Azért kezdtem el írni ezt a cikket a startup befektetések kapcsán, mert itthon egyszerűen nem találtam a témához kapcsolódó, értelmes, magyar nyelvű cikkeket. A téma brutálisan sokrétű, és mondhatjuk, hogy hazánkban még viszonylag kevéssé ismert. Mindenki hallott róla vagy gondol róla valamit, de senki nem tudja, hogyan kezdje el a startup befektetéseket. A legtöbb cikknek az a baja, hogy nem adnak konkrét példákat, amin a befektetők elindulhatnak, sok a ködösítés és az általánosítás. Megpróbálom most ezekről is lerántani a leplet, de ez egy hosszú utazás lesz, amire titeket, kedves olvasókat meginvitállak. Több cikkre számítsatok, kimerítő alapossággal megírva.

Mi a startup?

A startup, ahogyan az a nevéből is kitalálható, egy induló, korai fázisban lévő vállalat. Ez alapján azonban minden cég startup lehetne, amit tegnap alapítottak, vagyis a korai fázist ki kell egészítenünk a “jelentős növekedési potenciál” szavakkal. Fontos, hogy ezt ne csak a vállalat gondolja magáról, hanem tényleg legyen benne látható növekedés. Ez tulajdonképpen annyit jelent, hogy a menedzsment a világpiacok meghódítására törekszik, ahol a vállalkozás szolgáltatásai vagy termékei exponenciálisan növekedve terjedhetnek. Mire van szüksége egy gyorsan növekedő vállalatnak? Elsősorban rengeteg tőkére, és itt léptek ti be a képbe, mint leendő befektetők.

Ahogy beárazódik a vállalat tevékenységének értéke – amit a belekerülő tőke is növel -, akkor ezzel együtt emelkedik a cégérték is. Az értékeltség egy nagyon sarkalatos probléma a startup befektetések kapcsán, amire később majd visszatérek, de most fogadjuk el, hogy egy startup értékeltsége valós. Ha ez az érték elég magas szintet ér el, akkor a piac hajlamos jelzőket aggatni az ilyen vállalatokra. 1 milliárd dolláros cégértéknél az unikornis startup – unicorn startup – bélyeget szokták a cégekre rásütni. 10 milliárdnál a decacornt, 100-nál a hectocornt, de ez már tényleg elég nagy parasztvakítás. A CB Insights-on, ami egy startup cégek adatgyűjtésével foglalkozó oldal, van is egy ilyen lista 657 szereplővel, a Revolut neve például ismerős lehet a maga 6 milliárd dolláros értékével. Az első egyébként a kínai ByteDance 140 milliárd dollárral. Fontos, hogy ezek mind privát társaságok, vagyis tőzsdén nem kereskedhetők, ezt érdemes megjegyeznetek, hiszen később ez is fontos elem lesz.

Startup versus tőzsdei cégek

Mivel a blogot leginkább olyanok olvassák, akik alapvetően a részvénybefektetés, illetve az azokkal való spekuláció iránt érdeklődnek, azért érdemes a tőzsdei cégek irányából megközelíteni a startupokat.

A tőzsdei cégek sajátosságai:

• részvényeik könnyen hozzáférhetők és szabadon kereskedhetők
• egy felügyelő szerv (az USA-ban a SEC) szabályozza és felügyeli a működésüket
• kötelesek negyedéves és éves jelentéseket közzétenni a működésükről, erről ebben a cikkben írtam
• van múltjuk – track record -, amiből lehet következtetni a vállalati kultúrájukra, működésük sajátosságaira, pénzáramlásra stb.
• a metrikáik és az árfolyammozgásuk fundamentális és technikai módszerekkel elemezhető
• a legtöbbnek stabil, növekvő bevétele van, képesek profitot termelni

A fentiekkel szerintem senkit nem leptem meg. A probléma  a fiatal startup vállalatokkal az, hogy ezek közül szinte egyik sem igaz rájuk.

A startup vállalatok sajátosságai:

• bizonyos értelemben zárt társaságok, a tulajdonjogaik nem szabadon adhatók és vehetők. Mivel nincsenek jelen a részvénypiacon, ezért igazából hagyományos értelemben vett részvényeik sincsenek.
• a piacuk sokkal kevésbé szabályozott, mint egy tőzsdei társaságnak
• nem kell negyedéves beszámolót közzétenniük, csak éveset (bár a korrektebbek azért adnak információt magukról)
• nincs múltjuk, így nem nagyon vannak adataik, nem tudtok következtetni a belső működésükre, gyakorlatilag egy sztoriba, illetve a vezetőgárdába kell fektetnetek
• nem igazán vannak metrikáik, ami van, azok extrém gyorsan változnak
• 95%-uk veszteséges, van valamennyi bevételük, de iszonyatosan gyorsan emelkedik, a költségekkel együtt. Pont azért van szükségük rengeteg tőke bevonására.

