worldline, Adyen POS.
• 👛Hyperwallet: a Hyperwallet egy kifizetési (payout) platform, amelyet a PayPal 2018-ban szerzett meg. Nem fizetésfogadásra, hanem tömeges kifizetésekre szolgál: piacterek, gig-platformok, affiliate hálózatok, játékplatformok használják, amikor sok ezer felhasználónak kell pénzt utalni világszerte. Konkurensek: Stripe Connect, Tipalti, Payoneer, Adyen Payouts, Wise Platform.

A fentiekből látható, hogy a PayPal (PYPL) megoldásai a pénzügyi piac egyes szegmenseit fedik le, így egyszerre versenyeznek több konkurenssel. A Stripe, ami egy privát vállalat, az Adyen, a Block (Stripe) és a Wise eléggé adja magát, de természetesen a kisebb ellenfeleket sem szabad lebecsülni, a piac elképesztően sűrű.

🍯A Honey botrány

A Honey botrány szerintem az egyik leggázabb történet, amivel valaha találkoztam cég kapcsán, ugyanis konkrétan a vásárlók és egyes influenszerek kifosztásáról szól. A Honey nem más, mint Ryan Hudson és George Ruan által készített kamu kuponkereső bővítmény, ami a checkout pillanatában aktiválódott, és még akkor is saját magát tette be affiliate forrásként, ha nem adott valódi kupont vagy a felhasználók eredetileg egy másik affiliate linkről érkeztek.

Mi az affiliate link? Tegyük fel, hogy te egy tesztelő vagy, aki ír egy mélyelemzést egy porszívóról, vagy egy részvényelemző, aki a Wise szolgáltatásait elemzi. Az elemzés alapján megvásárolt termékek után kapsz vissza jutalékot, ez a munkabéred. Honnan tudja az eladó, hogy a forgalom tőled érkezik? Onnan, hogy egy jelölőt tesz a linkre, ami azonosítja a tesztelőt, illetve még más paramétereket, például időt, forrást, kampányt, terméket stb. is tartalmazhat.

Ha viszont a Honey böngésző futott a böngészőben, akkor egyszerűen lenyúlta a YouTuberek, affiliaterek, kuponoldalak, tartalomgyártók és mindenki bevételét az által, hogy kicserélte a böngészőben a cookie-kat és a link végén a jelölőt, meghamisítva a forrást. A Honey folyamatosan fizetett hirdetéseket és szponzorációkat futtatott a Youtube-os tartalomgyártóknál, olyannyira, hogy a Youtube-on minden idők egyik legnagyobb hirdetőjévá vált, majd egyszerűen visszalopta ezeket a pénzeket a jutalékon keresztül. Slusszpoén, hogy kamu kuponokat ajánlott fel a felhasználóknak, vagy az elérhető kuponoknál szándékosan rosszabbakat, hogy az árakat magasan tartsa és így több pénzt húzzon be. Az érintettek között volt Marques Brownlee, Linus Tech Tips, Mr Beast, MoistCritikal, Gamers Nexus, JayzTwoCents és még sokan mások. Nagyon sok tartalomgyártó be is perelte a Honey programozóját, viszont jogilag nem sikerült megfogni az illetőt, még akkor sem, ha etikátlan volt a gyakorlat.

☝🏼Nemcsak etikátlan, hanem nagyon jövedelmező is, ugyanis 2020-ban a PayPal (PYPL) 4 milliárd! USD-ért megvásárolta a bővítményt, ami a vállalat valaha volt legnagyobb felvásárlása, ami azt jelenti, hogy az előbbi összegnél jóval nagyobb pénzmennyiséget "lophatott el" különböző tartalomgyártóktól a program, különben nem érte volna meg a PayPal-nek őket felvásárolnia.

Ha esetleg azt hittétek, hogy ezzel vége a történetnek, akkor korántsem, ugyanis a Honey eladása után jött az újabb program, a Pie, ami a Honey utódja, pont ugyanazt csinálja, csak már egy reklámblokkoló is, ami nemcsak az affiliate bevételeket lopja el, hanem a reklámokat is eltereli, amik a böngésződben futnának. Elképesztően gáz történet, amihez a PayPal (PYPL) eléggé nagy összeggel asszisztált bő 5 évvel ezelőtt.

🤔A dolog iróniája, hogy bár Dan Schulman idején, 2020-ban vásárolta meg a PayPal (PYPL) a Honey-t, az ügy csak 2024-ben pattant ki, így az árnyéka Alex Chriss-ékre vetült, nem az előző menedzsmentre.

🫰🏼Miből jön a PayPal bevétele?

A fenti szolgáltatások adják a PayPal bevételének a túlnyomó többségét, leginkább úgy, hogy rengeteg forgalmat vezetnek át magukon, ezt hívják Total Payment Volume-nak, rövidítve TPV-nek, vagyis teljes fizetési forgalomnak. Ez jelenleg ~1700 milliárd USD, az ebből származó bevétel 32,86 milliárd USD, tehát a take rate, vagyis a jutalékráta 1,7-1,8% között van, ennyit kap a rendszerein átterelt pénzmennyiség után a PayPal (PYPL). Ez az összeg bomlik két részre:

• TPV-ből származó tranzakciós bevétel: 29,56 milliárd USD
• VAS-ből, vagyis a hozzáadott szolgáltatásokból származó bevétel: 3,3 milliárd USD (pl. devizaváltás, kamatjellegű bevétel, kockázatkezelés, stb.)

A fentiekből a VAS a sokkal magasabb marzsú üzletág, míg a TPV marzsai iparági nyomás miatt csökkennek. Leegyszerűsítve a fentieket: ha más szolgáltatón terelik át a bevételeket, akkor az nem a PayPalhoz (PYPL) kerül, ezért inkább enged a cég a díjaikból, csakhogy a TPV ne essen, cserébe csökken a take rate. Tehát a PayPalnak hosszabb távon egyszerűen érdekes a VAS jellegű szolgáltatások felé terelnie az üzletmenetét, mert azon sokkal többet keres.

🏰Gazdasági versenyelőny (economic moat)🏰

Ebben a szegmensben azt vizsgáltam, van-e a vállalatnak valamilyen gazdasági versenyelőnye, amit Warren Buffett az „economic moat” szóösszetétellel, vagyis a gazdasági várárok jelzővel illetett, amely visszatartja a konkurenseket attól, hogy megostromolják a vállalat erődjét, vagyis az üzletmenetét, és elvegyék annak piacát. Az esetében ezek az alábbiak lehetnek:

• 🫸Költséghatékonyság/méretgazdaságossági előny (cost/scale advantage): részben van, de ezen a piacon szerintem ez nem döntő faktor. Egyszerűen azért, mert nagyon sok versenytársuk van és ezek közül nem a PayPal a legolcsóbb, így folyamatosan árversenyre kényszerül a Stripe, az Adyen és a hasonló szolgáltatókkal az undbranded checkout szegmensben. A volumen a minden, mindenki próbál minél nagyobb pénzmennyiséget átátterelni a rendszereiken, és ezért cserébe hajlandóak alacsonyabb marzson is tenni ezt. A dedikált szolgáltatások általában nagyobb marzzsal futnak, viszont kisebb a volumen.
• 🫸Kapcsolási költség (switching cost): részben van, különösen az érett szolgáltatásaikkal kapcsolatban, például a branded checkout egy legenda, és a felhasználók előnyben részesítik azt más szolgáltatókkal szemben. Szintén nem annyira egyszerű a fizetési szolgáltatók infrastruktúráját lecserélni, mert iszonyatosan macera az eladóknak ezt megtenni. Ez különösen igaz a nagy eladói piacterekre, mint az eBay és társai. Viszont fogyasztói oldalon nincs ilyen korlát, egyszerűen egy másik gombra kell nyomni vagy egy másik alkalmazást letölteni.
• 🫸Hálózat hatás (network effect): valamennyi van, minél többen ismerik a PayPalt, annál többen fogják azt használni, és annál több kereskedő is implementálja, hogy bevonzza a vásárlókat. Viszont, ha egy másik platformot kezdenek el használni a vásárlók, ahol a PayPal nincs jelen, akkor kikerülik a szolgáltatást, tehát szerintem a platform biznisz az erősebb, nem pedig a kapuőr szolgáltatás, amit beleintegráltak. Erre jó példa pár évvel ezelőtt az Aliexpress, ahol csak Ali Pay volt, de emiatt nem hagyták el a vásárlók a platformot, viszont a PayPal is visszakerült a felületre. Mi történik akkor, ha pl. a Google Pay is megjelenne rajta? Semmi, a vásárlók szabadon váltogathatnának.
• 🫸Immateriális javak, know-how, védjegy (Intangible assets):  jelentős, hiszen a PayPal érett szolgáltatásairól ismert inkább, ami szorosan összekapcsolódik a biztonsággal, a pénzvisszatérítéssel és azzal, hogy lehet vitajegyet nyitni az eladókkal szemben, ha nemteljesítés vagy félreteljesítés esete áll fent. Ezt azonban az Alibaba is nyújtja, de például az Amazonon is van hasonló lehetőség, igaz, nem külső szolgáltatásként. De, ennek ellenére azt gondolom, hogy a PayPalnek nem annyira technológiai, hanem inkább bizalmi előnye van a konkurensekkel szemben, a nevet ismerik a felhasználók, ellentétben mondjuk az Adyennel, ami egy B2B szolgáltató. Természetesen az összegyűjtött hatalmas adatmennyiséget is leginkább ebbe a kategóriába lehet besorolni, ez a gyakorlatban 26 milliárd tranzakció feldolgozását jelenti évente.
• 🫸Belépési küszöb a piacra (barriers to entry): kis méretben közepes, nagy méretben nagy. Ezekre nagyon jó példa, hogy úgy nőnek ki a földből a fintech startupok mint a gomba, jellemzően kockázati tőkével megtámogatva, ilyen például a Revolut. Viszont, hogy ezek globális játékosok legyenek, az már egy sokkal nehezebb ügy. Szükség van komoly pénzügyi háttérinfrastrukturára, meg kell teremteni a megfelelő bizalmat, kellően nagynak kell lennie az üzemméretnek is, hogy versenyezni tudjanak a konkurensekkel. Ezeken felül vannak még a szabályzói és a fogyasztóvédelmi elvárások, a licenszek megszerzése, a több országban elterjesztés, a kártyakibocsáktókkal leszerződés és még sorolhatnám, ezek összessége pedig meglehetősen drága, miközben a szolgáltatási díjat alacsonyan kell tartaniuk, hogy versenyezni tudjanak a konkurensekkel. Erre jó példa a Wise (LSE:WSE), amelyik a scale economies shared modellt alkalmazzák és visszaadják az ügyfeleknek a nyereségük egy részét díjcsökkentés formájában. Viszont az is igaz erre a piaci szegmensre, hogy nincsenek monopóliumok, több tucat vállalat versenyez az elsőbbségért, akik azért férnek el egymásmellett, mert a piac hatalmas és nagyon gyorsan növekszik. Tehát, ha a szükséges feltételek mindegyikét ki akarja pipálni egy szolgáltató, akkor irdatlan pénzt kell majd elköltenie a versenyelőnye fenntartására.

A fentiekből egyenesen következik az, hogy mivel a PayPal (PYPL) nem a legolcsóbb és nem a legnagyobb szolgáltató a B2B szegmensben és ahogyan majd látni fogjátok, a pénzügyi piacnál lassabban is nő, így nem kaphat széles gazdasági várárkot. Ennek az oka az, hogy az érett szolgáltatásai az igazán erősek, viszont ma már nem ez a húzóerő a piacon, ezért egy keskeny gazdasági várároknál többet nem tudok megítélni a PayPalnek. Megnéztem, hogy a Morningstar elemzését, és ők is erre a megállapításra jutottak.

---

🎢A PayPal (PYPL) metrikái🎢

Ebben a szekcióban azt vizsgáltam, hogy milyen metrikák jellemzik a vállalatot, hogyan áll bevétel oldalon, milyen marzsokkal dolgozik, van-e adóssága, mit mutat a mérleg. Keresek olyan tételeket, amelyek extrémek – túl magas adósság, magas goodwill stb. -, milyen tőkén elért megtérüléssel dolgozik a vállalat, mekkora a tőkeköltsége, hogyan épül fel a bevétel és a költségoldal. Vizsgálom a tendenciákat is, a tulajdonosi értékteremtést, illetve, hogy a megtermelt cash-t hogyan használja fel a cég.

---

📈Mekkora az S&P 500 hozama?📉

A korábbi elemzésekben képest bevezettem egy új szekciót, hogy a lent olvasható metrikákat legyen mihez viszonyítani. Mivel nagyon sokan használják az amerikai tőzsdeindexet benchmarknak, illetve vásárolnak S&P 500 ETF-et is, ezért érdemes ránézni arra, hogy mit tudnak a vállalatok aggregáltan (nyilván annak kell örülni, ha az éppen elemzett cég ezeket az értékeket túlteljesíti).

