Régóta tervezem, hogy csináljak egy inflációkalkulátor jellegű megoldást, amivel kiszámolhatod, hogyan eszi meg a vagyonodat a láthatatlan hozamgyilkos. Azért kell neked is a befektetésekkel foglalkoznod, mert ha nem csinálsz semmit, akkor is megeszi az infláció a vagyonodat, csak láthatatlanul. De mit is jelent az, hogy infláció, és miért kell inflációkalkulátort neked is használnod?
🔢Csak a kalkulátor érdekel? Akkor ugorj közvetlenül oda a link megnyomásával: inflációkalkulátor.
Mi az infláció?
Az infláció az árak általános és tartós emelkedése: nem egy-egy termék drágulása, hanem az, hogy a gazdaságban az áruk és szolgáltatások átlagos árszintje folyamatosan nő. Ennek a másik oldala a pénz vásárlóerejének csökkenése: ugyanannyi forintért idővel egyre kevesebbet vásárolhatsz, vagyis a pénz a pénztárcádban vagy a bankszámládon akkor is veszít az értékéből, ha az összege látszólag nem változik.
💡Magyarországon az inflációt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) méri a fogyasztóiár-indexszel, amely egy átlagos háztartás vásárlásait tükröző fogyasztói kosár árváltozását követi havonta és évente.
Ha például az éves infláció 4.4%, az azt jelenti, hogy amiért tavaly 100 000 forintot fizettél, azért idén átlagosan 104 400 Ft-ot kell fizetni. Ha matematikai oldalról akarod megközelíteni a dolgot, akkor a mai X-et meg kell szoroznod 1+infláció mértékével, akkor kapod meg a jövő évi értékét, a fenti példával élve: 100 000 Ft*1,044=104 400 Ft lesz.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy hiába nem változik összegszerűen a megtakarításod, a valóságban a vásárlóereje csökken, kivéve, ha azt befekteted. Itt pedig meg kell ismerkedned még két fogalommal, a nominális és a reálhozammal.
Mi a nominális és a reálhozam?
A nominális hozam az a szám, amit a bankszámlakivonatodon, a befektetési alapod tájékoztatójában vagy a részvényportfóliódban látsz: ennyivel nőtt a pénzed forintban. Ha 1 000 000 Ft-od egy év alatt 1 070 000-re gyarapítod, a nominális hozamod 7%. Ez a szám viszont semmit nem mond arról, hogy a megnövekedett mennyiségű pénzedért többet is tudsz-e venni.
Erre a reálhozam ad választ: azt mutatja meg, mennyivel nőtt a pénzed vásárlóereje, vagyis a nominális hozamot az inflációval korrigálja. Pontosan így számolhatod ki: reálhozam = (1 + nominális hozam) / (1 + infláció) − 1. Durva becslésnek elég, ha a kettőt kivonod egymásból, de magas inflációnál a pontos képlet érezhetően eltér ettől. Ezért jó az inflációkalkulátor: kiszámolja helyetted pontosan, hogy mennyivel csökkent vagy nőtt (ha defláció volt) a vásárlóerőd. A nominális és a reálhozam közötti különbséget legutóbb az autóbefektetés kapcsán használtam, érdemes azt a cikket is elolvasnod.
Az infláció szerepe ezért döntő: a magas nominális hozam is lehet valójában veszteség. 2023-ban például Magyarországon 17.6% volt az éves infláció, így ha egy 10%-os hozamú megtakarításban tartottad a pénzed, nominálisan gyarapodtál, reálértéken viszont kb. 6.5%-ot veszítettél: (1.10 / 1.176) − 1 ≈ −6.5%. Fordítva, 2025-ben 4.4%-os infláció mellett egy 7%-os nominális hozam kb. 2.5%-os reálhozamot jelentett neked: (1.07 / 1.044) − 1 ≈ 2.5%. Befektetőként tehát mindig a reálhozamot figyeld, hiszen az a kérdés, hogy a pénzed többet ér-e, nem az, hogy több forintod van-e.