A fentiek alapján elsőre eléggé ijesztő lehet egy startup vállalatra részvénybefektetői szemmel rápillantani. Miért van az akkor mégis, hogy van aki hajlandó ezekbe a cégekbe befektetni? Egyszerű a magyarázat, brutális hozamot képesek produkálni. Mivel mindig mindenki a Facebookot (FB) hozza fel példaként, ezért most én is ennél maradok. 2012 június 11-én az IPO pillanatában 939 millió dollár volt a piaci kapitalizációja a cégnek, jelenleg, kerekítve 993 milliárd. Ez egy ezerszeres szorzó, de mi van akkor, ha ti még privát társaságként akkor fektettetek volna bele, amikor még csak 93 millió dollárt ért? Akkor máris tízezerszeres szorzó alakulna ki a jelenlegi árfolyamhoz képest. Ha akkor beleraktatok 1000 dollárt, akkor most elmehettetek korai nyugdíjba, ugyanis 10 millió dollárt – 3 milliárd forintot – érne a befektetésetek. Azért mondtam az 1000 dollárt, mert az durván 300 000 Ft, és ez még itthon is belátható pénzmennyiség.

Startup adatforrások: Mit hol keressetek

Az adatgyűjtést két oldalról is el lehet kezdeni, van az alapvető fogalmakhoz tartozó tudásmennyiség, amit fel kell dolgoznotok. Ahhoz, hogy képet kapjatok arról, mi is az a startup, illetve, hogy hogyan történik a “szemlézés”, nagyon ajánlom a Cápák között című – angolul Shark Tank -, magyar nyelven is elérhető sorozatot. Bár ez egy TV műsor, a benne szereplő angyal befektetők – angolul angel investor – hiteles személyek, amik elhangzanak róluk, azok valósak. Például Fehér Gyula – az Ustream alapítója – az Oktogon Venture Capital egyik tulajdonosa, többek között Ashton Kutcherrel együtt fektettek a Bitrise nevű cégbe. Aztán ott van Balogh “Petya” Péter, akinek a neve az iGo navigációs szoftver kapcsán lehet ismerős. Itthon az egyik legaktívabb angyal befektető, oldala a Baconsult. Természetesen mást is kiemelhettem volna, a többi cápa is nagyon érdekes karakter.

Segít a józan paraszti ész

Szóval, miközben néztem a műsor három évadát, az jutott eszembe, hogy mi lenne, ha kijegyzetelném azt, hogy ők milyen kérdéseket tesznek fel a vállalkozóknak, és ezekre válaszolnék, amikor be akarok fektetni valamibe. Néhány kiragadott példa:

• Mióta létezik a vállalkozás?
• Hány aktív ügyfelük van, nekik mennyi terméket adtak el?
• Hány nagy áruházlánccal állnak kapcsolatban?
• Mennyi a bevételük, a nyereségük?
• Milyen marzsokkal – gross, operating, net margin, EBITDA – dolgoznak? Hogy jött ki ez a matek?
• Miért annyi a cég értéke? Nem túlzó ez? Mennyi a P/S?
• Milyen a vezetők személyisége, milyen képzettséggel rendelkeznek?
• Mekkora tulajdona van a cégvezetőnek a cégben? Melyik cégből ajánlják ezt a részesedést? Újból vagy már meglévőből? Ki tulajdonolja az új céget?
• Ki birtokolja az ingatlanokat és a termelőeszközöket?
• Mi az a versenyelőny, ami miatt a terméket nem fogják mások lemásolni? Védjegyek, szabadalmak?
• Mekkora piaca van a terméknek, miért lesz népszerű?

Mint látható, általában semmi olyat nem kérdeztek, ami trükkös lenne, vagy ne lehetne rá értelmes választ adni, mégsem sikerült az esetek döntő többségében. Vagyis, amikor beleszerettek egy startup cégbe, akkor kérdezzétek meg magatoktól – illetve a cégtől – hogy hogy jöttek ki a számok amiket a pitch deckben találtok. Mi alapján gondolják azt, hogy 3 év múlva tízszer ekkora lesz a bevételük?