S&P 500 2024-es adatok:

• 📈 SP&500 bevételnövekedés: +7%
• 💹 SP&500 nyereségnövekedés: +10%
• 📊 SP&500 bruttó marzs: 45%
• 💼 SP&500 nettó marzs: 13%
• 🔁 SP&500 ROE: 15%
• 🏗️ SP&500 ROIC: 12%
• ⚙️ SP&500 ROCE: 11%

Minden elemzésbe berakom az SP500 adatait, viszont, azt ki kell emelnem, hogy a pénzügyi piac éves növekedését 2030-ig 14,5%-ra teszik a kutatások. Ezek persze sosem igazán pontosak, de még ha van is az adatokban szórás, akkor is elfogadhatjátok, hogy a +7%-os növekedésénél lényegesen több van a szegmensben az on-line tér és az ott lezajló pénzügyi tranzakciók folyamatos bővülése miatt. Mi erre a megoldás? Az, hogy a konkurensekkel összenézitek az adatokat, amiket meg is tettem a Konkurensek szekcióban, de addig is, amíg oda eljuttok, érdemes ezt észben tartani.

🔑Kulcsmutatók, KPI-k

Mielőtt belevágok a metrikák elemzésébe, érdemes pár kritikus fogalmat tisztázni:

• TPV forgalom (Total Payment volume): a PayPal összes rendszerén áthaladó teljes forgalom, ami 2024-ben ~1,700 milliárd USD volt. Ebből az összegből a take rate segítségével kapjuk meg a PayPal bevételét. A TPV magában foglalja a branded és az unbranded checkout forgalmát is, illetve minden olyan egyéb forgalmat, ami a céghez köthető, például a P2P pénzküldést is.
• Take rate: olyan százalékos érték, amit a PayPal levesz a TPV forgalomból, ez 2025-ben nagyjából 1,7-1,8%. A take rate-ben az a trükkös, hogy nem minden cég számolja ugyanúgy, például a Block-nak 3% körül van, de valószínűleg ebbe beletartozik a többi szolgáltatónak továbbadott díjak egy része is (pl. Mastercard és Visa rendszerinek használata, banki költségek stb.).
• PSP forgalom (Payment Service Provider): az az átfolyó pénzmennyiség, amit a PayPal (PYPL) a rendszerein átterel. Amikor azt mondjuk, hogy a PayPal PSP, akkor arra utalunk, hogy a PayPal technikai és jogi értelemben is közvetítő a vásárló és az eladó között a fizetés során. Viszont ebben a metrikában csak a nem márkanév alá tartozó, mások által generált forgalmat kell érteni, pl. a white-label megoldásokat, a Braintree forgalmát stb.
• TMD (transaction margin dollar): A TMD egy PayPal-specifikus pénzügyi mutató, amely azt mutatja meg, hogy mennyi dollárnyi bruttó fedezet keletkezik a tranzakciós üzletágon. Ez leegyszerűsítve tranzakciós bevétel-tranzakciós költségek, vagyis a kettő különbsége. Mi tartozik bele ebbe:
  • 💵 tranzakciós bevételek: PYPL díjak és jutalékok,
  • 💳 tranzakciós költségek: kártyahálózati díjak (Mastercard, Visa), banki költségek, interchange díjak, feldolgozási költség stb.
  • 📊 a TMD tehát nem a profit, hanem a bruttó hozzájárulás a PayPal működéséhez, lényegében a bruttó profit marzs.
• Aktív fiókok száma (active accounts): az aktív fiókok száma elsősorban mutatja, hogy nő-e azon felhasználók száma, akik a szolgáltatásokat igénybe veszik. Viszont, ezt a számot korrigálni kell az új aktív felhasználók számával és a lemorzsolódással is. Azt tekinti a PayPal (PYPL) aktív fióknak akik az elmúlt 12 hónapban legalább 1 tranzakciót vittek véghez.
• Átlagos bevétel fiókonként (ARPA): megmutatja, hogy egy felhasználó a tevékenységével mennyi pénzt hagy a PayPalnál.
• A fizetési tranzakciók száma (number of payment transactions): beszédes adat, viszont hozzá kell nézni a teljes fizetési mennyiséget is. Például a fizetési tranzakció száma ha esik, de mégis nő a TPV, akkor az magasabb összegű vásárlásokat jelent, tehát a két mutatót egyben érdemes értelmezni.
• Konverziós arány: azt mutatja meg, hogy hányan használják a PayPal kijeletkezési szolgáltatását (pl. a Fastlane szolgáltatás miatt vendég vásárlók kijelentkezési aránya 50%-kal nőtt).

A fenti ábrán látszik, hogy 2017 és 2022 között brutálisan megnőtt a PayPal (PYPL) felhasználók aránya, ez volt a Dan Schulman féle erőltetett növekedési út. 2023-ban, Alex Chriss vette át a CEO szerepét, azóta a számok stagnálnak, viszont a hatékonyság nőtt, ahogyan az a lenti számokból az majd látható lesz. Vagyis, közel azonos felhasználószámmal is sokkal hatékonyabb lehet.

Kezdjük a bevételekkel és a marzsokkal. 2025 LTM-ben a PayPal (PYPL) bevételei az alábbiak szerint alakultak (nem teljes, mert még nincs vége az évnek):

A bevétel megoszlása típus szerint:

• 📊 TPV: ~1756 milliárd USD (+6,3% YoY).
• 📉 Take rate: 1,8%.
• 💰 Bevétel: 32,8 milliárd USD (+4,5% YoY).
  • 🔁 Tranzakciós bevétel: 90%, 29,6 milliárd USD (+3,6% YoY).
  • ➕ VAS bevétel: 10%, 3,3 milliárd USD (+12,8% YoY).

A bevétel területi megoszlásban:

• 🇺🇸 USA: 18,7 milliárd USD (+2,7% YoY)
• 🌍 Nem USA: 14,1 milliárd USD
  • 🇬🇧 UK: 2023 óta nem közlik külön
  • 🌐 Egyéb országok: 2023 óta nem közlik külön
• 📊Bevételek összesen: 32,8 milliárd USD (+4,5% YoY)

Nagy kár, hogy a PayPal (PYPL) már külön nem részletezi ki a nem USA forgalmát, mert például Németországban, ami a világ 3. legerősebb gazdasága, a PayPal elképesztően domináns, a felhasználók 90%-a használja, míg Angliában ez a szám még mindig 80%. Ez valószínűleg az eBay-es múltnak köszönhetők, hiszen az eBay.de/eBay.co.uk a mai napig meglehetősen népszerű. Amerikában ugyanez 77% a top 1000 bolt esetében, ami egy megdöbbentően magas szám. Az egész világra levetítve az on-line fizetési megoldások sorrendjében pedig a Mastercard és a Visa mögött a PayPal még mindig a harmadiknak számít. igaz, elég nagy lemaradással (és szerintem ebben a statisztikában nincs benne Kína, a Tencent féle WeChattel és az Alibaba féle Ali Pay-jel).

A fentiekből látható, hogy olyan hatalmas növekedésre a PayPal (PYPL) nem volt képes, viszont a jobban monetizálható VAS láb emelkedik gyorsabban. Az kimondható, hogy a PayPal (PYPL) lassabban növekszik a piacnál, de azt stabilan teszik és nagyjából ugyanez látható a metrikákon is.

A fentiekkel az a probléma, hogy a PayPal (PYPL) egy számba összemossa a különböző bevételi lábakat, pedig ezeknek a take-rate-je, a marzsa, a növekedése, meg még nagyon sok más értéke sem egyforma. Sajnos a PayPal (PYPL) nem közli le eléggé részletesen, hogy pontosan mi mennyivel és hogyan változik, de megpróbáltam összeszedni az értékeket különböző nyilatkozatok, konferencia beszélgetések K és Q jelentések alapján, de azért tartalmaz feltételezéseket:

Szegmens (ÁTFEDŐ)	TPV (mrd USD)	Take rate (becslés)	Bevétel (mrd USD)	Teljes bevétel %-a	Megjegyzés
Branded checkout (PayPal gomb)	~720	2,4–2,7%	~18,0	~56%	Legmagasabb marzs, PayPal core üzlet
Braintree – unbranded checkout	~570	0,20–0,25%	~1,3	~4%	Alacsony marzsú, volumenalapú feldolgozás
Venmo (monetizált tranzakciók)	~18	~9–10%	~1,7	~5%	Pay with Venmo, debit card, instant transfer
Venmo P2P (nem monetizált)	~380	~0%	~0	~0%	Engagement, nem közvetlen bevételi forrás
Buy Now, Pay Later (BNPL)	~40	3–4%	~1,3–1,6	~4–5%	Checkout funnel, ügyfélszerzés
Kártyás elfogadás (offline / Tap to Pay)	~120	~1,5%	~1,8	~6%	Fizikai kereskedelem, terminál nélküli elfogadás
Devizaváltás, határokon átívelő utalás, egyéb díjak	n.a.	n.a.	~4,0–5,0	~13–16%	Devizaváltás, határon átnyúló tranzakciók
Összesen	1 700	~1,7–1,8%	~32	~100%	Konszolidált PayPal modell

Ha a számokat összeadjátok, akkor 1828 milliárd USD jön össze de ez nem hiba, a számokban van némi átfedés, mert a BNLP a branded checkoutba tartozik, a Venmo a P2P sorba tartozik, míg a Tap to Pay branded, az offline nem branded checkout és így tovább. A többi marzs nagyjából így alakul:

• 💱 devizaváltás (FX): 250–400 bázispont, vagyis 2,5–4%-os díj (ezért kell kikapcsolni a PayPal felületén azt, hogy ők váltanak, mert drága),
• 🌍 határokon átívelő tranzakciók: 0,2–0,5%-os díj,
• 💸 felhasználói díjak: kiutalási, kártya utalási, P2P gyorsítás plusz egyéb díjak, ez lényegében bármennyi lehet.

Mivel a mértékét nem tudjuk, ezért nyilvánvalóan torzítja valamennyire az összképet. A fentiek közül az devizaváltás/határokon átívelő utalások/egyéb díjak a trükkösek, mert ez nem TPV alapú, hanem direkt díjakként jelenik meg:

Fő TPV-kategória (nem átfedő)	TPV (mrd USD)	Kapcsolódó monetizációs rétegek	Bevétel-hozzájárulás (mrd USD)	Teljes bevétel %-a	Megjegyzés
Branded checkout	~730	Branded merchant fee BNPL (overlay) FX / cross-border (overlay)	~20,5–21,5	~64–67%	PayPal core üzlet, legmagasabb marzs
Unbranded processing (Braintree)	~570	Processing fee FX / cross-border (overlay)	~2,5–3,0	~8–9%	Alacsony marzs, volumenmotor
P2P (PayPal + Venmo összesen)	~400	Venmo monetizáció (overlay) Instant transfer fee	~1,7–2,0	~5–6%	Elkötelezettség + késleltetett monetizáció
Összes TPV	~1 700	—	~32	~100%	Konszolidált PayPal modell

Ami a marzsokat illeti, látható, hogyan ette meg a TPV növekedése és a verseny a bruttó marzsot, és még mindig ez a halmaz adja a PayPal bevételeinek 90%-át, míg a VAS szegmens csak 10%-ot. Viszont, ha a nettó profit marzsot nézzük, akkor az elmúlt 3 évben 8,8%-ról 13-15%-ra emelkedett vissza, ahogy a nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatások aránya növekedni kezdett. Ha megnézitek az EBITDA vagy a működési marzsot, ami a lila és a narancs grafikon, akkor azok lényegében alig változtak.

Önmagában a bevétel sokat nem árul el a cég anyagi helyzetéről, érdemes ezt mindig összevetni az adósságrátával is:

• 💰bevétel: 32 860 millió USD
• 🤑nyereség: 4917 millió USD
• 🫰🏼készpénz: 8995 millió USD
• 💸nettó adósság: 1410 millió USD (a bevétel ~4%-a, a nyereség ~28,6%-a)
• 💶Adósság/Tőke: 0.6
• 👛kamatfedezet, EBIT/kamat: 14.4

A fentiekből láthazó, hogy renegeteg készpénzen ül a vállalat, viszont 10 405 millió USD adóssága is van, a kettő különbözete az 1410 millió USD nettó adósság. Érdekesség, hogy a Block és az Adyen adósságállománya is negatív, vagyis sokkal több készpénzen, mint adósságon ülnek. Alapvetően eléggé érzékeny vagyok az adósságra, ugyanis ez egy fixen visszafizetendő érték a kamatokkal együtt, míg a bevétel egy vélelmezett dolog, és egy gazdasági lejtmenetben bizony sok céget meg tud ütni. Pár példa erre:

• A Burberry részvény elemzése (BRBY) – A lovag nem rohamoz,
• A Kering részvény elemzése (PPRUY) – Nem fogy a Gucci,
• Nike Inc. (NKE) részvényelemzése – Futás az innováció után.

