Autóbefektetés: mítosz vagy valóság? I. rész

Autóbefektetés: mítosz vagy valóság? Minden évben rengeteg hír jelenik meg az autóbefektetés témakörében, például: “egy hatvanas évekbeli Ferrari 38.5 millió USD-ért kelt el” vagy “egy harmincéves F50 ára néhány év alatt megsokszorozódik”, esetleg “a híres gyűjtők garázsai múzeumokkal vetekszenek”, és így tovább. 

Az ilyen történetek csábítónak hangzanak: az autó, amit amúgy is szeretnél megvásárolni, közben gyarapítja a vagyonod, és még vezetheted is. A kép azonban a túlélési torzítás szabályain alapszik: a rekordok eljutnak a hírekig, a csendben, veszteséggel eladott sportkupék és a garázsban rozsdásodó „befektetések” pedig nem; miközben egy átlagos új autó öt év alatt az ára nagyjából 40 százalékát elveszti.

Ez a cikk ezért nem azt próbálja meg feltárni, lehet-e autón pénzt keresni: lehet. Azt a kérdést feszegeti, hogy egy átlagos befektető, néhány millió vagy néhány tízmillió forinttal, saját gyűjtemény és szakszerviz-kapcsolatok nélkül, a költségek levonása után is meg tudja-e ismételni azt, amit a toplisták mutatnak.

A válaszhoz végignézzük, mit mondanak az adatok az értékcsökkenésről, a ritkaságról, a költségekről és a rajongói keresletről, mennyibe kerül valójában egy gyűjtői autó tartása, és hol van az a pont, ahol egy típus ára megfordulhat.

Autóbefektetés: nagy nevek, aukciók, rekordok

A lenti táblázatban a legeket láthatod, az autó mint befektetés témában ennél nincsen feljebb. Az 1955-ös Mercedes-Benz 300 SLR abszolút rekord a maga 135 millió EUR-s árával, de ezek kirívóan magas eladási árak. Érdemes azonban azt tudni, hogy nagyjából mire lőnek a kőgazdag gyűjtők, mint mondjuk Jay Leno.

A rekordlistánál is beszédesebb egy Ferrari-modell áremelkedése, amely nem szerepel a fenti összeállításban, ez a limitált szériás Ferrari Enzo F60, amiből csak 400 darab készült. Aukciós ára 2026 elején nagyjából megháromszorozódott, közel 18 millió USD-s modellrekordig, és ugyanebben az évben az F50 (14.6 millió USD) és a 288 GTO (9.1 millió EUR) is modellrekordot döntött. Ez nem „a klasszikus autók” piaca, hanem néhány száz darabos hiperautóké, ahol a vevők milliárdosok.

A híres gyűjtők (Jay Leno, Ralph Lauren, Jerry Seinfeld) története hasonló tanulságot hordoz: nekik az autó szenvedély és státusz, a tőkéjük elenyésző része, ráadásul a kollekciójukban rengeteg autó megtalálható, így tulajdonképpen diverzifikációt is megvalósítanak azzal, ha egy újabb darabot vásárolnak. Egy rossz vétel nem dönti be a vagyonukat, egy átlagembernél viszont a megtakarítás jelentős hányada lehet gépjárműben.

Autóbefektetés: hol keress adatokat?

A gépjárművek átlagos árát és a szórást meglehetősen nehéz kiszámolni, mert viszonylag kevés strukturált adat áll rendelkezésre. Igaz, ez az AI korában már nem akkora feladat, hiszen a legtöbb autós portál adatai behúzhatók a mesterséges intelligencia segítségével, és így végül is építhetsz belőlük adatbázist. Jó példa erre a mobile.de, az AutoScout24 vagy a hasznaltauto.hu, ahol a nagyszériás autókat találhatod meg. A limitált szériás, veteránautós, kis darabszámú járművek adatait elsősorban aukciós házak adataiból kell összeraknod, ami keményebb dió, plusz az igazán drága járművek áraiban hatalmas szórás lehet az alacsony darabszám miatt. De a Bring a Trailer, a Collecting Cars vagy a Classic Valuer adhat támpontot. A legismertebb forrás talán a Hagerty, viszont ez főleg amerikai adatokat tartalmaz, de van brit verziója is.

A fenti listával azért van néhány probléma. A Hagerty-forrásokhoz csak VPN-nel tudsz hozzáférni Európából. Mivel az autók piaca kettévált, ezért az átlagolvasó számára a drága, gyűjtői darabok ára értelmezhetetlen. Az átlagos Ford Focusokról meg nem lesz értelmes adat, kivéve, ha a szokásos használtautó-kereső oldalakat használjátok, mint a már említett mobile.de vagy az AutoScout24. 