Startup adatbázisok

Mint ahogyan a részvények esetében, itt is vannak nagy, fizetős adatbázisok, ahol lehet információkra vadászni. Sajnos azonban iszonyatosan túlárazzák ezeket a szolgáltatásokat. Nem is igazán az átlagembernek, inkább az angyal befektetőknek szólnak az ilyen oldalak. Remekül lehet bennük keresni cégadatokban, listákat készíteni, elemzéseket olvasni. Álljon itt pár azok közül, amiket én is említésre érdemesnek találok:

• CB Insights: szerintem adatok kereséséhez a legjobb oldalak egyike. Vannak nagyon király listáik – pl. az 1 milliárd fölötti startupok -, remek elemzéseik. Hozzájuk tartozik a Mosaic metrika is, ami egyedi, máshol nem is létezik. Nagyon jó szolgáltatásuk, hogy mutatják, melyik cégbe hogyan került tőke, kik a finanszírozók, stb. Van hétnapos próbaverziója.
• Crunchbase: nem kertelek, szerintem ez az oldal egy kalap…Nem túl drága, de főleg publikusan is elérhető – igaz szanaszéjjel heverő – adatokat adnak vissza. Szerintem a felülete is gagyi, de ízlések és pofonok. Valamiért sokan használják, én egyszer megnéztem a próbaidőszak alatt milyen, de szerintem vannak ennél sokkal jobb oldalak is. Van 7 napos próbaverziója.
• Dealroom: alapvetően vállalatoknak szánt adatforrás, mindenféle földi jóval. Ami tetszett benne, hogy egyes cégeknél mutatja a bevételeket éves bontásban, illetve a különböző népszerűségi paramétereket. Van ingyenes 10 napos próbaverzió, de trükközni kell egy kicsit, hogy magánemberként hozzáférjetek.
• Linknovate: érdekes oldal, kulcsszavakat kell beírnotok, és ez alapján megpróbál releváns tartalmakat és trendeket listázni. Nekem nem igazán jött be, túl sziszi-fuszi, de lehet valaki rákap. Használható “tudományos munkára”, akkor ingyenes. A Mergeflow hasonló oldal.

A Firematter csinált egy viszonylag jó bemutatót az adatfeldolgozó cégekről, amit pechemre csak utólag találtam meg, de lehet, hogy a ti életeteket megkönnyíti. A cikk Report: The Top Innivation & Startup Scouting Database 2021 néven lelhető fel, viszont a legtöbb ilyen oldal adatai nem elérhetők kívülről, hanem személyes kapcsolatfelvétel alapján kell demót kérni tőlük. Ezek a fenti felsorolásban nem is szerepelnek.

Startup adatok hivatali forrásból

Adja magát a dolog, hogy hivatalos forrásokból is utánanézzetek a társaságoknak. Az ilyen honlapok elérhetősége minden országban más, mivel én eddig alapvetően angolszász startupokba fektettem, ezért csak példaként ide írom a Companies House cégkeresőjét, ami az angliai székhellyel bejegyzett cégeket listázza. Olyasmi, mint Magyarországon az e-cégjegyzék, vállalatok alapadatait lehet belőle megtudni. Az angol Companies House-ban háromféleképpen is lehet keresni, a vállat vagy a vezető neve alapján, de a cégeknek van egy cégjegyzék számuk is. Ez azért fontos, mert van egy csomó hasonló nevű vállalat, míg cégjegyzék számból csak egy van, tehát érdemes ezt használni. Jó példa erre a Glint nevű startup. Glint néven fut, a weboldaluk a www.glintpay.com, viszont a Companies House a Glint névre 119 találatot dob fel. A bejegyzési számuk a 09507932, erre meg csak egy találatot ad ki, vagyis ez az egyértelmű. Egyelőre ezzel nem kell foglalkoznotok, csak jegyezzétek meg, hogy van ilyen, később lesz fontos.

Sok fintech startupot valamelyik balti államban jegyeznek be, így aki akar az észt cégek között keresni, az a Teatmik oldalon próbálkozhat.

Startup tanulmányok: know the basics

Nem tudom hány cikket meg tanulmányt olvastam el a témában, de szerintem a számuk közelíti a 100-at. A nagy részük meglehetősen semmitmondó, általános bla-bla a befektetésről, konkrét példák nélkül. Azért van pár, amit érdemes átlapozni, de ezek is inkább csak alapvető, elméleti információkat tartalmaznak. Ezekkel azonban képben kell lennetek, ha startup vállalkozásokba akartok fektetni:

• Syndicate room: startup investing guide
• Board of Innovation: startup investment guide
• Ourcrowd: The Guide to Successful Startup Investing

Van még egy csomó másik, de ezeket bőven elég átfutnotok, és már ezekben is sok az átfedés, alapozásnak viszont jók.