Ezek teljesen más iparágak, de érdemes utánaolvasni, mi történt a cégekkel, szerencsére a PayPal sokkal kevésbé ciklikus. De, azért anticiklikusnak nem nevezném, lévén a termékek fogyasztásától függ a rendszereiken átterelt pénzmennyiség nagysága, tehát válságban jó eséllyel ez csökkenni fog. Viszont ez az adósságmennyiség nagyon távol van a kezelhetetlentől és a magas készpénzarány gyors adóssácsökkentést tesz vagy tenne lehetővé. Miért nem teszi ezt a PayPal? Erre a válasz a következő fejezetben érkezik.

🧮Mit mutat meg a ROIC és a ROCE metrika?🧮

ROIC – Return on Invested Capital – azt mutatja meg, hogy a vállalat mennyire hatékonyan használja fel a teljes befektetett tőkéjét a nyereség generálására. Bővebben itt.

• A vállalat alapvető értékteremtő képességét mutatja.
• Kiszűri a finanszírozási struktúra hatását.
• Ha a ROIC meghaladja a tőkeköltséget (WACC), a vállalat értéket teremt.

ROCE – Return on Capital Employed – azt mutatja meg, hogy a vállalat milyen hatékonyan használja fel a hosszú távú finanszírozási forrásait. Bővebben itt.

• Az üzleti tevékenység jövedelmezőségét méri.
• Nem veszi figyelembe az adózási hatásokat.
• Jó összehasonlítási alap különböző iparági szereplők között.

Mutató	Mit mér?	Kinek hasznos?	Mikor számít jónak?
ROCE	A teljes tőke megtérülését	Hosszú távú befektetők	Ha magasabb, mint az iparági átlag
ROIC	A befektetett tőke megtérülését	Részvénybefektetők	Ha magasabb, mint a WACC
ROE	A saját tőke megtérülését	Részvényesek	Ha stabil és fenntarthatóan magas

A PayPal (PYPL) tulajdonosi értékteremtése

A tulajdonosi értékteremtés oldalán általában azt szoktam vizsgálni, hogy a megtermelt szabad készpénzállományt mire használja fel a vállalat. Alapvetően az alábbi dolgokat teheti egy cég a készpénzzel:

1. 🔄 visszaforgatja az üzletmenetbe
2. 📉 adósságot csökkent
3. 💵 osztalékot fizet
4. 📊 részvényt vásárol vissza
5. 🏢 más cégeket vásárol fel

A PayPal (PYPL) abból a szempontból érdekes cég, hogy a fenti 5 tőkekihelyezési formából mindegyiket csinálja. A legtöbb pénzt a fejlesztésekre és a működés fenntartására fordítja a cég. Számszerűsítve 32,8 milliárd USD-ből ~15 milliárd USD-t az utóbbi emészti fel, az SG&A 6 milliárd USD, míg fejlesztésekre évi 9-10%-ot, tehát 3-3,5 milliárd USD-t költenek és ez az évek során arányaiban csökkent. Ennek az oka az, hogy végtelen mennyiséget nem tud felszívni az üzletmenet, így viszonylag sok készpénz keletkezik.

A fenti ábra jól bemutatja a PayPal (PYPL) hatékonyságjavulását. Az alapkoncepció az, hogyha egy cég bevétele X-szel nő, és közben ugyanennyivel nőnek a költségek is, akkor valójában nem történik semmi, sőt, amennyiben ezek fix költségek, akkor romlik a helyzet. Fent a bevétel növekedését látjátok az adminisztratív és egyéb kötségek, lila oszlopok, és a kutatás-fejlesztésre, zöld oszlopok, fordított összegek mellett. Mint látható, ezek az oszlopok 2022 vége óta lényegében stagnálnak vagy esnek, ez látható a százalékos kijelzésen is. Vagyis, a PayPal (PYPL) a bevételhez képest kevesebbet költ ezekre a költségekre, így értelemszerűen több forrás marad meg másra. Ez pedig az új menedzsment érdeme, lényegében ugyanazokból az erőforrásokból többet hoznak ki, mint eddig.

És itt kanyarodnék vissza oda, hogyha évi kb. 6-6,5 milliárd USD készpénz keletkezik, és azt nem lehet visszaforgatni az üzletmenetbe, akkor valami másra kell fordítani: felvásárlások, osztalékfizetés vagy saját részvény visszavásárlás. Az előbbiről a következő fejezetben olvashattok, viszont a másik kettő kapcsán az alábbiakat érdemes tudni:

• 💵a PayPal (PYPL) fizet osztalékot, 09,2%, 2025-től 0,14 USD/részvény, de korábban nem fizetett,
• 📊a PayPal (PYPL) vásárol vissza részvényt, sokszor a megtermelt készpénznél is nagyobb mértékben.

A fentiekhez két gondolatot fűznék: az előbbinek nem különösebben örülök, szerintem ez egy hangulatjavító intézkedés Alex Chriss részéről, aminek mértéke a nettó profit 10%-a lehet. Különösebb oka nem volt a bevezetésnek, sokkal jobban örültem volna, hogyha még több részvényt vásárolnának vissza. Ez utóbbi ugyanis sokkal lukratívabb készpénz felhasználás, mint az adóköteles osztalékfizetés, ha a részvényt éppen alulértékelt. Lelövöm a poént: A PayPal (PYPL) jelenleg is az, és ebből a szempontból az adósság növelése teljes mértékben indokolt, hiszen többletéréket teremt. Ennek a mestere Harry Singleton volt a Teledyne-nál, érdemes utánaolvasni. A részvényvisszavásárlást részben tompítja az opciós részvénykibocsájtás, ám ennek mértéke 2020 óta kevesebb mint felére csökkent, ami dícséretes.

Ugorjunk az értékteremtésre, hiszen talán ebből vonható le a legnagyobb tanulság a ROIC és a ROCE mutatóval. Ahogyan azt más részvényelemzésekben is írtam, a ROIC>WACC összefüggést kell vizsgálni, ami 2025-ben így néz ki: 20,1%>8-12% között, tehát bőven történik értékteremtés. Persze a lenti adatok csak a konkurensek adatainak ismeretében vizsgálhatók meg objektívan, de egy dolog látszik: a nagy Dan Schulmanos, 2022-es szuper app fejlesztés kudarca után a számok drasztikusan emelkedni kezdtek, a 2020-21-es kitörés pedig a COVID hype-nak köszönhető. Ha megnézitek a 2014-2019-es időszakot, akkor látható, hogy sokat javultak a metrikák, ami számomra azt jelenti, hogy a cég hajója végre a jó irányba fordult, hátrahagyva az erőltetett növekedést, a Honey botrányt, meg a mindent megoldó, de amúgy kivitelezhetetlen applikációs projektet is és helyette a forgalmuk megfelelő monetizációjára fókuszálnak.

Még egy érdekesség a végére: a lenti ábrán a tulajdonosi értékteremtéshez tartozó %-os értéket látjátok, ami az osztalékfizetés, a részvényvisszavásárlás és az adósságcsökkentés összege. Mivel eddig a PayPal (PYPL) nem fizetett osztalékot, ezért ez nem szerepelhet a lenti értékben, mint ahogy olyan nagyon az adósságcsökkentés sem. Tehát, lényegében a részvényvisszavásárlás értéke alakítja a számokat, leszámítva az utolsó évet, ahol már az osztalékfizetés is megjelenik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

• 2021: 3211 millió USD értékben, amit 1376 millió USD kompenzáció tompított, ami 1835 USD nettó részvényvisszavásárlást jelent
• 2022: 4056 millió USD értékben, amit 1261 millió USD kompenzáció tompított, ami 2795 USD nettó részvényvisszavásárlást jelent
• 2023: 4875 millió USD értékben, amit 1475 millió USD kompenzáció tompított, ami 3400 USD nettó részvényvisszavásárlást jelent
• 2024: 5952 millió USD értékben, amit 1230 millió USD kompenzáció tompított, ami 4722 USD nettó részvényvisszavásárlást jelent
• 2025: 5820 millió USD értékben, amit 1075 millió USD kompenzáció tompított, ami 4745 USD nettó részvényvisszavásárlást jelent

💡2024-ben 9,65%-kal míg, 2025 első félévében 3.65%-kal csökkentette a saját részvényeinek a számát, tipikus kannibál részvénynek néz ki.

A fentiekhez az is hozzátartozik, hogy 2024-ben egy 15 milliárd USD-s részvényvisszavásárlási programot hagytak jóvá, amiből még 3228 millió USD hátra van, lejárat nélkül, így egy darabig még biztosan folytatódik a fenti tendencia.

---

💵A PayPal (PYPL) felvásárlásai💵

Ebben a szekcióban azt vizsgálom, hogy mennyire akvizatív a vállalat természete, illetve az egyes felvásárlások milyen hatással voltak a cég életére, ha voltak ilyenek.

---

A PayPal (PYPL), bár sorozatfelvásárló vállalatnak véletlenül sem nevezném, előszeretettel vásárolt fel más szolgáltatókat a múltban. Ennek az oka az, hogy a kijelentkezés szolgáltatásuk, aminek a teljesülési rátája 90% körül van – ennyien fizetnek, miután a checkout elindul – a szokásos 50%-os iparági átlaghoz képest, ma már nem egy nagyon nagy növekedéssel rendelkező üzletág. Ezért olyan, az on-line fizetési szegmensben sokkal nagyobb volumennel büszkélkedő szolgáltatásokat igyekszik beépíteni az ökoszisztémájába, mint a Braintree és a Venmo

Év / dátum	Felvásárolt cég	Felvásárlási összeg	Megjegyzés
2013.09.26	Braintree	800 millió USD	Fizetés feldolgozási infrastruktúra, Venmo is ide tartozott
2015.04	Paydiant	kb. 230 millió USD	White-label mobilpénztárcsa technológia
2015.04	CyActive Security	kb. 43 millió USD	Csalás elleni és kiberbiztonsági rendszer
2015.07.01	Xoom	kb. 890 millió USD	Nemzetközi pénzküldés, mint a Wise
2017.07.10	TIO Networks	kb. 238 millió USD	Számlafizetési platform (később veszteségként leírták)
2017.09	Swift Financial	kb. 183 millió USD	KKV-finanszírozás
2018.05	Jetlore	kb. 16 millió USD	AI-alapú e-kereskedelmi ajánlórendszer
2018.05.17	iZettle (Zettle)	kb. 2,2 milliárd USD	POS és kkv fizetési megoldások (mint a Teya)
2018.06.19	Hyperwallet	400 millió USD	Tömeges kifizetések
2018.06.21	Simility	120 millió USD	Csalás elleni és kockázatkezelési rendszer
2019.11.20	Honey	kb. 4 milliárd USD	Kuponos böngészőbővítmény, affiliate bevételek
2021.03.08	Curv (nem összekeverendő a Curve-vel, amit a Lloyds vásárolt fel)	nem közölt	Digitális eszközök letétkezelése
2021.06	Happy Returns	nem közölt	Visszaküldési megoldás
2021.09.07	Paidy	kb. 2,7 milliárd USD	Japán BNPL szolgáltató

A legtöbb fenti névről, leszámítva a Honey-t, a Xoomot és a Venmo/Braintree-t amik összetartoznak, olyan sokat nem lehetett eddig hallani, ezek általában a háttérben megbújó B2B szolgáltatások. A BNPL, vagyis a vásárolj most, fizess később szolgáltatási láb tulajdonképpen egy hitelezési szolgáltatás, aminek keretében a fogyasztók előbb megkapják a terméket, de csak részletekben fizetik ki annak ellenértékét és egy kifejezetten terjedőben lévő jelenségről van szó.

A gond az, hogy a fenti durván 12 milliárd USD-nek a jelentős része nem volt különösebben nagy megtérülésű, vagy még mindig skálázódik, és ebben az összegben a Curv és a Happy Returns még nincs benne. A fő gond az, hogy a kijelentkezés szolgáltatásuk már vagy 20 éve létezik, ha ez valóban tudna nagy ütemben skálázódni, akkor ez már szerintem megtörtént volna. Abból a szempontból előnyös a létezése, hogy van a cégnek méretgazdaságossági előnye, és erre a szisztémára más szolgáltatásokat is fel lehet húzni, viszont a Braintree Venmo párost 12! és vették meg, mégis kisebb mint a Stripe vagy az Adyen, míg a Xoomot 10!, és azóta kinőtt a földből egy Wise, ami lényegében mindenkit agyonver az EU-ban. Viszont a Braintree-nek köszönheti a PayPal, hogy az olyan nagy neveket, mint az Uber vagy az Airbnb sikerült becsatornázniuk, plusz 570 milliárd USD TPV folyik át rajta, szóval ezt sikeres akvizíciónak tekintem. A Xoom ugyan nagyot nem durrantott, de legalább pozitív cash flowt termel, ez sem egy sikertelen felvásárlás, csak nem nagyon látom, hogy ebben a szegmensben miért akar a PayPal számtalan másik vetélytárssal hadakozni.