💡Ami fontos, itt élő hirdetések vannak, amiket neked kell összesítened és csak a kínálati árat látod, míg az aukciós házak esetében az eladási árat.

Ötletek kereséséhez a YouTube-videókat ajánlom, illetve érdemes kategóriánként – pl. időszakra, kivitelre stb. – legyűjteni azokat az autókat, amelyek számodra szóba jöhetnek befektetési szempontból.

Autóbefektetés a tanulmányok alapján

A legalaposabb akadémiai vizsgálat szerint a klasszikus autók 1998 és 2017 között évi 5.63 százalékos nominális (3.37 százalékos reál) hozamot hoztak – tranzakciós költségek előtt. A „blue chip” kategória évi 12.5, az olasz klasszikusok 11.28 százalékot hoztak. Szóval a legjobb autók nagyjából az S&P 500 index ökölszabályként használt éves 10%-os hozamát hozták vagy minimálisan felülteljesítettek, viszont a nagy részük brutálisan alulteljesített.

Pár cikk autóbefektetés témában, amit esetleg érdemes elolvasnod, van még sok fizetős, ezeket kihagytam:

1. Laurs & Renneboog, Tilburg University: My kingdom for a horse (or a classic car),
2. CXO Advisory: Classic Cars as an Alternative Investment,

Természetesen még számtalan kutatási forrás áll rendelkezésre, de meglehetősen időrabló munka, ha ilyesmire adod a fejed. De ha ennyi helyen találhatsz elérhető adatot, miért nem tudnak az autók értelmezhető hozamot biztosítani évtizedeken át a tulajdonosaiknak?

Az autóbefektetés hozamgyilkosai

A fentiekből kiderült, hogy elég nagyot lehet kaszálni néhány modellen, de hogy melyik lesz ez, azt előre megtippelni nagyon nehéz. Nagyjából annyira, mint azt, hogy melyik részvény lesz sikeres a tőzsdén. Ezért nem feltétlenül arra kell koncentrálni, hogy melyik típus lesz az autóbefektetés unikornisa, hanem arra, hogy mik azok a tényezők, amik megölik hosszabb távon az átlagos típusoknál a hozamot és hogy hogyan lehet ezek ellen védekezni. 

👆A legtöbb autón azért nem lehet jelentős hozamot realizálni adásvétellel - tudományosabban: auto flippinggel -, mert a költségek megeszik a hasznodat.

Költségből számtalant fel lehet sorolni, de a legismertebbek azok, amelyeket lejjebb felsoroltam.

Értékcsökkenés

Az értékcsökkenés az egyik legdurvább láthatatlan költség, amit egy autónál elszenvedhetsz. Az átlagautó nem befektetés. Az iSeeCars 950 000 ötéves autót elemző 2026-os tanulmánya szerint az átlagos ötéves értékvesztés 41.8 százalék, a szórás viszont óriási: a Porsche Cayman csak 9.6, a legrosszabb modellek 63 százalékot vesztenek az értékükből. Az elektromos autók átlagosan 57.2 százalékot. A tanulság: a sportautók, terepjárók és pickupok tartják leginkább az értéküket, a luxuslimuzinok a legkevésbé, illetve az 5 év körüli modellek nagyjából 40%-kal olcsóbbak, mint újkorukban.

Viszont az értékcsökkenésnek van egy mélypontja, ami általában egy 15-25 éves sávban szór. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb típus ebben az időablakban eléri a mélypontot, majd gyakorlatilag az árazásuk nem csökken tovább. Ez az autóbefektetés egyik sweet spotja: egyes típusoknak ugyanis megindul felfele az ára. 

Tulajdonképpen minél korábban következik ez be, annál jobb. A használt autók legnagyobb ellensége a rozsda. Nem mindegy ugyanis, hogy 15 vagy 25 éves korban vásárlod meg, mert a 2000-es évek elején a vízbázisú festékek bevezetésével nagyon sok modell sokkal rohadósabbá vált, mint korábban. Példa erre a Mercedes, a kereklámpás E-mercik brutálisan tudnak pusztulni. 

Vannak továbbá modellek, amelyeknek az ára alig csökken, ilyen például a Porsche Cayman, ami nem is rohad és megbízható is, és idővel kiérdemelte az autókedvelők rajongását – kultautó-státusz – is.

Karbantartás költsége

A gépjárműveket karban kell tartani. Tele vannak mindenféle folyadékokkal, rengeteg bennük a csapágy, a gumibak, de az sem hátrány, ha a belsejük nem nagyon leélt. Vannak kötelező karbantartási periódusok, amik előre tervezhetők, de például a “váratlan” hibák nem.