Startup könyvek

Bernhard Schroeder nevét szokták emlegetni a témában, különösen a Startup Culture Mindset című művét, de vannak más könyvei is a témában.  A műveit nem olvastam, de a TED Talks-on van egy elég jó videója, ahol képet kaphattok az úriemberről, ezt lentre belinkeltem. Tőle származik a Lean Model Framework ötlete, ami a felgyorsult világhoz igazítja a kezdő vállalkozások felépítését. A metódust Eric Ries Lean Startup című könyvében remekül leírja, és ezen a linken bele is tudtok olvasni a könyvbe.

Érdekes módon direkt startup befektetésről – mármint arról, hogy milyen metódus alapján kellene ezt megtenni – egyetlen egy könyvet sem találtam, de valószínűleg csak én siklottam el felette, szóval reméljük ti majd meglelitek ezeket.

A startup befektetések formái

Most, hogy megvannak az alapvető adatforrások, fussuk át, milyen formában lehet startupokba fektetni. Erre a kérdéskörre számtalan cikket lehet a neten találni, amik szerintem feleslegesen részletesek. Az átlagember számára a legtöbb alapból kiesik, ezekről csak érintőlegesen fogok beszélni, helyette arra koncentrálok, amiben nekem is van tapasztalatom, és nálatok is szóba jöhet.

Kockázati tőkealapok – Venture Capitals

Kevés embert érint igazán, de vannak olyan kockázati tőkealapok, amelyek startupokba fektetnek. Ez alapvetően a nagy emberek játéka, kis pénzzel nem lehet beszállni, itt milliókról beszélünk, sok esetben dollárban. Ráadásul ezekbe csak akkreditált befektetők fektethetnek, aminek pl. az USA-ban az alapfeltétele az 1 millió dolláros vagyon. Vagyis itt olyan korlátokat kell megugrani, amik miatt az olvasók 99%-a egyből kiesik.

Vannak viszont tőzsdén jegyzett kockázati tőkealap társaságok – pl. Blackstone Group (BX) -, amelyek részvényei megvásárolhatók. A másik lehetőség az ún. Special Aquistion Company – SPAC – nevű, tőzsdén jegyzett cégek. Ezekről az IPO cikkben írtam. A SPAC-ok nem csinálnak semmi mást, mint más, tőzsdén nem jegyzett társaságokat vásárolnak fel, amelyek így a részvénypiacra kerülnek. Az előbbieket egyszerűen azért kerülöm, mert nem választhatom ki, mibe fektet a társaság, a SPAC-okat pedig azért, mert a befektetés sikere, illetve a vele járó kockázat számomra egyszerűen megbecsülhetetlen.

Harmadik forma – bár szerintem ez csak technikai kérdés -, ha olyan IPO ETF-et vásároltok, amelyben a tőzsdére bevezetett, közvetlenül az IPO után lévő társaságok szerepelnek. Szerintem itt viszont pont a lényeg veszik el, ez nem más mint egy tőzsdei társaság részvényeinek a megvásárlása, és pont a startupok korai fázisa – és a nagy növekedés – kerül ki a képletből.

Angyal Befektetés – Angel Investing

Ez már egy érdekesebb forma a kisbefektetők számára is, de itt is az egyik megugrandó küszöb a magas beszállási összeg. Pár millió forintról beszélünk, startuponként. Az angyal befektetők azonban nemcsak passzív személyek lehetnek, hanem mentorálhatnak vállalatokat is, bekerülhetnek az irányító testületekbe, és ott a szakértelmükkel segíthetik a cég építését. A Cápák Között sorozat szereplői tipikusan ilyen személyek. Angyal befektetésre vannak célzott oldalak, de mivel én ezt a formát nem próbáltam, ezért nincsenek ilyen irányú tapasztalataim.

Van még egy lehetőség angyal befektetőként megjelenni cégek életében, a különböző közösségi finanszírozás kapcsán létrejövő platformokon a közvetlen befektetés – direct investing – lehetőséget választva gyakorlatilag ugyanezt a szerepet tölthetitek be. A minimum pénzmennyiség pl. a Crowdcube és a Seedrs oldalakon jellemzően 25-50 000 angol font, vagyis 10-20 millió forint.