Az iZettle a Sqaure és a SumUp kapcsán az jutott eszembe, hogy Európában leginkább Teya és SumUp POS terminálokat láttam, előbbi Közép-Kelet Európa sztárja, utóbbi nyugaton megy. Az iZettle eredetileg svéd volt, nem nagyon láttam még sehol, míg a Square elsősorban az USA-ban népszerű, szóval az online-pénztárgép piac finoman szólva sem jött be a PayPal-nek, főleg 2,2 milliárd USD-t nem termelte vissza, eddig. A Honey-t valószínűleg brutálisan túlfizették és maga a megoldás is erőteljesen megkérdőjelezhető, legalábbis morális szempontból. 2022 óta nem volt lényeges felvásárlásuk, és azt gondolom, ennek az oka az, hogy jópárszor megégette magát a cég, így a jövőben sem várok nagy, transzformatív akvizíciókat, plusz az új menedzsment hozzáállása is más, mint a korábbi vezetőké.

💡Összefoglalva a fentieket: a PayPal (PYPL) 2023 előtt eléggé herdálta a tulajdonosok vagyonát, igyekezett mindenféle szolgáltatásokat magába olvasztani, amik sikere eléggé vegyes, cserébe viszont drága volt. Láttam ennél már jobb tőkeallokációt is, ez maximum közepes.

Viszont amióta 2023-ban Alex Chriss átvette a CEO pozícióját, azóta a PayPal (PYPL) leginkább együttműködéseket köt, nem pedig felvásárol. A lenti táblázatban látható, hogy rengeteg világcéggel kötött valamilyen fajta stratégiai szövetséget, és ami érdekes, ezek között konkurensek is vannak, mint a Fiserv, az Adyen (ADYEN) és a Verifone. Van továbbá számtalan agentic AI együttműködésük, ez a korábban emlegetett AI alapú termékajánlás és a vásárlás utáni fizetési és kiléptetési szolgáltatás integrációjáról szól. Viszont, óvatos lennék az AI hype-pal, hiszen jelenleg senki nem tudja, hova fut ki ez a dolog.

Partner	Bejelentés dátuma	Fókuszterület	Együttműködés részletei
Amazon	2024. június	Kereskedői fizetési opciók, e-kereskedelmi integráció	PayPal és Venmo fizetési opciók az Amazon „Buy with Prime” szolgáltatásában
Adyen	2024. augusztus 29.	Gyorsított vendég-kiléptetés, konverziónövelés	PayPal Fastlane egykattintásos vendég-kiléptetés bevezetése az USA-ban
Fiserv	2024. augusztus 29.	Kiléptetés egyszerűsítése, platformintegráció, stablecoin fizetések	Kibővített partnerség a fizetési folyamatok egyszerűsítésére; később együttműködés stablecoin-alapú fizetésekben
Shopify	2024. szeptember	Operatív hatékonyság, kereskedői eszközök, e-kereskedelmi integráció	PayPal-tárca integráció a Shopify Payments rendszerbe az USA-ban
Verifone (POS szolgáltató)	2025. február 25.	Omnichannel fizetések, bolti (in-person) terjeszkedé	Kibővített partnerség vállalati szintű omnichannel fizetési megoldásra, globális bolti fizetések támogatásával
Perplexity AI	2025. május	Agentic commerce, AI-integráció, beszélgetésalapú vásárlás	Vásárlás közvetlenül chatfelületen PayPal vagy Venmo használatával, az „agentic commerce” koncepció tesztelése
PayPal World (globális fizetési platformok)	2025. július	Interoperabilitás, határon átnyúló kereskedelem, digitális pénztárcák	Új globális platform indítása fizetési rendszerek és digitális tárcák összekapcsolására; induló partnerek: Mercado Pago, NPCI (UPI), Tenpay Global
Blue Owl Capital	2025. szeptember	Mérlegoptimalizálás, hitelkockázat-kezelés	A Blue Owl kezeli a PayPal amerikai BNPL (Buy Now, Pay Later) követeléseit többéves megállapodás keretében
Google	2025. szeptember	Agentic commerce, AI-integráció, vállalati fizetésfeldolgozás	Többéves együttműködés új, AI-alapú vásárlási élmények létrehozására; PayPal checkout, Hyperwallet és Payouts integráció a Google Cloud, Google Ads és Google Play rendszerekbe
Shopware (akvizíció)	2025. október	E-kereskedelmi platform bővítés, nemzetközi növekedés, európai piacra lépés	A PayPal megszerezte a Carlyle részesedését a nyílt forráskódú Shopware platformban, így tulajdoni hányada kb. 41 %-ra nőtt

💡A fentiekből látható, hogy Alex Chriss és a menedzsment végre nem drága felvásárlásokra, hanem a sokkal hatékonyabb együttműködésekre és a folyamataik hatékonyságnövelésére koncentrál.

---

🤵A PayPal (PYPL) menedzsmentje🤵

Ebben a szekcióban azt vizsgálom, hogy kik és hogyan vezetik a vállalatot. Mi a premizálás rendszere, mekkora kockázatot vállalnak – skin in the game – a vezetők a vállalat vezetése közben? Van-e családi szál, esetleg speciális “heritage” faktor?

---

A 2023 előtti és után menedzsment szinte teljesen lecserélődött, az összes tagot eltávolították a CEO-val egyetemben. Ez alapján az elmúlt 3 évet érdemes megvizsgálni, mert azt tudjuk, hogy a Dan Schulman féle, minden irányban széttartó pénzügyi politika nem volt túl sikeres.

2023 előtt	2023 után
Dan Schulman — President & CEO	Alex Chriss — President & CEO
John Rainey — Chief Financial Officer	Jamie Miller — Chief Financial Officer & Operating Officer
Sri Shivananda — Chief Technology Officer	Srini Venkatesan — Chief Technology Officer
Mark Britto — Chief Product Officer	–
Jonathan Auerbach — Chief Strategy, Growth & Data Officer	Kausik Raiopal – Strategy, Corporate Developement & Partnerships
Suzan Kereere — EVP, Global Markets	Suzan Kereere — President, Global Markets
Peggy Alford — EVP, Global Sales	Peggy Alford — EVP, Business Operations
Louise Pentland — Chief Legal Officer	Louise Pentland — Chief Legal & Business Affairs Officer
Aaron Karczmer — Chief Risk Officer	Aaron J. Webster – Chief Risk Officer
–	Diego Scotti — EVP, General Manager, Consumer Group
–	Michelle Gill — EVP, General Manager, Small Business & Financial Services
–	Isabel Cruz — Chief People Officer

A fentiekből látszik, hogy lényegében Suzan Kreere-t leszámítva mindenkit lecseréltek a menedzsmentben, amiből jól látszik a korábbi elégedetlenség. Viszont pozíciók is változtak, tehát egy az egyben nem lehet összehasonlítani a korábbival és nem is kell. Az igazgatóság 12 főből áll, viszont a CEO és az igazgatóság elnöke is Alex Chriss, őt ellenpontozza a 11 igazgatósági tag.

De visszakanyarodok a menedzsmenthez, hiszen az operatív irányítás számunkra a fontos. Lássuk, melyik vezetőről mit kell tudni:

🤵🏼CEO – Alex Chriss

• 👔 2023 szeptemberében váltotta Dan Schulmant, korábban az Intuit munkatársa volt, alapvetően KKV-, platform- és monetizáció-központú háttérrel rendelkezik. Nem egy „vízió” CEO, sokkal inkább a hatékonyságra fókuszál.
• ✂️ Visszavágta a terjengős szuper app koncepciót és nem öntötte a tőkét a felhasználószám növelésébe, mert jellemzően a jutalomért érkező felhasználók lemorzsolódása nagyobb. Helyette visszanyeste az alacsony marzzsal rendelkező szolgáltatásokat és arra koncentrált, ami tényleg sokat hoz a PayPalnak.
• 💰 Javadalmazás: ~48 millió USD lehet maximum, ebből 6,6 millió USD az alapfizetés.
• 📊 PayPalben birtokolt részesedése: 11,3 millió USD részvényben, ami 0,014%-ot tesz ki. Ez nagyjából 2 hónapnyi teljes javadalmazásának felel meg, ami szerintem a semmi kategóriája.

🧑🏼‍🎓CFO, COO – Jamie S. Miller

• 👔General Electric-nél lehúzott 12 évet, dolgozott az Ernst & Youngnál és Cargillnál is, mint CFO. Alapvetően a pénzügyi és költségvetési fegyelem a fő fókusza, erős marzs, cash flow és ROIC-fókuszú. 30 éve van a szakmában.
• ✂️A Qualcom igazgatósági tagja is, a Miami egyetemen végzett, tudományos diplomája van.
• 💰Javadalmazás: 13 millió USD.
• 📊PayPalben birtokolt részesedése: 2,7 millió USD részvényben, ami 0,0043%-ot tesz ki. Ez a szememben semmi, 2 hónapnyi teljes javadalmazás.

👨🏼‍💼CTO – Srini Venkatesan

• 👔Korábban a Walmart ügyvezető igazgató helyettese volt, illetve alapvetően technológia feladatokat látott el a vállalatnál. A Wallmart előtt a Yahoo technológiai platformját fejlesztette, illetve részt vett különböző akvizíciók integrációjában is. A Yahoo előtt a Marketo CTO-ja volt, amit az Adobe vásárolt fel. Erről itt írtam: Adobe Inc. részvényelemzése (NYSE: ADBE). Tagja volt még a StubHub és az eBay technológiai csapatában is.
• ✂️Bharati egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát.
• 💰Javadalmazás: maximum 17,5 millió USD.

👩🏼‍💼Nemzetközi piacok elnöke – Suzan Kereere

• 👔Suzan Kereere az egyetlen, aki a 2023 előtti menedzsmentből megmaradt, így veterán PayPal vezetőnek számít. Korábban a konkurenciánál, a Fiservnél volt, ahol a Clover és a Carat platformjait felügyelte. Előtte a Fiserv növekedési vezetője volt, és alapvetően üzletfejlesztésért felelt, de több Fortune 100 vállalatnál is szerzett tapasztalatokat. Korábban a Visa-nál vezetett egy nemzetközi csapatot, de az American Express-nél is szerzett tapasztalatokat.
• A 3M és az Alvin Ailey elnökségi tagja is, de dolgozott az amerikai Vörös Keresztnek és még sok másik egyesületnek is. A Kolumbián végzett közgazdászként.
• 💰Javadalmazás: maximum 29,4 millió USD.
• 📊PayPalben birtokolt részesedése: 1,9 millió USD részvényben, ami 0,0033%-ot tesz ki. Ugyanazt gondolom, mint Jamie S. Miller esetében ez szerintem minimális mennyiségű kockázatot vállal a vezető ekkora részvénypakettel.

📌Gyakorlatban: bár a fenti listában Diego Scotti és Aaron Webster nem szerepel, mindkettőjük ügyvezető igazgató helyettes, és 17,2, illetve 18,4 millió USD a maximális javadalmazásuk, ami eléggé húzós. A fentiek kapcsán az észrevételem az, hogy nem igazán vállalnak a menedzsment tagjai a saját vagyonukkal is kockázatot, így nehéz azt belelátni a helyzetbe, hogy a részvénypakettjük alapján érdekeik egy irányba mutatnának a PayPallal, mint céggel. Ha a top öt menedzsment tag maximális javadalmazását összeadom az több mint 100 millió USD, és ebben nincs benne a pénzügyi és a technológiai vezető javadalmazása sem. Ezzel szemben áll az öt vezető által birtokolt részvények összege, ami 19 millió USD, vagyis még az éves fizetésük egyötöde sincsen, ami eléggé szomorú.

A fenti személyeken túl még David Wyatt Dorman igazgatónak van 5,1, David M. Moffettmel 4,2 millió USD részvény poziciója, míg a két helyettes ügyvezető elnöknek, Frank Kellernek és Michelle Gilnek van 3,4 és 2,8 millió USD-s részesedése. A fenti képen láthatjátok a bennfentesek részvénytranzakcióit, novemberben 1,7 millió USD értékben volt előre bejelentett eladás, ami általában RSU-hoz, vagyis részvényjuttatáshoz kötődik. A tranzakciókat itt követhetitek nyomon: bennfentes részvénykereskedések.