Ezért azok a modellek, amelyek híresen megbízhatatlanok, általában nyomott áron forognak, jó példa erre az Alfa Romeo márka, de említhetem a Peugeot, a Renault vagy a Fiat egyes típusait is. Az agyonextrázott német prémiumok – BMW, Audi, Mercedes – idővel nagyon durván elkezdenek szenvedni az elektronikai hibáktól, hiszen rengeteg prémium szolgáltatást nyújtottak fiatalabb korukban.

A statisztikák szerint a karbantartási költségek közül az alábbiak tudnak nagyon sokba kerülni:

• 🛠️ rozsda miatti lakatolás: a rozsda a legnagyobb ellenség, ennek a kockázata ráadásul idővel folyamatosan emelkedik. A fém vas-oxiddá válásával pedig hiába jó minden más, ha azt a minden mást nincs miben megtartanod. A ritka, kis darabszámú autókhoz sokszor nincs már javítóív és a bontóban sem állnak hegyekben a karosszériaelemek.
• ⚡ elektronikai hibák: kevésbé nagy probléma, mint a rozsda, viszont annál idegesítőbb és működésképtelenné tehetik az autót. Az elektronikai problémákkal sokszor az a baj, hogy nem egyértelmű, mi okozza, hiszen egy rossz elem a teljes rendszert össze tudja borítani – erről a Jaguar-tulajdonosok sokat tudnának mesélni –, és a probléma megoldása egy végeláthatatlan kutatássá fajulhat.
• ⚙️ mechanikai hibák: az egyik legnagyobb költségtételt a motorhibák és segédberendezéseinek cseréje tudja kitenni. Ezek javítása kifejezetten drága és kevés a márkaspecialista szerviz.
• 💥 sérült elemek javítása: a sérüléseket sokszor nem javítják ki megfelelően, ami a későbbiekben a már említett három csoportból hozhat be hibákat. A legtipikusabb talán a rozsdásodás. Ha egy autó sérült volt, a sérülés helyén előbb megindul a korrózió.
• ✅ ami nincs benne az autóban, nem romlik el: turbó, összkerékhajtás, automata váltó, ezek mind elég költséges elemek, amik megdrágítják a fenntartást és rontják a megbízhatóságot. Értelemszerűen az olyan autókban, mint a Porsche Cayman/Boxster, amik kifejezetten megbízhatónak számítanak, ezektől mentesek.

Szintén be kell kalkulálni a karbantartás költségeibe azt is, hogy egy adott modellhez mennyibe kerülnek a kopó-fogyó alkatrészek. Ugyanaz az alkatrész egy Fordba olcsóbb, mint egy Volvoba, még akkor is, ha egyébként ugyanarról az elemről van szó. Egy Ferrari futóművének elemei nyilván többe kerülnek, mint egy Suzukié, és így tovább.

Érdemes előre megnézni az alkatrészek árait a kereskedőknél, amiből két dolog fog kiderülni: egyáltalán van-e az adott típushoz alkatrész, és hogy azokat hova árazták. Az elektromos autók ebből a szempontból sokkal jobbak, mint a belső égésű motoros járművek, őket viszont a technológiai avulás sújtja.

Technológiai avulás

A technológiai avulás az értékcsökkenés egy formája, és elsősorban az elektromos autókat érinti. Egyrészt a nagy verseny miatt a gyártók gyorsan csökkentik a régebbi modelleik árát – volt olyan év, amikor a Tesla 25%-kal vágta meg az árcédulán szereplő összeget -, másrészt a technológia gyors fejlődése miatt egyszerűen a frissebb modellek sokkal többet tudnak, ami a korábbiak árát lefelé nyomja.

Elektromos autóba gyakorlatilag a cikk írása pillanatában befektetni nem érdemes, egy-két extrém példát leszámítva. Nincs nosztalgiafaktor, brutális az értékcsökkenés, iszonyatosan nagy a verseny, ezek a faktorok mind lefelé hajtják az árat.

Állagmegóvás

Állagmegóvás alatt minden olyan tevékenységet értünk, ami ahhoz kell, hogy az autó állapota ne romoljon. Ilyen lehet a sétáltatás, az üregvédelem, az UV-védő fólia, a tároláshoz köthető egyéb költségek, mint a garázsolás, és így tovább.

Sétáltatás

A gépjárműveket arra tervezték, hogy elmenjenek A-ból B-be, ez az üzemszerű működésük lényege. A hosszan tartó állásban az állapotuk romlik, még akkor is, ha a kilométerórába ténylegesen nem pörögnek bele a kilométerek.