Közösségi finanszírozás: a kisemberek homokozója

Elérkeztem ahhoz a részhez, ami miatt tulajdonképpen ezt a cikket leginkább érdemes elolvasnotok. A közösségi finanszírozást szerintem nagyon nem kell bemutatnom, de a legtöbb ember fejében az él, hogy valamilyen termékre lehet “előfizetni”, ami még nincs a piacon. A legyártáshoz szükséges pénzmennyiséget magánemberek jelentős tömege dobja össze, cserébe valamilyen engedményt kapnak, pl. árkedvezményt vagy extra kiegészítőket. A két legismertebb ilyen oldal a Kickstarter és az Indiegogo, de ezt a logikát kell átültetnetek a startup cégek finanszírozására létrejött oldalak kapcsán is.

A közösségi finanszírozás előnyei

Valójában mind a cégeknek, mind az átlagembereknek win-win a közösségi finanszírozás. A vállalatoknak ez elsősorban reklám, hiszen az itt összegyűjtött pénzmennyiség jóval alulmúlja a kockázati befektetők által kínált összegeket. A kisbefektetők pedig majdnem bármilyen alacsony összeggel befektethetnek a jövőbeli “világ legjobb” cégébe. Fussuk át ezeket az előnyöket:

A vállalat szempontjából

• hatalmas reklám, médiamegjelenés
• a kisbefektetők nem dumálnak bele a vállalat irányításába, mint az angyalbefektetők és a kockázati tőkealapok
• csak a platformmal kell egyezkednie a cégeknek, nem minden befektetővel egyenként
• lemérheti a befektetői közösség reakcióit
• a visszatérő kampányokat tovább lehet hype-olni a korábbiakkal

A befektetők szempontjából

• alacsony összeggel is be lehet szállni
• viszonylag jól átlátható adatok – pitch deck, alapinformációk stb. – egy helyre összegyűjtve
• nem kell külön szerződni a céggel, elég a platformmal
• rengeteg ajánlat egy helyen, lehet válogatni
• egyes oldalak előszűrik az ajánlatokat – pl. Seedrs -, ami egy beépített biztosíték
• van olyan oldal, ahol  van másodpiac, így eladhatók a részesedések
• a fórumokon kérdezhettek közvetlenül a vezetőktől, ami az egyik leghasznosabb adatforrás

Már csak egy kérdés van, hol találtok ilyen oldalakat, és ott mit kell látni.

Közösségi finanszírozásra kitalált oldalak

Olvastam a Dealroomon, hogy Európában az angoloknál és a németeknél fektetnek be a legnagyobb összegben startupokba. Mivel számomra az angol nyelvet használni egyszerűbb, mint a németet, ezért alapvetően ilyen oldalakat kezdtem el keresni, így találtam rá a Crowdcube és a Seedrs oldalakra, de természetesen van még vagy 30-40 másik is. Regisztrálni egy sima Gmailes email címmel lehet, így egy viszonylag jól átlátható felületre juthattok, ami önmagában semmilyen befektetési kötelezettséggel nem jár. Érdemes körbenézni mindkettőn, és egy kicsit ismerkedni az oldalakkal. Ennél viszont sokkal fontosabb az, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a használatuk.

Crowdcube

Előnyök:

• az egyik legnagyobb platform, már több, mint 1 milliárd fontot fektettek be rajta 1200 startupba
• a startupokat előszűrik (ezt hívják pitch fact-checknek)
• FCA szabályozza a működésüket (ez Anglia pénzügyi szabályzó testülete, olyan mint itthon a PSZÁF (mára MNB) szervezete
• a portfólió kezelőjük egyszerű, átlátható és exportálhatjátok a befektetési listátokat CVS fájlba
• bár ez magyar rezidenseknek nem fontos, de az Angliában adózok kapnak adókedvezményt bizonyos befektetéseik után
• lehet direkt és nominee – amikor a platform jár el a nevetekben – befektetéseket is indítani
• akár 10 GBP-től is lehet befektetni
• elég sok nagy nevet ők finanszíroztattak, különösen erősek fintech témában pl. Curve, Monzo vagy Freetrade, de a Brewdog is ismert

Hátrányok:

• a legnagyobb hátránya, hogy nincs másodpiaca, ez most készül, Cubex néven, de jelenleg még nem használható, csak a Freetrade appon keresztül működik
• elég sok rosszat hallottam az ügyfélszolgálatukról, de ezzel kapcsolatban nincs személyes tapasztalatom
• nincs automatikus befektetési funkciójuk