🤑A PayPal (PYPL) menedzsment javadalmazása

A fentiek kapcsán azt a következtetést vontam le, hogy ugyan a menedzsment jelenleg nem igazán motivált, hogy az érdekeik egy irányba mutassanak a vállalatéval, mivel alig van tőkéjük benne. Viszont, a hosszabtávú ösztönzőik és a szerintem kifejezetten magas, de viszonylag nehezen teljesülő feltételekkel körbebástyázott fizetésük mégiscsak arra ösztönzik őket, hogy a közös érdek mentén haladjanak. Azt nem lehet rájuk mondani, hogy rosszul végeznék a munkájukat, hiszen a 2023 előtti időszakhoz képest eléggé összekapták a céget, és a korábban elkövetett hibákért nem okolhatjuk a jelenlegi menedzsmentet. Szóval egyelőre leteszem a voksomat mellettük, de a PayPal esetében kiemelten figyelnék a jövőben a menedzsment kommunikációra.

Ami a javadalmazást illeti, a struktúra eléggé tipikus, az alapfizetésre kerül egy szorzó, ami különböző metrikákhoz kötött, ezt hívják PBRSU-nak, vagyis teljesítményalapú, rövidtávú, 1 éven belüli ösztönzőknek, ahol a szorzó az adott vezető által betöltött szereptől függ. Konkretizálva, a PBRSU bónusz függ a:

• 📈 bevétel növekedésétől
• 📊 és a működési margin növekedésétől
• 💵 transaction margin dollar
• 📉 Non-GAAP EPS
• ⚙️ költséghatékonyság (operating leverage)

Mivel az értékek az iparági fókuszcsoporthoz – mint pl. a Visa, a Mastercard, a Fiserv, a Block, a Salesforce stb. – kacsolódnak, nem százalékosak, ezeket a lenti képen nézhetitek ezt meg. Ezeken túl vannak személyes teljesítményt mérő metrikák is, amiket szintén egyedileg határoznak meg és nem százalékosan. Összességében eléggé bonyolult az egész a lenti ábrán aki akarja, kibogarászhatja. A hosszútávú ösztönzők, vagyis az LTI kategóriába tartozó juttatások jellemzően a teljes részvényesi megtérüléshez kötöttek és 3 éves ciklus alapján határozzák meg őket. Ocsmány egy dokumentum, itt lehet nézegetni.

Viszont akárhogy is számoltam, ez a mendezsment brutálisan jól fizetett is lehet, ha minden feltétel teljesül és ez főleg a részvényopcióknak tudható be. A 2024-es évben maximálisan 48 millió USD a CEO esetében, de 2023-ban azért kapott egyből egy közel 42 milliós pakkot, kvázi belépési bónuszként. Viszont 3 évig zárolt a csomag, tehát igencsak motiválja az ügyvezetőt, hogy a PayPal jól teljesítsen. Összességében iszonyatosan bonyolult átlátni ezt az egészet, ember legyen a talpán aki előre meg tudja jósolni az 2025-ös bérezést előre.

---

🆚Konkurensek: a PayPal (PYPL) ellenfelei🆚

Ebben a szekcióban azt vizsgálom, hogy kik az elemzett vállalat konkurensei, mi a piaci helyzetük, alá-, mellé- vagy fölérendelt szerepben vannak-e. Mekkora piaci részesedésük van, illetve mi a specialitásuk? Elveszik vagy elvesztik a konkurensekkel szemben a piaci részesedésüket?

---

A PayPal (PYPL) alapvetően három különböző részszegmensben versenyez a konkurensekkel:

• 🚪kijelentkezési szolgáltatás, a PayPal név alatt (branded checkout): Google Pay, Apple Pay, Ali Pay, WeChat stb.
• ➡️mögöttes white-label infrastuktúra: ami nem a PayPal név alatt fut (Braintree, unbranded checkout): Adyen, Stripe, kevésbé relevánsak: Checkout.com, Worldpay/Fiserv.
• 💸Közvetlen pénzküldési szolgáltatások (Venmo, P2P, peer-to-peer): Cash App (Block Inc,), Zelle, Wise (korábban Transferwise), Revolut, WeChat, Ali Pay, illetve a banki azonnal utalás.

Nem minden pénzügyi szolgáltató versenyez minden szegmensben, illetve nem minden piac nyitott. Vagyis eléggé kesze-kuszák a szegmensek, van keresztversenyzés is, és egymást átfedő, platform üzletbe intergált megoldások is:

🚪Kijelentkezési szolgáltatások (PayPal)

Ez a PayPal B2C lába. A kijelentkezési szolgáltatások kapcsán elsősorban platform business szolgáltatókkal kell megvívnia a PayPalnek, amiből iOS alatt gyakorlatilag egyeduralkodó az Apple Pay, míg Androidon ugyan nem egyeduralkodó, de nagyon domináns a Google Pay. A WeChat és az Ali Pay azért speciális, mert ők a peer-to-peer szegmensben is versenyeznek. A kínai belső piacon a fizetési szolgáltatók gyakorlatilag állami monopóliumot jelentenek, ide a PayPal (PYPL) belépni nem tud. Viszont, a fogyasztók nemcsak a belső piacon, hanem határokon átnyúlóan is fizetnek, ahová a PayPal (PYPL) a GoPay felvásárlásával lépett be.

Az szerintem kijelenthető, hogy Európában a branded checkout üzletágával a PayPal egy domináns szereplő, az amerikai piacon sokkal nagyobb a verseny, és itt a marzsok és a take rate, vagyis az összeg, ami az átterelt forgalom után megmarad, is alacsonyabbak, de 42-45%-kal itt is piacvezető a PayPal. Európában viszont a WeChatet nem nagyon használják, míg az Aliexpress platformján ugyanúgy van PayPal fizetési lehetőség, csak sajnos nem Európa adja a forgalom nagy részét.

➡️White lable szolgáltatás (Braintree)

A White-label egy olyan szolgáltatás, aminek nincs brandje, csak egy mögöttes üres, de működő rendszer, amit bármilyen szolgáltató magába integrálhat. Például, ha az Übernek vagy az Airbnb-nek szüksége van egy ilyen rendszerre, akkor használhatja a PayPal Braintree infrastruktúrját, de a név sehol nem jelenik meg, hanem teljes mértékben az ügyfél rendszerébe illeszkedik bele. Ezzel a módszerrel a PayPal sokkal szélesebb kört, B2B ügyfeleket is elérhet, így megnő a forgalmuk, cserébe csökken az árazási erejük, hiszen a fogyasztók nem a PayPallel azonosítják a szolgáltatást.

Ennek az alszegmensnek a legfényesebben ragyogó csillaga a PayPal mellett az Adyen, a Square és a Stripe, ami nem tőzsdén kereskedett vállalat. Ami iparági sztenderd, hogy a volumen növekedéssel a take rate, vagyis az az összeg, amit a forgalom után visszakapnak, csökken. Ezzel tudják fenntartani a versenyelőnyüket és nyomást gyakorolni a konkurensekre, ez egy egyaránt mindenkit sújtó jelenség, cserébe nagyobb forgalommal számolhatnak, ami kompenzálja az alacsonyabb take rate után járó összeget. Bár az Adyen take rate-je nem szerepel a fenti képen, de amennyire utána tudtam járni, 1,5-1,6% körül van, vagyis valamivel a PayPal alatt. Mivel a PayPal üzletmenetéből elég nehéz kiemelni csak ezt a részt, ezért elég bonyolult a szereplőket összehasonlítani, különösen azért, mert például az Adyen bevétele az 1/15-öde a PayPalénak, viszont ők növekednek a leggyorsabban is.

További bonyolító tényező, hogy a Block (XYZ) úgy közli le ezeket a számokat, hogy nem egyértelmű, pontosan mi az, ami nála marad és mi az, amit továbbutal használati díjként más szolgáltatóknak, mint a Visa és a Mastercard. Viszont, a három cég által közvetített pénzmennyiséget, a take-rate-et és a növekedést azért ki lehet mazsolázni.

Cégnév	Forgalom (TPV / éves)	Take-rate	nettó bevétel (éves)	Növekedés
Adyen	~1280 milliárd EUR (2024)	~0,15-0,16 %	~2 milliárd EUR (2024)	~33%YoY (TPV), ~23 % nettó bevétel
Stripe	~1400 milliárd USD (2024)	~0,3 %	~4 milliárd USD (2024)	~38 % YoY (TPV), nyereséges, de nem tudjuk
Braintree (PayPal)	~570 milliárd USD (2024)	~0,15-0,3 %	~1,3 millárd USD (2024)	12,8% (a PayPal teljes TPV viszont csak 4,5%)

A lenti képen az értékteremtési mutatók láthatók, amiben nincsen drasztikus különbség viszont a PayPal (PYPL) megveri a versenytársait. Ez viszont azért csalóka, mert ha egy vállalat a növekedésre fókuszál, és pénzt éget, akkor a valós metrikái lehetnek sokkal jobbak is, mint amit az adatforrás oldalak kiakadnak. A PayPal a legnagyobb szereplő, így neki már nem kell annyi szabad készpénzt áldoznia ugyanerre, mint a sokkal kisebb Adyennek, tehát érdemes a bevételnövekedést és a nettó profit marzsot is a képbe helyezni, hogy látható legyen, ki mennyit keres az üzletmenetén.

A lenti képen az látható, a Block nagyon magas szárnyalásból állt földbe, míg az Adyen évi 25-40%-ot növekszik nagyon magas nettó profitmarzs mellett, vagyis halálra keresi magát az üzletmenetén. A PayPal nettó profitmarzsa 8,8%-ról 11-14% közé jött fel, tehát egy pozitív trendben van a menedzserváltás után. A lenti számokat nagyjából az értékeltségek is tükrözik. Ami nem látszik a képen, az a bázis, ahonnan ezek a cégek indultak:

• 💶 Adyen bevétel: 2 milliárd USD (2024)
• 🧱 Block bevétel: 24 milliárd USD (2024)
• 💙 PayPal bevétel: ~32,8 milliárd USD (2024)

Vagyis az Adyen azért is képes gyorsan növekedni, mert egy jóval kisebb bevétellel rendelkező cég, ami éppen skálázódik, de azt nem tudjuk, hogyha tizenötször ekkora lenne, ami a PayPal mérete, vajon akkor is így növekedne?

Rákerestem a további gateway szolgáltatókra is és az alábbi lista jött össze: Shopify Payments, Stripe, PayPal, Adyen, Authorize.net, Square, Clover, de vannak kisebb szereplők is, mint a PaySafe, a Leadres, a PaymentCloud, a CardX, a Stax vagy a Payment Depot. Tehát a szegmens elképesztően sűrű, de a három legfontosabb versenyző szerintem a fenti hármas.

💸Közvetlen pénzküldési szolgáltatások (Venmo)

A peer-to-peer, vagyis P2P szegmensben a PayPal szerintem Európában nem rúg labdába, igaz a Venmo csak az USA-ban érhető el, de a PayPal-ön keresztül is lehet pénzt küldeni és fogadni. A tapasztalatom az, hogy senki nem használja, helyette mindenki Wise vagy Revolut ügyfél. A Wise ráadásul brutálisan gyorsan is növekszik ebben a szegmensben, viszont meglehetősen gyenge az USA piacán.

A helyzet az USA-ban sem sokkal rózsásabb, annak ellenére hogy a Xoommal és a Venmóval is jelen van a PayPal. Előbbi határokon átívelő szolgáltatás, utóbbi sima P2P pénzküldés. Rákerestem a neten, melyik a Top 5 pénzküldési szolgáltaó az USA-ban és rendre az alábbiak jöttek fel: Zelle, Venmo, Cash App (korábban Square. a Block Inc. birtokolja), PayPal, Google Pay, Apple Cash, ez utóbbi viszont csak almás eszközökön működik. Szóval itt is eléggé megosztott a piac, de próbáltam számokat találni a szolgáltatókhoz, ami egy picikét bonyolult, mert néhány cég vagy privát vagy csak egyben közli le az adatokat, így külön kimazsolázni a P2P lábat nem nagyon lehet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a cégek más metrikákat is használnak. Például az Apple nem közöl pénzforgalmi volument, a Block féle Cash App befolyt összeget ad meg, ami nem a klasszikus TPV, míg a Google Play UPI-t, tranzakciószámot és részesedést mond. De azért amit tudtam, összeszedtem, hogy a nagyságrendeket érzékeltessem:

• 🟢Wise: 194 milliárd USD (teljes kezelt vagyon, pure-play P2P platform)
• 🔵Revolut: 1000 milliárd USD (teljes kezelt vagyon, ennek csak egy része a P2P forgalom)
• 🤑Cash App: 275 milliárd USD (inflow)
• 💸Venmo: nem közlik, de 1,7 milliárd USD bevétel, ezek alapján, ha az átlagos PayPal take-rate-et számoljuk, ami 1,7-1,8%, olyan 170 milliárd USD a TPV (de ez csak spekuláció).