Még szakszerű tárolás mellett is meg kell őket bizonyos időközönként járatni, különben tönkremennek a gumiabroncsok, a folyadékok, a csapágyak és így tovább. Aki járt már Dörgicsén a Kaáli Autómúzeumban, ahol több száz működőképes, restaurált veterán autó és motor található, az tudja, hogy ezeket a járműveket is időnként sétáltatják.

A tárolás költsége

A befektetésre szánt járműveket megfelelő körülmények között kell tárolni, ami száraz, fűtött garázst jelent. Tehát érdemes a garázsbérlés költségével is számolnod. Itt egy kis kitekintés: nem mindegy, hogy milyen értékű autó áll azon a garázshelyen, hiszen ugyanazt a 10 négyzetmétert foglalják el, viszont a garázsbérlés vagy tulajdonlás fajlagos költsége egy drágább gépjármű esetében értelemszerűen alacsonyabb lesz.

Sok sportautót és kabriót téliesítenek, ami azt jelenti, hogy alapos mosást és takarítást kap az autó, az akkumulátort csepptöltőre rakják, a karosszériát autóponyvával letakarják, a kerekeket kicsit túlfújják, a kéziféket kiengedik stb. A gyári autóponyva, mint kiegészítő, általában növeli az autó értékét.

A legtöbb ilyen jármű normális körülmények között sosem lát például esőt vagy havat, ezért a sózás karosszériamaró hatása sem érinti, nem véletlenül szokták ezt a hirdetésekben is feltüntetni.

Egyéb költségek

Nagyon sokan azt gondolják, hogy az adók teszik ki a legnagyobb költségét az autótartásnak, ami részben igaz. Ha viszont csak a direkt adókkal és illetékekkel számoltok, és például az üzemanyagban indirekten megjelenő adóval nem, akkor ez nem is olyan nagy összeg. Ennek ellenére szép számmal akad ilyen tétel, összeszedtem a legtipikusabbakat.

Adók és illetékek

Közterhek és kötelező díjak:

• 🧾 vagyonszerzési illeték, amit a vásárláskor fizetsz, köznyelvben az „átírás költsége”.
• 🔍 eredetiségvizsga, időszakos vizsgák költsége.
• 🏛️ OT-vizsga és muzeális minősítés.
• 📄 igazgatási díjak: új forgalmi engedély, törzskönyv, adott esetben új rendszám.
• 🌍 regisztrációs adó: a külföldről vásárolt autók esetében a honosítás díja.
• 🚗 gépjárműadó: a tartás közben gépjárműadó, kivéve, ha az autó nincs forgalomban tartva.
• 💰 SZJA az árfolyamnyereség után: amennyiben eladod és volt értéknövekedés.

Biztosítás

Amit az autó káreseményeihez kapcsolódóan kötsz meg:

• 🛡️ KGFB, vagyis kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.
• 🔧 casco, ami a saját költségeidet téríti baleset esetén.
• 🖼️ nagy értékű autókra köthető vagyonbiztosítás is, ami a lopásra, feltörésre, rongálásra, megsemmisülésre, egyéb káreseményekre vonatkozik. Ilyenkor tulajdonképpen műtárgyként biztosítják az autót.

Alternatív költségek

Ha ugyanazt a pénzt nem gépjárműbe fektetted volna, hanem mondjuk ingatlanba vagy részvényekbe, akkor mekkora hozamot értél volna el. Ökölszabály szerint az S&P 500 részvényindex hozama 10% évente, ezt kellene megverned az autóbefektetés során elért nyereséggel.

Mivel az iO Charts oldalán alapvetően kripto és részvénybefektetésekkel foglalkozunk, érdemes megnézned a többi cikkünket is, ahol jól látható, hogy nagyjából minden nominális és reál hozamokat lehet elérni. Például autógyártók részvényeit is megveheted, ami tulajdonképpen az autóbefektetés proxyja.

Autóbefektetés: számítás valós példa alapján

A fenti elmélet eléggé tudományosnak hat, de akkor is csak elmélet. Szerencsére több mint hat éve írom a saját autóm költségeit, így vannak valós adataim arról, hogy nagyjából mire számíthatsz egy olcsó “kisautó” esetében. Ebből persze nem következik az, hogy egy Ferrari esetében is ugyanilyen arányok jönnének ki, de támpontnak nem rossz. Lényeges, hogy a lenti példa nem autóbefektetés, hanem egy használati tárgy költségeinek elemzése, de ez a jellemzőbb eset.