A gyakorlatban ezt még az adók és a költségek is csökkentik, így a valódi, a zsebedben maradó reálhozam általában alacsonyabb, mint amit első ránézésre látsz. Ezért volt érdemes az elmúlt években magyar állampapírba fektetned, mert ez jelentősen kompenzálta az inflációkalkulátor által is kiírt inflációs veszteséget.
🤔Ha a többi kalkulátort is szeretnéd kipróbálni, nyomj erre a linkre: iO Charts kalkulátorok.
Így működik az inflációkalkulátor!
Az inflációkalkulátor megmutatja, mennyit ér egy pénzösszeg egy másik év áraira átszámolva. Magyarországra a KSH hivatalos fogyasztóiár-indexével számol 1989-től napjainkig, emellett az EU-átlagra, a többi uniós tagállamra és az USA-ra is, a következő évekre pedig az általad megadott várható inflációval kalkulál. Így a múltba és a jövőbe is tekinthetsz vele, és azt is megnézheted, hogyan alakult az infláció más országokban.
Így használd:
- 🌍 Ország / régió: alapból Magyarország van kiválasztva, de átválthatsz az EU-átlagra, bármelyik uniós tagállamra vagy az USA-ra. A kalkulátor ilyenkor az adott ország pénznemében számol (euró, dollár, korona, zloty stb.), és onnan indítja az éveket, ahonnan valós adat áll rendelkezésre: a legtöbb tagállamnál 1996-tól, az EU-átlagnál 2000-től, az USA-nál 1989-től.
- 🔄 Irányváltó: a „Régi pénz → mai érték” állásban azt látod, mennyit érne ma egy régebbi pénzösszeg, például mennyibe kerülne most az, amit 2010-ben 100 000 forintért vettél. A „Mai pénz → régi érték” állásban fordítva látod a történéseket: megtudod, mennyit ért volna a mai pénzed egy korábbi évben.
- 📅 Összeg és évek: add meg az összeget, és válaszd ki a két évet. A +/− gombokkal évenként léptethetsz, így gyorsan végigkövetheted, hogyan változik az eredmény.
- 🔮 Várható átlagos infláció: ha a választott időszak a jövőbe mutat, a még nem ismert évekre ezzel a rátával számol a kalkulátor. Alapértéke a választott ország jegybankjának inflációs célja, Magyarországon az MNB 3%-os célja, az euróövezetben és az USA-ban 2%, de bármire átírhatod, amire szeretnéd. A becsült éveket a grafikonon halvány sáv és szaggatott vonal jelöli.
- 💰 Eredmények: a kártyákon látod az összeg megfelelőjét a másik év árain, a teljes áremelkedést és az időszak átlagos éves inflációját. Alattuk egy mondatban, emberi nyelven is megkapod az eredményt.
- 🔗 Megosztás: az „Eredmény megosztása” gombbal egy linket másolhatsz, amely pontosan a beállított országgal, összeggel és évekkel nyitja meg a kalkulátort. A linket elmentve a beállításaid is megmaradnak.
- 📈 Grafikon: évről évre megmutatja, hogyan változott a pénzösszeg értéke (vonal), és mekkora volt az adott évi infláció (oszlopok). A PNG-letöltéssel képként is elmentheted a grafikont.
- 📊 Évenkénti táblázat: minden évre látod az inflációt, az összeg értékét, a halmozott áremelkedést és az árindexet. CSV-ként letöltheted, és Excelben tovább számolhatsz vele.
- ⚖️ Országok összevetése: legfeljebb négy országot választhatsz, és a grafikon a közös időszakban mutatja az árszint alakulását, a kezdőévet 100-nak véve. Így a pénznemtől függetlenül látszik, hol drágult gyorsabban az élet: 2000 és 2024 között például Magyarországon az árszint kb. 3.2-szeresére nőtt, az EU-átlagban kb. 1.8-szorosára.