Mint látható, a P2P piacon áthaladó pénzmennyiség jóval kisebb, mint ami a fizetési hálózatokon áthalad, ezért nehéz is összehasonlítani az előző két szektorral.

📌Gyakorlatban a fentiekről: finoman szólva is diszkomfortos vagyok a komolyabb megállapítások levonásával kapcsolatban. Nagyon nehéz szétszálazni, hogy a részszegmensekben kik az igazán erős szereplők, de a véleményem az, hogy nem igazán van egy szuperdomináns cég, vagy ha igen, akkor az a PayPal. Iszonyatosan gyorsan bővül a piac, ami mindenkinek ad elég teret a növekedéshez, de a platformszolgáltatók lényegesen komolyabb szereplőnek tűnnek, mint az oda beépülő szolgáltatók. Szerintem az könnyen belátható, hogy egy Google-től, egy Amazontól vagy egy Apple-től vannak inkább függő viszonyban a checkout cégek, mint fordítva. De, a PayPal ezek között nem áll rosszul, viszont a túlzsúfolt piac nekem azt mondja, itt senki nem igazán domináns.

---

⚡Milyen kockázatokat fut a PayPal (PYPL)?⚡

Ebben a szekcióban megvizsgálok minden olyan kockázatot, ami a vállalat hosszabb távú jövőjére kihathat. Deviza, szabályzói, piaci diszrupció, és így tovább.

---

A PayPal (PYPL) azért van nagyon nehéz helyzetben, mert az egyik olyan szektor, ahol brutálisan dübörög az innováció. A fintech cégek gombamód nőnek ki a földből, minden nap bejelentenek valamilyen diszruptív technológiát, iszonyatosan nagy a verseny ez nagyon nem egy oligopolikus piacon. A jó hír az, hogy az éves növekedés kb. 15%-os, ami egyelőre mindenkit felemel, de hogy ez nem egy könnyen tartható cég befektetői szempontból, az biztos. Rengeteg kockázatot kell futnia a PayPalnek (PYPL) több alszegmensben is, ahol szabályosan rárontanak a versenytársak.

🧑🏼‍💼Végrehajtási kockázat

• 🚨 A korábbi menedzsment demonstrálta, hogy lehet rosszul vezetni a PayPal-t.
• ⚙️ Növekedés helyett hatékonyabb működés.
• 🎯 A menedzsment érdekeltsége a PayPal (PYPL) hosszabb távú céljaiban.

Szerintem nem kell magyaráznom, hogy miért volt problémás a korábbi menedzsment viselkedése, az erőltetett növekedés kudarcba fulladt, ezért cserélték le a vezetőket 2023-ban. Azóta fordult a széljárás, javulnak a metrikák, hatékonyabb lett a cég, de nekem még mindig egy kicsit sok a mellébeszélés a vezetőség részéről. Viszont a számok mást mutatnak, javuló marzsok, hatékonysági mutatók, jobb készpénz termelés, csökkenő részvényszám. Szerintem hihető, hogy a PayPal jó útra lépett, de ettől még a továbbiakban is közelről kell monitorozni a történéseket.

🏛️ Szabályozói kockázat (USA, EU, Kína, stablecoinok)

• 🌏 Kína: a PayPal csak megtűrt infrastruktúra, nem komoly szereplő, helyette ott a Tencent WeChat és az Alibaba Ali Pay.
• 🇪🇺 EU: PSD2, AML, KYC, interchange plafonok (a bankkártyás díjakra felszámítható díj).
• 🇺🇸 USA: CFPB, state-level pénzügyi szabályozás.
• 🪙 Stablecoin (PYUSD): a mögöttes stabilitás kockázata.

A PayPal erősen szabályozott térben mozog, és ez nem egyszeri kockázat, hanem állandó küzdelem a hatóságokkal. Az USA-ban a CFPB és az állami szabályozók, Európában a PSD2 (pénzügyi-fizetési szabályozás), AML (anti-money loundering), KYC (know your customer) és interchange plafonok, Kínában pedig a megtűrt infrastruktúra státusz mind korlátozzák a mozgásteret. Ez utóbbi nem is hiszem, hogy változni fog, Kínában ez egy állami monopólium. A PYUSD stablecoin külön kockázati réteg: ha sikeres, célkeresztbe kerül, ha nem, pénznyelő. A PayPal nem tud agresszíven innoválni anélkül, hogy szabályozói reakciót ne váltana ki, de ha mégis sikeres, akkor pedig az precedens lehet a versenytársaknak is, hiszen sikerült keresztülvinni a hatóságokon.

⚔️ Versenytársak miatti marzsnyomás

• ⚙️ Adyen: ultraalacsony take-rate, nagyon erős beágyazottság a B2B szektorban.
• 🧑‍💻 Stripe: magasabb hozzáadott érték, gyors innováció.
• 🏪 Block / Square: offline + online szegmens, SMB-khez nőtt hozzá.
• 📱 Apple Pay / Google Pay: ők döntik el, kit engednek be a platformjukra.

A Stripe, az Adyen és a Block más-más irányból, de ugyanazt csinálják: lefelé nyomják az árakat. Az Adyen volumenre játszik extrém alacsony take-rate-tel, a Stripe fejlesztői élménnyel és gyors innovációval szívja el a növekedést, a Block pedig offline-online integrációval köti magához az SMB-ket. A PayPal itt védekezik, nem támad: az átlagos take-rate hosszú távon csökkenő pályán van, mert a konkurensek lenyomják. Nagy kérdés, ki eszi meg kinek a piacát? Vajon a PayPaltól szívják el a levegőt az ellenfelek és csak azért nem bukott ez ki jobban, mert az egész piac is növekszik? Igazából egyelőre ez nem derült ki.

📱 Platformfüggőség (Apple, Google, Amazon, Shopify)

🏗️ A PayPal nem birtokol platformot.

🍎 Apple → iOS
🤖 Google → Android / Chrome
🛒 Amazon, Meta, Shopify → forgalomgazdák

A PayPal nem platformtulajdonos, hanem egy megtűrt, de hasznos szolgáltatás. iOS-en az Apple Pay, Androidon a Google Pay, online piactér oldalon az Amazon, Meta, Shopify dönt arról, ki kerül fel a platformra. Egy OS-szintű gomb, egy default beállítás elég ahhoz, hogy a PayPal háttérbe szoruljon. Ez stratégiai kiszolgáltatottság: a PayPal nem birtokolja a felhasználói belépési pontot. Viszont, ha a PayPal tevékenységét annyira egyszerű lenne kiváltani, akkor már ez megtörtént volna, hiszen ezeknek a platformoknak is van saját megoldásuk, ezzel szemben viszont nemrég visszakerült Európába az Aliexpress-re a szolgáltatás. Ugyan a felhasználókat nem lehet belekényszeríteni egyetlen kijelentkezési szolgáltatás használatára, de kapcsolási költségük sincsen, így inkább beengednek másokat is az extra forgalomért cserébe.

🧠 Brand-erosion, „régi gomb” effektus

A PayPal márka:

• 👁️ ismert,
• 🛡️ megbízható,
• 😐 de nem izgalmas.

A PayPal márkája erős, de nem különösebben innovatív. Megbízható, de nem izgalmas. A fiatalabb felhasználók Apple Payt, Revolutot, Cash Appet használnak, a PayPal sokaknál csak akkor kerül elő, ha nincs más. Rengeteget gondolkodtam azon, hogy vajon a fiatalok mennyire befogadóak a PP-vel kapcsolatban, hiszen én Y generációsként, még 40 év felett is oldschoolnak látom a szolgáltatásukat, akkor mit gondol egy Z generációs 25 éves? Kicsit olyan a PayPal, mint egy dinoszaurusz, ami itt ragadt egy új korban és mégsem akar kihalni. Viszont pont a fiatalabb generációt célozza a Venmo és a Fastlane, amivel egyetlen gondom van: tetű lassan érik el vele a felhasználókat. 2027-re azt ígérik, hogy 80%-uknak elérhető lesz, ez most valahol 30% körül tart.

🧩 Braintree paradoxon (belső kannibalizáció)

A Braintree létfontosságú a Stripe és az Adyen ellen, de közben alacsonyabb marzsú, unbranded infrastruktúra. Minél jobban nő, annál inkább rontja a PayPal átlagos take-rate-jét, és annál kevésbé nő a PayPal márkás checkout, viszont emelkedik a TPV. Végülis ez a két dolog egymást váltja ki. Ha a PayPal odaadja az olyan szereplőknek mint az Uber, az Airbnb vagy a Taco Bell, akkor mégis utána minek integrálnák a PayPal branded checkoutot és fizetnének többet a PayPalnek a cégek?

🛡️ Fraud, dispute és buyer protection költsége

🎯 A PayPal egyedi szoláltatása, ami eladja magát:

• 🛡️ vásárlóvédelem (annak idején én is ezért kezdtem el használni),
• ⚖️ vitarendezés (egy rakat pénzt kaptam már vissza tőlük különböző netes vásárlásaim vitarendezése után).

Ez viszont:

• 💸 költséges,
• 🎭 visszaélésekre érzékeny,
• 🧮 margin-zabáló tevékenység.

A vásárlóvédelem a PayPal egyik legnagyobb értékajánlata, de egyben költségcsapda az eladónak. Minél nagyobb az átmenő forgalom, annál több a vitás tranzakció, visszaélés, manuális kezelés lesz. Ezek közvetlenül eszik a marginokat, és nehezen automatizálhatók teljesen. Ha viszont lemond a cég erről, akkor meg semmilyen egyedi szolgáltatása nem marad a konkurensekkel szemben.

🌍 Makrogazdasági és e-commerce ciklikusság

📈 PayPal bevétele = tranzakciók × fogyasztás.

• 📉Recesszió → kevesebb tranzakció (esik az átfolyó pénz mennyisége),
• 🛒 online kereskedelem lassulása → TPV nyomás (amitől lényegében függ a bevétel),
• 🔒 gyenge árazási erő → nem tud árat emelni, mert a konkurensek aláígérnek (sőt, az Adyen miatt inkább csökkentenie kell).

A PayPal bevétele szorosan kötődik a fogyasztáshoz és az online kereskedelemhez. Lassulás idején kevesebb tranzakció fut át rajta, mert az embereknek nincs pénzük fogyasztani, miközben az árakat nem tudja emelni sem. Ez pro-ciklikus üzlet, nem válságálló infrastruktúra.Vagyis a PayPal (PYPL) üzletmenete nem deffenzív, így valószínűleg nagy kilengésekre számíthatnak azok, akik hosszabb távon tartják (bár, amennyire agyonverték a részvényt, kb. minden kiárazódott belőle).

Csináltam egy self-check listát, ami visszaigazolja a tézist a céggel kapcsolatban:

1. alacsony vagy nulla adósság: IGEN/RÉSZBEN/NEM
2. jelentős gazdasági előny, ami hosszú távon is védhető: IGEN/RÉSZBEN/NEM
3. kiváló menedzsment: IGEN/RÉSZBEN/NEM
4. remek mutatószámok, jelentős tulajdonosi értékteremtés: IGEN/RÉSZBEN/NEM
5. a megtermelt készpénz visszaforgatása, nem az osztalékból jön a total return nagy része: IGEN/RÉSZBEN/NEM
6. megfelelő cégértékeltség: IGEN/RÉSZBEN/NEM

A fentiek kapcsán azt tudom mondani, hogy ez nem egy könnyen tartható részvény. Nagyon sok a pozitívum, de hegyekben állnak a kockázatok is. Valójában az adósság nem akkora probléma a 6-7 milliárd USD éves cashtermelés mellett és a menedzsment is lehet még kiváló, ha bizonyítja, hogy jobb mint az előző, bár annál nem lesz nehezebb jobb teljesítményt mutatni.

💡Ami a leginkább zavar, hogy ebben a szegmensben iszonyatosan nagy a verseny, rengeteg a diszruptív hatás, gyors a technológiai fejlődés, amit nehéz előre tervezni. Ezzel áll szemben az, hogy a cég nagyon olcsó, de a befektetéseket nem szerencsés pénzfeldobás módjára eldönteni.

---

👛A PayPal (PYPL) értékeltsége👛

Ebben a szekcióban megvizsgálom a vállalat jelenlegi értékeltségét a historikus értékekhez és a konszenzusos fair értékekhez képest.

---

Értékeltségi metrikák

A lenti két sorban értékeltségi metrikákat láthattok. Az első sor a jelenlegi értékeltséget, a második sor a historikus értékeltséget mutatja. Bár ezeket a metrikákat nem tartom különösebben jónak – sok mindent elfednek -, de viszonyítási alapnak használhatók.