Díjszabás: a befektetés 1,5%-a, de minimum 0,5 font

Seedrs

Előnyök:

• Ez is egy nagy platform, majdnem 1200 startupnak segítettek, többek között olyanoknak, mint a Revolut, a Paysend vagy a WeTransfer
• Minden egyéb, ami a Crowdcube-ra is igaz
• van másodpiac, ahol a vállalati részesedések adhatók és vehetők (bár nyilván a likviditás korlátozott)
• lehet automatikusan is befektetni (amit én nem használok, de másnak jó lehet)
• van amerikai partnere Republic néven, ahol amerikai startup befektetéseket találtok, illetve lehetővé teszi amerikaiaknak az angol startupokba fektetést

Hátrányok:

• elég magas profit fee
• a másodpiac likviditása nem túl nagy

Díjszabás: a befektetés 1%-a (carry fee), illetve ha a részvényeket eladjátok, akkor 7,5% (profit fee). A másodpiaci adás-vételekért 1,5% díjat számolnak fel.

Startup befektetések hátrányai és előnyei

Most hogy képben vagytok a startup befektetéseket illetően, érdemes átbeszélnünk a dolog hátrányait és előnyeit. Van néhány buktató is, amit jó ha tudtok, mielőtt csillogó szemmel a virtuális kasszához szaladtok és beöntitek a megtakarításaitokat. Szándékosan a hátrányokkal kezdem, ha azok elolvasása után elment a kedvetek, akkor csukjátok be ezt az írást, és inkább a többi, a részvénypiaccal kapcsolatos cikkünket olvassátok el.

A startupok kockázatosak

A startup befektetések egyik nagy problémája, hogy a hatalmas nyereséghez pont ugyanekkora kockázat is társul. A két dolog kéz a kézben jár, nagyjából lineárisan emelkedve, vagyis ahogy emelkedik a nyereség, úgy vele a kockázat is. Sok embert el fogok azzal szomorítani, hogyha azt mondom, hogy 10 startupból 9 elhasal, és soha nem jut el abba az állapotba, hogy bevezessék a tőzsdére. Minél korábbi stádiumban van egy vállalat, annál nagyobb az esély a csődre, viszont annál nagyobb is a várható nyereség. Sajnos ilyenkor még kevesebb adat áll rendelkezésre, vagyis ezt azért nem igazán tudom befektetésnek nevezni. Inkább a Tipp Mixre hasonlít az ennyire korai vállalatok közül kiválasztani a jövő Facebookját.

Érdekes adat, hogy az első évben a startupok 25%-a elbukik, és ez az arány folyamatosan csökken, éves bontásban, az idő előrehaladtával. Amelyik kihúz 4 évet, az már csak 14%-ban vall kudarcot. Vagyis az a tendencia, hogy az idő előrehaladtával csökken a sikertelenség esélye a még “életben lévő” startupok esetében, viszont az elbukó startupok száma összességében nő. A váltás az 5. évnél jön, ekkor már csak a startupok 13%-a van a piacon, de nyilván még hosszabb időtávon nézve ez a szám tovább romlana. Ez ugye logikus, hiszen egy 50 éve létező cég is csődbe mehet az 51. évben, semmilyen garancia nincs arra, hogy nem fog. Érdemes viszont azt a kérdést is feltenni, hogy ha egy startup már 10 éves, akkor egyrészt startupnak tekinthető-e még egyáltalán. Illetve azt is, hogy vajon mi a fenét csináltak 10 évig, ha nem sikerült még ennyi idő alatt sem kitörniük? Vonjuk le a következtetést: a túl fiatal és a túl idős vállalatok sem ideálisak befektetési szempontból, viszont önmagában ez nyilvánvalóan nem lehet egy fő válogatási szempont.

Egy személyes sztori

Itt megosztanék egy személyes történetet. 2019-ben a Crowdcube oldalán fektettem be először startupba, pár ezer forintos összeget tettem a Curve nevű fintech cégbe. Az összegből látható, hogy még véletlenül sem az volt a szándékom, hogy halálra keressem magam, hanem hogy bedobjam a tanulópénzt, és nektek is ezt javaslom. Ezt az összeget nullára írtam – minden startup befeketetést tekintsetek úgy, mintha azonnal 0-ra esne az értéke -, majd elkezdtem tanulmányozni a rendszert. Hogy működik a platform, mi van a cég pitch deckjében, mit is vettem pontosan, milyen sajtóhírek látnak napvilágot, és így tovább. Mint látható, itt elsősorban a kinyerhető információhoz akartam hozzáférni, és ezt akár 10 font – a cég angol, ezért az összeget GBP-ben kellett kiegyenlíteni  – befektetésével is meg lehet tenni. Vagyis, ahogyan már a korábbi, osztalékfizető részvényekről szóló cikkemben is írtam, minél több elérhető adatra lesz szükségetek.