- ⚙️ Részletes beállítások: itt a valós adatok helyett saját, állandó rátával is számolhatsz minden évre. Így kipróbálhatod, mi lett volna akkor, ha az infláció minden évben 5% lett volna. A kalkulátor mellé kiírja azt is, mennyi lett volna az eredmény a valós adatokkal.
👆Fontos: a kalkulátor az országos átlagos árszinttel számol. A saját kiadásaid szerkezete ettől eltérhet, ezért a személyes inflációd lehet ennél magasabb vagy alacsonyabb is.
Az inflációkalkulátor forrásai
- Magyarország: Központi Statisztikai Hivatal (KSH), 1.1.1.1. Főbb ármutatók (éves fogyasztóiár-index, 2010–2025)
- Magyarország, folyó év: KSH, 1.2.1.1. A főbb ármutatók, havonta (a 2026-os előzetes adat a havi indexekből)
- Magyarország, 1990–2005: KSH, Fogyasztóiár-indexek, 2005 (éves kiadvány, PDF)
- Magyarország, 2006–2009: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2010: Árak (PDF)
- EU-átlag és tagállamok: Eurostat, HICP – éves adatok, indexek és változási ráták (prc_hicp_ainr) (harmonizált fogyasztóiár-index, éves átlagos változás)
- USA: Világbank, Inflation, consumer prices (annual %) – United States (FP.CPI.TOTL.ZG mutató, az IMF International Financial Statistics alapján)
Gyakran Ismételt Kérdések: inflációkalkulátor
Válaszok a leggyakoribb kérdésekre
Kíváncsi vagy, mennyit ér ma a régi forintod, vagy mennyit veszít majd a pénzed a jövőben? Itt tömör válaszokat találsz az inflációkalkulátor használatáról és a mögötte álló fogalmakról: mi az infláció, honnan származnak az adatok, mely országokra számolhatsz, hogyan vetheted össze az országokat, mi a különbség a nominális hozam és a reálhozam között, és hogyan számol az inflációkalkulátor a jövőbeli évekkel.
Kattints bármelyik kérdésre, és kinyílik a válasz. Ezek szándékosan rövid összefoglalók: ha a részletek is érdekelnek, azokat feljebb, a cikk megfelelő fejezeteiben bontom ki bővebben. Fontos: a példákban szereplő számok a cikk írásakor elérhető KSH-adatokat tükrözik.
Mi az az inflációkalkulátor?
Az inflációkalkulátor egy online eszköz, amellyel kiszámolhatod, mennyit ér egy forintösszeg egy másik év árain. Megmutatja, mennyibe kerülne ma az, amit évekkel ezelőtt vettél meg, és azt is, mennyit veszített a pénzed a vásárlóerejéből. Az iO Charts inflációkalkulátora Magyarországra a KSH hivatalos adataival számol 1989-től napjainkig, emellett az EU-átlagra, a 26 többi uniós tagállamra és az USA-ra is, a jövőre pedig becslést is ad.
Hogyan működik az inflációkalkulátor?
Az inflációkalkulátor a KSH éves fogyasztóiár-indexeiből egy árszint-idősort épít, amelyben az 1989-es árszint 100. Egy összeg értékét két év között úgy kapod meg, hogy az összeget megszorozza a két év árszintjének arányával. Megadod az összeget és a két évet, a kalkulátor pedig kiírja az összeg megfelelőjét, a teljes áremelkedést és az időszak átlagos éves inflációját, grafikonnal és évenkénti táblázattal együtt.
Honnan származnak az inflációkalkulátor adatai?