• Részvényár (2025-04-01): 60.7 USD; P/E: 12.2; EV/EBITDA: 8.9; P/FCF: 10.4 (Finchat.io alapján)
• Historikus medián értékeltség (10 éves átlag): P/E: 42.34; EV/EBITDA: 23.2; P/FCF: 22.94 (Gurufocus alapján)

Miért nem DCF modellt láthattok ebben a szegmensben? Azért, mert az egyes bemeneti adatok iszonyatosan nagy szórást produkálnak a kimeneti oldalon, és a legtöbb adat egy becsült érték. Ezért valójában az értékeltség sosem lesz egyetlen pontos számadat, inkább csak egy sávot lehet behatárolni, ahová a jelenlegi értékeltség beleesik.

Erre az ársávra kellene egy margin of safety-t, vagyis egy biztonsági ráhagyást alkalmaznotok, a kockázatvállalási hajlandóságotoknak megfelelően. 

Tehát egzakt árat ne várjatok, pontosan senki nem tudja megmondani ezt egy részvény esetében. Viszont vannak fair érték előrejelző szolgáltatások, szinte minden nagyobb részvényszűrő oldal tud ilyet, ezeket aggregáltam lejjebb. Aki viszont szeretne egy jó részvénytámogatási szolgáltatást, az fizessen elő a The Falcon Method-re (The Falcon Method), az ott elemzett részvényekre adnak meg belépési árakat.

Értékeltség (Ha van ADR, ide kerül)

• Wall street estimates: (71.76+137.63)/2=105 USD (az Alphaspread, a két szélsőérték átlagát vettem figyelembe:)
• Peter Lynch median P/E: 180.26 USD
• Morningstar: 94 USD (4 csillag)
• Gurufocus: 82.82 USD
• AlphaSpread: 98.45 USD (% túlértékeltség az alapesethez képest)
• SimplyWallst: 120.26 USD
• The Investor Podcast: 97 USD (de más elemzések alapján még magasabb, láttam 200 USD körüli célárakat is)

Átlag (7 értékelés alapján): 111 USD (46 %-kal alulértékelt)

Hogyan kell értelmezni a számokat? Úgy, hogy a meggyőződésetek szerint kell alkalmazni a fenti „margin of safety” szabályt, tehát ha ti nagyon hisztek a vállalatban, akkor akár fair értéken is megvásárolhatjátok, de ha 10%-os lépésekkel haladtok (kinek mennyire erős a meggyőződése), a matek így nézne ki:

• 10% margin of safety: 111*0.9=99,9 USD
• 20% margin of safety: 111*0.8=88,8 USD
• 30% margin of safety: 111*0.7=77,7 USD
• 40% margin of safety: 111*0.6=66,6 USD (a jelenlegi ár ez alatt van)
• 50% margin of safety: 111*0.5=55,5 USD

Természetesen a sort a végtelenségig lehetne folytatni, de a lényeg az, hogy a számotokra megfelelő vételi árat a meggyőződésetek mértéke határozza meg.

Viszont a fentieknék szerintem sokkal beszédesebb NOPAT yield, ami a nettó működési profit adózás utáni része. Nem maga a szám az érdekes, hanem, hogy mi történt 2022 vége óta, amikor a menedzsmentcsere történt. Az árfolyam beszakadt a NOPAT pedig az égbe emelkedett, ez tipikusan az az értékeltségi helyzet, amit kifejezetten szeretek. Az ugyanis nagyon valószínűtlen, hogy egy cég ugyanannyit érjen, mint 3 éve, amikor jóval alacsonyabb volt a bevétele, a marzsai és alapvetően sokkal rosszabb formában volt a PayPal (PYPL), mint jelenleg.

Értelmezzük a képet. A bevétel 83%-kal lett több, miközben az árfolyam ugyanannyi, a NOPAT yield 8,4%-ra emelkedett ami konkrétan az agyonvert kategória. Egyetlen céget elemeztem, ami ilyen alacsony értékeltségen forgott: A Lululemon részvény elemzése (LULU) – A jóganadrág ereje. Csakhogy a LULU-nak most fordult negatívba a növekedése a történelembe először, a PayPal pedig folyamatosan növekszik, ami egy nagy különbség.

A fenti képen az EVA keretrendszer számait láthatjátok. Balra lényegében az látszik, hogy a piros oszlopban jelenlegi hozzáadott érték nagyon kevés tőkelöltséggel áll szemben, ez a kék. A szürke sáv, ami a jövőben hozzáadott értéket árazza, gyakorlatilag eltűnt, a piac a cég halálát árazza. Ugyanez látszik jobbra is, az FGR charton, a kék vonal a nullához közelít, vagyis nincs növekedés beárazva a cégbe, miözben az EVA marzs 10% körüli értéket vesz fel, úgy, hogy az S&P500 átlaga kb. 5%. Azt gondoljátok végig, hogy egy folyamatosan a bevételét növelő cég mekkora eséllyel fog eltűnni a piacról, mert ilyen értékeltségen forog, ami teljesen irreális. Ha visszamentek a fejezet elejére, akkor ugyanez látszik a P/E, EV/EBITDA, P/FCF értékeken is, a historikus értékeltség felén-harmadán vehető a cég.

☝🏼Ez extrém alulárazottságot jelent a PayPal esetében, amelyik folyamatosan növeli a bevételeit, magas készpénz termeléssel rendelkezik, és az egyéb metrikái is javulnak. Ez tipikuan a biztos vétel esete, amennyiben a kapcsolódó kockázatokat el tudjátok viselni.

---

🌗Jelentős hírek és az utolsó negyedév🌗

Ebben a szekcióban megvizsgálom, mi történt az elmúlt negyedévben, voltak-e jelentős hírek/események. Amennyiben a vállalat fél évente jelent, ezt az időszakot vizsgáltuk.

---

A PayPal (PYPL) Q3-as negyedéve után több érdekes konferencia is megtartásra került, ahol a PayPal is részt vett, ezért ezekről is beszámolok távirati stílusban, de csak azokra az értékekre kitérve, ahol van eltérés (nem ismétlem meg minden konferencia kapcsán ugyanazokat):

• 2025-10-28: PayPal Q3 earnings report
• 2025-11-13: KBW Fintech Payments Conference 2025
• 2025-11-19: Citi’s 14 th Annual FinTech Conference
• 2025-12-03: UBS’s 2025 Global Technology and AI Conference

PayPal 3. negyedéves jelentése

A PayPal 3. negyedévét 2025 október 28-án tartották, az alábbi lényeges információk hangzottak el:

• Transaction Margin Dollars (ex-interest): 7%-8% növekedés 2025-ben.
• Nem GAAP EPS: +15% növekedés 2025-ben
• Q3 nem-GAAP EPS: + 12%.
• Aktív fiókok száma: +2% éves bontásban 227 millió (438 a teljes)
• Teljes fizetési mennyiség (TPV): +8%, +7% korrigálva a devizahatással, a negyedévben elérte a 458 milliárd USD-t
• Branded Experiences TPV: +8% korrigálva a devizahatással, USA-ban +10%.
• Vásárolj most, fizess később (BNPL) volumen: +20%, úton a 40 milliárd USD TPV-hez 2025-ben.
• Venmo TPV: +14% (+2% az előző negyedévhez képest), úton a 1.7 milliárd USD TPV-hez 2025-ben.
• PSP volumen: +6%.
• Q3 szabad készpénzáram: 2.3 milliárd USD.
• Tap-to-Pay (NFC alapú fizetés, nem kell hozzá POS terminál): +65%.
• Osztalékfizetés: a készpénzáram maximum 10%-áig osztalékot vezetnek be.

Következő jelentés: 2026-02-03

📌Gyakorlatban: a fentiek ahhoz képest jól néznek ki, hogy milyen metrikákat tudott a cég felmutatni pár évvel ezelőtt. Ha viszont onnan nézzük, hogy milyen növekedést tud felmutatni az Adyen, a Stripe, akkor már annyira nem lehetnek a részvényesek boldogok. A probléma az, hogy a menedzsment általában eléggé ködösen fogalmaz, amikor konkrétumokat kell mondani. Ellenben, amikor valamilyen PayPal (PYPL) újdonságról van szó, akkor viszont óriási szavakat használ a menedzsment, minimum korszakalkotó minden új funkciójuk.

Szintén zavar, hogy iszonyatosan nehéz szétbontani a cég bevételét a különböző lábakra. Van egy nagy massza TPV néven, és lehet azon matekolni, hogy akkor ebbe a BNLP, a P2P, a Braintree, a branded checkout mekkora résszel és milyen marzzsal számít bele. Így az éves 20-40%-os résznövekedéseket eléggé nehéz lefordítani brand ismertségre, gazdasági versenyelőre vagy bármire, ami kellően egzakt. Persze a konkurensek sem jobbak ebben a tekintetben, így nagyon nehéz összevetni például az Adyen, a Stripe vagy a Block számait a PayPal (PYPL) sajátjaival.

Szintén vagy egy olyan belső megérzésem, hogy a PayPal kezd visszatérni a Dan Shulman féle mindent akarunk egyszerre megoldáshoz, még akkor is, ha a metrikák Alex Chriss munkássága alatt sokat javultak. De a PP-nek jelenleg annyi fejlesztése van, hogy szinte már követni sem lehet – branded és unbdranded kijelentkezés, BNLP, P2P, debit kártya, kriptó, stable coin, Ads Manager, kismillió AI együttműködés, agentic AI stb. -, és minden negyedévben van valami új, csak éppen a régebbi ígéretek mindig tolódnak ki egy újabb dátumra.

De nézzünk meg pár menedzsment kommentet, ami a fentieket támasztja alá:

Alex Chris 2025 Q3:

• „PayPal is a fundamentally stronger company today than it was 2 years ago. Focus and execution have enabled us to drive a positive inflection across our business. Take transaction margin dollar growth, excluding interest on customer balances. We are on pace for 6% – 7% growth in 2025 compared to negative growth just 2 years ago. Revenue growth has accelerated in the past two quarters as a result of our deliberate strategy to focus on profitable growth. Operationally, we are winning new customers and deepening engagement across our existing base. We have reinvigorated unprofitable and underperforming parts of the business. We’re leveraging our incredible brands to innovate and expand our addressable market beyond online payments.”
• „This quarter, BNPL volume continued to grow more than 20%, with particular strength in the U.S. This puts us on track to process close to $40 billion in BNPL TPV in 2025. Monthly active accounts climbed 21%, and our net promoter score globally is 80.”
• „People love this product. We have everything we need to win this market. We are investing to transform our BNPL business from a payment option that consumers discover in the PayPal Wallet after they made a purchase decision into a customer acquisition channel.”
• „From a financial perspective, Venmo is on pace to generate $1.7 billion in revenue this year, excluding interest income. That’s up more than 20% and a 10-point acceleration from 2 years ago.”
• „We are doing this by continuing to build holistic relationships with merchants. Value-added services like payouts, adaptive payment optimization, and FX as a service deliver real, measurable value, including improvements to authorization rates and cost reduction.” – jelentsen ez bármit is...
• „We’re laser-focused on execution across the three key areas Alex discussed: scaling our redesigned experiences, improving prioritization, and driving biometric adoption.”
• „Our strategy we’ve laid out very clearly is that we want PayPal to be available anywhere and everywhere that consumers want to pay, and we want merchants to be able to sell to consumers anywhere and everywhere.”
• „The last part of your question was ubiquity. We obviously feel like we’ve got the largest breadth of merchants. We obviously have the largest breadth of consumers. Now with the partnerships, we’ve already announced OpenAI, Perplexity, Google. As we look to partner with any of the LLMs that are out there, we think we’ve got actually quite good scale and ubiquity across the ecosystem. We are very well-positioned to win as agentic commerce continues to evolve.” Előszeretettel használják az ubiquity szót, vagyis, hogy mindenütt jelenlevő appot szeretnének. Ez mitől más filozófiájában, mint amit Dan Schulman csinált?

💡Szóval elég sok az önmagasztalás, de valójában kb. a bevétel 55%-át még mindig a branded checkout hoz. Van egy csomó katalizátor elem kapcsolt szolgáltatásként, amiből bármelyik lehet a későbbiekben aranybánya, csak egy kicsit túlmagasztalja magát a PayPal (PYPL) vezetősége.

És akkor nézzük meg, hogy hogyan néz ki a bevételbontás a 3. negyedévre, ha már az éveset egy korábbi fejezetben megcsináltam. Itt már azért látható, hogy 1 év alatt is rengeteget fejlődött a cég, az utolsó hónapot évesítve a TPV 1700 milliárdról 1832 milliárd USD-re nőne, de lényegében az összes szám emelkedik. Ez azt jelenti, hogy teoretikusan, 1,7%-os take-rate-tel számolva 2,2 miliárd USD plusz bevételt és 300 millió USD free casht jelent, évente, amennyiben minden más változatlan marad.