A típus: SEAT Ibiza MK IV. (6J) 2015-ös, 1.4-es benzines, közepesen felszerelt modell. Az eredeti árát is tudom: ~3.8-4 millió HUF volt 2015-ben, 2016-ban vettem, 2 830 000 HUF-ért, tehát tudom a bekerülési árat is. Nézzük, mekkora költségbe került az elmúlt 6 évben a fenntartása, hiszen csak 2020 óta írom a számokat.

Alapadatok

• 🚘 Szegmens: B, kisautó.
• 🏷️ Bekerülési ár: 2 830 000 HUF (eredeti ár 3.8–4 millió HUF).
• 💶 Jelenlegi érték: ~2 300 000 HUF.
• ⚙️ Motor: 1.4 szívó benzines.
• 🚙 Karosszéria: hatchback.
• 🛣️ Futásteljesítmény: 115 000 km.

Költségek bő 6 év alatt (zárójelben a teljes költségre vetített százalék, mínusz vételár)

• 🧾 Adók: 525 754 HUF, 11.93%.
• 🔧 Szervizköltségek: 1 783 819 HUF, 40.49%.
• ⛽ Üzemanyag: 1 697 401 HUF, 38.53%.
• 🛣️ Egyéb (pl. autópálya-matrica): 398 280 HUF, 9.04%.

Összesen: 4 405 254 Ft.
Az autó árával együtt: 7 235 254 HUF.

Értékcsökkenés: 530 000 HUF bekerülési értéken, ~1.5-1.7 millió HUF, az új autó ára alapján számolva (az értékcsökkenést nem kalkuláltam bele a teljes költségbe).

Az értékcsökkenést úgy számoltam ki, hogy a hasznaltauto.hu-n kikerestem a saját autómmal azonos felszereltségű, hasonló futásteljesítményű autókat, korrigáltam 10% alkuval, majd ez alapján kiszámoltam az autó jelenlegi értékét. A vételár és a jelenlegi érték különbsége lett az értékcsökkenés.

A fentiekből a tanulság az, hogy az autóm még nem érte el a mélypontját, tehát az értékcsökkenésből származó költségem tovább fog emelkedni, még 10-15 éven át. Viszont a COVID-hatás miatt egészen jól megőrizte az értékét, ami egy kirívó eset, de nem ez az általános.

Kiindulva az autó reputációjából, a nagyon magas gyártási mennyiségből, a rajongói hatás hiányából, és abból, hogy ez nem egy sportos verzió, valószínűleg soha nem is fordul át az értékcsökkenés értéknövekedésbe. További érdekesség, hogy nem az autó bekerülési ára, nem az adók és nem is az értékcsökkenés a legnagyobb költség, hanem az üzemeltetés. Vagyis a szerviz és az üzemanyag teszi ki a dolgok oroszlánrészét.

A fentiekből az is kiolvasható, miért nem lehet egy átlagos új autó rentábilis befektetés. Annyira sok a költség, mire eléri a jármű az értékcsökkenési mélypontot – ha valaha eléri -, hogy egyszerűen lehetetlen a végelszámolásnál pozitív számot kihozni a matekkal.

Autóbefektetés: összefoglaló

A fentiekből látható, hogy egy átlagos autó iszonyatosan magas költséget generál, nemcsak befektetésnek borzalmas, hanem még a nullszaldótól is nagyon távol leszel. Ráadásul óriási alternatív költséget futsz azzal, hogy a pénzedet nem valamilyen másik befektetési instrumentumba tetted. A hozamodat a költségek előre ledarálják, miközben egy megérzésre hagyatkozol, hogy az általad kiválasztott típusnak egyszer majd megindul az ára felfelé. 

👆A fentiek elképesztően rossz kockázat-hozam arányt adnak ki, így egy átlagos autóvásárlónak egyáltalán nem érdemes vele próbálkoznia.

Élvezd inkább az autót az általa nyújtott szabadság, a vezetési élmény vagy a kényelem miatt, és ne tekints rá befektetésként.

Viszont akkor hogyan lehet az, hogy egyesek mégis képesek jelentős értéknövekedést elérni az autóparkjukkal, nekik az autóbefektetés miért egy opció, míg másoknak nem az? Erről lesz szó a második részben!

🤑Ha esetleg más befektetések is érdekelnek, és ehhez brókert kerestek, olvásstok el az erről szóló elemzéseinket:
🏛️Interactive Brokers brókerszámla-elemzés – Profiknak profi
📈Lightyear brókerszámla-elemzés - Egyszerűség és olcsóság kéz a kézben
✅XTB bróker elemzés 2026: ezt tudja a platform 2026-ban