Magyarországra az inflációkalkulátor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves fogyasztóiár-indexét használja. A folyó év magyar adata előzetes: az eddig közzétett havi adatok átlaga, ezt a kalkulátor csillaggal jelöli. Az EU-átlag és a tagállamok adata az Eurostat harmonizált fogyasztóiár-indexe (HICP), az USA adata a Világbank inflációs mutatója, amely az IMF adatbázisán alapul. Az adatforrást és a frissítés dátumát országonként a kalkulátor alján, a lábjegyzetben találod.
Mely országokra számolhatok az inflációkalkulátorral?
Az inflációkalkulátor országválasztójában Magyarország mellett az EU-27 átlaga, mind a 26 többi uniós tagállam és az USA is szerepel. Az összegek mindig az adott ország mai pénznemében értendők: forintban, euróban, dollárban, illetve például cseh koronában vagy zlotyban. Az euróövezeti országoknál az euró bevezetése előtti évek euróra átszámítva értendők. Országváltáskor a várható infláció alapértéke az adott jegybank inflációs céljára vált, például az EKB és a Fed esetében 2%-ra.
Miért nem 1989-től indulnak a külföldi adatok az inflációkalkulátorban?
Az inflációkalkulátor mindig onnan indul, ahonnan egységes, valós adat van. Az Eurostat harmonizált indexe a legtöbb tagállamra 1997-től közli az éves változást, ezért ott 1996 a kiinduló év, Bulgáriánál és Szlovákiánál 1997, Horvátországnál 1998, az EU-27 átlagánál 2000. A rendszerváltó országok korábbi éveinél sokszor hiányzik az adat, vagy hiperinfláció és valutacsere torzítja, ezért ezekre nem számolunk. Magyarországra a KSH és az USA-ra a Világbank adata 1989-től elérhető.
Hogyan hasonlíthatom össze az országok inflációját?
Az inflációkalkulátor Országok összevetése részében legfeljebb négy országot választhatsz, és a grafikon a közös időszakban mutatja az árszint alakulását, a kezdőévet 100-nak véve, így a pénznemtől függetlenül összevethetők. 2000 és 2024 között például Magyarországon az árszint kb. 3.2-szeresére nőtt (évi átlag 5.0%), az EU-27 átlagában és az USA-ban kb. 1.8-szorosára (évi 2.4% és 2.5%), Németországban kb. 1.6-szorosára (évi 2.1%). Az összevetés csak valós adatot mutat, becslést nem.
Mennyit ér ma az 1989-es 100 000 forint?
Az inflációkalkulátor szerint az 1989-ben 100 000 forintért megvett kosár 2026-ban átlagosan kb. 2.74 millió forintba kerül, vagyis az árszint több mint 27-szeresére nőtt. Fordítva: a mai 100 000 forint 1989-es árakon csak kb. 3 650 forintot érne. A kalkulátorban bármelyik két évet összevetheted, a pontos összeget pedig évről évre is megnézheted.
Mi az infláció, és hogyan méri a KSH?
Az infláció az árak általános és tartós emelkedése, amelynek másik oldala a pénz vásárlóerejének csökkenése: ugyanannyi forintért idővel egyre kevesebbet vásárolhatsz. Magyarországon a KSH méri a fogyasztóiár-indexszel, amely egy átlagos háztartás vásárlásait tükröző fogyasztói kosár árváltozását követi havonta és évente. Ha az éves infláció 4.4%, akkor amiért tavaly 100 000 forintot fizettél, azért idén átlagosan 104 400 forintot kell fizetned.
Mi a különbség a nominális hozam és a reálhozam között?
A nominális hozam azt mutatja, mennyivel nőtt a pénzed forintban, a reálhozam pedig azt, mennyivel nőtt a vásárlóereje, vagyis az inflációval korrigált hozam. Pontosan így számolhatod ki: reálhozam = (1 + nominális hozam) / (1 + infláció) − 1. Ha 2023-ban egy 10%-os hozamú megtakarításban tartottad a pénzed, a 17.6%-os infláció miatt reálértéken kb. 6.5%-ot veszítettél. Az inflációkalkulátorral megnézheted, mekkora hozam kellett volna egy adott időszakban a vásárlóerőd megőrzéséhez.