Szegmens	TPV (millió USD)	TPV jellege	Take rate / monetizáció	Bevétel (millió USD)	Megjegyzés
Total payment volume	458 088	Unique (nem átfedő)	1,84% total take rate	8 417	PayPal 3Q25 riportált bázis
US TPV	285 966	Unique – földrajzi bontás	Vegyes	—	Magasabb branded arány
International TPV	172 122	Unique – földrajzi bontás	Vegyes + FX	—	FX és cross-border monetizáció
Cross-border (overlay)	54 316	Overlay (nem adódik hozzá)	+0,5–2,0% fee + FX spread	OVAS része	International TPV részhalmaz
P2P TPV	110 746	Unique TPV-blokk	~0%	—	Engagement, nem core revenue
Venmo (overlay a P2P-n belül)	85 226	Overlay	Debit, Pay with Venmo, instant fee	~425*	Monetizált P2P rész
BNPL (overlay)	—	Overlay (checkout-alréteg)	Merchant fee + consumer interest	~350*	Branded checkouton belül
Tap to Pay / offline	—	Overlay (csatorna)	Kártyás merchant fee	~300*	US fókusz, korai fázis
Transaction revenue	—	—	1,64%	7 522	Core processing + merchant díjak
OVAS revenue	—	—	~0,20% TPV-réteg	895	FX, cross-border, value-added

🎰KBW Fintech fizetések konferenciája

• Debit kártya: 6 millió új első felhasználó (FTUs), 70% év-per-év TPV növekedés.
• NFC fizetések (Németország): majdnem 6 millió felhasználó.
• Venmo bevétel: 20% év-per-év növekedés, jó úton haladnak az évi 1.7 milliárd USD-s bevétel felé (32 milliárd USD körül alakul a teljes bevétel 2025-ben)
• Venmo Debit kártya: 1 millió új felhasználó a harmadik negyedévben.
• Venmo top-up feltöltések TPV: Up 60% év-per-év.
• Branded experiences (beleértve a Venmót, Omnit): 8% növekedés év-per-év.

📌Gyakorlatban: lényegében ugyanazt mondták el itt is, mint máshol, de most vannak konkrét számok, amikkel nagyjából lehet kalkulálni. A Venmo 1,7 milliárd USD-s bevétele már egy szemmel látható összeg, illetve a debit kártya felhasználóinak száma is gyorsan nő. Viszont az, hogy az NFC-n, bankkártyával vagy appból fizetnek az ügyfelek, abból a szempontból lényegesek, hogy mi a mögöttes take-rate, de ezt nem közölték le (vagy legalábbis én nem találtam meg).

🏙️15. Citi Fintech konferencia

• Buy Now, Pay Later (BNPL) mennyiség: 40 milliárd USD-re várják ebben az évben, ami 20%-os növekedés a mennyiségben és az aktív felhasználók esetében is.
• Fizess Venmóval TPV: meghaladta az 1 milliárd USD-t, 40% év-per-év növekedés.
• Venmo debit kártya volumen: 65% növekedés.
• Payment Service Provider (PSP) üzlet növekedése: 6% (deviza semlegesen számolva).
• Branded láb online növekedése: 5% 3. negyedévben.
• Branded offline penetráció: 10% az USA-ban, duplázódott év-per-év alapon (ez az offline elfogadó helyeken elért forgalom, pl. POS terminálon lehúzott debit kártyák száma).
• BNPL Net Promoter Score (NPS): 80+ (egy ügyfél-elégedettségi és lojalitási mutató, amely azt méri, mennyire valószínű, hogy egy ügyfél ajánlaná a terméket vagy szolgáltatást másoknak. A 80+ nagyjából azt jelenti, hogy 10 emberből 9 ajánlja, egy nem).

📌Gyakorlatban: a Branded offline ág kapcsán a PayPalnek van együttműködése a Discover nevű szolgáltatóval, emiatt jóval több helyen lehet offline elérni a PayPal szolgáltatásait. Az is offline fizetésnek minősül, ha a telefonotokkal, de a PayPal appal fizettek, tehát a lényeg az, hogy a telefont POS termináként hazsnálva folyjon át a pénzösszeg.

🅰️UBS Technológiai és AI konferencia

• Kijeletkezési szolgáltatás javulása: nagyjából 1 százalékponttal.
• TMD növekedés: 7%-8% (a tranzakciós bevétel és a költség különbsége).
• Earnings Per Share növekedés: 13-16% (mid-teens).
• Éves készpénzáram: 6-7 miliárd USD.
• Buy Now, Pay Later (BNPL) növekedés: konzisztens 20%-os növekedés negyedévről negyedévre (de hogy mi a bázis, azt nem közlik).
• Venmo növekedése:  40%-os növekedés negyedévről negyedévre (de hogy mi a bázis, azt nem közlik).
• Branded Experiences növekedés (Q3): 8% globálisan, 10% az USA-ban (minden ide tartozik, ami nem unbranded).

📌Gyakorlatban: lényegében ugyanazt mondták el, amit a 2025 Q3-as, negyedéves jelentés keretein belül.

---

A PayPal (PYPL) összegzése

Az elemzés összefoglalása, tanulságok levonása.

A PayPal (PYPL) egy igazi feldobott pénzérmére hasonlít. Az elvitathatatlan tőle, hogy az elmúlt 3 évben egy kétszer jobb céggé vált, miközben az árfolyam esett, így az teljesen egyértelmű, hogy az árfolyam és a mögöttes érték között erőteljes diszparitás alakult ki. Ennek az oka az, hogy a piac nem hiszi el, hogy a PayPal az olyan vetélytársak miatt, mint a Stripe, a Block, az Adyen érvényesülni tud, hiszen azok gyorsabban növekednek. Viszont a PayPal nemcsak egy pénzügyi kapuőr szolgáltatás, és azt sem szabad elfelejteni, hogy még mindig egy piacvezető vállalatról van szó. Vajon a többi cég is tudna olyan gyorsan növekedni, ha ekkora lenne? Vagy ha ennyi alszegmensre kiterjesztené a működését? Valószínűleg nem, miközben a PayPal (PYPL) visszatért a növekedési pályájára, rengeteg casht termel, visszaveszi a saját részvényeit, és egy olyan piacon focizik, ami évi kb. 15%-kal növekszik.

Akkor minden rendben? Azt azért nem mondanám, a menedzsment kommunikációja szerintem egy kicsit ködös, nagyon sokszor állítják, hogy minden tökéletes, ekkora, meg akkora a lehetőség, és mindenhol ott akarnak lenni. A jelentéseket is elég nehéz kibogarászni, egy picit lehetnének átláthatóbbak az adatok. Kicsit a korábbi mendzsmentre hasonlít ez a fajta nagyot mondás, viszont a számok mást mutatnak: növekvő marzsok, hatékonyabb működés, azonos részvényárfolyam mellett. Tehát a PayPal (PYPL) egy emelkedő pályán mozog, nagyon agyonvert értékeltség mellett, ami általában jót jelent, viszont az biztos: ez nem egy „sleep well” részvény, a sok konkurens és a folyamatosan felbukkanó újabb és újabb diszruptív technológiák miatt.

---

Gyakran ismételt kérdések (GYÍK)

Mi a PayPal?

A PayPal egy globális digitális fizetési és kereskedelmi platform, amely online és offline fizetéseket, pénzküldést, kártyás elfogadást és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat kínál. Alapvetően nem bank, hanem fizetési infrastruktúra, amely összeköti a fogyasztókat és a kereskedőket. Az üzleti modell tranzakciós díjakra, értéknövelt szolgáltatásokra és egyre inkább wallet-alapú megoldásokra épül.

Mi a PayPal Venmo?

A Venmo a PayPal P2P fizetési alkalmazása, elsősorban az Egyesült Államokban. Kezdetben barátok közti pénzküldésre szolgált, mára kártyás fizetésre, bolti elfogadásra és online checkoutra is használható. Stratégiai értéke nem a P2P forgalomban, hanem a későbbi monetizációban van, például Pay with Venmo, debit kártya és azonnali kifizetések révén.

Mi a BNPL és a PayPal hogy vesz részt benne?

A BNPL (Buy Now, Pay Later) olyan fizetési forma, ahol a vásárló részletekben fizet, gyakran kamatmentesen. A PayPal ezt checkout-rétegként kínálja saját felületein. A BNPL szerepe inkább konverziónövelés és ügyfélszerzés, mintsem önálló profitcentrum.

Mi a TPV?

A TPV (Total Payment Volume) az adott időszakban a PayPal hálózatán feldolgozott teljes tranzakciós forgalom értéke. Ez nem bevétel, hanem volumenmutató. Egy tranzakció a TPV-ben egyszer jelenik meg, függetlenül attól, hogy hány szolgáltatás kapcsolódik hozzá.

Mi a take-rate és hogy kapcsolódik a TPV-hez?

A take-rate azt mutatja meg, hogy a TPV hány százaléka válik bevétellé. Egyszerűen a bevétel és a TPV hányadosa. A take-rate termékenként eltérő, branded checkoutnál magasabb, unbranded feldolgozásnál alacsonyabb.

Kik a PayPal legnagyobb konkurensei?

A PayPal fő versenytársai közé tartozik a Stripe, az Adyen, a Block (Square), valamint a kártyatársaságok ökoszisztémái. A verseny lényege az, hogy ki tud több monetizációs réteget ráépíteni ugyanarra a tranzakcióra.

Mi a branded és az unbranded checkout?

A branded checkout a PayPal fiókkal történő fizetés, ahol a márka megjelenik a vásárlási folyamatban. Ez magasabb bevételi arányt jelent. Az unbranded checkout háttérfeldolgozás, ahol a PayPal technológiája fut, de a márka nem jelenik meg a vásárlók előtt.

A PayPal egy bank?

Nem. A PayPal nem bank, nem klasszikus betétgyűjtő vagy hitelező intézmény. Szabályozott pénzügyi szolgáltatóként működik, partnerbankokon keresztül, viszont 2025 decemberében benyújtották a banki licenszre az USA-ban az igényüket.

Mi a Tap on Pay?

A Tap on Pay lehetővé teszi, hogy egy okostelefon önállóan kártyaelfogadó terminálként működjön, külön hardver nélkül. Ez kulcsszerepet játszik a PayPal offline terjeszkedésében, különösen a kisvállalkozásoknál.

A PayPal-nak van P2P lába?

Igen. A PayPal és a Venmo is kínál P2P pénzküldési funkciót. Ez alacsony közvetlen bevételt termel, de erős felhasználói aktivitást és későbbi monetizációs lehetőséget biztosít.

Mi a PSP (Payment Service Provider)?

A PSP olyan szolgáltató, amely technikailag és jogilag lehetővé teszi az elektronikus fizetések lebonyolítását. A PayPal egyszerre PSP és platform, mert a feldolgozás mellett walletet és checkout-megoldásokat is kínál.

Mi a PYUSD?

A PYUSD a PayPal dollárhoz kötött stablecoinja, amely digitális dollárként használható a PayPal ökoszisztémán belül. Célja a gyorsabb elszámolás és a jövőbeli digitális kereskedelmi folyamatok támogatása.

Miről szólt a Honey botrány?

A Honey egy kuponos böngészőkiegészítő, amelynél felmerült, hogy bizonyos esetekben affiliate jutalmak irányításával kapcsolatos viták alakultak ki. A kérdés reputációs szinten volt jelentős, üzletileg nem rengette meg a PayPal működését.

Mire jó a Xoom?

A Xoom a PayPal nemzetközi pénzküldési szolgáltatása. Határon átnyúló lakossági átutalásokra használják, és FX-alapú bevételeket termel.

Mit csinál a Zettle?

A Zettle a PayPal bolti fizetési és POS-megoldása. Kártyaolvasót, kasszaszoftvert és teljes bolti infrastruktúrát kínál, főként kisvállalkozások számára.

Mi a Braintree?

A Braintree a PayPal vállalati szintű, unbranded fizetésfeldolgozó platformja. Olyan technikai infrastruktúrát biztosít, amely lehetővé teszi a kártyás és digitális fizetések elfogadását úgy, hogy a PayPal márka nem jelenik meg a vásárlói felületen. A Braintree elsősorban nagy volumenű, technikailag fejlett kereskedőket szolgál ki, akik saját checkout-élményt akarnak építeni. A modell alacsonyabb take-rate-re, de nagy tranzakciós volumenre épül (570 milliárd USD 2025-ben), és a PayPal egyik legfontosabb háttérmotorja az unbranded feldolgozásban.

---

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket. Az iO Charts-on megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni. Az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására. A meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.