Egy startupból nehéz kiszállni

A másik fontos dolog, hogy ezek magánvállalatok, tehát a beléjük fektetett pénzért kapott “részvény” az nem egyenlő azzal, amit egy tőzsdén kereskedett vállalat esetében birtokoltok. Éppen ezért a startupokból való kiszállás extrém nehéz feladat. Szerencsére nem lehetetlen, mondok néhány lehetőséget, ahol van esélyetek visszakapni a pénzeteket:

• a cég képes a tőzsdére “beverekedni” magát, például egy IPO-n keresztül
• felvásárlás; egy másik vállalat megveszi, vagy pedig egy SPAC felvásárolja a vállalatot, és így tőzsdére kerül
• a közösségi finanszírozó platform másodpiacán eladásra kerülnek a részvények

Nem véletlen, hogy a pitch deck – a vállalat bemutatkozó dokumentuma – egyik fő kérdése, hogy hogyan valósul meg az exit, vagyis a vállalatból kiszállás.

Egy startup átláthatatlan

A fiatal vállalatoknak nincsen múltjuk. Ez egyben azt is jelenti, hogy minél kevesebb idő telt el a megalakulásuk óta, annál kevesebb vállalati adat áll rendelkezésre. Ezek nem tőzsdei vállalatok, nincs negyedéves jelentés, meg 30 éves osztalékfizetési múlt. Azon pedig ne lepődjön meg senki, hogy egy startup nem termel nyereséget, inkább az a csoda, ha igen. A legelső fázisban – pre-seed – lévő vállalatok a legkockázatosabbak, nem véletlenül hívják ezt az időszakot “valley of death”-nek, vagyis a halál völgyének. Sok esetben még csak egy ötlet vagy egy koncepció létezik, még a mintatermék vagy szolgáltatás is csak készülődőben van. Ha viszont bejön az ötlet, óriásit lehet kaszálni később, de ezek a “cégecskék” igazából még nincsenek a befektethetőség fázisában.

Később a seed és a series A/B/C stb. fázisban – ami a finanszírozási köröket jelenti – már sokkal átláthatóbbak ezek a cégek, viszont itt két dologra fontos figyelni. Nagyon öreg nem lehet a vállalat, mert akkor nem ment végbe kellő sebességgel a növekedés, és nem igazán van benne az extra potenciál. A másik, hogy ha nem tud a cég olyan számokat felmutatni, ami meggyőző, nem szabad pénzt fektetni bele. Nem baj, ha nincs nyeresége, de ha nem is növekszik, akkor a nyereségesség elérésére szinte semmilyen esély nincsen. Ezek így leírva nagyon egyértelműnek tűnnek, de majd látni fogjátok, hogy sajnos a való életben egyáltalán nem azok.

Egy startup értékét nehéz meghatározni

A fentiekből következik, hogy nagyon  nehéz meghatározni egy startup értékét, hiszen nem piaci körülmények között kerül sor az értékelésükre. Több metódus is van, ami alapján ezt meg lehet tenni, a Tőkeportálnak van egy kétrészes cikke, amit az angol Upconsuel oldal írása alapján fordítottak le, akit érdekel, olvassa el. A lényeg az, hogy általában egy úgynevezett finanszírozás előtti értéket – pre-money valuation – állapítanak meg, és miután az adott finanszírozási kör befejeződött, az ott összekalapozott pénzzel megnövelik a vállalat értékét. Ez azért egy nem igazán egzakt módszer, sokkal inkább egy fajta “kb. ennyit érhet a vállalat” jellegű, hasraütésszerű dolog. Mivel nincsenek metrikák, mint a P/E – hiszen nyereség sincs -, ezért ezek meglehetősen pontatlanok lehetnek. Mutatok majd erre is egy közelítő megoldást a következő cikkben, de ha egy startup értékeltsége túlzónak tűnik, akkor az esetek nagy részében az is.