Hogyan számol az inflációkalkulátor a jövőbeli évekkel?
A még nem ismert évekre az inflációkalkulátor az általad megadott várható átlagos inflációval számol, a mai dátumot követő évtől. Alapértéke a választott ország jegybankjának inflációs célja, Magyarországon az MNB 3%-os célja, de bármire átírhatod. A becsült éveket a grafikonon halvány sáv és szaggatott vonal jelöli. Ez becslés, nem előrejelzés: a tényleges infláció ettől évről évre jelentősen eltérhet, ahogy 2023-ban is 17.6% lett.
Kiszámolhatom az inflációkalkulátorral a mai pénzem régi értékét is?
Igen. Az inflációkalkulátor irányváltójával a „Mai pénz → régi érték” állásban azt látod, mennyit ért volna a mai pénzed egy korábbi évben. Ilyenkor a grafikon csökkenő görbét mutat: évről évre megmutatja, mennyit ér az adott évi összeg a régi év árain. A „Régi pénz → mai érték” állásban fordítva, egy régi összeg mai megfelelőjét kapod meg.
Számolhatok az inflációkalkulátorral saját inflációs rátával?
Igen. Az inflációkalkulátor Részletes beállításai között a valós adatok helyett egy saját, állandó rátát is megadhatsz, amely minden évre érvényes, a múltra is. Így kipróbálhatod például, mi lett volna, ha az infláció mindig évi 5% lett volna. A kalkulátor ilyenkor azt is kiírja, mennyi lett volna az eredmény a valós adatokkal.
Miért térhet el a saját inflációm attól, amit az inflációkalkulátor mutat?
Az inflációkalkulátor az országos átlagos árszinttel számol, vagyis egy átlagos háztartás fogyasztói kosarával. Ha a kiadásaid nagyobb része megy például élelmiszerre, energiára vagy lakhatásra, és ezek az átlagnál jobban drágultak, a személyes inflációd magasabb lehet a kalkulátor által mutatott értéknél. Fordított esetben alacsonyabb is lehet.
Le tudom tölteni vagy meg tudom osztani az inflációkalkulátor eredményeit?
Igen. Az inflációkalkulátor grafikonjait PNG-képként mentheted el, címmel és forrásmegjelöléssel együtt. Az évenkénti táblázatot CSV-fájlként töltheted le, amelyet a magyar Excel közvetlenül megnyit. Az Eredmény megosztása gombbal pedig egy linket másolhatsz, amely pontosan a beállított országgal, összeggel és évekkel nyitja meg a kalkulátort.
Gyakran Ismételt Kérdések: inflációkalkulátor
Válaszok a leggyakoribb kérdésekre
Kíváncsi vagy, mennyit ér ma a régi forintod, vagy mennyit veszít majd a pénzed a jövőben? Itt tömör válaszokat találsz az inflációkalkulátor használatáról és a mögötte álló fogalmakról: mi az infláció, honnan származnak az adatok, mely országokra számolhatsz, hogyan vetheted össze az országokat, mi a különbség a nominális hozam és a reálhozam között, és hogyan számol az inflációkalkulátor a jövőbeli évekkel.
Kattints bármelyik kérdésre, és kinyílik a válasz. Ezek szándékosan rövid összefoglalók: ha a részletek is érdekelnek, azokat feljebb, a cikk megfelelő fejezeteiben bontom ki bővebben. Fontos: a példákban szereplő számok a cikk írásakor elérhető KSH-adatokat tükrözik.
Mi az az inflációkalkulátor?
Az inflációkalkulátor egy online eszköz, amellyel kiszámolhatod, mennyit ér egy forintösszeg egy másik év árain. Megmutatja, mennyibe kerülne ma az, amit évekkel ezelőtt vettél meg, és azt is, mennyit veszített a pénzed a vásárlóerejéből. Az iO Charts inflációkalkulátora Magyarországra a KSH hivatalos adataival számol 1989-től napjainkig, emellett az EU-átlagra, a 26 többi uniós tagállamra és az USA-ra is, a jövőre pedig becslést is ad.
Hogyan működik az inflációkalkulátor?
Az inflációkalkulátor a KSH éves fogyasztóiár-indexeiből egy árszint-idősort épít, amelyben az 1989-es árszint 100. Egy összeg értékét két év között úgy kapod meg, hogy az összeget megszorozza a két év árszintjének arányával. Megadod az összeget és a két évet, a kalkulátor pedig kiírja az összeg megfelelőjét, a teljes áremelkedést és az időszak átlagos éves inflációját, grafikonnal és évenkénti táblázattal együtt.
Honnan származnak az inflációkalkulátor adatai?
Magyarországra az inflációkalkulátor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves fogyasztóiár-indexét használja. A folyó év magyar adata előzetes: az eddig közzétett havi adatok átlaga, ezt a kalkulátor csillaggal jelöli. Az EU-átlag és a tagállamok adata az Eurostat harmonizált fogyasztóiár-indexe (HICP), az USA adata a Világbank inflációs mutatója, amely az IMF adatbázisán alapul. Az adatforrást és a frissítés dátumát országonként a kalkulátor alján, a lábjegyzetben találod.
Mely országokra számolhatok az inflációkalkulátorral?
Az inflációkalkulátor országválasztójában Magyarország mellett az EU-27 átlaga, mind a 26 többi uniós tagállam és az USA is szerepel. Az összegek mindig az adott ország mai pénznemében értendők: forintban, euróban, dollárban, illetve például cseh koronában vagy zlotyban. Az euróövezeti országoknál az euró bevezetése előtti évek euróra átszámítva értendők. Országváltáskor a várható infláció alapértéke az adott jegybank inflációs céljára vált, például az EKB és a Fed esetében 2%-ra.
Miért nem 1989-től indulnak a külföldi adatok az inflációkalkulátorban?
Az inflációkalkulátor mindig onnan indul, ahonnan egységes, valós adat van. Az Eurostat harmonizált indexe a legtöbb tagállamra 1997-től közli az éves változást, ezért ott 1996 a kiinduló év, Bulgáriánál és Szlovákiánál 1997, Horvátországnál 1998, az EU-27 átlagánál 2000. A rendszerváltó országok korábbi éveinél sokszor hiányzik az adat, vagy hiperinfláció és valutacsere torzítja, ezért ezekre nem számolunk. Magyarországra a KSH és az USA-ra a Világbank adata 1989-től elérhető.
Hogyan hasonlíthatom össze az országok inflációját?
Az inflációkalkulátor Országok összevetése részében legfeljebb négy országot választhatsz, és a grafikon a közös időszakban mutatja az árszint alakulását, a kezdőévet 100-nak véve, így a pénznemtől függetlenül összevethetők. 2000 és 2024 között például Magyarországon az árszint kb. 3.2-szeresére nőtt (évi átlag 5.0%), az EU-27 átlagában és az USA-ban kb. 1.8-szorosára (évi 2.4% és 2.5%), Németországban kb. 1.6-szorosára (évi 2.1%). Az összevetés csak valós adatot mutat, becslést nem.
Mennyit ér ma az 1989-es 100 000 forint?
Az inflációkalkulátor szerint az 1989-ben 100 000 forintért megvett kosár 2026-ban átlagosan kb. 2.74 millió forintba kerül, vagyis az árszint több mint 27-szeresére nőtt. Fordítva: a mai 100 000 forint 1989-es árakon csak kb. 3 650 forintot érne. A kalkulátorban bármelyik két évet összevetheted, a pontos összeget pedig évről évre is megnézheted.