Összességében azt tudom elmondani, hogy ha ti a 10-20%-os részvénypiaci eséseket is nehezen viselitek a tőzsdén, akkor messzire kerüljétek el a startupok világát. Ha pedig a fentieket bírjátok, akkor se tegyetek bele olyan pénzt startupokba, amire valaha szükségetek lesz. Én a részvényportfólióm 1/10-edénél is kevesebb pénzt fektetek startupokba, és még biztosan évekig tanulni fogom ezt az egész műfajt, és nektek is úgy kell erre tekintenetek erre, hogy ez tanulópénz. Az, hogy elveszik, az benne van a pakliban, ne legyenek illúzióitok.

A startupok előnyei

Aki eddig eljutott, annak van egy jó hírem, a fenti hátrányokat és a kockázatot jelentősen kompenzálja a brutális várható hozam. Hogy a saját példámat említsem, a Curve értéke 293%-kal emelkedett 2 év alatt, ami évi közel 150%-ot jelent. Az persze egy másik kérdés, hogy még az IPO-ig nem jutottak el, tehát ez nem egy realizálható nyereség, de a számok egyelőre vagy “jelenleg” nem néznek ki nagyon rosszul.

A startupok ráadásul érdekesek és izgalmasak, és részesei lehettek valaminek, szinte kezdetektől fogva, ami egy tőzsdén jegyzett mamut vállalattól biztosan nem mondható el. Ott van még a felfedezés öröme, vagyis hogy magatoknak kell kikaparni a gesztenyét, de ezért jelentős jutalom jár. Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem kell brókert keresnetek, mindenféle szerződéseket aláírni, megtanulni az adott bróker felületeit – a Random Capitalnak van kapásból 3 -, parázni az árfolyammozgásoktól, mivel daytradelni nem is lehet ezeket a cégeket. Mivel a startup cégek nincsenek annyira a média kereszttüzében, ezért nem jelenik meg naponta 10 cikk egyetlen vállalatról, ami össze-vissza módosítja az érzelmeiteket. Sosem felejtem el, hogy tavaly az olajcégek mélyrepülésekor egy statisztika szerint napi több száz sajtóhír jelent meg az Exxon Mobile-ról (XOM), és kb. 50%-uk a cég végét jósolta, a másik fele pedig, hogy mekkora bomba üzlet most beszállni egy ilyenbe.

Szóval, bizonyos szempontból nyugisabb startupokba fektetni, van egy fajta tehetetlensége a dolognak. A másik érdekes aspektusa a közösségi finanszírozásnak, hogy olyan mint egy reklámújság. Ha nem tetszenek az éppen elérhető cégek, akkor pár hét és lesznek újak, színes-szagos prospektusokkal – pitch deck -, szóval olyan nagyon nem kell kapkodni. Csak szépen, megfontoltan, és ez engem speciel nagyon megnyugtat.

Összegzés

Elég sok mindenről írtam, de a lényeg sajnos kimaradt, a konkrét cégelemzés. Egyszerűen nem fért bele ebbe a cikkbe, mert akkor végtelen hosszú lett volna  a tartalom. De semmi pánik, így legalább aki menet közben rájött arra, hogy ez a dolog mégsem neki való, az most nyugodt szívvel elengedheti az egészet, nem kell még a cégértékelésen is átverekednie magát. Akinek pedig felkeltettem a kíváncsiságát, az nagy örömmel fogadja majd a következő cikket, ahol pont erről lesz szó. Addig is mantrázzátok az alapokat: extrém nyereség mellé extrém kockázat jár, nagyon nehéz a kiszállás a cégekből, de ha egyszer sikerül, akkor a hatalmas profit miatt nagyon boldogok lesztek.

Jogi és felelősségi nyilatkozata (aka. disclaimer): a cikkeim magánvéleményt tartalmaznak, kizárólag a saját és az olvasóközönség szórakoztatására írom őket, így az iOchartson megjelenő cikkek semmilyen formában NEM merítik ki a befektetési tanácsadás témakörét. Soha nem akartam, nem is akarok és a jövőben sem valószínű, hogy fogok ilyet adni, az itt leírtak kizárólag információs tartalomnak tekinthetők, és NEM értelmezhetőek ajánlattételnek. A véleménynyilvánítás semmilyen formában NEM tekinthető biztosítéknak pénzügyi instrumentumok eladására vagy vásárlására, a meghozott döntéseitekért KIZÁRÓLAG TI vagytok a felelősek, ennek kockázatát senki más, így értelemszerűen én sem, vállalom magamra.