Mi az infláció, és hogyan méri a KSH?
Az infláció az árak általános és tartós emelkedése, amelynek másik oldala a pénz vásárlóerejének csökkenése: ugyanannyi forintért idővel egyre kevesebbet vásárolhatsz. Magyarországon a KSH méri a fogyasztóiár-indexszel, amely egy átlagos háztartás vásárlásait tükröző fogyasztói kosár árváltozását követi havonta és évente. Ha az éves infláció 4.4%, akkor amiért tavaly 100 000 forintot fizettél, azért idén átlagosan 104 400 forintot kell fizetned.
Mi a különbség a nominális hozam és a reálhozam között?
A nominális hozam azt mutatja, mennyivel nőtt a pénzed forintban, a reálhozam pedig azt, mennyivel nőtt a vásárlóereje, vagyis az inflációval korrigált hozam. Pontosan így számolhatod ki: reálhozam = (1 + nominális hozam) / (1 + infláció) − 1. Ha 2023-ban egy 10%-os hozamú megtakarításban tartottad a pénzed, a 17.6%-os infláció miatt reálértéken kb. 6.5%-ot veszítettél. Az inflációkalkulátorral megnézheted, mekkora hozam kellett volna egy adott időszakban a vásárlóerőd megőrzéséhez.
Hogyan számol az inflációkalkulátor a jövőbeli évekkel?
A még nem ismert évekre az inflációkalkulátor az általad megadott várható átlagos inflációval számol, a mai dátumot követő évtől. Alapértéke a választott ország jegybankjának inflációs célja, Magyarországon az MNB 3%-os célja, de bármire átírhatod. A becsült éveket a grafikonon halvány sáv és szaggatott vonal jelöli. Ez becslés, nem előrejelzés: a tényleges infláció ettől évről évre jelentősen eltérhet, ahogy 2023-ban is 17.6% lett.
Kiszámolhatom az inflációkalkulátorral a mai pénzem régi értékét is?
Igen. Az inflációkalkulátor irányváltójával a „Mai pénz → régi érték” állásban azt látod, mennyit ért volna a mai pénzed egy korábbi évben. Ilyenkor a grafikon csökkenő görbét mutat: évről évre megmutatja, mennyit ér az adott évi összeg a régi év árain. A „Régi pénz → mai érték” állásban fordítva, egy régi összeg mai megfelelőjét kapod meg.
Számolhatok az inflációkalkulátorral saját inflációs rátával?
Igen. Az inflációkalkulátor Részletes beállításai között a valós adatok helyett egy saját, állandó rátát is megadhatsz, amely minden évre érvényes, a múltra is. Így kipróbálhatod például, mi lett volna, ha az infláció mindig évi 5% lett volna. A kalkulátor ilyenkor azt is kiírja, mennyi lett volna az eredmény a valós adatokkal.
Miért térhet el a saját inflációm attól, amit az inflációkalkulátor mutat?
Az inflációkalkulátor az országos átlagos árszinttel számol, vagyis egy átlagos háztartás fogyasztói kosarával. Ha a kiadásaid nagyobb része megy például élelmiszerre, energiára vagy lakhatásra, és ezek az átlagnál jobban drágultak, a személyes inflációd magasabb lehet a kalkulátor által mutatott értéknél. Fordított esetben alacsonyabb is lehet.
Le tudom tölteni vagy meg tudom osztani az inflációkalkulátor eredményeit?
Igen. Az inflációkalkulátor grafikonjait PNG-képként mentheted el, címmel és forrásmegjelöléssel együtt. Az évenkénti táblázatot CSV-fájlként töltheted le, amelyet a magyar Excel közvetlenül megnyit. Az Eredmény megosztása gombbal pedig egy linket másolhatsz, amely pontosan a beállított országgal, összeggel és évekkel nyitja meg a kalkulátort.
